Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-23 / 197. szám

1980. augusztus 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 MEÓS A SZALAGNÁL Tévedés tizedmílliméterben Mi a véleménye Lipniczky József, Szabó Zoltán, Gálné Kárpáti Ágnes Diploma SOKAT HANGOZTAT­JUK, joggal hirdetjük, hogy „megfelelő embert a megfelelő munkahelyre”. Ez a mindig időszerű kö­vetelmény — már-már kétkrajcáros igazságnak hangzik. A gyakorlati életben azonban ez az el­vi séma sokszor előnyte­lenül úgy módosul, hogy bizonyos állások betöltésé­hez bizonyos papírok szükségesek. Ha egy tö­rekvő üzemi munkás mű­vezető akar lenni, termé­szetes, hogy a művezetői munkakör feladatköréhez az alap iskolázottságon kívül szaktanfolyamot kell végeznie, hogy aztán „pa­pírja” birtokában tölthes- se be az állást. De mi a fontosabb, a „papír”, vagy a hozzáértés? Ügy gondoljuk, nem in­dokolt szembeállítani a bi­zonyítványt és a hozzáér­tést. Jogos azonban a ket­tőt szembesíteni. Elégen­dő hivatkozni arra a ven­déglői esetre, amikor a vendég az ehetetlen ke­mény húsra panaszkodik, amit a szakács azzal uta­sít vissza: őt vád nem ér­heti, mert szakácstechni­kusi oklevele van .. . A diplomával nem fel­tétlenül jár együtt a hoz­záértés és a rátermettség. Néha ez a „papír” előtér­be helyezésével elhomá­lyosul. Az egyik autószer­vizben nemrégen új mű­helycsarnokot avattak, új diagnosztikai műszereket állítottak fel. A korábbi művezető elismert szak­ember volt, bár nem vég­zett technikumot, — nem volt oklevele, tudását még­sem vonta senki kétségbe. Mégis fölé helyeztek egy főnököt, akinek techniku­si oklevele volt. Minden­ki tudta, hogy a kineve­zést az előbbi vezető is kiérdemelte volna, legfel­jebb azzal, hogy érettsé­gije mellé szerezzen ő is oklevelet. A fejlett ipari országok­ban, az álláshirdetésekben elsősorban azt a feladatot, vagy feladatkört emelik ki, amelyre a pályázónak vál­lalkoznia kell, s csak ez­után szerepel — rendsze­rint apró betűkkel szed­ve —, hogy milyen diplo­mához, nyelvtudáshoz kö­tik az állást. A hangsúly a vállalkozáson van, s ha valaki diplomát, nyelvis­meretet állíthat mellé —, annál esélyesebb. S hogy ez a sorrendiség helyes, ahhoz sok és többféle ér­vet sorakoztathatnánk fel. Ha csak azt az egyet mondjuk, hogy valaki öt nyelv ismeretében is lehet „gyenge”, s mit sem ér, ha diplomáját a munkában nem oklevélnek, hanem menlevélnek tekinti... A MEGOLDÁS — ELV­BEN, s mint szellemi ma­gatartási norma — régi és egyszerű: „Nem az iskolá­nak, az életnek tanulunk”. Az iskola olykor túlzások­ba, a túlképzés hibájába esik, de azt sem várhat­juk, hogy a tanterv, a ta­nár mérje fel az összes igényt, amelyet majd a gyakorlat velünk szemben támaszt. A rossz munka alól senkit nem ment fel a diplomája, ellenkező­leg: kvalifikált, jó mun­kára kötelez. Sz. E. — A selejt kiküszöbölése a cél, emellett a hiba anyag­veszteséggel is jár és a drá­ga import alapanyaggal ta­karékoskodnunk kell. Csak így gazdaságos a termelés. Burák feszültség alatt A lámpagyártó csarnokban bizonyára a harminc fokot is meghaladja a hőmérsék­let. A forrasztáshoz használt égők tovább fokozzák a me­leget. Az izzólámpa gyártá­sa az állvány összeállításával kezdődik, majd a tárcsát kapcsolják rá. Ez a két leg­belső alapeleme az izzólám­pának. Mindkettőt gyakran megnézik a meósok, mert ha később vennék észre a hibát, már nem lehetne kijavítani. Ezért különösen lényeges, hogy az itt dolgozók minden percben ellenőrzik saját munkájukat is. Gunyécz Já- nosné fél éve van az Izzó­ban, gépről szedi le a lámpák belső alkotórészeit kitevő áll­ványokat. — Egyúttal azt is megnéz­zük, hogy az egyes elemek mérete megfelel-e a szab­ványnak. Ha a gép ponto­sabb lenne, bizonyára keve­sebb selejt gyűlne össze — mutat a lábánál levő majd­nem tele dobozra. A következő műveletnél a leendő üvegbura feszültségét E gyszer rengeteg szabad időm volt, ezért elha­tároztam, hogy belé­pek egy klubba. Az elhatá­rozás után rögtön le is men­tem az utcára, hogy a laká­sunkhoz legközelebb fekvő­be lépjek bele, mert manap­ság már minden ötödik ház­ban működik valamilyen időtöltő egyesület. És való­ban, az ötödik ház szép nagy volt, majdhogynem az égig ért, akár tíz klub is jól meg­fért benne, s különféle táb­lákra volt kiírva a bejárat­nál magyarul, meg külföldi­ül, hogy mi minden működik odabent. Na, gondoltam magamban, ez a klub pont jó lesz nekem a szabad időm hasznos eltöl­tésére, nem tudom lefordíta­ni a táblákra írt neveket ma­gyarról magyarra, de így legalább a klubtagságom is előkelőbb, és nem kell hoz­zá autóbuszbérlet. De nemcsak én gondolhat­tam ezt így, hiszen mentek is befelé az emberek vastagon, s én is egy szép nő lába után szorosan, mert jó, ha az em­ber elölről-hátulról megnézi, hogy kinek lesz a klubtársa. A megnézésből a portás zökkentett ki, aki senkitől sem kérte a klubbelépőt, sen­kinek sem köszönt, mert nem a belépőket, hanem a Sport- fogadást nézte. Na, mondtam magamban erre, ez csudára jó klub, ha dobom a szép formájú nőt, akkor ide más formákat is behozhatok ész­revétlen. Egyelőre azonban beléptem az esztétikus lábú nő után vizsgálják. A polariszkóp kö­nyörtelen: a délelőtti mű­szak kezdeténél minden má­sodik burában mutat ki nem megfelelő feszültséget. Ne­mes József technológiai osz­tályvezető így indokol: — A műszak kezdésénél be kell állítani valamennyi pa­ramétert, hogy az optimális feszültség jöjjön létre. A láng hamarosan beáll, a se­lejtes, úgynevezett feszültsé- ges lámpák száma lecsökken. A délutáni műszaknál nincs ilyen gond, ott készen várja minden az asszonyokat. Levegő helyére argon Az utolsó „nagy lehetőség” a hibák kiküszöbölésében a szerelés előtti igazítás: itt ál­lítják be a lámpa ballonjába a szerelvény végleges helyét. A tévedés tizedmilliméterek- ben mérhető, ha valarhit nem pontosan rögzítenek, már nem a kívánt szögben töri a fényt az autó fényszórója. S ha ez a művelet tökéle­tesen sikerül, még mindig ott az egyik legfontosabb hiba­forrás: a lámpaburából ki­szivattyúzzák a levegőt és a helyére nemesgázt, argont töltenek. — Ha a legcsekélyebb mennyiségű levegő marad a lámpában, a bura tejszerű bevonatot kap, szaknyelven befehéredik, használhatatlan lesz — mondja a meóvezető. Klub egy nagy szobába, ahol min­denféle klubtagok ültek min­denféle íróasztalok mellett. Na, töprengtem azért egy pi­cit magamban, ez elég fur­csán berendezett klub, de aztán én is leültem egy üres íróasztal mellé, hogy lesz, ami lesz, jöjjön a vidám klubélet. És nemhiába. Nem szólt hozzám senki, hogy ki fia­borja vagyok, meg mi a hob­bim és egyáltalán, mivel mindenki kezdett elmélyedni a szobában a saját hobbijá­ban. A kecses vonalú klubtár­sam például elővett öt deka párizsit vékonyra szeletelve, s aranyos fogacskáival ha- rapdálni kezdte. Na, futott át bennem, ez egy diétás klub fogyókúrázóknak és pa­rázna gyomorbetegeknek, csakhogy ekkor ránéztem egy másik klubtársamra, aki az íróasztalára könyökölve órá­kig bámult maga elé, mint egy kitömött bagoly. Na, ítél­tem hirtelen erre, ez egy ma­gányosok klubja megtört szí­veknek és gátlásos kezeknek, csakhogy ekkor kivette fiók­jából a limonádé kellékeit a velem szemben ülő klubtár­sam, miközben a citromillat­tól hosszan nyalta a nyála szélét. Na, villant belém er­Roppant egyszerű az el­lenőrzése a jól sikerült iz­zóknak: elektromos áram két pólusához érintik a lámpát, ha világít, jó, ha nem, akkor selejt. Végül utolsó ellenőr­zésre az optikázásnál kerül sor: a fényszóró sugárszint­jét állítják be, s ezen múlik a lámpa használhatósága. — Hogy ez mennyire lé­nyeges, csak egy adat — szól Ardóné —, a meósoknak óránként behozza az optikás, nézze meg, nem mozdult-e el valamelyik méret. Selejt és rutin Ezzel fejeződött be az iz­zólámpa gyártása. Utólag ösz- szeszámoljuk, hány munka- folyamatban avatkoznak be a meósok. A tárcsagyártás, az alapállvány készítése, a sze­relés három fázisa, a hajlí- tás, a sapkázás és a fonalak szerelése, aztán az igazítás — ez a tényleges meóvizsgálat, s végül az összeszerelés so­rán ellenőrzik a lámpagyár­tást. A norma tizenhat száza­lékos selejtet tűrne meg, de valójában még a húsz szá­zalékot is meghaladja ez az érték. A termelés irányítói azzal indokolják, hogy ennél a terméknél ttiég nincs meg az itt dolgozó kollektíva kel­lő szakmai tapasztalata, ami automatikussá tehetné a termelést. Egészen más a helyzet már az egyik alkat­részgyártásnál. A H—4-es ha­logén autólámpák szerelvé­nyéről van szó, amely a szo­cialista országokban gyár­tott gépkocsiknál ^abvány. A rutin teszi, hogy még az ötszázalékos hibalehetőséget sem érik el. T. K. re, ez egy antialkoholista klub a kísértésen túllévők­nek, csakhogy ekkor bekap­csolta a rádióját egy távo­labb hülyülő klubtársam, majd elkezdte táncoltatni a gondolatait a zenére a sem­mibe. Na, rohant át rajtam a sejtés erre, ez egy táncklub a kétballábas botfülűeknek, csakhogy ekkor a taktusok vonaglásba vitték az egyik női klubtársamat a szobában, mire a ruháját is megbontot­ta, én pedig azt gondoltam, hogy ez egy szé*iégkondí- cionáló klub a szépségen túl­lévőknek. N em hagyták, hogy én is elővegyem a saját hobbimat, mert ekkor bejött egy morcos klubtár­sam a szobába, és letett az íróasztalomra egy csomó munkát, mint egy új fiúnak. Néztem is ezért megrökö­nyödve a csomó munkát, hogy miféle klub ez, ahol ilyet is követelnek a klubta­goktól, amikor egyébként akarja hasznosan eltölteni az idejét. Na, rohantam át erre. a saját gondolataimon egy helyben, én se fizetem itt to­vább a klubtagságit, s ezzel a főbejáraton keresztül gyor­san kiléptem, igaz, ez se tűnt fel senkinek. Azóta keresek magamnak valami olyan nappali klubot, ahol nem zavarják hasonló morcos klubtársak a vidám klubéletet. Állítólag, minden ötödik utcában van már ma­napság egy ilyen ... Tormai László „Alapvető feladat mind a központi irányításnak, mind a vállalatok, szövetkezetek önállóságának, kezdeménye­zőkészségének egyidejű erő­sítése.” (Az MSZMP XII. kongresszusának határoza­tából.) LIPNICZKY JÓZSEF, a Divat Ruházati Vállalat igazgatója: — Az önállóság öröm és gond egyszersmind. Hadd kezdjem az utóbbival. Né­ha úgy érzem magam mint akit egy kicsit magára hagytak. Az iparban sajá­tos helyet foglalunk el, nem elsősorban ruhaipari válla­lat mivoltunk miatt, inkább azért, mert a helyiiparhoz tartozunk. A minisztérium­ban megszűnt a velünk foglalkozó főosztály, de ál­talában igaz: a helyiipar sajátosságait kevéssé isme­rik a megye iparának irá­nyítói is. Hiányzik a szak­mai felügyelet; sok problé­mánk megválaszolatlan ma­rad. Nem mindig kapha­tunk olyan segítséget, mint amire szükségünk lenne. — Mondhatnám, szabad kezet kaptunk, és ennek kétségtelenül, sok az előnye. A tények pedig bizonyítják, tudunk élni az önállóság­gal. Egyik legjelentősebb mozzanat, hogy magunk tervezzük, önállóan dön­tünk az export kérdéseiben, aminek révén, jelentős ha­szonhoz jut a vállalat. Nem­csak a kivitt munka értéke