Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-29 / 176. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Nyíregyházi termékek az OMEK-ra XXXVII. évfolyam, 176. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. július 29., kedd Fokozódik az ellenállás A bolíviai hatonai juntának a helyzet „normalizálódásá­ról” szóló állításai ellenére La Paz külvárosaiban a dol­gozók továbbra is kemény ellenállást tanúsítanak a puccsistákkal szemben — ír­ja a Jornal do Brasil című brazíliai napilap. La Paz ut­cáin éjszakánként gránátrob­banások és géppisztolysoroza­tok zaja hallható. Folytatód­nak a sztrájkok. Az államcsínyben tevékeny szerepet játszanak az úgy­nevezett bolíviai nacionalista erőkhöz tartozó félkatonai csoportok. Fasiszta suhancok betörnek haladó politikusok és szakszervezeti vezetők há­zába. elhurcolják és megve­rik őket. A főváros stadionját a katonák — chilei mintára — hatalmas koncentrációs táborrá változtatták — írja a Jornal do Brasil. ' A salvadori junta csapatai a hét végén heves támadá­sokat intéztek az ország kele­ti részének több kis telepü­lése ellen, vadászbombázók­kal és nehéztüzérséggel tá­madtak a polgári lakosságra — közli a Demokratikus Forradalmi Front nyilatko­zata. A Forradalmi Népi Hadse­reg (ERP) elnevezésű bal­oldali politikai-katonai szer­vezet képviselői beszámoltak arról, hogy az utóbbi napok­ban több sikeres akciót haj­tottak végre a reakciós fegy­veres erők ellen, több helyütt megtámadták a laktanyákat. Union tartományban több órás tűzharc folyt népi fegy­veres csoportok és a hadse­reg egységei között. A felke­lők rátámadtak a nemzeti gárda büntetőosztagaira, stra­tégiailag fontos utakat és hi­dakat aknáznak alá. Ellenállási egységfront ala­kítását tervezik a bolíviai pártok a július 17-én puccsal hatalomra jutott katonai jun­tával szemben — közölték vasárnap megbízható La Paz-i forrásból. Losonczi Pál az Opusztaszeri Emlékbizottság ülésén Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark kialakí­tásával kapcsolatos eddigi eredményeket összegezte hét­főn Szegeden megtartott ülé­sén az Ópusztaszeri Emlék- bizottság. A tanácskozáson Losonczi Pál, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az Elinölki Tanács elnöke elnö­költ. Mint Szabó G. László, az emlékbizottság titkára, a Csongrád megyei Tanács el­nökhelyettese többek között elmondotta, az Árpád-emlék­mű mellett romkertet alakí­tottak ki a tizedik század vé­gétől több periódusban épült templom és kolostor régészek által feltárt maradványaiból. Augusztus 20-ra, a hagyomá­nyos munkás-paraszt talál­kozó idejére felépítenek egy Szentes környéki tanya gazda­ságot és megtekinthető lesz a régi mezőgazdasági gépek sza­badtéri múzeuma. Az emlékbizottság. jóvá­hagyta a Csongrád megyei Tervező Vállalatnak azt a ja­vaslatát, hogy a korábbi el­képzelésekkel ellentétben ne több, hanem csak egy korsze­rű múzeumépületet emelje­ENSZ tengerjogi konlerencia Hétfőn Genfben 150 állam képviselőinek részvételével megkezdődött az ENSZ III. tengerjogi konferenciája 9. ülésszakának második „me­nete”. Az ülésszak tavasszal New Yorkban kezdte meg munkáját, de akkor pár he­tes tanácskozás után július végéig elnapolták. nek. Az emlékbizottság dön­tött arról, hogy a feisziabadu- lási-földosztási emlékművet Kiss Sándor szobrászművész s Vadász György építész pá­lyaműve alapján készítsék el. Az emlékbizottság köszöne­tét fejezte ki az országos tár­sadalmi és területi szervek­nek, a különféle főhatóságok­nak az építkezéshez nyújtott eddigi támogatásért, a szocia­lista brigádoknak azért a nagy értékű társadalmi mun­káért, amellyel az emlékhely értékeit gyarapították. A ta­nácskozáson országos össze­fogást szorgalmaztak a továb­bi építkezések anyagi feltéte­leinek megteremtésére. MA Érmes jelentés az olimpiáról (8. oldal) Kulturális „nagyüzem“ (2. oldal) Aratási riportunk Nyírmadáról és larpáról (3. oldal) i nem vágyálmai (4. oldal) i A szovjet hadiflotta napja Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere, vasárnap a hadi­flotta napja alkalmából napi­parancsot adott ki. Ebben díszsortüzet rendel el Moszk­vában, a szövetségi köztár­saságok fővárosaiban, a hősi címet viselő városokban, a breszti erődben és a hadiflot- ;t, illetve a flottilla egysé­geinél. „A haditengerészet a je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben fokozott erőfeszí­tésekkel ünnepli meg ezt a napot. A szovjet haditengeré­szek a távoli óceánokon és tanulásban állhatatosan töké­letesítik harci és tengerésze­ti képzettségüket, éberen tel­jesítik szolgálatukat, példá­san teljesítik hazafias és in­ternacionalista feladataikat” — állapítja meg napiparan­csában Usztyinov. Megkezdődött a lassú apadás Ötvennyolcezer hektár földet borít a belvíz Bár vasárnap és hétfőn már kegyes volt hozzánk az időjárás, a