Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 4. Gyógyítható! Az idén 15 alkoholistát gyógyítanak intézetben a város lakói közül. Négyen vannak olyanok, akik önként jelentkeztek elvonó kezelésre, mert szeretnék, ha visszatalálnának családjukhoz, munkahelyükhöz. Az alkoholizmusról, mint betegségről tárgyal mai ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. Az utóbbi évek, néha riasztó tényei biztatták a város vezető testületét, hogy áttekintsék az egyénnek és közösségnek oly sok kárt okozó alkoholizmus következményeit. Aggasztó, hogy a növekvő fogyasztás mellett egyre több azoknak a fiataloknak a száma, akik a pohár után nyúlnak. A házi pálinkafőzés, a bortermelés szintén elősegíti, hogy többen a kelleténél is többet isznak. A kereskedelmi statisztika azt mutatja, hogy az égetett szeszes italok forgalma változatlan, a bor fogyasztása valamivel csökkent, s több sört isznak az emberek. Mindez addig nem lenne baj, amíg mindenki mértéket tudna tartani. Ám sajnos, csak akkor „veszik észre”, hogy alkoholistává vált valaki, amikor már évek óta az ital rabja, családjának és környezetének szomorítója. A törvény eszközeivel egyre inkább fel lehet és kell lépni az alkoholizmus ellen. A városban az esetek négyötödében a rendőri bejelentések után intézkedtek. Pedig nagyobb lehetne az aránya a családok, a társadalmi szervek és munkahelyek bejelentésének, hiszen a megelőzés a fontos. Az elvonó kezelésre beutaltak későbbi sorsát ellenőrizve a tanács egészségügyi osztálya megállapította, hogy az intézeti kezelés eredményessége 35—40 százalékos. Sokkal többen gyógyulnak ki az alkoholizmusból azok közül, akik önként jelentkeznek kúrára. Náluk a 70 százalék már nem esik vissza. Az alkoholellenes küzdelem egyik legfontosabb feladata a hatékony felvilágosítás. Ennek a jegyében szervezik a városban minden év októberében az alkoholellenes hónapot, s tartanak több előadást. Akkor, amikor az üzemekben, a családokban is nem magánügyként, hanem mindenki egészségét érintő közügyként kezelik az alkoholizmust, várható, hogy kevesebb lesz a panasz, kevesebb bajt okoz az alkohol. Minifórum a közlekedésről Lesz-e fürdőjárat? Csokorba gyűjtöttük azokat a kérdéseket, amelyek a közlekedéssel kapcsolatosak. Többek között az írógépgyárból, a vasútállomás előtt várakozóktól, Tóth Istvánná tanácstagtól kaptunk kérdéseket. A választ Danku Andortól, a Volán 5. számú Vállalatának személyforgalmi osztályvezetőjétől és Mezei Tibor menetrendi csoportvezetőtől, illetve Tóth Istvántól, a városi tanács megbízott műszaki vezetőjétől és Bodó József rendőr századostól, a járási közlekedés- biztonsági tanács elnökétől kaptuk. — Miért nem indul helyi járat a városban, amikor a vitkai és gergelyiugornyai városrész közötti távolság több, mint hét kilométer? — Az egyik ok a feltételek hiánya. Nemcsak az, hogy nincs elég autóbusz, hanem inkább az a tény, hogy nincs kiépített autóbuszforduló. A Volán szeretné tudni a pontos igényeket is, de a tanács részéről olyan kimutatást, amely tartalmazná, hogy honnan, hová akarnak utazni, nem kaptunk többszöri sürgetésre sem. — A reggeli járat Vitkán a volt tanácsház előtt fordul meg. Miért nem megy a vasúton túlra, amikor a Kiss Ernő utcán megfordulhatna? — Sajnos, a fordulás lehetősége csak elképzelés, rtfert ahhoz az utat rendbe kellene hozatni. Egyébként jó lenne a megállóhelyekhez leálló sávokat is kiépíteni. — Lesz-e fürdőjárat a nyári szezonban? — Amellett, hogy a Jánd felé közlekedő autóbuszok is megállnak a fürdő előtt, a Volán ezúttal is indít vasárnaponként a tiszai strandfürdőig kocsikat. Sajnos ezek kihasználtsága meglehetősen alacsony, ami nem teszi lehetővé több járat indítását. — Sok a meghibásodó autóbusz, előfordulnak járatkimaradások. Milyen változás várható? — Valóban gondot okozott, hogy a régebbi típusú kocsik gyakrabban hibásod- tak meg. Ennek ellensúlyozására egy tartalék autóbusz került beállításra. A folya- mátos forgalmi szolgálat pedig azt segítette elő, hogy legyen felelős irányító, aki intézkedik a hibák elhárítására. A kocsipark cseréje folyamatos. A tervek szerint 1982—83-ra a régi, farmotoros autóbuszok helyett mindenütt új kocsik fognak közlekedni. — Épül-e autóbusz-pályaudvar Vásárosnaményban? Ha nem, akkor milyen megoldásra lehet számítani? — A mai anyagi viszonyok mellett egy új autóbusz-pályaudvar építésére nincs lehetőség. A Volán készített egy tervtanulmányt, ami szerint az állomás előtt a busz- leállóhelyet bővíteni kellene. A meglévő Volán-épületből pedig forgalmi iroda és váróterem alakítható ki. Ennek a gyakorlati kivitelezését társadalmi munkában lehetne szorgalmazni. — Milyen elképzelései vannak a tanácsnak újabb szilárd burkolatú utak építésére? — A város útjainak kétharmada szilárd burkolatú. Ezzel megyei viszonylatban is jól állunk. Ami gond, hogy új út építésére nincs anyagi lehetőség, pedig csak a Kraszna, a Széchenyi, a Tanácsköztársaság utcát említve tudjuk, hogy ezek esős időben nehezen járhatók. A társadalmi segítséget is igénybe véve kívánjuk az utakat korszerűsíteni. — Sok utcában társadalmi munkát is felajánlanak járda építésére. Az idén lesz-e lehetőség erre? — A járdaépítés gyakorlatilag társadalmi munkában folyik a városban. Tavaly viszonylag kevesebb, alig 4— 500 méter épült a gergelyiugornyai városrészen. Az idén viszont ezer négyzetméter új és ugyanannyi felújított járda építése várható. Sokat segít ebben, hogy a társadalmi munkáért elért megyei harmadik helyezés 300 ezer forintos jutalmát is erre lehet fordítani. — Az építkezések miatt több utcán balesetveszélyes a közlekedés. Mit mutat a statisztika? — A járás és város baleseti statisztikája kedvező változást mutat. Amíg 1978-ban 49 személyi sérüléses baleset történt, s ebből 6 volt a halálos kimenetelű, addig tavaly 44 személyi sérüléses balesetből három végződött halállal. Tekintettel arra, hogy a több éves tapasztalat szerint június, július és augusztus hónapokban a helyi strand látogatottsága miatt erőteljesen megnövekedik a járműforgalom, ezért a járási közlekedésbiztonsági tanács felhívja a figyelmet a közlekedési szabályok betartására a balesetek elkerülése érdekében. Közkedveltek azok a húskészítmények, amelyek az áfész helyi húsüzemében készülnek. Az idén is több száz sertés feldolgozására rendezkedtek be a másfél millió forintért bővített húsüzemben. Képünkön Góczi András és Gyöngyösi Tibor hurkát tölt. (Mikita Viktor felvétele) Betanulás az üveggyárban Csiszolt poharak Májustól 25 lány és asszony Vásárosnaményban üvegcsiszolással foglalkozik. Hírt adtunk arról, hogy tavaly az Üvegipari Művek átvette a forgácslapgyártól a volt fa- gyapotüzemet. A létesítendő üveggyárban már sok változás történt. Azok, akik Salgótarjánban ismerkedtek az üvegcsiszolással, már hazajöttek, s az itt berendezett világos, tiszta csarnokban folytathatják a betanulást. A tervek szerint ebben a hónapban túl jutnak ezen, s a jövő hónaptól már megrendelésre dolgoznak. A gyárnak megállapodása van az Amforával, hogy az idén nyolcezer minőségi csiszolt poharat adnak át. Az üveggyöngyüzem építése a terveknek megfelelően halad. Július végén itt is megkezdhetik a termelést. A legfontosabb üzemrész, az ólom- kristály-olvasztó üzem építése várhatóan augusztus végére fejeződik be. Ajkán, az üveggyárban tanulják az üvegfúvást azok, akik Vásárosnaményban fognak dolgozni. A harminc üvegfúvó által készített ólomkristájy tárgyakat ,pe-; dig helyben csiszolják majd, s várhatóan jövőre már exportra is dolgoznak. Az üzemnek jelenleg 135 dolgozója van, de a további bővítésnek is megvannak a tervei. Az üvegcsiszolók két műszakban fognak dolgozni, ide újabb 25 nőt vesznek fel, míg a többi rész bővítésével együtt várhatóan háromszázra nő a létszám. Az ólomkris- tály-olvasztó kemencék előbb olajfűtéssel üzemelnek, de a jobb energiagazdálkodás érdekében már tervezik a gázvezeték kiépítését. A négymillió forintos beruházás jövőre valósul meg. „Álló- „ fogadás11 Egy-egy fogadónapon 50—60 ember is megfordul a városi tanács egyes osztályain. Álldogálnak a folyosón, az ügyintéző ajtaja előtt, rosszabb időben inkább elmenekülnek, mintsem ügyük elintézésére kivárnák, míg rájuk kerül a sor. Nem bennük van a hiba, s abban sem, hogy az ügyintézők félvállról vennék a választókat. Az ok: a városi tanács több jogkört kapott, emelkedett az apparátus, az elhelyezés viszont nem változott. A járási hivatalnál viszont üresen tátonganaka hatalmas szobák, jószerivel az is gond, hogyan hasznosítsák mindet. Talán feljebb, a megyénél kellene intézkedni — úgy tudjuk, bizonyos elképzelések már vannak —, hogy megszűnjenek az áldatlan állapotok, az ügyfeleknek ne kelljen „féllábon” kivárni, amíg rájuk kerül a sor. Már csak azért sem, mert a mai anyagi viszonyok között dőreség lenne új tanácsházról álmodozni, amikor hely van, csak az elosztáson szükséges változtatni. Kultúra — egy mondatban Idén a város hét üzemében szervez hat részből álló mun- kásművélődési előadássorozatot a művelődési központ. O A lengyelországi Rzeszówba kaptak meghívást a beregi fafaragóműhely tagjai nyári alkotótáborba. O Hatodik alkalommal nyitja meg kapuit a gergelyiugornyai középiskolai kórustábor. O Több mint százhúsz ifjú zenész iratkozott be erre az évre a művelődési ház zongoraoktatására. O Jó tudni, hogy kondicionáló tor- naklubpt is működtet a művelődési központ, a rendszeres testedzést igénylők részére. O Bíró Lajos és Félegyházi László festőművészek kiállítása június 6-án délután négy órakor nyílik a művelődési házban. Gyümölcsöző a kapcsolat a város és a Művészeti Alap között. A Tisza-parti alkotóházba a Művészeti Alap utalja be a különböző képzőművészeket, akiknek az alkotásai is gyarapítják a leendő városi kis- galéria anyagát. Tavaly Osváth Miklós festőművész adományozott több képet a városnak, majd a Képzőművészeti Alap több kisplasztikát is küldött. A gyűjtemény értéke becslések szerint meghaladja a kétszázezer forintot. Képünkön: a közelmúltban kiállításon mutatták be azokat a műveket, amelyek a városi kisgaléria alapját képezhetik. A városi-járási művelődési központban dolgozó Schmidt Sándor népi iparművész munkáit ma már országszerte jól ismerik. Neve ismerősen cseng a különféle fafaragó alkotótáborokban, a naményi tábort meg éppen ő szervezi már évek óta. Itt gyűlnek össze azok a tehetséges fiatalok is, akik közül többet Schmidt Sándor bátorított, akiknek a szakmai fogások elsajátításában segített. A naményi fafaragó most újabb sikert ért el. Június 2- án hirdették ki a Műgyűjtők és Műbarátok Egyesülete országos pályázatának eredméAz oldalt összeállította: LÁNYI BOTOND nyeit. A népművészeti kategóriában megosztott első díjat kapott faragásaiért, elsősorban a képen látható nagyméretű faragványért. A cseresznyefából készült legújabb alkotás 1 méter 80 centiméter hosszú, 40 centiméter széles, kis fantáziával a Tisza vizének hullámzását idézi, s egyik közintézményünkbe kerül majd. Schmidt Sándor legközelebb a Néprajzi Múzeumban mutatkozik be, ahová szeptemberre hívták meg kiállítani. Megállapodás az OTP-vel Kijelölik a vevőket A város és az Országos Takarékpénztár között megállapodás született az OTP beruházásában épülő lakások vevőinek kijelölésére. Eszerint a lakások 60' százalékára a tanács jelöli ki a vevőket. Tíz százalékot az OTP szabadon értékesít, míg a fennmaradó 30 százalék cserealapot képez. Ezen belül az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők igényeit, illetve a jogos cseréket elégítik ki. A városi tanács végrehajtó bizottsága már ennek a megállapodásnak az értelmében vette fel a kétéves lakáselosztási tervébe a leendő lakókat. vAsarosnamenyban Első díj faragásért
