Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

2 KELET MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 1. Mezőgazdasági főiskola Kertészek helyett gépész üzemmérnökök Házilag készített audiovizuális előadóterem segíti az oktató­nevelő munkát a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán. Hallgatói létszámát tekint­ve a Nyíregyházi Mezőgazda- sági Főiskola tízszer kisebb testvére a tanárképző főis­kolának. A hallgatók létszá­ma mindössze háromszáz. Tévednénk azonban, ha csu­pán a „népesség”, a hallga­tói létszám alapján ítélnénk meg a mezőgazdasági főisko­la jelentőségét. A mezőgaz­daság korszerűsödése, gépesí­tése és a vegyszerek előnyo­mulása miatt üzemmérnökök sokaságára van szükség — megyén belül és azon túl. Ilyen szakemberek képzé­sére rendezkedett be a mi­nisztériumi döntések alapján a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola. A korábbi képzési jelleget megváltoztatták, ker­tész üzemmérnökök - helyett ezentúl mezőgazdasági gé­pész üzemmérnököket és re­pülőgép-vezetőket és -üzem­mérnököket képeznek. A Nyíregyházi-Mezőgazda- sági Főiskolán ' áz' 1979/80-as tanévben a gépész szakon öt­vennyolc mezőgazdasági gé­pész üzemmérnök. 18 mező- gazdasági pilóta és két repü­lőgép-vezető üzemmérnök ka­pott oklevelet. Közülük ti­zenegyen a termelésből — érettségi nélkül — jöttek a főiskolára három évvel ez­előtt. A július 1-én és 2-án tartott államvizsgákon bizo­nyították, hogy fel tudtak zárkózni a nagyobb elméleti felkészültséggel kezdő tár­saikhoz, s mire e sorok meg­jelennek, már ott találhatjuk őket a termelés különböző posztjain. Közülük néhányan — mint a kiváló eredmény­nyel. végző és dolgozatával is szép sikert elérő Kith Károly — aki a nyíribronyi tsz-ben helyezkedett el. Korábban a Pécsi Állami Gazdaságban dolgozott. A főigazgatói számvetésből kitűnik hogy az 1979/80-as tanévben szárnyra bocsátott fiatal üzemmérnökök komo­lyan vették a tanulást. Há­rom évvel ezelőtt, 76-an kezdték a tanulást az I. év­folyamon, s közülük 58-an, a pilóták 28-an kezdték, ők 20-an eredményesen fejezték be a tanulást, tettek állam­vizsgát. A nyíregyházi főiskola or­szágos hatáskörű intézmény, Baranya, Bács-Kiskun, Bé­kés, Borsod, Csongrád, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Pest, So­mogy, Szolnok, Tolna és Veszprém megyékből és a fő­városból jöttek ide fiatalok. Az 58 gépész üzemmérnök közül 23 a szabolcsi születé­sű, de ennél több azok szá­ma, akik a megyében helyez­kednek el. Hogyan fogalmazták meg a három év képzési célját? Fő feladatuk volt a hallgatók­nak a tanévben előírt tan­tárgyak elméleti és gyakorla­ti ismeretanyagának elsajátí­tása, a területhez tartozó szakirodalom megismerése, a világnézeti-politikai ismere­tek bővítése és a testi neve­lésen keresztül a fizikai álló- képesség gyarapítása. Kaptak-e az idén végzett üzemmérnökök elegendő ösz­tönzést arra, hogy a munka mellett tovább növeljék tu­dásukat, egy-egy szakmai probléma tudományos igériyű tnüftkáj'ábáh r‘'is 'élhiély'tííjé^ nek? Erre is választ kapha­tunk az 1979/80-as tanév tu­dományos diákköri sikerei­ből. Az idén a mezőgazdasá­gi gépész és mezőgazdasági repülőgép-vezető hallgatók külön szekcióban mutatták be dolgozataikat. A gépészek­nél a VIII tudományos diák­köri konferencián — amely országos volt — első helye­zést ért el dolgozatával Kith Károly, második volt Bonáár József, harmadik Maár Jó­zsef. A repülőgép-vezetők, közül első lett Lám Ferenc, második Szentel Péter, har­madik Tömöri Elek. Rajtuk kívül még tíz gépész és 8 repülőgép-vezető hallgató színvonalas dolgozata jelezte, hogy a