Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-29 / 151. szám
/ 1980. június 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A gondolkodás haszna Nyíregyházi beszélgetés Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettessel Egy héten át adott otthont Nyíregyháza a VII. szervezés- tudományi nyári akadémiának. A szellemi munkafolyamatok szervezéséről tartottak előadásokat, az erről szóló pályázat díjait Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes adta át. Ebből az alkalomból kértünk tőle tájékoztatást. — Miért került előtérbe a szellemi munka szervezése? — A gazdasági életünkben olyan szakaszba értünk — amikor a külső gazdasági hatásoktól is eltekintve — a meglévő erőforrások viszonylag szűkösek.' Nyilvánvaló, hogy ilyenkor pótlólagos erőforrásokat kell keresni. Ha valaki megnézi a magyar gazdaság fejlődését bemutató statisztikát, akkor az utóbbi években rohamos fejlődést tapasztal. Ilyen növekedés mellett elkerülhetetlenül tartalékok gyűlnek össze. Most — a szellemi munkafolyamatok szervezésével — éppen ezeknek a sokat szidott tartalékoknak a feltárásán dolgozunk. Egyik módja, ha — szabad így fogalmazni —, hogy a gondolkodást nem küldjük szabadságra. Mindez azt jelenti, hogy nem csak a munka szervezéséről beszélünk, hanem legalább olyan fontos a szervezési tevékenység korszerűsítése is. — A Munkaügyi Minisztérium fogja össze a szervezéssel kapcsolatos tennivalókat. Ugyanakkor egyes kimutatások szerint a szervezési intézetek létszáma az indokoltnál gyorsabban nő, a munkájuk hatékonysága viszonylag elmaradt ettől. Mi erről a véleménye? — A valóság sokkal differenciáltabb, mintsem sommásan lehet ilyen elmarasztaló vagy dicsérő véleményt adni. Ezen a munkaterületen is dolgoznak olyanok, akik a szakmájukat nagyon jól értik, s vannak olyanok, akik kevésbé felkészültek elméleti vagy gyakorlati szinten. Azonban a szervezés viszonylag kis eltérést enged meg, hiszen nem elég szép tanulmányokat készíteni, hanem azok helyességét a gyakorlatban szükséges igazolni. S éppen a gyakorlattal való szembesítés egy-egy szervé^éSTIntézőt munkájáról, s az ott dolgozók felkészültségéről igen hamar minősítést ad. — Általában beszélünk arról, hogy a kelleténél gyorsabban gyarapodnak az íróasztalok, emelkedik az alkalmazotti munkakörben dolgozók aránya. Van-e valamilyen mérőszám, amellyel ezt vizsgálni lehet? — A szellemi munkának a tulajdonságaiból fakad, hogy egyértelmű mérőszámokat itt nem alkalmazhatunk. Ugyanakkor bizonyos területek nagyon határozottan és konkrétan mérhetők, az egyes tevékenységek összehasonlíthatók. Ez nem jelenti azt, hogy ahol konkrét mérésre nincs lehetőség, ott ne is végezzünk vizsgálatokat, ne törekedjünk a hatékonyabb munkára. A szellemi tevékenységet egyébként is két nagyobb részre oszthatjuk. A reproduktív — vagyis nem újat alkotó — szellemi tevékenységnél a nyilvántartási rendszerek, különféle kimutatások, elszámolások alkalmazása ma már elképzelhetetlen a számítógépek térhódítása nélkül. Ugyanakkor a számítástechnika már bizonyos szervezettséget kíván meg az alkalmazóitól. Az alkotó szellemi tevékenységnél a hatékonyság inkább attól függ, mennyire lehet a célra orientálni a munkát, menynyire tudatosan hangolják össze több ember tevékenységét. Ma már nem egyes, gondolkodó emberek, hanem csoportok munkájától függ egy-egy tudományos, technikai eredmény. S ehhez tartozik a vezetés és irányítás szervezése is. Egyre kevésbé lehet elhanyagolni ezt a területet. Mindinkább a tudományos, elméleti eredmények alkalmazásával kell számolni egy vezetőnek, hiszen amit irányít, egy vállalat, vagy annak kisebb része, önmagában is bonyolult rendszer. — A Szabolcs-Szatmár megyei iparra jellemző, hogy viszonylag kevés az önálló vállalatok száma, többségük gyáregység, vagy tröszti szervezetben működő vállalat. Mindez esetenként nem csak a kisebb önállóságban nyilvánul meg, hanem a kevesebb szellemi kapacitásban is. Ma, amikor vizsgáljuk a túlzott méretű vállalatokat, milyen tapasztalatok szűrhetők le? — A tapasztalatok tarka képet mutatnak. Gyakorta megesik, hogy a nagyra nőtt vállalat egyes egységei tulajdonképpen önállóan is megállnák a helyüket. Máskor viszont a technológia egymásra épültsége, területi telepített- sége jól illeszkedik egymásra, ilyenkor szükséges, hogy egységes legyen az irányítás. Azonban ha a gyáregységek nem nyújtanak módot a fejlettebb termelés alkalmazására, akkor a nagy szervezet léte nem hasznos. — Rendeletek születtek az alkalmazotti létszám növekedésének megállítására, vagy csökkentésére. Csak ilyen, adminisztratív úton lehet elejét venni a növekedésnek? — Az a baj, hogy a közvélemény többnyire csak a létszámstopot ismeri a rendeletekből. Pedig ezek az utasítások ettől sokkal többet mondanak. Ugyanis minden rendelet cselekvésre serkentő szándékkal születik. Vagyis át kell vizsgálni egy-egy vállalatnál, intézménynél a szervezetet, az ügyintézés bonyolítását, s meg kell szüntetni a felesleges párhuzamosságokat. Vagyis a rendeletek éppen a szellemi munka szervezését tűzik ki, erre ösztönöznek mindenkit — fejezte be Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes. Lányi Botond AZ ÉLENJÁRÓK PÉLDAMUTATÁSA Az encsencsi titok NYELV Nem a korszerűtlen dicséretéről, hanem a célszerűségről lesz szó. A jó eredmények nem mindig ott születnek, ahol a méretek gigantikusak, hipermodernek, szu- perteljesítményűek az eszközök. Encsencsen jó tejelő teheneket láttam az eresz alatt. B gazdálkodás alapfeltétele A hivatalos szóhasználat „kedvezőtlen termőhelyi adottságként” minősíti a szellő rezdülésére is elvándorló futóhomokot. Az ember egyszerűen csak azt mondja; rossz föld. Okkal. Az encsencsi Virágzó Termelőszövetkezet 2514 hektáron gazdálkodik és a föld átlagos aranykorona-értéke 6,3. És mégis, ha a térmelőszövetkezet 1979. évi árbevételét nézzük, ami közel 50 millió forint volt, egy hektárra átlag húszezer forint jut. Terveztek az elmúlt évre 6,5 millió nyereséget, teljesítettek tíz és fél millió forintot. A főkönyvelő, Nagy Bertalan — aki bevallotta, csak a számok világában érzi jól magát — adatokkal magyaráz. — Igaz, hogy a gazdálkodás alapfeltételei rosszak, de amit lehet, igyekezünk a javunkra fordítani. Tavaly a termelési érték az előző évihez viszonyítva 23,7 százalékkal nőtt, a ráfordítási költség viszont csak 98,8 százalék volt, 11,2 százalékkal csökkent. A két fő ágazat közül a növénytermesztés — a jégverés és egyéb okok miatt — minimális veszteséggel zárt. az állattenyésztés nyereség- tervét 25 százalékkal túlteljesítette. Ez a fontos, mert adottságainkhoz- mérten számottevő az állatállomány. Következtek az állattenyésztésre vonatkozó adatok. A szarvasmarha 442, tehén 90, az egy tehéntől fejt tej 3806 liter volt. Tavaly 343 hízómarhát értékesítettünk. A juh 1305, az átlagos anyaál- lömány 786 volt és 1263 bá-j rányt ellettek, 1034 pecsenyebárányt értékesítettek. Az állatlétszám, a tejtermelés, a hízómarha- és pecsenyebá- rány-értékesítés 25—30 százalékkal növekedett egy év alatt. Bz iskolában nem tanították Túl a falu határán a szántóföldek peremén áll egy épület. Csak azért írom le, hogy tehénistálló, mert most 90 tehenet fejnek benne. ValaNagy Sándor: „Nagyon elváltozott a határ, most nemcsak a réteket, a legelőket is kaszáljuk, annyi itt a fű.” mikor magtár volt, értékét régen nullára írták. Talán ezért is zajlott Mester Ferenc tsz-elnök és köztem így a párbeszéd; — Mi ez? — Ez egy nagy nulla. Volt. Most már nem az, mert rendbehoztuk és majdnem négyezer liter tejet fejünk a magyartarka tehenektől. A tehenészetet ifj. Tóth András szocialista brigádvezető mutatta be. Először is az eresz alá vitt. Az eresz? Az egykori magtártetőt meghosszabbították, közönséges szerfából ácsoltak tartóoszlopokat, bedesz- kázták, náddal téliesítették és 6—7 ezer forint költséggel 16 magyartarkának jutott téli-nyári szállás. (Egy szakosított telepi tehénférőhely létesítése 60—70 ezer forintba kerül.) — Na, mondd meg fiam — szólt a tsz-elnök — hogy érzi itt magát a jószág? — Prímán. Télen itt voltak a kisborjak is. Egészségesek voltak, mint a makk, nem volt elhullás. A tisztaságra,, rendre vigyázunk, nincs fertőzés, nincs betegség. Az ifjú tehenész Mátészalkán járt technikumba, ott tanulta a szakmát. A 18 tagú Balázsházi János Szocialista Brigád munkáját szervezi, irányítja. 35—36 deka abrakból hoznak ki egy liter tejet, egy liter tejen 3 forint 50 fillér a tiszta pénz. Elváltozott a határ — Ezt a tartási módot, technológiát nem az iskolában tanították? — Nem bizony. Itt szoktattak rá. Megtanultam hogyan lehet kis költséggel, jó eredményt elérni. Szeretni kell az állatokat, becsülni a munkát, akkor nem lehet baj. Az eresz alatti deszkabódék és -karámok sejtetik: a gazdálkodás széles skáláján alkalmaznak encsencsi módszert. Nincs kihasználatlan lehetőség, amiből lehet pénzt csinálnak. Nagy Sándor, aki életében sok mindennel foglalkozott, most a tehenészetben van munkája, saját tapasztalatain méri a változást. — Valamikor falusi pásztor voltam, én tudom, milyen gyenge volt itt mindig a legelő. Nagyon elváltozott a határ. Most nemcsak a réteket, a legelőket is kaszáljuk, annyi itt a fű. — Tehát jó dolguk van a jószágoknak? — Fenséges. Találó megjegyzés. Ide is kívánkozik, ha már az épületek nem a legkorszerűbbek, a takarmánytermesztés, a takarmányozás annál inkább az. A rossz homokra — 160 hektár — intenzív gyepet telepítettek, a legelőket, kaszálókat felújították, karbantartják. A búza, rozs, kukorica termésátlaga Encsencsen jobb, mint a környéken. Az abrakhoz elég. így valóban lehet olcsón és jövedelmezően húst, tejet termelni. És hogy 'á2 éfíibefék "fíiehíiyí’re Shdtekeltek?’16 VélíYtaní11 néhány állatgondozó éves keresetét: Hornyák József fejő: 51 ezer forint, Szvára György fejő: 49 ezer forint, Poráckai József 47 ezer forint. Ehhez jön még a nyereség, a háztáji haszna. Lehet, hogy csak legenda, de hihetően hangzik. Amikor a MÉM-ben az idei kiváló címek odaítéléséhez számítógépbe táplálták a termelő- szövetkezetek gazdálkodásának mutatóit, a kompjúter hetediknek dobta ki az encsencsi Virágzót. Az ország hetedik legjobb eredménye és háttérként a legrosszabb föld önmagáért beszél. Encsencsen nem csak fecske fészkel az eresz alatt. Seres Ernő □ énteken tartotta alakuló ülését az ország- gyűlés. Az ülésszak szüneteiben megyénk új képviselőivel beszélgettünk. A nagyecsedi Szántó Sándor a legfiatalabb — 30 éven aluli — képviselők közé tartozik. Arról szólt, hogy megválasztása a fiatal szakemberek elismerését, megbecsülését jelzi. Számít arra, hogy képviselői munkáját éppen ezért is nézik majd megkülönböztetett figyelemmel: hogyan bizonyíthat a fiatalok képviseletében, miként áll helyt a közéletben. Tóth József és Fodor István beregi képviselők Jeszenszki Gáborral és Sörés Istvánnal beszélgettek az egyik szünetben. Bőven volt közös téma, hiszen a két új és a két régebbi képviselő egyaránt a munkapadok mellől lépett a közéletbe. Főleg az első hetek, hónapok képviselői tennivalói kerültek szóba. Fodor István jegyzetfüzetének sok oldala megtelt már a választókerület dolgaival, bőven kapott útmutatást a jelölő gyűléseken, választási rendezvényeken. — Jólesett, hogy sokan ígértek segítséget, és amihez lehet, társadalmi munkát is felajánlottak — szóval nagy várakozással kezdtek az ötéves képviselői munkához. Héri László pénteken életében először járt a Parlamentben. — Megilletődöttséggel léptem be az Országház kapuján — fogalmazza meg az új képviselők körében egyébként gyakran elhangzott gonés Kovács Andrásné munkások, Hornyák Tiborné párttitkár egy községben, Gilányi János középiskolai igazgató, Szántó Sándor tsz-kertész,. Kulin Lászlóné üzemorvos. A szenátusban nem sok ilyen foglalkozású ember ülhet... Talán túl magasztosnak is hangzik: a magyar Országház A Parlament folyosóján dolatot. — Tévében, fényképen sokszor láttam már, de a helyszínen, az élettel teli ülésterem, az ország vezetőivel történő személyes találkozások mély benyomást tesznek rám, amit csak fokoz, hogy képviselőként a döntésekben is részt vehetek. Ma nagyon sokszor eszembe jutott egy korábbi élményem: egy hivatalos delegációval az Egyesült Államokban jártam, s rövid ideig bent lehettem az amerikai szenátus ülésén. — A különbségeken gondolkoztam. Például, hogy az ülésteremben kik mellett ülök én most. Fodor István jelkép is, de ha csak az én padszomszédaimat tekintem, honnan jöttek, kiket képviselnek, mi a munkájuk — ez együtt valóban a mi országunkat, a mi társadalmi rendszerünket jelképezi. Kulin Lászlóné dr. Mester Katalin négy kisvárdai nagyüzem dolgozóinak orvosa. Áz egyik szünetben dr. Schulthe- isz Emil egészségügyi miniszterrel beszélgetett. — Én kértem a lehetőséget, hogy egészségügyi ágazat vezetőjével megismerkedjek, hiszen nagyon sok olyan dolog van, amit később el szeretnék mondani. A közvetlen taapsztalatokra, javaslatokra igényt is tartott a miniszter és remélem segíthetek majd olyan intézkedések kidolgozásában, amelyek a dolgozók jobb egészségügyi és szociális ellátását szolgálják. Kelemenné Balogh Katalint az országgyűlés jegyzőjének választották. — Nagy megtiszteltetés számomra ez a bizalom — foglalja össze első gonolatait. — Rengeteg új feladatot is jelent, hiszen meg kell ismerkedni az országgyűlés egyes ülésszakok közötti munkájával, ami sok új ismeretet igényel. Gilányi János nyíregyházi képviselővel az Országház kupolacsarnokában beszélgettünk. — Most vagyok először ebben az épületben — mondja. — Nagy hatást tett rám, elfogódottsággal is mentem végig az ülésterem melletti folyosókon. Nagyon sokszor jut eszembe a felelősség. A képviselői munka nekem új feladatokat jelent, az eddigieknél merőben másokat is, ezeket meg kell tanulni. De jó célokért érdemes tenni. Örü- Jök, hogy ilyenekért dolgozhatok. Marik Sándor □ smerem őket. Jó barátok. Hetenként két este együtt ultiznak a klubban. Akik az asztal körül ülnek, azok is mind ismerik egymást, legalább annyira, hogy te- geződ jenek. Hallom: — A magam részéről feltétlenül egyetértek Andor elvtárssal abban, miszerint célkitűzéseink megvalósítása érdekében helyes kezdeményezés volt a brigádvezetők fóruma elé vinni a témát, de ... Az újságírónak ezúttal nem fontos, hogy mi következett a „de” után. Magamban elképzeltem, hogy Andor Béla elvtárs majd ugyanígy felel Nagy Kálmán elvtárs- nak. Magázva persze, udvarias bevezető után, bonyolultan és hosszan. A vita pedig hosszú lesz, lapos, unalmas. Azt gondolom, értik miről van szó? Az első mondat ugyanis valójában ennyi lett volna: „Bélának igaza volt, beszélni kellett a brigádvezetőkkel, de..Ez pontosan fele a másiknak. Két barát, barátok között vezetéknevén szólítja egymást, mert éppen egy értekezleten ülnek, és ettől olyan bonyolultan kezd beszélni, hogy a figyelem is belefárad, amire a lényeget kibogozza. És mert belefáradt, a többivel már nem is törődik .... Nemrég egy iskolában őrsi gyűlésen voltam vendég. Nyílt arcú kisfiú szónokolt. így: „Béla pajtás kritikája jogos, mert a legutóbbi őrsi gyűlésünk alkalmából .játékcéikifcűzésiink, pem .valósult _ meg,., de.» JL u*..-, S zegény gyerekek. Legutóbb nem játszottak eleget, így hát most — nyelvükben — felnőttösdit játszanak. Sajnos jól, életszerűen, pontosan. Őszintén szólva már az sem lepne meg, ha óvodás korú gyermekem a kézmosás ellen tiltakozna azért, mert az csak későbbre volt beütemezve. KISZ- korúvá érten pedig majd nem azzal áll elém, hogy nősülni szeretne, hanem közli velem, hogy érzelmi leltára szerint ideje felvetni a boldogság célkitűzését. Ugye szörnyű? A példákat viszont mi adjuk ehhez. Bartha Gábor Olvasónk írja PADOK Nagyon hiányzik a nyíregyházi köztemetőnél lévő autóbuszmegállóból a pihenőpad. Sokan várakoznak itt, legtöbben fáradtan, közöttük idős emberek, kisgyermekes anyák, kismamák. Megterhelő a hosszú álldogálás, még ha az ember a fához is támaszkodik. Kérem az illetékeseket, ne sajnálják tőlünk a padokat, melyre egymást váltva leülhetnénk. Még egy dolgot szeretnék szóvá tenni: gyakorta látom, hogy ott, ahol padok vannak, nem is „apró” gyermekek, hanem serdülők, és még nagyobbak, a padok támlájára ülnek, és sáros lábukat az ülőkére teszik. sokszor emiatt nem tanácsos ráülni, így megint csak nem lehet pihenni. Ujj Andrásné Nyíregyháza Madách utca 15. szám alatti lakos