Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-02 / 205. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 205. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. szeptember 2., kedd Házilag A megszaporodott épí­tési, felújítási ten­nivalókat valakinek el kell végeznie. Mi sem egyszerűbb, vélhetnénk, megbízunk egy irodát a tervezéssel, építőipari vál­lalatot, szövetkezetei a kivitelezéssel, előteremt­jük a szükséges pénzt, fi­zetünk, s „kulcsrakész” épületet kapunk. A ta­pasztaltabbak már tudják, hogy ez nem ilyen egy­szerű. Az építési munkákat faluhelyen jórészt a vi­szonylag kis kapacitású építőipari szövetkezetek végzik. Karbantartási, fel­újítási feladatokat ők sem szívesen vállalnak, hisz gazdasági eredményessé­gük elsősorban attól függ, hogy milyen értékű anya­got építettek be egy adott időszak alatt. Ha mond­juk egy istálló falát va­kolják újra, vagy új köz­falat húznak fel, az bi­zony nem emeli az ered­ményességi mutatóikat. . . Ha pedig távoli munka­helyen építkeznek, a hasz­not felemészthetik a szál­lítási, felvonulási költsé­gek. A kapacitásukat gyakor­ta hónapokra előre lekö­tötték. Egyre többet be­szélnek munkaerőhiány­ról, s a téeszek állítólagos tisztességtelen módsze­reit hánytorgatják föl. Mert azok, úgymond, el­csábítják a szakembere­ket, a kőműveseket, ácso­kat, az asztalosokat. Meg­feledkeznek közben arról, hogy ezeket az embereket nem ők képezték ki, an­nak idején az építőipari nagyvállalatoktól jöttek hozzájuk, nagyobb kereset reményében. A mezőgazdasági üze­mek kényszerhelyzetben vannak. Kénytelenek épí­tőbrigádokat szervezni. Nem olcsó mulatság. Ter­vezőt, építészmérnököt a városokból kell hozniok. Olyan keresetet kell biz­tosítaniuk, olyan feltéte­leket kell teremteniük, hogy a diplomásnak meg­érje elmennie a „világ vé­gére”. Szakmunkásokat is to­borozni kell. Biztos állást ők is csak többletkereset fejében adnak fel. A sze­mélyi feltételek megte­remtése után, a gépek, be­rendezések következnek. Időnként megteszik más­hol már kiselejtezett ma­sinák is, beszerzésük azonban így is drága. O lyan csoportot, amely az adódó építési munkák zömét szak­szerűen el tudja végezni, csak a jobb módú gazda­ságok tarthatnak, ők tud­nak akár milliókat meg­takarítani azzal, ha ma­guk építkeznek, nem vár­nak az építőipari vállala­tok vagy szövetkezetek szabad kapacitására, a sa­ját munkásaikat nógatják, s nem kell alkudozniuk az egyre növekvő kivitele­zési költségeken. Galambos András Megkezdődtek a magyar­kongói tárgyalások Pierre Nze, a Kongói Népi Köztársaság külügy- és együttműködési minisztere, a Kongói Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, aki Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hivatalos, ba­ráti látogatáson tartózkodik hazánkban, tegnap megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét. Hétfőn délelőtt a Külügy­minisztériumban megkezdőd­Képünkön: a Púja Frigyes külügyminiszter vezette ma­gyar és a Pierre Nze vezette kongói tárgyaló delegáció. (Kelet-Magyarország telefotó) tek a magyar—kongói kül­ügyminiszteri tárgyalások. Púja Frigyes és Pierre Nze kicserélte véleményét az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, majd áttekintette a két­oldalú kapcsolatokat. Kapunyitás „almatáborokban“ 17 ezer egyetemista, főiskolás és 40 ezer kisiskolás segíti a szüretelést Hagyomány már, sorrend­ben negyedik esztendeje, hogy Szabolcs-Szatmár leg­fontosabb nyár végi, ősz eleji mezőgazdasági teendőjéből, az alma szüretéből kiveszik részüket hazánk felsőoktatási intézményeinek fiataljai is. Hétfőn szerte a megyében megnyitották az almaszürete­lő egyetemistáknak és főisko­lásoknak otthont adó táboro­kat. A keleti országrészben az idén, október 11-ig 17 ezer hallgató működik közre az almáskertek kincsének szedé­sében. Tizennégy gazdaság