Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. június 1. o Ünnepi könyvhét 1980 Ez évben május 30. és június 6. között 51. alkalommal kerül megrendezésre az ünnepi könyvhét, a magyar irodalom ünnepe. Régi szokás, hogy az ünnepi könyvhétre kiadóink különös gonddal készülnek fel, s jó néhány mű kifejezetten erre az alkalomra jelenik meg a könyvesboltokban, a könyvsátrakban. Magyar tallózó Az olvasók, különösen a magyar múlt iránt érdeklődők kedvelt sorozata a Magyar tallózó. Azonos formátumban s hasonló szerkesztési elvek szerint e sorozat most Magyar Hírmondó címen folytatódik, s a könyvhétre két új kötete jelent meg. Ma a Közel- és Távolkelet forrongó világát, ellentétekben gazdag országait egy vallási mozgalom fogja egybe: az iszlám. Nem mostani keletű könyv Goldziher Ignácé. 1881-ben született Az iszlám. Tanulmányok a mohamedán vallás köréből című összegező munkája, sok irányú irodalmi, történeti, vallástörténeti szempontból ad szintézist — az akkor még korántsem politikai színezetű mozgalomról. Természettudományos, nyelvészeti és archeológiái írásaiból Az átalakulások világáról címmel ád válogatást a Magvető Kiadó ugyancsak a Magyar Hírmondó sorozatban. Munkabírása, szorgalma, érdeklődési köre, egész életműve a ma embere számára szinte hihetetlennek tűnik. Úttörő munkát fejtett ki a madarak, rovarok, a pókok életmódjának, szokásainak felderítésével; e témában A madarak hasznáról és káráról írt könyve ma is alapmű. Néprajzi munkái ugyancsak pótolhatatlanok, nemcsak A magyar-nép arcza és jelleme c. opusza, hanem A magyarok ősfoglalkozása c. összefoglaló műve is. Tények és tanúk Bármily hihetetlenül is hangzik, van még olyan ösz- szefüggő írásmű Jókaitól, melyet ez idáig még nem publikáltak. A Magvető Kiadó Tények és tanúk sorozatának új kötete Jókai 1848—40-es naplóját adja az olvasóknak. Jókai emléksorai egyrészt az eseményekkel egy időben keletkeztek, részint a szabadságharc bukása után vetette őket papírra 1850-ben. Egy bukott forradalmat mindig csalódás követ, az elkövetett hibák és okok keresése, s e közben előfordulhat, hogy a megítélés nem teljesen objektív, néha még igazságtalan is. „Nem a vezetők voltak nagyok; — írja Jókai — a nép volt óriás, mely őket fölemelte. Ha tudtak volna oly készek lenni az áldozatra a legelsők, mint a legutolsók, nem folyt volna ki annyi drága vér — és nem folyt volna ki hiába.” Jókai és a szabadságharc kapcsolata ez idáig sem volt kérdés, sokkal inkább reflexiói közvetlenül a szabadságharc bukása után. Annyit tudtak a kutatók, hogy Jókai rögzítette emlékeit, de a több írásában megemlített feljegyzéssorozatot nem találták. Hosszú lappangás után hazakerült Caracas- ból az Emléksorok 1848—49- ből c. rejtélyes Jókai-kézirat, mely most a Magvető jóvoltából közkinccsé lett. Fiatal magyar prózaírók Az Akadémiai Kiadó Kortársaink c. sorozata érdekes és újszerű ötlettel jelentkezik a könyvhéten. A szokásos, egy író-költő portréját bemutató biográfia helyett bemutatja a Fiatal magyar prózaírókat ill. a Fiatal magyar költőket. A Fiatal magyar prózaírók c. kötet az 1965. és 1978. között jelentkező regény- és novellaírókkal foglalkozik. 