Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-29 / 176. szám
2 KELET MAGYARORSZÁG 1980. július 29. Gyakorlat közben a tanárképző tőiskola biológia szakos hallgatóinak egy csoportja. (E. E. telv.) 18 ÉVES A TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA Oktatási-kulturális „nagyüzem“ Közepes szabolcsi község népességének megfelelő diáksereg tanul a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Az elmúlt tanév összegező beszámolójából kiderül, hogy 2000 körüli nappali tagozatos hallgatói létszám képzésére kell berendezkednie a főiskolának. Ezenkívül a levelező tagozaton csaknem ezren tanultak az idén. Így joggal nevezhető oktatási-kulturális „nagyiüzemnek’' a tanárképző főiskola, ahol 120 gyakorlóiskolai nevelő, 255 főiskolai oktató és 270 adminisztratív és technikai dolgozó vesz részt a napi munkában. Mit hozott a legutóbbi tanév az oktató-nevelő munka tárgyi és személyi teltételeinek gyarapodásában? Erre is választ adott dr. Cservényük László főigazgató tanévet összegező beszámolójában, melyben kiderül, hogy 1980-ban több mint egymillió forintot fordítottak műszerek és egyéb állóeszközök beszerzésére. A számítóközpont elektromos illesztőegysége és képernyős megjelenítője, a sokszorosító részleg filmes nyomdagépe, a pszichológiai tanszék szenzomotoros vizsgálókészüléke, az oktatástechnikai központ oszcilloszkópja mind az oktatás-képzés, a tudományos munka magasabb színvonalú végzését segíti. Labor és technika Továbbfejlesztették a zártláncú televíziós rendszert is, amely eddig is jól szolgálta a gyakorlati foglalkozások elemzését. A főiskolán 28 olyan előadó és szemináriumi terem van, ahová 40 monitor beépítésével kívánság szerint közvetíthetik a sorra kerülő tanítási órát, a képmagnóra rögzített»,, ielv(jíj|le- ket, a tévé egyes adásait. Az ősszel átadásra kerülő 24 tantermes, jósavárosi gyakorlóiskola megépülésével nemcsak a gyakorló tanítások körülményei válnak jobbá, hanem felszabadul 20 helyiség a főiskolán. Üj szak- tantermeket rendeznek be a ■ gépírás ués a tanítói tanszék számára, az orosz szakosok képzését fonetikai labor segíti majd, s végre kedvezőbbé tehetik néhány tanszék — a könyvtár, a gyors- és gépírás. az orosz tanszék és a lektorátus elhelyezését. Tudományos munka Az összegezés arra is felhívja a figyelmet, hogy a tanárképző főiskola oktatói a tudományos munkából is mindinkább eredményesen veszik ki a részüket. A tanév során az országos és megyei folyóiratokban, a főiskolai kiadványokban több mint 170 publikáció jelent meg a főiskolai tanárok tollából. Számos iskolai tankönyv és munkafüzet, főiskolai jegyzet és egyéb önálló könyv viseli címoldalán az oktatók nevét. A főiskolán öt oktatónak van kandidátusi fokozata, további öten készítik dolgozatukat, s kezdték meg a szükséges vizsgák letételét. Megnövekedett az érdeklődés a belföldi tudományos tanulmányutak iránt js, ebben az évben 18 oktató igényelt és kapott 3-tól 6 hónapig tartó alkotói szabadságot. A tudományos bizottság által kiírt pályázatra 26 dolgozat érkezett, s ezekre — a lektori dí- .ÍakkaLieg.yütt..— mintegy 70 ezer forintot fordítottak. A nyíregyházi tanárképző főiskola .tudományos és oktatási tevékenysége elismerését jelzi, hogy mind gyakrabban tartanak országos jellegű tudományos tanácskozást Nyíregyházán. Tanulságos volt az orosz szakos nyelvtanárok szervezete, a MAPRJÁL megyei szekciójának Osztrovszkij-évfordu- lós eseménye a történelem tanszék és a Debreceni Akadémiai Bizottság vitaülése a „Magyarország története” eddig megjelent köteteiről. Országos részvétellel tartották meg a főiskolán a ru- szisztikai napokat, külföldi szakemberek is megjelentek a népi demokráciák történetéről rendezett tudományos tanácskozáson. A Bolyai János Matematikai Társulat vándorgyűlése, a közúti közlekedésről szervezett országos szeminárium, a csillagászati továbbképzés, a nyírségi földrajzi napok, a nyíregyházi nyári egyetem, az országos pedagógiai tanácskozás, a magyar nyelv hete, 1 a reneszánsz konferencia és más események adtak tudományos fórumot a nyíregyházi főiskolai tanároknak, hogy találkozhassanak a legkivá- válóbb tudósokkal, szaktekintélyekkel. Külföldi kitüntetés Külföldi kitekintésre, tapasztalatszerzésre is újabb alkalmakat adott az elmúlt tanév. Erősödtek az eddigi szerződéses kapcsolatok az Ungvári Állami Egyetemmel, a csehszlovákiai Usti nad Labem-i, a lengyelországi rze- szówi és az NDK-beli zwic- kaui főiskolával. Űj együttműködési megállapodást kötöttek a kassai egyetemmel. Külföldi vendégeket fogadtak Csehszlovákiából. az NDK-ból, a Szovjetunióból, Bulgáriából, a nyíregyházi tanárképző tanárai pedig Finnországban, Belgiumban, Franciaországban, Csehszlovákiában. a Szovjetunióban és az NDK-ban jártak. (P. G.) Bár a minősítése kisebb értékre elkövetett lopás vétsége volt. példásan szigorú büntetést szabott ki érte a bíróság. Igaz. az elkövető, a 19 éves Kapin Sándor nyírkarászi lakos négy év alatt négyszer állt bíróság előtt vagyon elleni bűncselekmények miatt, s ha nem kap kedvezményt, csak szeptemberben szabadulhatott volna. így azonban tavaly szeptemberben kiengedték, s mivel dolgozni nem akart, pénzre pedig szüksége volt, újból lopásra szánta el magát. A kedvező alkalom december 28-án érkezett el. Rokonai látogatóba érkeztek hozzájuk, s míg azok szüleivel beszélgettek, Kapin egy rövid időre eltűnt. Mint később kiderült, a rokonok lakását látogatta meg, sikerült bejutni a bezárt lakásba s egy táskában 7500 forintot talált, el-^ Papp Jancsi, a poéngyilkos □ z Életra jzi Lexikon ugyan Papp Jánosnak ■ nevezi, de egyébként mindenki Papp Jancsiként említette még idős korában is. Ma is gyakran emlegetik, de most már csupa kis betűvel, egybeírva, fogalomként, mert neve fogalommá vált: a pappjancsiskodás a viccek poénjának lelövését jelenti: — Te valóságos pappjancsi vagy — mondják arra, aki elpuskázza egy vicc csattanóját, s nem is gondolnak arra, hogy ki volt tulajdonképpen Papp Jancsi. Papp János színművész 1879. szeptember 29-én született Kolozsváron. Színi pályáját 20 évesen Micsey György Dunántúlt járó társulatánál kezdte, majd a fővárosba került, a Royal Orfeum közönségének kedvence lett, mint kupléénekes. 190 7 hozta meg számára pályája csúcspontját: Nagy Endre híres kabarétársulatához, a Modern Színpadhoz szerződhetett, mégpedig az Ady-dalok előadójaként. Nagy Endre a Kabaré regényében így emlékezik meg Papp Jancsiról: „A csinos arcú, tüzes szemű, szép szál fiú hangja a maga kiműveletlensé- gében is a leglá- gyabb, legnemesebb gordonkaszó. Ennek a remek hangszernek a szilaj Reinitz Béla volt a virtuóza." A legnépszerűbb slágereként énekelte a szuperszentimentális, de örökzöld dalocskát: „Bözsi ne sírjon, Bözsikém drága, feledjen el.. .” Papp 1944 januárjában halt meg. A színházi hetilap így búcsúztatta: „A pesti művészvilág közismert és szeretett, régi alakját nagy részvét mellett temették el a múlt héten." A nekrológ ejtett néhány szót művészi tevékenységéről is, de főként poéngyilkosként méltatta: „Minden vicc csattanóját lelőtte, de azért szenvedélyesen szeretett vicceket mesélni.” Cs. B. Egyenletes ellátás Korszerűsödő ÁFÉSZ- hálózat Kisvárdán A várossá válással megnövekedett igényekkel kezdetben nem könnyű lépést tartani. így volt ez egy ideig Kisvárdán is a közélelmezési alapellátással. A jelenlegi ellátásról érdeklődtünk a fiatal városban az ÁFÉSZ illetékeseinél. Megtudtuk, hogy most az ellátási összkép jó, a régebben hiánycikknek számító húsból, töltelékáruból, sörből több van a lakossági igényeknél. A közélelmezés feladatait a helyi ÁFÉSZ sikerrel oldja meg a nyári idegenforgalomban is. Kisvárdán az idén augusztus 11-től lesz a már hagyományos nyári vásár. Évente — az ÁFÉSZ kockázati alapjának felhasználásával — az időszaki árleszállításokon a lakosság 4 millió forintot takaríthat meg. Az ÁFÉSZ-hálózat bővül, korszerűsödik. November végén kerül műszaki átadásra Kisvárda új vendéglátó épületegyüttese. A több mint kétezer-egyszáz négyzetméter alapterületből hatszáz a cukrászati üzemé lesz, a többin vendéglátóegységek — harmadosztályú önkiszolgáló büfé, presszó és ételbár — létesülnek. A kisvárdai Szabolcs Aruház mellett épülő negyvenmilliós beruházás a tervek szerint 1981. április 4-től áll majd a lakosság rendelkezésére. Kisvárda és Vidéke ÁFÉSZ három és fél millió forintot fordít a meglévő épületei karbantartására. Anarcson tmk ipari részlegét helyezi el új épületben, Dögén pedig felvásárlási raktárt alakítanak ki. — ergé —I Munkában a kovácsok A nagyüzemi állattartás egyik korszerű gépe a Super Mix. Nehéz fizikai munkával készül a Super Mix kihordó- csigája. A MEZŐGÉP nyírbátori gyáregységében Rab János, Molnár István és Csák János kovácsolással készítik a csigaleveleket. (Jávor László felvétele) Rokonait is meglopta A KÉPERNYŐ ELŐTT lopott egy üveg likőrt és egy sprayt is. Kapin másnap Baktalóránthá- zára utazott, a lopott pénzből elektromos félszereléseket és alkatrészeket vásárolt. Gyanította, hogy otthon felfedezték már a rokonok a lopást, így előbb Paks- ra, majd Nyíregyházára utazott, hetekig csavargóit, s csak akkor ment haza. amikor minden pénze elfogyott. Rövid ideig maradhatott otthon. mert akkor már keresték, s nemsokára bíróság elé állították. Kapínra másfél év börtönt szabtak ki, két évre eltiltották a közügyektől és kötelezték az okozott kár megtérítésére. Természetesen le kell töltenie azt az egy évet is, amit legutóbbi büntetéséből feltételesen elengedtek. Az ítélet jogerős. Nem hiszem, hogy bárki is panaszkodhatna: keveset láthat a moszkvai ylimpia eseményeiből. A magyar televíziósok olyan kiválóan megszervezték a közvetítéseket, s olyan jól bonyolítják le őket, hogy nem maradunk ki szinte semmiből, ami érdekes lehet. Talán egy kicsit több is az az idő, amit erre fordítanak, mint amennyit a sportok iránt különösebben nem érdeklődő ember megjegyzés nélkül tudomásul venne. De hát végre is: olimpiát csak négyévenként rendeznek, ekkor se minden esetben Európában, így érthető, hogy a különböző sportágak szépsége mellett a közvetítés lebonyolításának viszonylagos könnyebbsége és a kisebb költségek is közrejátszanak abban, hogy több képet kapunk, mint például a montreali olimpiáról. Ennek csak örülhetünk. Ismétlésként láthattuk a Nagy Endre vígjátékából készült A miniszterelnök című tévéjátékot. (Televízióra Kállai István alkalmazta, rendezte: Bánki Iván.) A polgári kabaré nagy alakja a korabeli erkölcsöt pellengérezi ki ebben a darabban. Sem a téma. sem a figurák, sem a szituációk, de még a fordulatok sem újak a tévénézőnek. láthatott már eleget a képernyőn ezekből a színpadi művekből jókat, kevésbé jókat. Ennek a darabnak a képernyőn való megjelenését (és ismétlését) három dolog menti. Az égjük a jó ritmus, a másik a színészi játék, ami elválaszthatatlan a színészvezetéstől, a harmadik az, hogy szórakoztató. Ez viszont azzal hozható összefüggésbe, hogy a darabban kifigurázott magatartások ma sem ismeretlenek. Sokáig emlékezni fogok a Túlélők című dokumentumfilmre, Benda László, Fehér Tamás és Kollonits Ilona Kambodzsáról, az élet újra éledéséről készített alkotására, amelyben a pusztulásnak és a korábbi rémségeknek a képei sem hiányoztak (mert nem hiányozhattak!). Azt hiszem, a Magyar Televízió nézője máj- természetesnek tartja, hogy elemző beszámolókat lát és hall olyan távoli eseményekről, országokról, ahová aligha fog eljutni élete folyamán. Mégis azt kell mondanom, hogy ezeknek a dokumentumműsoroknak a legnagyobb érdemük a tények bemutatásán kívül a higgadt kommentálás, a hátteret bemutató, az összefüggéseket feltáró elemzés. S ez — ha ma már természetes is — követelmény. tehát külön elismerés nem jár érte. Mégis jólesik a nézőnek, ha ilyet lát. Seregi István A RÁDIÓ MELLETT Ügy tűnik, hogy az igazi nyár és a nagy szabadságidény beálltával vakációs jelleget öltött a rádió műsora is. Megfogyatkoztak az az eredeti rádió- és hang- játék-bemutatók, viszont jelentékenyen megnőtt a gyermekműsorok száma, kibővült választéka. Az előbbiek időleges hiányát azonban bőséggel pótolják a különféle informatív, szórakoztató magazin- és dokumentumműsorok — a megszaporodott ismétléseken kívül. (A páratlanul gazdag és mintaszerűen megszervezett rádiós-tévés olimpiai 'programról most ne essék szó.) A dokumentáris adások közül egyet emelnék ki. Az aktualitások iránti érzékenységéről és éles megfigyelőképességéről már eddig is előnj'ösen ismert Stefka István ismét kitűnő nagy hatású dokumentum- műsorral szolgált pénteken Védtelenül címmel. A megtörtént eseteket feldolgozó adás legfőbb érdeme, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem rendkívül összetett kérdésköréből azt emelte ki, amire társadalmilag leginkább fel kell figyelni, mert orvosolni „csak” és elsősorban emberség dolga: az olyan szülők, felnőttek magatartásának elítélését, akik egyfelől okozói a vétlen fiatalok állami gondozásba vételének, másfelől „haszonélvezői”, nemegyszer bűnbe taszítói egyes megtévedt s kiszolgáltatott fiataloknak. A műsor megrázó „tényanyagával” világosan körvonalazott mondanivalójával és — nem utolsósorban jöl összefogott szerkesztésével — hasznos szolgálatot tett a gyermek - és ifjúságvédelem nehéz ügvének. Fájdalmas műsorváltozásra került, sor vasárnap délelőtt. A rádió Kabarészínháza a napokban elhunyt Komlós Jánostól búcsúzott. Igaza volt Marton Endrének, amikor bevezetőjében azt mondotta, hogy talán nincs ellentmondásosabb valami, mint éppen kabaréban búcsúztatni valakit ... S voltaképpen minden méltatásnál meggyőzőbb a bizonyság: magának a rendkívüli személyiségnek, a műnek, az alkotásnak a közvetlen meg- idézése. Talán szokatlan, hogy az újságíró (elsősorban annak vallotta magát), kritikus, színigazgató-kon- feranszé, szatirikus író, színpadi szerző, humorista életművéről szólva a komoly „alkotást” kell emlegetnünk, de Komlós János esetében, úgy vélem — bizonnyal a rádióhallgatók millióival együtt —, hogy ez az eg>Tedül helyénvaló! Neki adhatunk igazat ezzel is. hiszen a most hallott Mondom a magamét... című kabaréműsor első felének éppen a legnagyszerűbb, vitriolosan szellemes, s némi kesernyés öniróniától sem mentés része éppen az irodalmi-művészeti arisztokratizmusról és sznobé- riáról szólt, mely szerint a mulattató az nem „igazi” író vagy művész. Az önéletrajzi elemekből is feléoí- tett műsor másik legrae^o- góbb gyöngyszeme a politi- kai.szatíra-nagymester Komlóst idézte, az elefánt- ielenet-sorral, mely a felelőtlen közömbösséget, a ..nem az én asztalom” szemléletet és a gyáva óvatosságot vette célba. Technizáló- dott korunk vigasza, hogv a búcsút nem véglegesíti: írásai mellett hangszalag, képfelvétel is őrzi és elevenítheti meg még sokszor Komlós János alakját és művét. Merkovszky Pál