kötelező tantervi anyagon túl a hallgatók egy tekintélyes része mélyebben is érdeklődik egy-egy szak­mai kérdés iránt A szabolcsi főiskola — erő­södő ú.i profiljával a gépész üzemmérnöki és repülőgép­vezetői, repülőgép-üzemmér­nöki képzéssel, oktatóinak felkészültségével, tudomá­nyos munkásságával, első­sorban szakmai kisugárzó hatásával, a már dolgozó ag­rár szakemberek továbbkép­zésével — az őt megillető he­lyet foglalja el a szabolcsi oktatási intézmények sorá­ban. P. G. Hanglemezújdonságok a Bartók-centenárlumra Megkérdeztük: Hol szerelnek fel újabb utcai telefonfülkéket? A nyíregyházi járókelők a napokban új, még nem mű­ködő utcai telefonfülkéket vehettek szemügyre. A fül­kék láttán fogalmazódott meg a kérdés: hol fognak üzemel­ni az új távbeszélők? A vá­laszt Juszku Sándortól, a megyei távközlési üzem ve­zetőjétől kaptuk meg: — Négy újabb telefonfül­két helyezünk üzembe Nyír­egyházán: a Széchenyi utcán a Jósa András Múzeum mel­letti gí Krúdy Gyula utca 42. Bartók Béla 1920-ban el­hangzott, gépzongorára rög­zített játéka is hallható majd azon a lemezsorozaton, ame­lyet a Hungaroton Hangle­mezgyártó Vállalat jelentet meg jövőre a művész szüle­tésének 100. évfordulója al­kalmából. A „Bartók a zon­goránál” című, nyolc lemez­re tervezett kiadvány azokat a Korabeli fel vételeket gyűjti csokorba a világ minden tá­járól, amelyeken a nagy ze­neköltő tolmácsolja saját és más szerzők műveit. A his­tóriai érdekességű sorozatban — amelyet Kocsis Zoltán és Somfai László szerkeszt — egy-egy Bartók-mű több vál­tozatban is felhangzik majd. így például az „Este a széke­lyeknél” dallama egy 1929-es magyarországi előadás mel­lett hallható lesz amerikai hangfelvételen és egy korai gépzongoratekercsről is. Négy díszes kötetben, mű­fajok szerinti csoportosítás­ban, már az idén ősszel meg­jelenteti a Hungaroton Bar­tók összes művét, jövő már­ciusra pedig a felújított „Életút” című emléklemezt. Üj hanglemezfelvételek is készülnek a centenárium al­kalmából: Bartók „Gyerme­keknek” című művét — az 1909-es Rozsnyai-féle első ki­adás alapján — Ránki Dezső szólaltatja meg és ugyancsak az ő játékában hallható majd a teljes „Mikrokosmos” is egy másik ünnepi kiadvány­ban. Az Angliában élő Pauk György hegedű- és Franki Péter zongoraművész közre­működésével kétlemezes al­bum készül Bartók hegedűre és zongorára írt darabjaiból. Jövő márciusra jelenik meg az a szöveges lemez — Bó- nis Ferenc zenetudós szer­kesztésében —, amelyen ne­ves kortársak — többek kö­zött Kodály Zoltán, Szigeti József — emlékeznek a nagy művészre. Idényóvodák Kisvárda üzemeiben A gyermekes szülőknek gyakran- okoz gondot a gyer­mekintézmények nyári tata­rozás! szünetei miatt az ap­róságok elhelyezése. Fizetéses és fizetés nélküli szabadságok pedig az üzemekben jelente­nek létszám- és munkaerő­gondokat. A VSZM 3. sz. gyára az el­múlt két év tapasztalatát hasznosítva, az idén már har­madszor szervezte meg a gyermekmegőrzőt, amely jú­nius 23-án kezdte meg mű­ködését. A BEAG elektroakusztikai gyárban is június 23-án nyi­tott az idényóvoda, amely reggel 6 órától 18 óráig üze­mel. A létszám itt is 23—25 között mozog, itt a gyerekek­nek négyszeri étkezést bizto­sítanak. Az üzemi óvodákat mindkét gyárban szeptem­ber elsejéig tartják nyitva. számú ház előtt, a Búza té­ren, valamint a Vasvári Pál utca és az Északi körút sar­kán. Mivel a nagy szá­mú telefonigénylést a közel­jövőben nem tudjuk kielégí­teni, az utcai távbeszélők számának növelésével szeret­nénk a gondokon enyhíteni. Ez évi terveink között szere­pel még további fülkék' fel­szerelése. lí <UH| ( r. g.) A