Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-12 / 188. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 12. Lakások, üzletek A SZÁÉV megkezdte hetvenkét lakás és üzletek alapozását Nyírbátorban. A beruházást 1981 októberében fejezik be. (JL.) _________ SZÉP SZÓ____________ Új irodalmi sorozatok a képernyőn József Attila folyóiratának, a Szép Szónak a fejlécéről választotta címét a televízió októberben induló új irodalmi sorozata. Kéthavonta, mintegy 70 percben olyan szépirodalmi és kritikai összeállítás jelentkezik majd a képernyőn A tervek szerint a Szép szó egy-egy számában — változó hangsúllyal — szerepelnek novellák, versek, egyfelvonásos darabok, valamint beszélgetések és viták. Teret kapnak induló, fiatal írók és költők, s bemutatnak olyan dokumentumokat — írásos, illetve tárgyi emlékeket —, amelyeket nemzetközi örökségként, illetve nemzeti vagyonként tart számon az irodalom. A műsorban — melynek szerkesztő bizottságában Bárányt Ferenc, Bata Imre és Koczkás Sándor dolgozik — olyan művekkel is megismerkedhetnek majd a nézők, amelyeket még sehol sem láthattak-hall- hattak, vagy amelyek éppen a Szép szó számára készültek, ilyen lesz az induló számban Tatay Sándor új novellája, a Hess páva!, amely Mádi Szabó Gábor tolmácsolásában hangzik el, s Weöres Sándor verseinek egy része is. Ugyanebben az adásban látható majd Szakonyi Károly Három dobás hat forint című hangjátékából készült mű is. A nemrégiben befejeződött Nyitott könyv „utódjaként” induló Szép szóval egyidejűleg egy má- sik sorozat forgatása is elkezdődött. A ,,Kortársunk ..............— mely a tervek szerint a jövő év elejétől látható a képernyőn. Olcsóbb a szondánál Alkoholra hangjelzést ad Órák múlva is kimutat egy korsó sört Szólj egy szót és megmondom — ittál-e? Az elferdített mondásnak március óta igaza van. Akkor készült el Völgyesi Tibor, a Fővárosi Sütőipari Vállalat technikusa azzal a műszerrel, amely mikrofonnal kombinálva képes kimutatni az enyhe „szalonspiccet” is. A mikrofonba ugyanis olyan érzékelőt építettek, amely az alkohol közelségére fény- és hangjelzást ad. Az 1. sz. Volánnál és a sütőipari vállalatoknál folytatott kísérletek bizonyították a műszer erényeit, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezeténél végzettek pedig hasznosságát. Az orvosszakértői vizsgálatok dr. Bugyi István főorvos vezetéséyel folytak. A műszer által alkoholosnak jelzett személyek vérmintáiból kiderült, hogy még a 0,65 ezredszázalékos véralkoholszintet is kimutatja. (Az alkoholszint akkor eny- nyi, ha például valaki órákkal előbb megivott egy korsó sört.) A műszer hordozható rendszerű, így bárhol használható. A közlekedési vállalatok már bejelentették rá az igényüket, mivel tömeges használatban olcsóbb a szondánál. Gyártására az ország különböző szövetkezetei közül többen is jelentkeztek. A Volánnál és a sütőipari vállalatnál viszont lejárt a próbaidő, de a vállalat illetékesei mind ez ideig nem jelentkeztek a hasznosítás ügyében. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezete mindenesetre már összehívott egy tanácskozást arra vonatkozóan: kik, hogyan és hol tudják felhasználni ezt a mindenképpen hasznosnak tűnő műszert. Parkolók, nátrongőzlámpák, vasbeton híd Fiatalodó városközpont A kommunális fenntartások, felújítások szervezésére másfél évvel ezelőtt hozták létre Nyíregyházán a városi tanács műszaki osztályához kapcsolva a közterület-fenntartó irodát. A hagyományos értelemben vett beruházói feladatokat látják el, azzal a különbséggel, hogy nem új létesítmények, hanem a meglévők felújítása a cél. „Kifelejtették" a talajból Az év elején ötvenmillió forint sorsáról döntött az iroda. A tanács vagy a közterület-fenntartó vállalat megrendelésére utak, hidak felújítását, a közvilágítás, a parkfenntartás, a köztisztaság, a belvízelvezetés és d közkutak kiadásait fedezték. Már év elején megtervezik a várható munkákat, viszont tíz százalékot mindig jelent az előre nem látható hibák kijavítása. Ilyen volt például az Északi körúton, a benzinkút melletti csőtörés. A javításnál kiderült, hogy három méter csövet „kifelejtettek” a talajból. Most viszont még a villanyoszlopot is ki kell emelni a hiba helyrehozásánál. Alig két hét alatt rendbe teszik a forgalomnak ezt az útszakaszt. Nemrégiben a rendkívüli időjárás okozott gondot az irodának, a kitört fákat, gallyakat szedték ösz- sze és szállították el. „A elterelt" körút Az útfelújítások révén modern aszfaltszőnyeget, észté' tikusabb külsőt kap Nyíregyháza néhány régi városközponti része. Patinás terünk, a Bessenyei öltött fiatalos külsőt az elmúlt hónapokban. Március végétől július elejéig tartott a 3,9 millió forintba kerülő felújítás. Kicserélték a teljes csapadékvíz-csatornát, erős aszfalt- burkolatot terítettek a tér mindkét oldalára, mert előreláthatólag évekig — amíg a belső körút el nem készül — itt bonyolódik majd le a 7-es és 8-as autóbuszok forgalma. Ezzel párhuzamosan a szemközti teret, a Benczúrt is felújítják, a csapadékvízcsatornát már újra cserélték, az aszfaltozás ezután jön. Ennek a kiadása 2,5 millió forint, és szeptember végére adják át a közúti építő vállalat dolgozói. A városközpont parkolási gondjain könnyít a Lenin tér átalakítása után átadásra kerülő kétszáz parkolóhely a Lenin téren és. 317 a Soltész Mihály utcán. Augusztus 15- én kapja meg a területet a KÉV és október—novemberben már a megújult téren közlekedhetünk. A végleges rendezésre a művelődési központ átadásáig és a Korona rekonstrukciója befejezéséig várni kell. Új úton Sóstóra A Sóstói úton a felüljáró és a hidegstrand közötti útszakaszt 6 millió forintért újítja fel a KÉV. Őszre végeznek ezzel a munkával is. Sor kerül végre a Nyírpa- zony—Oros közötti vasbeton híd felépítésére, hétszázezerbe kerül várhatóan. A biztonságosabb közlekedést szolgálja az újabb nátrongőzlámpák felszerelése. Az idén a 36-os út csomópontjait látják el a sárga fényű, nagyobb fényerejű világítótestekkel. A buszmegállókat Pédig sárga nyilazás.7. sál, szemétszelencékkel, pihenőpadokkal látják el. Elsősorban a 7-es, 8-as, 12-es és 5-ös járatok vonalain korszerűsítik a buszmegállókat. (tk) Vasárnaptól hídi vásár a Hortobágyon A sikeres hortobágyi lovasnapok rendezvénysorozata után újabb eseményre készülnek a pusztán. Augusztus 17—18—19—20-án megrendezik a hagyományos, immár XV. hortobágyi hídi vásárt. A kilenclyukú híd tövében először 106 évvel ezelőtt rendeztek állat- és kirakodóvásárt. Ma már ennek jellege jelentősen megváltozott. A népművészek, a. népi iparművészek, a népművészet ifjú mesterei országos kirakodóvásárává fejlődött. A vásár mellett gazdag kulturális és sportprogrammal szórakoztatják a pusztára látogatókat. A négy nap során több lovasversenyt rendeznek, így a kettős és csacsifogatok akadályhajtá- sát, díjugratást és naponként láthatják az érdeklődők a lovas tornászok bemutatóját is. Nincs állandó munkahelyük, de... Nem fizettek tartásdíjat Még 1973-ban kötelezte a bíróság Kozma István 38 éves nyíregyházi lakost, hogy két gyermeke után havi 700 forint