16 alkotót mutat be Asperján Györgytől Újhelyi Jánosig. A legidősebb a novellában maradandót alkotó Császár István, s a legfiatalabb Spiró György és a családregény műfajában kiemelkedőt alkotó Bereményi Géza. 16 portré — 16 életút — 16 ifjú kritikus — izgalmas kötet. Az írók közül a legsikeresebbnek talán Balázs Józsefet ítélhetjük, kinek regényeit sorra viszi filmre Fábry Zoltán, sőt két műve finnül is megjelent. A paraszti ábrázolás, a szociográfiai megközelítés, a vagányság, az intellektuális próza ifjú mesterek,Ördögh Szilveszter, Ku- rucz Gyula, Gzakó Gábor. Csörsz István, Munkácsi Miklós, Nádas Péter, olyan hősökről, s olyan élményekről szólnak, melyek új látásmódot tükröznek. A Kortársaink sorozat testvérkötete a Fiatal magyar költők 1969— 1978. c. kötet, mely hasonló felépítésben 31 fiatal költő életútját, költői világképét térképezi fel. Szembetűnő — ha más nem is — a számbéli különbség. A fiatal költők serege kevesebb markáns egyéniségből áll, mint a prózaíróké, s az összehasonlítás csak ritka esetben állná ki a próbát. Az elemzések (ugyancsak fiatal irodalomtörténészek, kritikusok) tollából helytállók, s igyekeznek a tényleges értékek felmutatására, de a legjobb jóakarat ellenére sem olyan meggyőzők, mint a testvérkötet esetében. Mindkét kötet nagy érdeméül kell megemlítenünk, hogy számba veszi a szomszédos országok magyar nyelvű líráját és prózáját. Emberek. (Somogyi Győző rajza) Nagy István Attila: Szemed ezüst pénzét Szemed ezüst pénzét faggatom szántóföld arcú nagyapám! Arcod ösvényein kóborol az unoka tekintete, pásztorsípodat kutatja a tétova mozdulat, összecsukódtál, mint múlt idő a sietős kéz előtt. felépítem az arcodat lesz már napszállotta megtalálom a hangodat lesz már dühös éjfél mire megvirrad kiragyog hegyek mögül a nap mire oldódnak a fagyott a kényes csillagok porrá omlanak vonalak a szájad szöglete elszáll utolsó szál hajad beomlik mellkasod Szemed ezüst pénzét faggatom szántóföld arcú nagyapám! Toliam nyomán este sötétlik, ezüst pénzed felragyog. Vénusz és ámor. (Lucas Cranach rajza) Nő virággal. (Reich Károly rajza) Dómján Gábor.-rrA vers születése" Éjszaka-hosszan dolgoznék. Este álmodig kísérne szeleburdi, kölyökös szerelmem. Mély lenne, tiszta, csillogó most; szavakat siklatnék, csiszolt, alig-érintő szavakat, mint kavicsokat gyermekkoromban. S ha fodrozódnék, gyűrűznék játékom e lecsobbant nyugalomban, és hódoló hullámok, apró vízi hölgyek indulnának a partra, hát az a Vers lenne kedves, a Vers maga!... Műfordító Seregben Antal Miklós tervei □ z irodalom „kisbetűs”, névtelen munkásainak is nevezik a műfordítókat. Az ünnepi könyvhéten rájuk is figyelünk, hiszen munkásságuk maradandó, amit tesznek, önmaguk gyönyörűségére és értünk, olvasókért teszik. Közülük való Antal Miklós, a vásárosnaményi városi-járási könyvtár igazgatója. Az idegennyelvek főiskoláján végzett, orosz szakon. Főhivatása könyvtáros, de lassan húsz éve szerény, de mind sikeresebb munkása a műfordítói irodalomnak. 1974-ben jelent meg Maskin „Kék tenger, fehér hajó” című ifjúsági regényének magyar fordítása, majd az Európa Kiadó gondozásában az „Égtájak” című kötetben egy elbeszélés, melyet a „Díjnyertes ló” című kazah-elbeszéléskötet követett. Eddigi legjelentősebb fordítói műve azonban éppen a könyvhét előtt megjelent Abramov-trilógia első kötete, a „Fivérek és nővérek” című regénye. A műfordító műhelyében járva elsőként azt kérdeztük, miért éppen ezt a regényt választotta, s melyek voltak a fordítói munka legforróbb percei? — Amikor a Díjnyertes ló című kötet fordításával elkészültem, az Európa Könyvkiadónál, kézhez kaptam Abramov regényét. Ez 1977-ben volt. Azt mondták, olvassam el, ha megtetszik küldjék be vagy 25 gépelt oldalnyi próbafordítást. Megfogott ez a nagy regényfolyam, amely mentes minden pátosztól. Olyan igazságokat mond ki Abramov az emberről, a szibériai kisfalu háború előtti, alatti és utáni életéről, amely a szovjet irodalom legjobbjai közé emeli a művet. Szerzője 60 éves, Leningrádban élő író, nemrég kapta meg irodalmi munkásságáért a Lenin Rendet. Egy korábbi fordításában szereplő hősök beregi, szabolcsi tájszavakkal szólalnak meg. Így van ez a mostani regényben is? Milyen fordítói gondot adott a nyelvi megformálása ? — Nagy gondjaim voltak a tájszavak átültetésével, s ehhez hiába igyekeztem szovjet ismerőseimtől, barátaimtól, köztük irodalmároktól is segítséget kérni. Volt egy sor olyan tájszó, kifejezés, ami csak azon a környéken volt ismert, ahol a regény játszódik. Tulajdonképpen csak nemrég nyugodtam meg, amikor részt vehettem tavaly Moszkvában az orosz nyelvű fordítók nemzetközi kongresszusán. Találkoztam Abra- movval is, megbeszéltük az általam kérdéses kifejezéseket és teljesen megnyugodtam. Saját magamra hagyatkozva is sikerült megtalálni a magyar táj nyelvi megfelelőket ... Mennyi időt vett igénybe a háromkötetes regény lefordítása? — Két és fél évig dolgoztam a regényen. Nem mondhatom, hogy nagyon siettem, de ezt a munkát csak nyugodtan lehet végezni, idegesség nélkül. Csak így élmény a fordítónak. Az is igaz, hogy ez idő alatt mást is fordítottam, így két Rossziánov-esz- szét, egy Beekman ifjúsági regényt a Móra Kiadónak és egy Kozsevnyikov kisregényt, a „Csatornát” a Szovjet Irodalom című folyóiratnak. Megjelent a regény első kötete. Mikor jelenik meg a másik kettő? Mit gondol, regénysiker lesz a most megjelent „Fivérek és nővérek”? — A kiadónál úgy tájékoztattak, hogy a második és a harmadik kötet 1981-ben jelenik meg. Hosszúnak tűnik talán az olvasóknak az átfutási idő, de így is egy évvel előbbre hozzák a harmadik kötet megjelenését, különben az csak 82-ben látna napvilágot. Én remélem, hogy Abramov regénye könyvsiker lesz Magyarországon is, nemcsak azért, mert a Szovjetunióban az, és felsőfokon beszélnek róla, hanem olyan emberi igazságokról szól, amelyek éppúgy érvényesek lehetnek nálunk, mint a kis szibériai faluban. Min dolgozik jelenleg? — Megbízást kaptam egy másik regényre, .Mykolas Sluckis litván író „Álkonyat- felé” című művéről van szó. Az első olvasáson már túl vagyok, kezdődik a komolyabb munka. Van egy másik megbízatásom is, a Móra Kiadó egy gyermekkönyv fordítását kéri. Elolvastam, tetszik. Ezt is lefordítom... PG Bodnár István: MEMENTO A SZATMÁRI ÁRVÍZ EMLÉKEZETÉRE Nem május idilli zöld kolompol itt riadt zászlói hangjaival, lebegnek a szélesvállú tájon, A liázcsonkokkal tarkított s az iszap-mocskolta tenger almafákon csöpp ararátján egy paraszt sem tart már a harsogó „ ,. .. matat. tavaszi Kutat tan követ, felvonulás. Elszakadt ... villanyhuzal halomma-mosott otthona r táján, abortált vetés, kovászolo Lángol, pusztul e biblikus sár; ember vízostor hajtotta szomjazó égnek sem tetsző, sziget nyáj oltárán.