kötött szerződést az intézmé­nyekkel. Eszerint a legnépe­sebb csoport a Budapesti Mű­szaki Egyetemről érkezik, szám szerint hatezren jönnek egyhetes váltásokkal. Az Eöt­vös Loránd Tudomány Egye­temről háromezren, a miskol­ci nehézipariról kétezren, a debreceni egyetemekről pe­dig 1500-an dolgoznak majd a kertekben. A Győri Műszaki és Távközlési Főiskolát 1300- an képviselik. A 25 táborhely zömét a nyitányra felújították. Sok helyütt — így például a Ke- mecsei Állami Gazdaságot segítő diákokat — vállalati üdülőkben, szép, tiszta, kor­szerű körülmények között he­lyezik el a fiatalokat. A mun­ka utáni szabad idős prog­ramról a települések műve­lődési házai, a körzeti műve­lődési központok gondoskod­nak, s természetesen maguk a fiatalok is felkészülten vár­ják a kikapcsolódás óráit. így például a műszaki egyete­misták a fővárosból erősítő berendezésekkel s kész mű­sorkazettákkal érkeznek. A vendéglátó gazdaságok a köz­ségek sportpályáin-telepein biztosítják a sportolás, a tö­megsport feltételeit. Ezenkí­vül szinte valamennyi he­lyütt egy napra kirándulásra kalauzolják el az egyetemis­tákat és főiskolásokat Sza­bolcs-Szatmár legszebb tájai­ra. Az egyetemisták társaságá­ban e hónapban közel 40 ezer általános és középiskolás is szüreteli az almát. Az ő, és az egyetemisták munkáját jellemzi: tavaly csaknem fél­millió munkaórában 86 ezer tonna almát szüreteltek le s helyeztek biztonságba a sza­bolcsi almások terméséből. (kalenda) Nem lehet haladás jó iskola nélkül Országszerte ünnepélyesen megnyitották az ái tanévet Az 1980—81-es tanév or­szágos megnyitóünnepségét vasárnap tartották meg Bé­késcsabán. Az ünnepségen Pozsgay Imre művelődésügyi miniszter mondott beszédet. — Abban a korszakban, amelyben az emberi erő­feszítés a hozzáértéssel és be­csülettel végzett munka a fej­lődés legfőbb forrása, nem lehet haladás jó iskola nél­kül. Fejlődésünk nagymér­tékben attól függ, hogy az emberek — köztük a fiatalok — tehetségét milyen ered­ménnyel fejlesztjük. Sikere­sen termelő, a hazai társa­dalmi szükségletekre és a vi­lággazdasági változásokra gyorsan, rugalmasan reagálni tudó gazdaság csak művelt munkásokkal, értelmiségiek­kel teremthető meg. Olyan fejlett köznevelési rendszer szükséges, amely a szakmai képzés mellett az általános képzést helyezi előtérbe. Mi­nél megalapozottabb az álta­lános műveltség, annál meg­bízhatóbban épülhetnek rá a szakmai ismeretek. Eszmé­nyünk a szocialista nevelő is­kola. amely olvan emberekké neveli az ifjú nemzedéket, akiknek célja a munka, az al­kotás, akik a szocialista tár­sadalom őszinte hívei lesznek. Ezt követően a tennivalók­ról szólt. Hangsúlyozta: foly­tatnunk kell a tankötelezett­ségi törvény mind teljesebb megvalósítását. El kell ér­nünk, hogy a tanköteles kor­ban lévő hatéves gyermekek időben megkezdjék iskolai ta­nulmányaikat. Az oktatási in­tézményekben folytatni kell az egységes követelmény- rendszer kialakítását. Fontos, hogy következetesen alkal­mazzák a nevelési-oktatási terveket, s hasznosítsák e tervek bevezetése során szer­zett tapasztalatokat. Az isko­la — az úttörő- és KISZ- szervezettel, a családdal együttműködve — kötelesség- teljesítő, törvénytisztelő, munkaszerető, fejlett igazság- érzetű, az igazságért harcolni tudó, a közösségért, hazájáért áldozatra is kész emberekké nevelje a fiatalokat — han­goztatta. Olyan nemzedékeket bocsásson útra, amelyek a jó­létet és a személyes érvénye­sülést nem szerencsének, ha­nem a munka eredményének tekintik, s az értelmes, tartal­mas életért erőfeszítéseket tesznek. A miniszter beszéde továb­bi részében köszöntötte az el­ső osztályosokat és a többi diákot, a munka mellett ta­nuló felnőtt hallgatókat, a főiskolásokat és az egyete­mistákat, a pályakezdő, a pá­lyán dolgozó, s a nyugdíjba A nyíregyházi 5. számú iskolában a legkisebbek, az I. a osz­tály tanulói veszik körül End rész Miklósné tanító nénit. vonuló pedagógusokat, a szü­lőket és a köznevelés Irányí­tásában dolgozókat. — Kívá­nom mindnyájuknak — mon­dotta —, hogy az új tanév örömökben, eredményekben gazdag legyen, terveik való­ra váljanak. Legyen minél több szépség és minél több büszkeségre jogosító siker és eredmény az életükben. Szabolcs-Szatmárban száz­ezer kis és nagy diákot hí­vott újabb tízhónapos mun­kára a tanév kezdetét jelző csengőszó. Nyolcezer gyerek lépett be most először az isko­lák kapuján, mintegy nyolc­vanezer tanuló öltözött ün­nepélyesen a kisdobos- és út­törőegyenruhába, s közel húszezer gimnazista, szakkö­zépiskolás és szakmunkásta­nuló ül be újra a padokba. Az első nap az évnyitó ünnepé­lyes perceié volt. Üj iskolá­kat, új tornatermeket, szem­léltetőeszközöket vettek bir­tokukba, s az ünnepi percek után mindjárt meg is kezdő­dött az ismerkedés az új tan­tervi feladatokkal. A megyeszékhely egyik új oktatási intézményében, a Krúdy utcai 19. számú iskolában dr. Szabolcs Gyuláné, Kocsis Jó- zsefné és Haraszti Béla az órarendet állítják össze. (Jávor László felvételei.) Tavaly 362,5 milliót termeltek Jövedelmező melléküzemágak Konzerv, orvosi műszer, műanyag eszköz a tsz-ekbűl Szabolcs-Szatmár me­gye 127 nagyüzemi ter­melőszövetkezete közül, 90-ben foglalkoznak mel­léküzemági tevékenység­gel. Többségük azért kény­szerül erre, hogy vagy kedvezőtlen adottságait el­lensúlyozza, vagy a tagsá­got — főként a nőket — folyamatosan foglalkoztat­hassa. Mint a megyei ta­nács illetékes osztályán elmondták: a melléküzem- ágas tsz-ek többsége ipa­ri tevékenységet végez. A melléktevékenységből a tsz-ek a múlt évben 362,5 millió forint árbevé­telt teljesítettek. Ez az összeg a gazdaságok ösz- szes bevételeinek 6,5 szá­zalékát jelentette. Előze­tes felmérések szerint, idén az ilyen bevételek növekedni fognak. Többek közt, a különö­sen gyenge adottságú szat- márcsekei Haladás Tsz- ben a melléktevékenység csaknem 30 millió forintot eredményezett. A hason­lóan gyenge talajú tyukodi Kossuth Tsz vas- és fa­ipari melléküzemága a múlt évben 58 millió fo­rint árbevételt hozott: ugyanakkor fontos, hogy a tsz-ben nincs munkanél­küli tag. A gyenge lápi ta­lajjal küszködő nagyecse- di Rákóczi Tsz a debrece­ni MEDICOR gyárral koo­perált, egy kisebbszerű or­vosi műszereket gyártó üzemrész létrehozására. Ez évente 15—20 millió forinttal gyarapítja a kö­zösség kasszáját. A nyír­tass! Dózsa Tsz főleg a nők állandó fogalkoztatá- sára. hozott létre egy kis konzervüzemet, aminek a tavalyi termelése 23 mil­liót ért. A melléküzemágas tsz- ek 60 százaléka saját ter­méket dolgoz fel. S álta­lában hozzájárulnak a ve­gyes kereskedelmi és ipa­ri ellátás javításához. A megyei tanács illetékes osztálya is azt javasolja a mezőgazdasági nagyüze­meknek, hogy mellék­üzemágaikat elsősorban saját termékeik feldolgo­zására, illetve annak fo­kozására építsék. Vannak olyan — a va­lóságban nélkülözhető — ipari jellegű termékek, melyek készítése a nagy­ipari üzemeknek nem ki­fizetődő. Ilyen mellékter­méket készít többek közt a sényői Zöld Mező vagy a nyírpazonyi termelőszö­vetkezet, ahol kis befek­tetést igénylő műanyag eszközöket készítenek. Az ipari jellegű mellék- tevékenység fontosságát jelzi, hogy ezeket az ál­lam is támogatja: az ilye­nek után fizetendő terme­lési adó 70 százalékát az állam visszahagyja a tsz- ek iparági fejlesztésére. Ez a támogatás — tájékozta­tás szerint — idén is, mintegy 60 tsz részére 20 millió forintot jelent. Az elmúlt esztendőben, a megye melléküzemágas termelőszövetkezeteiben az öszes tagság 11,8 száza­lékát, mindösszesen 5950 főt foglalkoztattak. Közü­lük az állandóan foglal­koztatott nők száma 2255 volt. B 1 Magyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom