Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-04 / 129. szám
1980. június 4. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Új válasz N apjainkban munkások, irányító műszakiak, gyártmánytervezők nagy csapata kényszerül gyakran annak belátására, hogy valami, amit addig jónak, hasznosnak tartottak, idejét múlta, olyasmi kerül a helyébe, ami új, addig nem ismert. Ez a belátás nem könnyű, de napjainkban mind gyakrabban elkerülhetetlen. A termeléssel és a termékkel szembeni követelmények gyors változása, a teljesítmény eddiginél szigorúbb megítélése a munkahelyek egy részén szinte kézenfekvővé teszi a következtetést: nincs idő magyarázkodásra, legyen elég az utasítás. S mintha tényleg nem jutna erre idő, hiszen mindenkit szorítanak a teendői. Ámde nem kell sok tapasztalat, hogy rájöjjünk: az így megtakarított időnek a^, tqb{?S?ö-> röse vész el az uj feladat tessék-lássék végrehajtása közben! A dilemma az, vajon milyen mélységig, milyen részletességig szükséges tájékoztatni egy-egy termelésbeni változásról az érintett kisebb vagy nagyobb közösséget. Jusson tudomásukra az ösz- szes információ, vagy csupán szorítkozzanak a lényegre a tájékoztatást adók? S mit értsünk magán a tájékoztatáson? A tények száraz közlését, hogy holnaptól ez és ez lesz az egyén, a brigád, a műhely dolga? Elég-e a tájékoztatásnak ez a formája ahhoz, hogy az érintett embe- „r.ek ne:, esek a?t tudják,, mi; következik, hanem azt is, hogy miért? Megtörténik olykor, a csekélynek látszó lazaság kellemetlen következmények sorát hozza magával a termelésben. Egyetlen gépkezelő közönyös vállrándítása társának teljesítményét, folyamatos munkáját zavarhatja meg. Amire persze felelhetjük azt, hogy büntessék a fegyelmezetlent. De azt is válaszolhatjuk, hogy vannak helyzetek, amikor a büntetés nem képes helyettesíteni a magyarázatot. Bármennyire különösen hangzik is, a legegyszerűbb műveletekkel megbízott betanított munkásnak éppúgy van választási lehetősége, egy bizonyos feladat teljesítésére, mint a gyártmánytervezőnek. A termelés folyamata nem más, mint folytonos választások láncolata, s éppen ezért nem mindegy, a választás nyomán létrejövő cselekvés beilleszkedik-e a megszabott munkamenetbe. H a a selejt a rossz választások következménye, akkor rögtön felismerhetjük az utasítás, vagy magyarázat dilemma fontosságát. Fontosságát és ismétlődő szerepét, hiszen minden új feladat új válaszokat követel az új kérdésekre. Ez a válasz olykor tömör utasítás, olykor részletes magyarázat: a feladat jellege döntő abban, hogy melyik. Az értelmes, fegyelmezett munka egyiket sem nélkülözheti, csak azt kell eltalálni, mikor mire mutatkozik szükség. Nem szűkölködnek a munkahelyek sem utasításokban, sem magyarázatokban. A tapasztalatok szerint gyakran az okoz gondot, hogy fölcserélődnek: nincsenek a helyükön. S ezért a cselekedetek sem kapcsolódnak mindig logikusan a termelés rendjéhez, célrendszeréhez. M. O. Péter-Pál előtt Kemecsén, Vasmegyeren Aratásra készülnek A késés ellenére ígéretes a termés Messze még az aratás, alig térdig érő a kalászos. A kenyérnekvalóról azonban nem lehet elég korán megkezdeni a felkészülést. Két, nagy kalászos területtel rendelkező gazdaságban néztük meg: mit tesznek Péter-Pál előtt egy hónappal a veszteség nélküli aratásért? Szárítás nélkül A kemecse—kótaji Egyesült Erő Termelőszövetkezetben 820 hektáron vétettek búzát az ősszel. Jól telelt, kedvezően fejlődtek a növények tavasszal is. Mindössze 30 hektárt ért márciusban homokverés, azonban ezt a területet gyorsan felülvetették tavaszi árpával, így kiválóan alkalmas takarmánygabonát arathatnak. — Tavasszal fejtrágyáztuk a búzát — mondja Pál Elemér, a termelőszövetkezet fő- agronómusa — és a gyomirtással ’ 'együtt levéltrágyáztuk is. A virágzás időszakában még egyszer lombtíá- gyáztuk is. Szépen fejlődik a növény, azt mondhatom, a kalászosokra igazán jó volt az elmúlt hónapok időjárása annak ellenére, hogy legalább két hetet csúszik az érése. A hét végén már a kalászhányásról beszélhetünk. Reméljük, július tizediké körül a kombájnok is elindulhatnak. Az. Egyesült Erő Termelő- szövetkezetben tavaly 35 mázsát takarítottak be hektáronként. Azt megelőzően 46 mázsa volt a hozam. Most 40 mázsát terveznek, s a becslések szerint . .nem .csalódnak: Az öt É—512-es és a két SZK—5-ös kombájn, valamint a szalmabetakarító és szállítógépek szemléjét júniusban tartják. A sokéves tapasztalat azt mutatja, hogy két hét elegendő lesz az aratásra, utána pedig más gazdaságban dolgozhatnak majd az arató-cséplő gépek. A szárítót a termelőszövetkezetben csak végszükség esetén akarják igénybe venni. — Ha nagyon muszáj, szárítunk, különben rábízzuk az időre — mondja Pál Elemér. — Jobb és főként olcsóbb a természetes szárítás. A szalmát egyenesen az állattartó telepre hordjuk, s ott kazlazzuk. Utána elvégezzük a talaj munkát. Régi és új kombájnokkal Vasmegyeren, a Micsurin Termelőszövetkezetben a földterület negyedrészén termesztenek kalászost. A 910 hektáron a búza dominál. Őszi és tavaszi árpából mindössze 110 hektárt vetettek. — A csapadékhiány miatt az ősszel nehezen végezték a gépek a talaj előkészítést — kezdi a beszélgetést Varga Gyula, a szövetkezet elnöke. — A vetés után a magvak sokáig nem csíráztak, ezért a tőállomány változó, 3 és 4 millió között van hektáronként. Azért a tavalyi 29 mázsával szemben az idén legalább 32 mázsás termést várunk. Persze, a jövőre vonatkozólag már most levonhatjuk a következtetést: nagyobb körültekintéssel és hozzáértéssel kell végeznünk a talaj munkát és a vetést. A kombájnokat javában készíti a gépműhely az aratásra, s készülnek az aratók is. A hatalmas monstrumok nyergeibe „régi motorosok” szállnak, akik értik minden csínját-bínját a betakarításnak. — öt géppel aratjuk majd a kalászosokat — mondja Horváth Sándor főkönyvelő. — Bevetjük a két Claas-Do- minátorunkat, az SZK—5-öst és 6-ost, valamint a most vásárolt E—516-ot. Ügy érezzük, ilyen gépparkkal nem jelenthet problémát a kalászosok aratása. Az aratással nem is lesz baj, annál inkább a szárítással. A termelőszövetkezetnek kevés a szárítókapacitása, s s ha csapadékos lesz az időjárás, akkor kénytelenek majd Nyíregyházára fuvarozni a learatott gabonát. A földet nem akarják parlagon hagyni a betakarítás után. Elsősorban takarmányfélét vetnek. Jól jön ez a többlet mindenképpen. Szervezetten, gyorsan! Egyöntetű a szakemberek megállapítása: július elseje előtt seholsem tudják megkezdeni az aratást, érezteti hatását az időjárás okozta másfél-két hetes időeltolódás. Ez azt is jelenti, hogy már most fel kell készülni a szervezett, gyors munkára minden mezőgazdasági nagyüzemben. Sipos Béla 0 szövetkezetek országos tanácsának ülése Az ÁFÉSZ-eknek fontos feladatai vannak a lakosság jó áruellátásában, a szolgáltatások iránti igények kielégítésében — állapította meg Szlamenicky István, a SZÖ- VOSZ elnöke az országos tanács keddi ülésén. Mint elmondta, jelentős tennivaló, hogy az alapvető közszükségleti cikkekből a folyamatos és kielégítő ellátásra törekedjenek az ÁFÉSZ-ek, emellett gondot fordítsanak a minőség javítására, s különösen az alacsonyabb keresetűek által igényelt olcsóbb cikkek kínálatának bővítésére. Fordítsanak fokozott figyelmet a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésére. A lakosság igényeinek megfelelően javítsák a vendéglátóipari szolgáltatásokat, nagyobb gondot fordítva a tömegétkeztetésre, az olcsóbb menü- választékra. Tekintsék alap- követelménynek a kulturált kiszolgálást, s tegyenek erőfeszítéseket az üzlethálózat korszerűsítésére. A tiszanagyfa- lui Üj Élet Tsz- ben nagy területen termelnek kora nyári retket. Az asszonyok ezekben a napokban Zöld- ért-értékesí- téshez szedik a termést. (E. E. felv.) Tanácsi beruházások Lakás, óvoda, fűtőmű Lakásokat, óvodákat, bölcsődéket, általános iskolákat építenek tanácsaink ebben az évben a Szabolcs megyei Beruházási Vállalat közreműködésével. Összesen 1,1 milliárd forintot tesznek ki ezek a tanácsi beruházások. A NYlRBER-nél úgy fogalmaztak: időarányosan teljesítik a kivitelezők a szerződésben vállalt határidőket, s így az átadásokra is időben kerül sor. Célcsoportos lakásberuházás révén az idén 713 új otthont adnak át a megyében. Ebből 383 a megyeszékhelyé, közülük 71 épül a Csallóközben, 45 a Kossuth utcán, 267 a Szamuely-lakótelepen. A megye valamennyi városában és a nagyobb településeken is avatnak lakásokat. Mátészalkán a városközpontban 28, Kisvárdán 56, Nyírbátorban 28, Fehérgyarmaton ösz- szesen 56, Vásárosnaményban 18, Záhonyban 54, Csenger- ben 18, Baktalórántházán 12, Demecserben 6, Nagyhalászban 12, Tisza vas váriban 24, Nyírbélteken 12 és Balkány- ban 6 új lakást adnak át 1980-ban. Számottevően javul az általános iskolások helyzete, mivel 96 új iskolai tanteremmel gazdagodik a megye év végére. Nyáron átadják a nyíregyházi Kun Béla utcai 16 tantermes általános iskolát, a SZÁÉV kivitelezésében. Tiszavasváriban több mint a felét elkészítették a 12 tantermes iskolának. A költségvetési üzem és a MEZÉP a tornatermet és a konyhát novemberre vállalta. Nagy- kállóban szintén 12 tantermeset építenek, a tantermeket augusztusra, a fűtést októberre, a tornatermet decemberre fejezi be a SZÁÉV. Ibrányban, Nagyhalászban és Ajakon 8—8 tantermes intézményt vehetnek birtokukba a tanulók. A két utóbbit Haj- dúváz-szerkezet felhasználásával készítik. Nyírbogáton a Nyírbátori Városi Tanács költségvetési üzeme 8 tantermes iskolát hoz tető alá. Egyaránt 4—4 tanteremmel bővítik a barabási, a tiSza- berceli, a kocsordi, a tisza- szalkai, a cégénydányádi iskolákat. Valamennyit már az új tanévre átadják rendeltetésének. Csaknem valamennyi 3—6 éves gyermek járhat óvodába az ősztől. Szabolcs-Szat- márban 2025 új óvodai helyet létesítenek 1980-ban! A bölcsődei helyek száma 180-nal gyarapodik. A lakások és a gyermekintézmények mellett a NYÍR- BER más létesítmények építésében is közreműködik. Mátészalkán 60 millió forintos költséggel építi a KEMÉV a fűtőművet. Nyíregyházán a megyei kórház rekonstrukciója során befejezik a konyha és a mosoda felújítását és bővítését, elkezdik az orvosellátó és diagnosztikai szárny építését, (t. k.) Képviselőjelöltünk Tenni a közösségért Előbb nyugdíjas, majd tsz- elnök, aztán esztergályos kért szót a tiszavasvári első jelölő gyűlésen és javasolta újra országgyűlési képviselőnek Hosszú Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát. 500 választó jött el hat településről, hogy az 5. számú választókerületben képviselőt jelö'jön. Bemutatásra aligha volt szükség, hiszen ezen a környéken nagyon sokan ismerik személyesen a jelöltet. Hosszú László másfél évtizeden át közvetlen résztvevője, alakítója volt e Tisza menti települések életének a Tiszalöki Állami Gazdaság igazgatójaként és immár két ciklusban országgyűlési képviselőként. Gazdasági és közéleti munHOSSZÜ LÁSZLÓ ka — e kettő kezdettől fogva összefonódott Hosszú László életében. 1956-ban a Debreceni Agrártudományi Egyetem kitűnő minősítésű diplomájával jött Szabolcs-Szatmárba, a Tiszalöki Állami Gazdaságba. A gyakornoki hónapok után nemsokára üzemegységvezető lett. Hamar felfigyeltek a jó felkészültségű, nagy munkabírású, fiatal agrármérnökre, 1957 augusztusában már az MSZMP Sza- bolcs-Szatmár megyei Bizottságán, a mezőgazdasági osztályon dolgozott; részt vett a megye szocialista mezőgazdaságának megteremtésében, öt év múlva igazgatónak nevezték ki abba az állami gazdaságba, ahol pályáját kezdte. Másfél évtized alatt irányításával számos alkalommal ért el kiváló eredményeket a gazdaság, amely ebben az időben a törzsgárdáról és az üzemegységekben mindenütt szívesen dolgozó fiatalokról, az új termelési eljárások bátor alkalmazásáról volt nevezetes megyeszerte. Hosszú László időközben a közélet fontos testületéiben dolgozott. Nyolc éven át volt tagja a járási párt-vb-nek, több ciklusban képviselte a fiatalokat a KISZ megyei bizottságában. Tíz éve a megyei pártbizottság, öt esztendeje a végrehajtó bizottság tagja. 1976. január 1-től a megyei pártbizottság titkára, a gazdaságpolitikai feladatokkal foglalkozik. Most harmadik alkalommal jelölték ugyanabban a választókerületben országgyűlési képviselőnek. — Szeretem azt a vidéket, ahol életem gazdag tizenöt évét töltöttem, ahol nagyon sok tenni akaró, a közösségért lelkesedő embert ismertem meg, ahová ma is bármikor szívesen megyek — beszél választókerületéről a képviselőjelölt. — Mostanában természetesen kevesebbet vagyok ott, mint amikor munkám, családom is oda kötött, de a kapcsolat nem szakadt meg. Gyakran találkozom a községek vezetőivel és azokkal, akik maguk is vállalják a közéleti munkát. Szívesen veszek részt a pártbizottsági és tanácsüléseken, közéleti találkozókon, ahol meg lehet osztani a falvak, s a képviselőmunka örömét, gondjait. Tíz-tizenöt év távlatában különösen jól megítélhetők a közélet változásai, a települések fejlődése, amelyről szívesen, nagy helyismerettel beszél a képviselőjelölt: — Az utóbbi években a közérdekű kérdések, javaslatok vették át a fő szerepet, ezekkel keresnek föl legtöbbször. Az egy évtizede még gyakori egyéni panaszok mostanában el-elmaradoznak a képviselői jegyzetfüzetből. Ez annak is eredménye, hogy például ma már a helyi tanácson az állampolgároknak szinte minden hivatalos ügyét el tudják intézni. Persze vannak olyan dolgok, amelyek eleve meghaladják a községek hatáskörét, s ilyenkor valóban segíthet a képviselő. Én szerencsés években lehettem országgyűlési képviselő — számottevő változások voltak a választókerületben, sok mindennel gazdagodtak a községek, s ezek közvetve a képviselői munka eredményei is. Tiszavasvári megindult a városiasodás útján, csak az utóbbi években 90—100 millió forint értékű tanácsi beruházás valósult meg a választókerület legnagyobb településén, de a fogyasztási szövetkezetek és az ipari üzemek is szép létesítményekkel gazdagodtak, több gyermekintézmény épült. Tiszalök ígéretesen fejlődik: itt a tanácsi és más, közületi fejlesztések mellett a lakosság társadalmi aktivitása is kiemelkedő. Ti- szaeszlácon felépült az orvosi rendelő, Tiszadadán, Tiszado- bon — de a többi községben is — ABC-áruházak épültek és mindegyik településen van közműves vízellátás. A választókerületben végzett képviselői munka mellett Hosszú László aktívan vett részt az országgyűlés kereskedelmi bizottság munkájában, segítve nemcsak a választókerület, hanem a megye érdekeinek érvényesülését is. Az országgyűlés ülésén a költségvetés; vitában kért szót, s az országos intézkedések megyei összefüggéseiről, hatásairól beszélt. A választási ciklus nagyobb részében Hosszú László látta el a megyei képviselőcsoport vezetői tisztét is, megismerkedve az országgyűlés ülésszakok közötti sokoldalú munkájával. Ha június 8-án ismét bizalmat kap, e gazdag közéleti tapasztalatokat felhasználva kíván munkálkodni a választókerület, a megye érdekében. Marik Sándor