szombaton lehul­lott csapadék hatására előbb 62 ezer hektár fölé emelke­dett, majd 58 ezer hektárra csökkent a belvízzel borított terület nagysága Szabolcs- Szatmár megyében. Vasárnap egész nap és éjszaka másod­percenként közel 48 köbmé­ter vizet emeltek át a földek­ről a szivattyúk a víztáro­zókba, csak a vízügyi igazga­tóság dolgozói közül mintegy 460-an vettek részt a belvíz- védekezésben. A Kraszna Ágerdőmajornál 650 centiméterrel tetőzött, 1 centiméterre megközelítette az eddig mért legmagasabb vízállást. A tetőzést követően lassú apadás kezdődött, va­sárnap már apadt a Tisza fel­ső szakasza, a Túr és a Sza­mos is. Harmadfokú készült­séget tartottak viszont a Krasznán és a Lónyai-csa- tornán, másodfokú készültség volt a Túron és a Tiszán Szatmárcseke és Vásárosna- mény között, első fokú ké­szültséget rendeltek el a Ti­szán Záhony alatt és a Ló- nyai-csatorna Kótaj alatti szakaszán. Vasárnap 553 víz­ügyi dolgozó vett részt az ár­védekezésben. Vasárnap harmadfokú bel­vízvédelmi készültséget kel­lett tartani a Beregben, a Szamos—Kraszna közben, a Kraszna bal partján, Felső- Szabolcsban és a nyíri rend­szerben. A Felső-Tiszán ismét kisebb árhullám indult el, s vasárnap tetőzött Tiszabecs- nél. Lelassult az apadás a Krasznán, s Ágerdőmajornál 650 centivel tetőzött. Hétfőre már csak a Krasznán és a Lónyai-csatornán kellett har­madfokú, a Tiszán másod­fokú, Szatmárcseke és Domb- rád között pedig első fokú készültséget tartani. A tiszaberceli határban éj­jel-nappal szivattyúzzák a belvizet. (Elek Emil felv.) Benke Imre a BBA/S szecskázó adapterén dolgozik. (Jávor László felvételei) A kenyér M*$r" őst mindennél fonto- /„ i sabb — mondja szom- ÍHjfei baton délután nagy­bátyám, az építőipari mun­kás. Ök már meg is beszél­ték a brigáddal, szívesen mennek aratni, ha valaki egy szóval is hívja őket. „Az építőiparban vagy ti­zenötezren dolgozunk, en­nek a fele falun él, tud még bánni a kaszával. . .” Biz­tat: írjam meg, bárki meg­találja őket a megyei kór­ház építkezésénél, a brigád­vezetőjük neve: Nagy Fe­renc. Mondom, hogy jó, meg­nyugodva elköszönt, de öt perc múlva visszajön. „A kenyérről van szó._ A ke­nyerünkről. Az nem várhat heteket, de még órákat sem. Az építkezésen meg nem lesz semmi baj, az megvár­ja a munkásokat.” Megható ez a gondosko­dás, ez a gondolkodásmód, amellyel a modernizált, az aratást és a cséplést is gé­pesített világunkban talál­kozik az ember. A kenyér — bár ha néha az ellenke­zőjét hittük — még ma is ezrek, százezrek ügye. Lessük az eget, csendre intjük a családot a rádió reggeli, a tévé esti időjárás­jelzéseikor és szidjuk a na­pot takaró felhőt. Közel sem az üdülők, a Sóstón vagy a Tiszán strandolni akarók miatt. Sokan, s sze­rencsére egyre többen va­gyunk, akik holnapi kenye­rünket féltjük és segíte­nénk, ha szükség lenne rá. „örül az ember szíve, ha útközben zsongani hallja a kombájnokat, mert ezek már jelzik, hogy akármilyen ne­hezen, verejték, küzdelem vagy pluszenergia árán, de aratunk — mondja egy hi­vatalban dolgozó jó bará­tom, aki bizony eleddig ész­re sem vette a kenyérnek- való betakarítását. Szom­szédom, aki szerelő egy ipari üzemben, felháboro­dottan hozta vasárnap este megmutatni a kalászt, amit a nyírteleki határban tépett le. Morzsolni kezdte és ar­ra kért, írjam le a kérdé­sét: vajon a napsütéses időt miért nem használják ki, miért nincsenek a kombáj­nok vasárnap is a táblák­ban, miért nem mennek, ha szükséges éjszaka is, kihasz­nálva a megjavult; időt? D udom, hogy megyénk­ben nagyon sok he­lyen arattak vasár­nap, azt is, hogy sok helyen még áll a víz, hogy olykor elfúl a gép. Mégis igazat adok azoknak, akik aggód­nak, akik munkával, tanács­csal, vagy akár kritikával akarnak segíteni. Valóban nagy a tét. A kenyerünkről van szó. Kopka János Bolíviai helyzetkép Tóth Ferenc az LTK—6/A alomkiosztó kocsit szereli. Ö hatvankilencedik Or­szágos Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Ki­állításon több, mint tíz be­rendezéssel képviselteti ma­gát a Nyíregyházi MEZŐGÉP Vállalat. Az augusztus 19-én nyíló kiállításon a hagyomá­nyos mezőgazdasági terméke­ken kívül, új gyártmányok­kal is megismerkedhetnek majd a látogatók. A nyíregyházi vállalat el­sősorban a szarvasmarhatar­tás megkönnyítésén, korsze­rűsítésén munkálkodik, ami­kor mustrára bocsájtja az LTK—6 jelű alomkiosztó ko­csit, a bálázott szalma szét- hordását segítő BBA/S bála­bontó és szecskázógépet, az újdonságnak számító önjáró silómarót, valamint a SILEX elnevezésű traktorra szerel­hető nagy teljesítményű siló­marót. Az érdeklődők minden bizonnyal alaposan szemügy­re fogják venni a licencvá­sárlás alapján gyártott HFS— 105-ös, egytengelyes hígtrá­gyaszóró köcsit is. ■I Kelet Magyarország ■W ttMdb^lMWliilíl^ll II

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom