Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-13 / 189. szám
1980. augusztus 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Hát a becsület...? Üvegipari szakmunkások vizsgáztak a közelmúltban a nyíregyházi Universil üvegtechnikai üzemében. Ketten: Stelán József és Bartos Béla az NDK megrendelésére bürettát készít. (Elek Emil) SÜRGŐS! Energiamérleg — áremelés után Nappali fény, olcsóbban •EGY LEVÉL fekszik előttem. Minden sorát betéve tudom már, mégis újra meg újra felháborít. Idézek belőle : ... „A vezető már a felszállásnál gorombásko- dott velem, mert nem volt aprópénzem, csak papír húszasom. Ha egy utas fel nem váltja, talán le is zavart volna a kocsiról. Azt kiabálta, hogy ő nem OTP, nem köteles pénzt váltani, s akinek nem tetszik, menjen gyalog. Nekem az ötödik megállóban kellett volna leszállni, onnan már közel van a piac. Két teli kosárral idejében odaálltam az ajtóhoz és megnyomtam a gombot. A buszvezető nem is lassított, pedig a megállóban is többen várakoztak, fel akartak szállni. Csak a városi tanácsnál volt hajlandó megállni, onnan kellett a nehéz csomagokkal visszagyalogolnom. Egy asz- szony rászólt, hogy miért nem állt meg a piactér előtt, láthatta, hogy le akartak szállni, azt felelte neki, hogy törődjön a maga dolgával, amíg szépen van. Én a kocsi számát nem jegyeztem meg, pedig az uram szerint azt kellett volna, csak azt tudom, hogy július 18-án délelőtt történt, és a vezető őszes hajú, barna bajuszú ember volt. ..” A buszvezető ugyanolyan dolgozó ember, mint P. Gá- borné, aki a hajnalban szedett zöldségét, gyümölcsét vitte aznap a piacra, hogy annyival is több jusson a városiak asztalára ... Az egyik autószerviz gépkocsiszerelője júniusban egy hét szabadságra utazott rokonaihoz. „Ridiküljét” — így nevezi a szakmai szleng a szerszámos vasládikát — annak rendje-módja szerint lelakatolta, s letette a munkapadja mellé, mert a láda a szerszámszekrénybe nem fér be. Eltelt a hét. s amikor visszajött', a Iá'dá'nák hűlt helyét találta. Először azt hitte, ugratás az egész. Nem akarta elhinni, hogy meglopták. Hogy lába kelt a villáskulcsoknak és csavarhúzóknak, a kombinált- és csípőfogónak, a dugókulcsoknak és kalapácsoknak, a magacsinálta láncfeszítőnek és T-kulcsoknak. Mindannak, amivel évtizedek óta a kenyerét keresi. KI LOPHATTA EL? Kívülálló biztosan nem, hiszen egy idegent nem engedne ki a portás szerszámládával a kezében. Műszaki vezető, irodai dolgozó sem jöhetett szóba, ugyanezért. Maradtak tehát a munkatársak, a gépkocsiszerelők. Az ő kezükben megszokott látvány a szerszámosláda, nem tűnik fel senkinek. Az ember elképed: hát a munkásbecsület?! Tudom, hogy ma is azok vannak többségben, akik társadalmi munkában rokkant kocsit csinálnak üzemi balesetet szenvedett munkatársuknak, akik szabad szombatjukon eljárnak egymásnak házat építeni, akik szabad idejükben rönkvárat és betoncsúszdát építenek lakóhelyük gyermekjátszóterén; akik munka közben újításon törik a fejüket és a segélykérő felhívásra több századmagukkal sietnek vért adni egy szerencsétlenség sebesültjeinek. Ök vannak többségben, nem az üzemi szarkák, a lógósok, a fusizók. Ám ezt a felelőtlen kisebbséget meg kell végre fékezni. A munkaidőben a söntéspultnak támaszkodókat; a munkahelyi kollektív fémgyűjtés egyéni haszonélvezőit; a műszak közben kártyázó- kat; a notórius elkésőket. MINDAZOKAT, akik még nem tanulták meg, hogy mi a munkásbecsület. N. É. Akárcsak nappal, olyan világos éjszaka Nyíregyházán a Tanácsköztársaság tér, vagy éppen Jósavárosban az Ószőlő és Garibaldi utca, de alig lát tovább az orránál az esti járókelő a Dózsa György, vagy a Vöröshadsereg útján. Amit az egyik helyen elpazarolnak, megspórolják a város másik részében — zsörtölődhet magában a városlakó —, s még ettől is jobban felpaprikázza kedélyeit, ha nappal égő utcai világítást lát. Mérsékelt növekedés Hogyan is állunk a villa- mosenergia-fel használással? Ling Béla, a TITÁSZ energiagazdálkodási csoportvezetője röviden summáz: ilyen mérsékelt növekedés, mint az idei első fél évben, még soha nem volt. Adatok kerülnek a noteszba: 1971-ben 22 százalékkal több villamos energiát fogyasztott a megye, mint egy évvel korábban, aztán 13, majd 17 százalék, egy év múlva újból 14, 1975-ben 8,2, a mostani tervidőszak első évében 8,9, majd újból 14,5, két éve 9,8, tavaly pedig 7 százalék. Az idén — még ha félévi adat, akkor is — 1,33 százalék a növekedés. A lakosság áramfelhasználásában igazi változást az áremelés hozott, s minden bizonnyal sokat jelent majd a nyári időszámítás bevezetése is, erről azonban csak ősszel lesznek majd megbízható adatok. Tény, hogy az idén csak 4,61 százalékkal emelkedett a háztartásban elhasznált áram mennyisége, ennyi pedig természetes, hiszen megyeszer- te sok új lakásba kötötték be a villanyt, s egyre több az áramot fogyasztó elektromos berendezés is a lakásokban. Á Modul rekordja — Talán még ettől is kisebb mértékű lehetett volna a növekedés — egészíti ki Ling Béla —, ha a villanytűzhelyen sütő-főző családokban elolvasták volna a kezelési tájékoztatót. Rendkívül takarékosan üzemeltethetők az ilyen villanytűzhelyek, csak kevesen tanulják meg a kezelésüket. Aztán az iparnak is kevesebb energiát igénylő készülékeket kellene gyártani. Jó példa már van: a Modul televízió nem fogyaszt többet egy 60 wattos égőnél, a többi televízió fogyasztása 150 watt ugyanannyi idő alatt. A megye településein 4,55 százalékkal emelkedett fél év alatt a közvilágítás energiafelhasználása. Ennek oka is alapvetően az új utcákban bekötött új berendezések üzembe helyezése. A nappali fényben úszó városrészekre tereljük a beszélgetést, s a szakember ismét adatokkal igazolja: nem nagyobb fogyasztásról, hanem takarékosabb berendezésekről van szó. A jósavárosi néhány éve felszerelt közvilágítási lámpák jóval kevesebb áramot fogyasztanak, mint a sötétnek látott Vöröshadsereg, vagy Dózsa György utca lámpái, a megvilágítás erőssége mégis jóval nagyobb. — Van egy tavalyi rendelet, amely fél éjjeles világítást is lehetővé tesz, ennek azonban feltételei vannak: a két izzóval ellátott lámpák egyik izzóját ki lehet kapcsolni, de ezt így kell megrendelni a tanácsoknak a vállalattól. Ezenkívül a közvilágításnak élet-, köz- és vagyonbiztonsági feladatai is vannak, ezért a tanács is csak a KPM és a rendőrség illetékeseivel együtt dönthet a közvilágítás megváltoztatásáról. A vasúti vontatásban 5,81 százalékkal használtak fel több energiát. Több lett a vasúti és kevesebb a közúti szállítás, a záhonyi és szerencsi vonalon villamosmozdonyok futnak. Kitiltott hősugárzók És most következik az igazi meglepetés: az úgynevezett általános árszabású fogyasztók — az ipar és a kommunális ágazat tartozik ide — a tavalyi első félévi energiának még 83 százalékát sem fogyasztották. Pedig tulajdonképpen mindössze annyi történt, hogy a Nehézipari Minisztérium az Országos Anyag- és Árhivatallal közösen egy rendeletet adott ki, amelyben megtiltották a hőfejlesztő berendezések használatát. Az eredmény a megtakarított energiában, s több millió forintban mérhető. A legtöbb energiát a teljesítménydíjas fogyasztók — a nagy ipari vállalatok és mezőgazdasági üzemek — igénylik az áramszolgáltató vállalattól, jelzi ezt, hogy az árbevétel 40—45 százalékát ezektől a vállalatoktól kapják. Ebben a kategóriában is mérsékelt, mintegy 3 százalékos növekedés volt: benne szerepel ebben a nemrég avatott Fémmunkás Vállalat bal- kányi gyára, mint új áramfogyasztó is. Pontos tervezés — Ebben a kategóriában olyan a tarifarendszer, amely megalapozott energiagazdálkodásra ösztönöz — mondja Ling Béla —, ezért az ilyen vállalatoknál energetikus, vagy energetikai csoport foglalkozik az energiafelhasználással. Érdekük, hogy pontosan tervezzék meg: mennyi áramot igényelnek, s akkora legolcsóbb a felhasználás, a terveik pontosak. Sokba kerül a túlfogyasztás, hiszen nekünk is tervezni kell, hogy mennyi energiát termelünk, vagy kérünk például a Szovjetunióból megyénkén áthaladó távvezetékből. A félévi adatok már előre jelzik: tíz. év óta ez az esztendő lesz a villamosenergiafelhasználásban a legtakarékosabb. Ám ahogy a beszélgetésből kiderült: még mindig nagyok a tartalékaink. Balogh József Jogos elvárás ma: akinek egy csepp köze van az aratáshoz, az a maximálisát nyújtsa. Nincs is baj ezzel. A betakarítás jól szervezett. A;: alkatrészellátásnak, sürgős alkatrészgyártásnak már évek óta megvan a jól bevált módja. Az AGRO- KER-, a MEZÖGÉP-ügyelet most derekasan helytáll, az elmúlt évi ügyeknek már kétszeresét, háromszorosát rendezték megnyugtatóan. Ennek ellenére is akadnak problémák és szükség van arra, hogy más üzemek, vállalatok is segítsenek. Öröm volt hallani, hogy a Csepel Művek nyírbátori Fúrógépgyárában a mezőgazda- sági üzemek készséges segítőtársra találtak. A szervezési bizottság legutóbbi ülésén a körzeti felügyelő arról számolt be, hogy a környező termelőszövetkezeteknek a fúrógépgyárban olyan tengelyeket, alkatrészeket gyártottak soron kívül, amelyeket nem lehet kapni, amelyekre hetekig kellene várni. Mint mondta a körzeti felügyelő: a fúrógépgyáriak példamutató magatartását dicséret illeti. Egyetértünk! De kérjük, tartsák meg segítő szándékukat az őszi betakarításra is. Gyors segítségre minden bizonnyal akkor is szükség lesz. S. E. Nem mellékes A mellékhelyiség nem mellékes. Még ha profánnak tűnik is a példa, lássuk be. sokat árul el e helyiség állapota arról, aki birtokolja. Mert aki a nyírbélteki műszergyárban betér ide, azt hiheti, hogy egy osztályon felüli szálloda hasonló rendeltetésű helyiségében jár. S ha veszi a fáradtságot és az üzemben is körülnéz, arra kell, hogy jusson: a tisztaság itt minden szinten követelmény. Vegyük mindehhez még hozzá: a szennyezettnek nem mondható munkahelyen fekete-fehér öltöző épül. Pihenőparkot létesítenek társadalmi munkával. Sportpályát készítenek összefogással. Röviden szólva: megfogadják, amit a környezetkultúráról, az emberekre gyakorolt hatásáról tudnak. Igaz, még egyetlen műszergyári munkás otthonában sem jártam. De biztos vagyok benne: ami a gyárban történt, nem lesz hatástalan a lakásokban sem. És ez, igazán nem mellékes. (speidl) Üzemi és diákétkezdéUben Milyen a koszt? Vizsgálják a népi ellenőrök Megkóstolják a szakács főztjét, benéznek a kamrába, konyhába, mérik az adagot, a tápértékét, elbírálják elég választékos-e az étrend, s terepszemlét tartanak — a beszerzés lehetőségeit kutatva — a sütni-főznivalók forrásvidékén a népi ellenőrök a hamarosan kezdődő vizsgálatuk során. Hivatalos megfogalmazás szerint a lakosság tömegétkeztetésének ellenőrzése a feladat. Az üzemi étkeztetés kerül nagyító alá, ezen túl a gyermekélelmezésre, a diákok kosztolásának megszervezésére — az általános iskolai ellátás kivételével, lévén erre egy másik vizsgálat keretében kerítettek sort a népi ellenőrök —, továbbá az önkiszolgáló, s az előfizetéses étkezést nyújtó éttermek működésének elbírálására tér ki a fölmérés. A gyermek- és diákétkeztetés témakörébe vágó kérdés: akik nem élnek lehetőségével, miért mondanak le róla, kényszerülnek-e a konyha kicsiny teljesítőképessége, avagy az étterem szűkössége miatt, netán ízetlen az étel, esetleg kevés a cseperedő gyereknek, növésben lévő ifjú embernek. Ugyancsak fontos kérdés, hogy a menü összeállítói figyelembe veszik-e az életkori sajátosságokat, étvágyat, fehérje- és vitaminszükségletet; törekednek-e a korszerű táplálkozás elveinek érvényesítésére. S ez nem elhanyagolható tényezője a munkahelyi étkeztetésnek sem, amelyet vizsgálva afelől is tájékozódnak a népi ellenőrök, hogy az ételkínálat igazodik-e az étkezésben részt vevők munka-- köréből adódó eltérő étkezési