tartásdíjat fizessen. Kozma 1978 óta nem fizet, s még levonni sem tudják tőle, mert nincs állandó munkahelye, alkalmi munkából tartja el magát. A több, mint 15 ezer forintos elmaradás miatt a bíróság négy hónapi szabadság- vesztést szabott ki rá, a büntetés végrehajtását azonban két év próbaidőre felfüggesztették. Ugyancsak négy hónap — végrehajtásában felfüggesztett — szabadságvesztést kapott Major János 33 éves budapesti lakos is, aki 1974-4:01 1979 szeptemberig fizetett, azóta azonban mindössze 1200 forintot küldött volt feleségének gyermekük tartásához. Majornak sincs állandó munkahelye, alkalmi munkából azonban havonta négyezer forintot is keres, amit magára költ. A szabadság- vesztés mellett természetesen pótolnia kell az elmaradt összeget is. Szabó István 35 éves nyír- bogáti lakost tavaly június 1- től kötelezték havi 600 forint fartásdíj megfizetésére, ő azonban csak két hónapig tartotta kötelességének a gyermekéről való gondoskodást. Az elmaradt összeg megfizetésén kívül a bíróság 3 hónap — két évre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki rá. Nagy Ferenc 49 éves laskodi lakost 1200 forint tartásdíj fizetésére kötelezték, de ő is rendszertelenül fizetett és nyolc hónappal adós maradt. A bíróság hat hónapi — két évre felfüggesztett — szabadságvesztésre ítélte. Valamennyi ítélet jogerős. [Jképernyö mar ELŐTT Rövid idő alatt is lehet sokat és lényegbevágót elmondani az emberekről, az életről írásban és filmen egyaránt. Bár nem könnyű dolog, az bizonyos. Csizma- rek Mátyás és Kárpáti György tévéjelenete, a Kutyabaj, igen jó példa erre. A vándorköszörűs (Páger Antal) és a kóbor kutya ismeretségének, barátságának története, epizódjai a film félórájához képest sok arcot, jellemvonást sűríte- tenek, nagyítanak fél. Az emberről szerzett képünket gazdagítja ez a film, azzal a központi gondolattal, hogy az ember társas lény, nehezen viseli el a magányt, a többi emberre) való kapcsolat megteremtése azonban nem mindig megy, sőt a legtöbbször nem megy zökkenők nélkül. A magány olykor annyira bezárja az embert, hogy csak egy „értelmesebb” állat „érzelmei” (például egy kutyáé) képesek ezen a „lelki páncélon” áthatolni. Az a játékosság, ami a vándorköszörűs és a kutya érintkezésében, kapcsolatában megnyilvánul, a magány oldásának óhajában is gyökerezik és bontakozik ki. E mögött azonban egy fájdalmas tény is meghúzódik. Nevezetesen az, hogy némelykor az ember — sajnos — egy állattal is jobb kontaktust, barátságot tud fenntartani, mint egy másik emberrel. Ezen kell változtatnunk! Látható, hogy bár a Kutyabaj nem nehezül el új gondolatoktól, mégis tartalmas alkotás. -Részben az örök problémák figyelmet lekötő módon való elővezetése, részben pedig Páger Antal kiváló játéka révén. _ Szeretem a rádiós „útleírásokat”, úti hangképeket, különösen akkor, ha hamisítatlan helyi légkörbe röpítenek az éter hullámain és a riporteri széljegyzeteket, reflexiókat a legszemélyesebb élmény forrósága fűti át, s nem bedekker- ismeretekkel untatnak. A műfaj ragyogó darabját hallhattuk vasárnap délelőtt a Petőfin, Sediánszky János: Randává kékben — Történetek emberekről és a tengerről című műsorát. A kitűnő szerkesztő-riporter ezúttal is jóval többet nyújtott helyszíni úti élménybeszámolónál. Teljesítményét talán ügy lehetne valamilyen módon meghatározni, hogy művészi riportnovellákat hallottunk tőle. Erre vallott a helyszínek hangulatilag is tökéletesen jellemző megelevení- tése. Sediánszky úgy tudja elmondani, amit lát és ami körülötte