VSZM idenyóvodásai a gyár előtti parkban kellemes kör­nyezetben, felügyelet mellett töltik el idejüket, (Vincze Péter felvétele) Városok — az építők szemével Két város: Mátészalka és Nyírbátor. Egy kőműves ve­gyes brigád és egy építésve­zető. Az előbbiek az építők napján kapták meg a Válla­lat Kiváló Brigádja címet. Az utóbbi a város építéséért ka­pott Nyírbátorban emlékpla­kettet. Különös portré ez: témája a város szeretete. Szól Hegy­aljai Zoltánról, és a vele dol­gozókról, szól Kosztyu Tibor építésvezetőről és a vele dol­gozókról. •— Pestre adtak minket kölcsön, amikor megtudtuk a minket ért örömöt. A vona­ton ünnepeltünk, de azért megnéztük Miskolcot is. — Azt miért? — Óbudán építettünk, mű­emlék környezetben. Rangos, szép munka volt, egy öregek háza készült, de az másféle feladat. Mi Szálkán lakótele­pet csinálunk, hát ezért ér­dekelt Miskolc. Hogy szebb-e, ahogyan ott dolgoznak .. . — Szebb? — Több és nagyobb. Má­sok a lehetőségek, ugyanúgy, ahogyan Nyíregyházán is na­gyobbak, mint kint valahol. Más dolog, hogy mi azért emberebb várost csinálunk... — Mit szeretnek legjobban építeni ? — Azt gondolom, hogy la­kást. Az ember dolgozik, lát valamit a születéstől a készig, és mögötte elkezdenek élni a házak. Én ismerem a régi Mátészalkát. Mi volt itt? Rossz kicsi házak. Most meg... — És Tunyogmatolcsot? — Ez a város kenyeret ad. Munkát, megélhetést. A falu otthont. A brigádban vala­mennyien építettünk házat, szinte mindet' együtt. Az a falu is más, de sokszor el­gondoltam már azért, hogy gyerekkoromban bemenni Mátészalkára valami nagy dolog volt. Most beugrik va­lamit vásárolni az ember. Csak kilométerben maradt meg a távolság, időben majd­nem elfogyott... Kosztyu Tibor közelebbről szereti a várost: * — Én itt nőttem benne. Kommenciós cselédember volt az édesapám. Kerék­gyártó. Most? Most úgy me­gyek át a városon, hogy szá­molom: ezt is mi csináltuk, ezt is. . . És ez egyre több. Valamikor, néhány éve sokat beszéltek rólunk. Óvodát csi­náltunk rekordidő alatt.: Azt mondom: annak az óvodának köze van az iparhoz, mert a gyárakban dolgozók gyerekei vannak ott. A gyáraknak meg köze van ahhoz, aho­gyan ez a város itt megin­dult. Kimondom: poros fé­szek volt valamikor, mert az volt. — Most? — Én az építész szemével is nézem. Azt látom benne, ami lesz. Egy körülkerített építési terület nem szép, nem is lehet az, de mi itt a köz­pontban most a város leg­szebb új épületét adjuk»i átj október végére. És aztán kez­dünk megint valami újhoz. Mire elérem a nyugdíjat, na­gyon sok ilyen öröm gyűlik össze mögöttem . .. Egy do­log van, ami jobban esne még az elismerésnél is. __ 1 — Ne mosolyogjon meg, de az lenne az igazi, ha minden városlakónak odaadhatnám az építész szemét, ha min­denki így tudná szeretni Nyírbátort, mint mi, akik a két kezünkkel csináljuk. Ha a türelmetlenek is megérte­nék, hogy hatalmas dolog az is, ami már megszületett... Hegyaljai Zoltán és Balogh Béla, a brigádvezető helyet­tese számolgatták, hogy a brigádtagok közül hányuk gyereke tanul, tanulhat, dol­gozik, dolgozhat majd Máté­szalkán. — Azoknak se mindegy, hogy- milyen házakba j.4í-„. nak, közülük majd néhányan élnek is... Bartha Gábor Olvasónk írja MIRE VARNAK? Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utca 58. számú ház földszintjén korábban egy büfé volt, amit jfeörüLbeíüf'8 hónapja bezártak. Az a hír járja, hogy a helyén sütemé­nyesbolt nyílik, és ezt csak üdvözölni lehet, hiszen szük­ség van rá. Négy hete az üz­letet kifestettek, vajon mikor vásárolhatunk itt süteményt? Pügedi Imre, Nyíregyháza, Korányi Frigyes utcai lakos Tolvajok a vádlottak padján A véletlen műve, hogy majdne^n .egy időben három ítéletet ek rkelljen hózni a bí­róságnak „állatszeretők” ügyében. Most így történt. KACSA Február utolsó napján tör­tént, hogy négy nyírpilisi la­kos — a 23 éves Horváth Bé­la, a 30 éves, büntetett elő­életű Béri Miklós, az ugyan­csak büntetett huszonhárom éves Dankó Zsigmond és a 21 éves Kozák Imre a bátorligeti erdőbe mentek élelmet szerezni. Mit lehet egy téli erdőben találni? A közelben lakók néhány házi­állatát. Horváthék is ezt ta­lálták: I. Ferencné hét tyúk­ja látta kárát. Március 14-én a Terem határában levő er­dőben pásztáztak, s itt hat kacsa esett áldozatukul. Még aznap egy másik teremi csa­lád három tyúkját is zsák­jukba rakták, de mírfe elcsíp­ték a tolvajokat, már nem/ tudták visszaszerezni tőlük. A bíróság Horváth Bélát — mint különös visszaesőt — 7 hónap, Béri Miklóst és Danó Zsigmondot — mint vissza­esőt — 6—6 hónap, Kozák Imrét 4 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Kozák bünte­tését két év próbaidőre fel­függesztették. LIBA Az encsencsi László fivé­rek alaposan megismerhették már az igazságszolgáltatást, hiszen az idősebbik, a 32 éves Ferenc ötször, az ifjabb, a 21 éves András háromszor állt különböző bűncselekmények miatt a bíróság előtt. László András büntetése csak jövő márciusban járt volna le, de feltételes szabadságra bocsá­tották, s ezt gyorsan újabb bűncselekménnyel „hálálta” meg. Május 29-én éjjel báty­jával együtt Piricsén egy női; kerékpárt, ugyanaznap éj­szaka egy másik udvarról egy lószerszámot loptak el. Ezután hazamentek falujuk­ba, ahol az egyik udvarról egy libát, egy másik udvarról két kacsát vittek el. László Ferencet — mint visszaesőt — 8 hónap, László Andrást — mint különös és többszö­rös visszaesőt — 10 hónap szabadságvesztésre büntet­ték, s két-két évre eltiltot­ták őket a közügyektől. DISZNÓ Szondi András 23 éves nyírderzsi lakos nagyobb fá­ba vágta a fejszéjét, ponto­sabban állatba szúrta a kést: március 9-én egy nyírderzsi udvarról egy disznót lopott el, leszúrta és hazavitte. Öt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélték és kötelezték a kár megtérítésére. A szabadság- vesztés végrehajtását ( 2 év próbaidőre felfüggesztették. Mindhárom ítélet jogerős. Mindannyian baktériumokat fogunk enni? A baktériumok sokkal ke­vésbé terjedelmesek, sokkal rövidebb idő alatt és össze­hasonlíthatatlanul könnyeb­ben tenyészthetők, mint pél­dául a szarvasmarha: a te­nyészetet nem fenyegeti kü­lönösebb veszély, sem beteg­ség, sem járvány, sem egyéb külső körülmény, ami a nö­vekedésben gátolná, protein­tartalma pedig rendkívül magas. Elérkezett tehát az idő, hogy munkába állítsuk a baktériumokat, s étrendünk­be iktassuk ezt a gazdag tápanyagforrást. Legalábbis így vélekednek a Hoechst-cég kémikusai, akik 1978 óta építettek egy mintagyárat, amely ma már működik is, és amelyben elő­állítják a „Probion”-nak el­keresztelt tápanyagot, illetve étvágygerjesztőt. A Probion esetében egy lisztszerű anyagról van szó, amely bézs színű és rendkí­vül nagy a proteintartalma: körülbelül 80 százalék, (ösz- szehasonlításul: a halliszt proteintartalma 66 százalék, a szójababé pedig 45 száza­lék.) A Probion alapvető elő­nye az, hogy tenyésztéséhez kevés energiát igényel: öt kalória energia felhasználá­sával 1 kalóriányi tápértékét nyerünk, ami pontosan két­szer olyan jó arány, mint a szarvasmarha esetében. Az állatokon végzett első kísérletek beváltották az új­szerű tápanyaghoz fűzött re­ményekét. A körvetkező lépés tehát áz ember ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom