Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-28 / 228. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 28. Látványos munkát végeznek a SZÁÉV és az Országos Szakipari Vállalat dolgozói Nyíregyházán, a megyei művelődési központ építésénél. A kétezer négyzetméteres tetőfelületet időt álló rézlemezzel borítják. (Elek Emil felvétele) Útlevél helyett olvasójegy „Kérek egy könyvet Miféléről“ Sokan nem is gondoljuk, amikor belépünk egy könyvtárba, hogy olvasójegyünk zöld utat nyit számunkra az ország minden könyvtárába. Azokat a könyveket is kölcsönvehetjük, amelyek a lakóhelyi, vagy megyei könyvtárban nem találhatók, — kivéve a nagy értékű könyvritkaságokat, lexikonokat, egyedi pél* dányokat. De nem csak a hazai könyvtárak könyvei állnak az olvasók rendelkezésére. A könyvtárközi kölcsönzés országos és nemzetközi hálózatán keresztül a külföldi könyvtárak könyvei is elérhetők, akár egy eldugott kis faluban élő olvasó számára is. A kért könyvet a könyvtáros feljegyzi az erre a célra rendszeresített nyomtatványra és máris elindul a kérés a könyv lelőhelyére. Szabolcs-Szatmár megye közkönyvtárai területileg a debreceni egyetemi könyvtárnak továbbítják a kölcsönzési kérelmet. De lehetőség van közvetlenül megkeresni a lelőhelyet. Ha külföldön megjelent és ottani könyvtárakban lévő könyvet kíván a hazai olvasó, ezt az igényt az Országos Széchényi Könyvtár Nemzetközi Könyvtár- közi Kölcsönzési Csoportjának közreműködésével kérik meg a hazai könyvtárak. Általában két hét alatt megérkeznek a kért könyvek, folyóiratok, vagy másolatok, ugyanis ezekre is kiterjed a könyvtárközi kölcsönzőszolgálat. Munkácsi Lászlóné, a megyei könyvtár tájékoztatási könyvtárosa egy éve foglalkozik a könyvtárközi kölcsönzéssel. Több érdekes feljegyzése van a kért könyvekről. így a nyíregyházi óra- és ékszerjavító vállalat szakemberei az NSZK egyik könyvtárából kaptak, — a könyvtárközi kölcsönzés útján, — munkájukhoz nagy segítséget jelentő szakkönyvet és kvarcórák javításához nélkülözhetetlen szakmunkákat. Gyakran kérnek kereskedelmi, helyismereti és különböző műszaki könyveket, folyóiratokat, hazai szakemberek — külföldi könyvtárakból. Dia- és mikrofilmek is kölcsönözhetők, illetve másolatként rendelhetők a könyvtárközi kölcsönzési hálózaton keresztül. öt évvel ezelőtt 194, egy évvel később 376, 1977-ben 315, 1978-ban 534, tavaly pedig 337 olvasó kért és kapott könyvet hazai és külföldi könyvtárakból megyénkben. A Móricz Zsigmond megyei Könyvtár az 50-es évek végén, a 60-as évek elején lépett be a könyvtárközi hálózatba, azóta fokozatosan kiépítette kapcsolatait a különböző könyvtárakkal. P. G. Alföldi báránygulyás, ananász rostélyos Van egy ötlete? wJOJa'O---*•-» Dal tí ötletnap a vendéglátónál A jó megoldásért érdemes a szomszédba menni — ezt gondolták a Szabolcs megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalatnál, amikor szeptember l-e és október 31-e között újítási hónapot szerveztek. Olyan megoldásokat vártak a mintegy száz üzem dolgozóitól, amelyek beruházást nem igényelnek, gyorsan megvalósíthatók és mégis korszerűsítik a kereskedelmi vendéglátást. Tésztaszűrés — tölcsérrel Az ötletekért helybe megy a zsűri és amit jónak ítélnek, 100, 150 és 300 forintos utalvánnyal — amelyet a vállalat pénztára azonnal kifizet — jutalmazzák a tippet. Szeptember 25-éig hét ankétet tartottak és addig körülbelül hetven javaslat érkezett. Néhány pedig annyira kiemelkedik a sorból, hogy újítási javaslatként részletesen kidolgozzák és úgy bírálja el a bizottság. A szakácsmesterség fizikailag nehéz voltából adódik, hogy a konyhatechnikai ötletekből jóval több érkezett, mint azt először gondolták volna. A tésztaszűrésre például a Fegyveres Erők Klubjának konyhája talált ki jobb megoldást. Eddig — a háztartásokban ismert módon — a hatalmas szűrőből a hideg vízzel telt lábasba borították a kifőtt tésztát. A dolgozók viszont úgy látják, hogy a tésztaszűrőt egy nagy méretű szita is helyettesítheti, amelynek tölcsérszerűen végződik az alja. így ráönthetik az öblítő vizet és nem kell emelgetni az ételt. Temesvári csirketokány Sokkal ínycsiklandóbb ötletekkel álltak elő a mátészalkai Szatmár-szálló szakácsai. Már egy ideje szerepeltetnek az étlapon olyan ételkülönlegességeket, amelyeket a rendezvényeken szolgálnak fel. Sikeres fogásokról lévén szó, naponta akarják készíteni ezeket. Tíz új ételreceptjük közül tetszett a vendégeknek az alföldi báránygulyás, a bakonyi ba- tyusleves, különlegességnek számít az ananász rostélyos, a narancsos rizs, eddig csak a marhatokánnyal találkoztak a vendégek, Mátészalkán viszont ismerik a temesvári csirketokányt is. A falusi házaknál még főzik és most a városi konyha is felfedezheti a füstölt csülkös pacalt. Biz- losan a takarékos szemlélet miatt kezdeményezték, de pillanatok alatt népszerű lett a nyíregyházi Hatzel téri üzletben a darás töltött káposzta. A cukrászok sem maradtak el a szakácsok mögött. A termelőüzemben, a Pazonyi úton hangzott el az a javaslat, hogy a süteménytartó kocsira — amelyet eddig húztak a betonon, szereljenek gördülő lábakat. A tanárképző főiskolán a piskótarolád sütéséhez használt papírt kétszer is fel akarják és tudják majd használni. Ugyancsak itt hangzott el, hogy az étel- szállító kocsit emelőszerkezettel lehetne ellátni, így a 40—50 kilogrammos, főtt étellel telt edényeket nem kézzel emelgetnék az asszonyok. A nők egyébként sem emelhetnének húsz kiló fölötti súlyt. Ne rejtsük véka alá! A legjobb ötlet is csak akkor az igazi, ha másutt is megismerik és alkalmazzák. Éppen ezért a kettős újítási hónap végén összegzik a javaslatokat és megküldik valamennyi szakács- és cukrászüzemnek, szállodának. Ezek a javaslatok a munka- és üzemszervezéstől kezdve az energiatakarékos főzésig, sütésig, az étkeztetés gyorsításától a színvonal emeléséig, a könyvelés, a bérszámfejtés egyszerűsítéséig sok mindent tartalmaznak. Az ötletnapokon kiosztásra kerülő mintegy 20 ezer forint csak töredéke annak a haszonnak, amelyet a vendéglátós dolgozók kezdeményezése nyomán a vállalat üzemeiben megvalósíthatnak. Tóth Kornélia Száztizenhat lakás — tizenhárom lépcsöházzal Fejtetőre állított piramis Mire ezek a sorok megjelennek, talán már áll is a daru Nyíregyházán, az Irodaház udvarán, s a hosszan tartó „bemelegítés” után végre elkezdődhet — ahogy az építők mondják — „a város egyik legcikisebb építkezése”. Az északi felet bezáró épü- letsor első szerkezeti részének alapozását előreláthatóan már októberben elkezdik. A tört kontúrvonal alapú épületsor ugyanis hét (!) szerkezeti részből áll, két- két, illetve a hetedikben egy, összesen tizenhárom lépcsőházzal. Először a Kossuth Lajos utca felőli egyes számú szerkezeti részt építik meg. Ebben az épületrészben helyezik el ugyanis az egy emelet magas és hat méter széles kapuáthajtót. A jelenlegi, Keskeny utca felől nyitott bejárat ideiglenes, hiszen az a későbbi építési területen van. Ha az egyes épületrész szerkezeti elemei már a helyükön lesznek, az új, végleges bejáratot a forgalom számára — megfelelő védőtetővel ellátva — újra megnyitják. Néhány adat az építkezésről: a teljes beruházás összege százmillió forint körüli, ebből az építési költség csak körülbelül 65 millió. Az épület anyaga: UNIVÁZ-szerke- zet és kohósalakblokk keverék, csak a válaszfalak lesznek téglából. Az ötszintes, lift nélküli, lapostetős épületben 116 lakás lesz, átlagosan 62 négyzetméter alapterülettel, távfűtéssel és gázzal ellátva. A hőközpont a negyedik szerkezeti részben, a nyolcas lépcsőházban lesz majd. Az új épületsor déli oldalán, tehát az Irodaház felöli részen — az első emelettől felfelé — loggiás szobák lesznek. Északon, a Kiskörút mentén, az alapszintnél még kiugró lépcsőházak között széles árkádok lesznek. Itt műkőből készült, beépített padok kínálnak majd pihenést a megfáradt járókelőknek, vagy várakozóknak. Az egész épületkolosszus alatt ugyanis csupa apró, butikszerű, kisipari, gebines és egyéb szolgáltatás lesz. Megtalálható itt majd többek között bőrdíszműves, szűcs, cipész, fodrász, trafikos, szabó, de lesz orvosi rendelő is. Érdekessége még ennek az építkezésnek, hogy az új épületsor keleti része a már korábban levert cölöpökre épül fel. Nemhogy garázs, de még pince sem lesz az épület alatt. Az építkezés Kossuth utca felőli egyes szerkezeti részét előreláthatóan még ebben az évben összeállítják. A beruházás teljes befejezését 1982 elejére ütemezték. Tóth Árpád H képző- művészeti világhét programjából Világszerte megemlékeznek szeptember 27— október 5 között a képzőművészet szerepéről az ember életében. Erre az alkalomra gazdag megyei program készült. A Képcsarnok nyíregyházi Benczúr-termében Lakatos József festőművész kiállítása látható, Fehérgyarmaton a művelődési központban Schmidt Sándor fafaragó népi iparművész munkáit mutatják be, Nyírbátorban a városi tanács épületében gyűjteményes kiállításon ismerkedhetnek meg az érdeklődők a 10 éves képzőművészeti stúdió tagjainak, illetve az öt éve megnyílt! alkotóház vendégeinek alkotásaival. Üjabb képzőművészeti rendezvények kezdődnek a héten. Szeptember 29-én a kisvárdai művelődési központban nyílik meg Tóth Sándor szobrászművész kiállítása, a vásáros- naményi művelődési központban pedig Hondro- matisz Rigasz szobrász- művész munkáival találkozik a közönség október 3-tól. Ezen a napon kezdődik megyénk egyik legjelentősebb képzőművészeti eseménye, az őszi tárlat. Környezetünk esztétikájáról tartanak tanácskozást a Hazafias Népfront székhazában október 3- án. Megyénk több képzőművésze vesz részt azon a háromnapos országos tanácskozáson, melynek központi témája: A művészet a változó világban. Közúti felüljárét avattak Debrecenben Szombaton átadták rendeltetésének az Április 4. úti felüljárót, amely a nagyforgalmú Budapest—Záhony közötti vasútvonal fölött ível át. A felüljáró építésével egyidejűleg korszerűsítették a 48-as út 2 kilométer hosszú fel-, illetve levezető szakaszát is. Az előregyártott elemekből összeszerelt híd 258 méter hosszú, 10 nyílású, 18 méter szélességű, s alatta autóparkolót alakítottak ki. A kocsipálya 14 méter széles, négy forgalmi sávú, két oldalán 2—2 méter széles gyalogjáróval, s a belső oldalon acélszalagkorlát határolja el a forgalmat. A felüljárót Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter avatta fel. Kemping a Tisza-parton Régi gondja oldódik meg a vásárosnaményi. Tisza-s trand- ra érkezőknek. Aki autóyal vágott néki az útnak, nem talált megfelelő szálláshelyet magának és a kocsijának. A Vásárosnaményi Városi Tanács már ebben az évben át akarta adni a 250 személyes kempinget, azonban a magas vízállás, az árvízveszély közbeszólt. Most ősszel láttak hozzá a kivitelezéshez. Egymillió forintért alakítják ki az úthálózatot. A kempinget közvetlenül a homokos Tisza-part mentén létesítik. A tanács költségvetési üzeme építi a hideg-meleg vízzel ellátott fürdőt és zuhanyozót. Várhatóan 3 millió forintért adják át a kempinget az autós turistáknak. Ami az utasok kényelmét jelenti: a közelben az ÁFÉSZ vendéglőjében étkezhetnek, a gyerekeiknek játszóparkot alakítanak ki a kemping területén. Száz-százötven sátrat üthetnek fel a turisták a táborban. Aki lakókocsival érkezik, ott is töltheti az éjszakát. Egy lépéssel már előrébb is néznek : faházakat építenek majd a kempingben, s így komfortosabb körülményeket teremtenek az igényesebb, és az időjárásra érzékenyebb turistáknak. A jövő évben már várják az első utasokat a vásárosnaményi kempingbe, az időjárástól függően nyitják meg. Ha lehet, még májusban. Amint a tanács befejezi, üzemeltetésre átadja a kempinget a Nyírtouristnak. (tk) Géppisztoly a csőszkunyhóban A 18 éves Tóth Miklós bal- kányi lakos tavaly az év elején a szakolyi gyümölcsös csőszkunyhójának padlásán egy 9 milliméteres kaliberű, német gyártmányú Schmeiser géppisztolyt talált, melynek tárjábán két lőszer is volt. A fiú kilőtte a két töltényt, a géppisztolyt pedig eldugta. Egy fél évig tudta titkolni veszélyes zsákmányát, ekkor azonhan megmutatta a 20 éves Belme Sándor barátjának. Belme elkérte a géppisztolyt, lezsírozta, beolajozta, s perkedpusztai lakásán elrejtette. Ez a géppisztoly már a második fegyvere volt Tóthnak, mert korábban egy balkányi család házának hátsó fala ledőlt, s a fiú az eresz alatt egy 32-es kaliberű forgópisztolyt talált. A forgótárat — mivel nem volt hozzávaló lőszer — beperselyezte, így alkalmassá tette 48-as mintájú kispuskalőszer kilövésére, s ki is próbálta. Tóthról alighanem többen is tudták már, hogy szereti a fegyvereket, mert tavaly augusztusban egy újabb pisztolyt kapott. Eredete állítólag tavaly tavaszra nyúlik, amikor Sallai László 20 éves balkányi lakos az azóta elhunyt nagyapja padlásán egy lőfegyvernek átalakított start- pisztolyt talált. Egy ideig otthon rejtegette a fegyvert, majd odaadta Kecskés Sándor 19 éves debreceni lakosnak, aki lőszert is szerzett a fegyverhez. Miért, miért nem, Kecskésnél sem maradt sokáig a pisztoly, augusztusban odaadta Tóth Miklósnak, aki 50 darab lőszert is vett hozzá egy állítólag ismeretlen embertől a nyíregyházi feketepiacon. Otthon a kertben el is lövöldözte a töltényeket, de a pisztolyt gyakran magánál hordta, s novemberben a balkányi presszó előtt megmutatta a 18 éves geszterédi Szmolka Ferencnek. Addig játszottak a pisztollyal, míg az el nem sült, s belőtték vele egy közelben lakó család ablakát. Tóth a pisztolyt visz- szaadta Kecskésnek. Fegyvereinek száma ezután sem csökkent, mert egy IZS 22-es típusú légpuskát szerzett, s a 18 éves Katona László barátjával megfúrták a csövét, vagyis alkalmassá tették kispuskalőszer kilövésére. Tóth ehhez is szerzett 500 töltényt, majd a puskát Szmolkánalk ajándékozta, ő pedig' hozzálátott egy pisztoly készítéséhez. A tus kivételével mindent elkészített, ekkor azonban felfedezték a bűncselekményt. Sok fegyvert és lőszert foglaltak le a fegyverek szerelmesétől. Csak ízelítőül a leltárból: volt géppisztoly, géppuskatár, pisztolyfúró, kispuskalőszer, pisztoly, karabélycső, puskatus, forgótár, elsütőbillentyű, tolózár, hüvelykivető, karabélydugattyú-altoat- rész és felsorolni is hosszú lenne, mennyi házilag barkácsolt, veszélyes alkatrész és feketén vett lőszer. A Nyírbátori Járásbíróság dr.- Illés Béla tanácsa Tóth Miklóst 10, Belme Sándort, Kecskés Sándort és Katona Lászlót 6—6, Szmolka Ferencet 8, Sallai Lászlót 5 hónapi szabadságvesztésre ítélte, Saljait 2000, a többi vádlottat 3000 forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezte. A szabadságvesztés végrehajtását valamennyi vádlott esetében egy év próbaidőre felfüggesztette. Fellebbezés folytán került az ügy a megyei bírósághoz, ahol Sallai Lászlót felmentették, mert nem lehetett bizonyítani, hogy a nagyapja padlásán átalakított start- pisztolyt talált, vagy csak az ő segítségével alakították lőfegyverré. Az ítélet jogerős. (b. j.)