zajlik, hogy a hallgató vizuális lehetőség nélkül is pompásan beleélheti magát a szituációba. (Azt hiszem, minden riportnak ez lenne végeredményben a célja ...) Ugyanakkor líraian szubjektív és szuggesztíven meggyőző. Nemcsak el tudja velünk hitetni, de meg is tudja indokolni és magyarázni személyes élményeit. Jól volt időzítve ez a műsor a nyári utazási idény derekára, abból a szempontból is, hogy például szolgált ahhoz, mit és hogyan érdemes látni, a kulturális „kalandokat” megélni. A vidám műsorok között alig hallhatunk eredeti produkciót mostanság, így uborkaszezon idején Jóformán csak a Karinthy Színpad állja a sarat, akarom mondani, tart ki nyáron is. A sajtótörténeti jubileumi „mazsolaműsor” Lehet, hogy a véletlen hozta: a televízió és a rádió müsorszerkesztöi egy napra tették a számítástechnikáról készített műsorukat, s hogy a rádióé — időpontját tekintve — mintegy bevezette, előszóként sűrítette (egyetlen adásban) a televízió Találkozások a számítástechnikával című hétrészes sorozatát. Ez utóbbinak az első összeállítása, azt gondolom, eléggé fel tudta kelteni az érdeklődést ahhoz, hogy a többi rész megnézésére is kedvet csináljon. Akár véletlen egybeesésről, akár szándékos időzítésről legyen is szó, hasznos előtanulmány volt a rádió műsorának (Savanyú cukor és számítástechnika — avagy új utakon a számítógépipar) meghallgatása. Valamely problémáról azért beszélünk többet, mert sokasodni látjuk, vagy azért, mert a számszerű növekedés már nem értékelhető önmagában: hosszú távra ható társadalmi gond lett belőle. A szülők nélkül nevelkedő — állami gondozásban levő vagy kallódó — gyermekekről sokszor láttunk már filmet a televízióban, hallottunk műsort a rádióban. Veres István, a Szülők nélkül című dokumentumfilm írója-rendezö- je sem először nyúlt ehhez a témához. Nem hiszem, hogy filmekkel, rádióadásokkal gyökeresen változtatni lehetne a helyzeten, meg lehetne szüntetni azokat az okokat, amelyek következtében állami gondozásba kell venni sok gyermeket. Mégis nagyon hasznosnak tartom ezeket az alkotásokat. Seregi István után, most vasárnap a magyar nyelvű színjátszás kezdetének jövő évi, 190. évfordulójára igazán idejekorán rukkolt elő a Színek a színházak történetéből c. adásával. A „szatirikus sajtószemle kritikus hangvételben” a jubileumi apropó némi erőszakolásával is kellemes órát szerzett. Zár oda Endre és Tóth Erzsébet Gabriella gyűjtése a színház és vidéke, a színészek, a közönség, meg a kritikusok köréből vett derűs históriák, pamflettek, nemes irodalmi művek és bökver- sek, aforizmák, hirdetések — kissé ömlesztett — egyvelegével hatásosan szemléltette, hogy vannak olyan témák, amelyek örökzöldek, s bizonyos problémák (pl néha hiányzanak eredeti magyar darabok a műsortervekből) ma is meglehetnek. (Egyet biztosan kivéve: olyan zordon kritikákat ma nemigen olvashatunk- hallhatunk, mint — mondjuk a Kisfaludy Károly Pártütők c. darabja egykori bemutatójáról írottat...) Node nyilván nem az aktualizálás lehetett a Kapo- sy Miklós szerkesztette műsor célja, hanem derűs epizódok felvillantása görbe tökörben. a könnyűsorsúnak egyáltalán nem nevezhető magyar színjátszás történetéből. Az epizódok humora csendesebb, finomabban ironikus volt az említett sajtótörténeti ösz- szeállításénál. Színészeink, előadóművészeink számos kiválósága azonban „kihozta” az irodalmi számokból a mélyebb árnyalatokat is, amire az óbudai klubban felvett adás közönsége (gondolom, akár a rádióhallgatóság) hálásan reagált. Merkovszky Pál aIIUMmeliett