kívánalmakhoz, figyelembe veszik-e, hogy másfajta táplálkozást igényel az, aki nehéz fizikai munkával keresi kenyerét, megint mást az, akit íróasztalhoz köt a mindennapi dolog. A konyhát és vidékét kutató népi ellenőrök száz és egy szempont alapján értékelik majd a helyzetet, a sok közül csupán néhány kulcskérdés: milyen mértékű a vállalati hozzájárulás, kellő gondot fordítanak-e a higiéniára, milyen a haszonkulcs, jó ízű, változatos, elegendő-e amit az üzemi konyha kínál. A vendéglátóiparban többek között arra keresnek majd választ, hogy az önkiszolgáló éttermek, a harmadosztályú éttermek és a vendéglők milyen részt vállalnak a közét-, keztetésből, keresik-e a kapcsolatot az üzemekkel, az intézményekkel, az iskolákkal, a maguk érdekében — hasznára is, ha délidőben kevés a vendég, a napi menüre viszont akadna előfizető kosz- tos. Még az ellenőrzés hatékonyságát is ellenőrzik ezúttal a NEB-ek szakértői, társadalmi munkatársai, utánajárva, . hogy a tanácsok fel- mérték-e területükön a gyermek- és diákétkeztetés, az üzemi étkeztetés helyzetét, intézkedtek-e, ha a nyersanyagnormák csorbítását tapasztalták, előmozdították-e a kínálat-kereslet összhangjának megteremtését, ha tapasztalták, hogy egyfelől sta- nicliból, zsebből kénytelen falatozni, aki délben meleg ételt enne, másfelől némely vendéglőkben üresen ásít a terem, unatkozik a pincér. A közétkeztetésért felelősök, vendéglátók a hamarosan kezdődő vizsgálat során munkájuk szigorú értékelésére éppúgy számíthatnak, mint segítségre, szakmai útmutatásra. m m a van egy nyavalyás TW kutya, amelyik sem ugatni, sem morogni, vicsorogni, harapni meg pláne nem hajlandó — mit tehet az ember? Természetesen orvosolja a hajt. Miként, ahhoz néni szükséges nagy képzelőerő. El kell érni, hogy a kutya hamis legyen. Ergo: hamisítani kell! Bagi János a hamisításhoz minden alapvető jó tulajdonsággal rendelkezett. Türelme, tudása megvolt, csak az idő hibázott. Éppen viszonya volt. Ha nem is tudta kellően megindokolni érzéseit, állította: „Iszonyú viszony a munkaviszony”. Csak hogy lopjon magának néhány nap szabad időt, anyósát már vagy hússzor eltemette, lányát kilencszer férjhez adta. Most viszont úgy döntött, a fajtiszta korcs idomítása nem tűr halasztást, a sürgős hamisítás miatt is kockáztat néhány nap igazolatlan mulasztást. Megdönthetetlen érvei egyike volt — ezt a telepvezető szemébe is mondta — „A Hamisítás gyáva kutya rosszabb a gyáva embertől”. A hamisítás első verziójaként félóránként elverte a kikötött, ártatlan jószágot. Azért félóránként, mert a sarki kocsmáig oda- vissza félóra volt az út. A korcs eleinta farkát behúzva nyüszített, vinnyogott, földre lapulva próbált elkúszni az ütések elől. Ez Bagit egy kissé elkeserítette. Délig leitta magát és éppen harangoztak, amikor új ötlete támadt. A moslékkal teli lábast — valahányszor a kutya enni akart — elhúzta a jószág orra elől. Jobb kézzel a lábast húzta, ballal meg orbavágta a „dögnek” becézett párát. Estefelé már vicsorgott a kutya. A terápia egy hétig tartott. Hat nap múlva már nem is hamis, de egyenesen veszett volt az állat. Ez annyira megörvendeztette Bagi Jánost, hogy egy jó szándékú simagatásra is elszánta magát. A korcs viszont belemart • karjába. A vadítás tehát megtörtént. Bagi János jelentkezett a telepen és égre-föld- re esküdözött, nem a kocsma, a hamisítás tartotta távol az üzemtől. Bizonyítani igazát hazaszaladt a korcsért. A telepvezető előtt a kutya fülit-farkát behúzta, olyan volt, mint egy kezes bárány. Hiába könyörgött Bagi: „ugass már”, a korcs meg se nyik- kant. ß agi János szégyenben maradt. Egyhetes áldozatos munkáját nem igazolta a ház őrzője. Keserűségében kitagadta. Kivezette az irodából, levette nyakáról a madzagot és belerúgott. így lett kutyája a telepnek. Szelíd jószág, senkit sem bánt, csak Bagi Jánost kergeti meg néha. Eddig háromszor harapta meg. S. E.