a jelentős, de a tőkés part­nertól kapott technológia a belföldi jobb minőséget is elősegíti. SZABÓ ZOLTÁN terme­lési osztályvezető: — Igaz: az exportpart­nerral önállóan tárgyalunk. De az nem mindig jó, hogy külső segítséget legtöbbször nem kapunk, önállóan íté­lünk, a HUNGAROTEX is erre késztet minket. Azon­ban egy, a miénkéhez ha­sonló kisvállalat, általában nem eléggé tájékozott, hiá­nyosak az információi. Nem elsősorban a szigorúan vett szakmai kérdésekről van szó, inkább a kereske­delempolitikai, pénzügyi is­mereteink hiányosak. Az az igazság, hogy ezekben a kérdésekben, több segítsé­get kaphatnánk. — Naponta vizsgázunk önállóságból, kezdeménye­zőkészségből. Mivel ko­rántsem csak az export tar­tozik a feladataink közé, hanem a belső ellátás és a szolgáltatás is, akad lehe­tőségünk az újításra. Leg­utóbbi intézkedésünkkel a szolgáltatásokat igyekszünk javítani. Olyan technológi­át vezetünk be, aminek se­gítségével egy férfiöltöny­nél az eddig három helyett, csupán két próbára lesz szükség ezután. GÁLNE KÁRPÁTI ÁG­NES, közgazdasági osztály- vezető: — A tervkészítés a mi osztályunk dolga. „Felül­ről” csupán az irányelveket kapjuk meg, azon belül az alternatívák kidolgozása, és a választás itteni feladat. Már szó esett a többletre irányuló javaslatokról és arról, hogy azokat teljesít­jük is. Ami ebben nem min­dig jó: esetenként a haté­konyság romlása árán való­síthatók meg a nagyobb mennyiségek. — Belejátszik ebbe az is, hogy például idén a külföl­di partner kívánságára idő­igényesebbek lettek a ter­mékek: amihez eddig 3,2 normaóra elég volt, most 3,9 kell. Ez azt is jelenti, hogy a mennyiség kisebb lesz. De tudomásul kell venni, hogy a közgazdasági tényezők nem lehetnek ki­zárólagosak, mert köteles­ségünk a lakosság ellátása is. Így tehát kompromisszu­mot kell keresnünk, de az önállóságot bizonyítja, hogy az arányok eldöntése végül is a mi feladatunk. Speidl Zoltán Tudományos egyesületek Ankét a fagazdálkodásról A fejlődő szatmári ipari üzemek révén folyamato­san gyarapodik a mátészal­kai és a környékbeli mű­szaki-gazdasági értelmiség. Tekintélyes eredményeket ér el az agrárértelmiség. Mindez együtt járul hozzá, hogy erőteljesebben bonta­kozik ki az értelmiség tár­sadalmi aktivitása a tudo­mányos egyesületekben is. Az MTESZ mátészalkai in­téző bizottsága már hét tu­dományos egyesület tagsá­gának programjait han­golja egybe. Mintegy 150 műszaki-gazdasági szakember vesz részt rend­szeresen az MTESZ prog­ramjain. Ezek között most Mátészalkán is a legfonto­sabb a megyei műszaki hó­nap helyi programjainak szervezése. Kiemelkedő megyei rendezvényre is ké­szülnek: a faipari és az er­dészeti tudományos egye­sületek közösen szervezik a fagazdálkodásról szóló an­kétet. Ennek során az erdő- gazdálkodásról és a fa- hasznosításról egyaránt szó lesz; különös tekintettel a megyén belüli együttműkö­dés lehetőségeire, a fejlesz­tés arányaira. Az ankét ke­retében (hasonlóan a ko­rábbi, mátészalkai fagazda­sági előadásokhoz, rendez­vényekhez) újra foglalkoz­nak az akác ipari feldol­gozásával: mi történt a gyakorlatban az előző ren­dezvények óta, s milyen új lehetőségek vannak most. Nagyító alatt a lámpagyártás A néhány centiméteres izzólámpa gyártását legalább nyolc-tíz szakaszban ellenőrzik a meósok az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában a termelés során. A gyártásközi ellen­őrzés megszervezése ebben az üzemben különösen fontos, mert javításra csak a teljes összeszerelés előtt kerülhet sor. Ardó Miklósné meóvezető így foglalta össze tevékeny­ségük lényegét. Az önállóságról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom