Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-29 / 151. szám

/ 1980. június 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A gondolkodás haszna Nyíregyházi beszélgetés Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettessel Egy héten át adott otthont Nyíregyháza a VII. szervezés- tudományi nyári akadémiá­nak. A szellemi munkafolya­matok szervezéséről tartottak előadásokat, az erről szóló pályázat díjait Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyet­tes adta át. Ebből az alka­lomból kértünk tőle tájékoz­tatást. — Miért került előtérbe a szellemi munka szervezése? — A gazdasági életünkben olyan szakaszba értünk — amikor a külső gazdasági ha­tásoktól is eltekintve — a meglévő erőforrások viszony­lag szűkösek.' Nyilvánvaló, hogy ilyenkor pótlólagos erő­forrásokat kell keresni. Ha valaki megnézi a magyar gaz­daság fejlődését bemutató statisztikát, akkor az utóbbi években rohamos fejlődést tapasztal. Ilyen növekedés mellett elkerülhetetlenül tar­talékok gyűlnek össze. Most — a szellemi munkafolyama­tok szervezésével — éppen ezeknek a sokat szidott tar­talékoknak a feltárásán dol­gozunk. Egyik módja, ha — szabad így fogalmazni —, hogy a gondolkodást nem küldjük szabadságra. Mindez azt jelenti, hogy nem csak a munka szervezéséről beszé­lünk, hanem legalább olyan fontos a szervezési tevékeny­ség korszerűsítése is. — A Munkaügyi Miniszté­rium fogja össze a szervezés­sel kapcsolatos tennivalókat. Ugyanakkor egyes kimutatá­sok szerint a szervezési inté­zetek létszáma az indokolt­nál gyorsabban nő, a munká­juk hatékonysága viszonylag elmaradt ettől. Mi erről a véleménye? — A valóság sokkal diffe­renciáltabb, mintsem sommá­san lehet ilyen elmarasztaló vagy dicsérő véleményt adni. Ezen a munkaterületen is dolgoznak olyanok, akik a szakmájukat nagyon jól értik, s vannak olyanok, akik ke­vésbé felkészültek elméleti vagy gyakorlati szinten. Azonban a szervezés viszony­lag kis eltérést enged meg, hiszen nem elég szép tanul­mányokat készíteni, hanem azok helyességét a gyakorlat­ban szükséges igazolni. S ép­pen a gyakorlattal való szem­besítés egy-egy szervé^éSTIn­tézőt munkájáról, s az ott dolgozók felkészültségéről igen hamar minősítést ad. — Általában beszélünk ar­ról, hogy a kelleténél gyor­sabban gyarapodnak az író­asztalok, emelkedik az alkal­mazotti munkakörben dolgo­zók aránya. Van-e valami­lyen mérőszám, amellyel ezt vizsgálni lehet? — A szellemi munkának a tulajdonságaiból fakad, hogy egyértelmű mérőszámokat itt nem alkalmazhatunk. Ugyan­akkor bizonyos területek na­gyon határozottan és konk­rétan mérhetők, az egyes te­vékenységek összehasonlít­hatók. Ez nem jelenti azt, hogy ahol konkrét mérésre nincs lehetőség, ott ne is vé­gezzünk vizsgálatokat, ne tö­rekedjünk a hatékonyabb munkára. A szellemi tevé­kenységet egyébként is két nagyobb részre oszthatjuk. A reproduktív — vagyis nem újat alkotó — szellemi tevé­kenységnél a nyilvántartási rendszerek, különféle kimu­tatások, elszámolások alkal­mazása ma már elképzelhe­tetlen a számítógépek térhó­dítása nélkül. Ugyanakkor a számítástechnika már bizo­nyos szervezettséget kíván meg az alkalmazóitól. Az al­kotó szellemi tevékenységnél a hatékonyság inkább attól függ, mennyire lehet a célra orientálni a munkát, meny­nyire tudatosan hangolják össze több ember tevékeny­ségét. Ma már nem egyes, gondolkodó emberek, hanem csoportok munkájától függ egy-egy tudományos, techni­kai eredmény. S ehhez tarto­zik a vezetés és irányítás szervezése is. Egyre kevésbé lehet elhanyagolni ezt a te­rületet. Mindinkább a tudo­mányos, elméleti eredmé­nyek alkalmazásával kell számolni egy vezetőnek, hi­szen amit irányít, egy válla­lat, vagy annak kisebb része, önmagában is bonyolult rend­szer. — A Szabolcs-Szatmár me­gyei iparra jellemző, hogy viszonylag kevés az önálló vállalatok száma, többségük gyáregység, vagy tröszti szer­vezetben működő vállalat. Mindez esetenként nem csak a kisebb önállóságban nyilvánul meg, hanem a ke­vesebb szellemi kapacitásban is. Ma, amikor vizsgáljuk a túlzott méretű vállalatokat, milyen tapasztalatok szűrhe­tők le? — A tapasztalatok tarka képet mutatnak. Gyakorta megesik, hogy a nagyra nőtt vállalat egyes egységei tulaj­donképpen önállóan is meg­állnák a helyüket. Máskor vi­szont a technológia egymásra épültsége, területi telepített- sége jól illeszkedik egymás­ra, ilyenkor szükséges, hogy egységes legyen az irányítás. Azonban ha a gyáregységek nem nyújtanak módot a fej­lettebb termelés alkalmazá­sára, akkor a nagy szervezet léte nem hasznos. — Rendeletek születtek az alkalmazotti létszám növe­kedésének megállítására, vagy csökkentésére. Csak ilyen, adminisztratív úton lehet ele­jét venni a növekedésnek? — Az a baj, hogy a közvé­lemény többnyire csak a lét­számstopot ismeri a rendele­tekből. Pedig ezek az utasí­tások ettől sokkal többet mondanak. Ugyanis minden rendelet cselekvésre serken­tő szándékkal születik. Vagyis át kell vizsgálni egy-egy vál­lalatnál, intézménynél a szer­vezetet, az ügyintézés bonyo­lítását, s meg kell szüntetni a felesleges párhuzamosságo­kat. Vagyis a rendeletek ép­pen a szellemi munka szer­vezését tűzik ki, erre ösztö­nöznek mindenkit — fejezte be Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes. Lányi Botond AZ ÉLENJÁRÓK PÉLDAMUTATÁSA Az encsencsi titok NYELV Nem a korszerűtlen dicsé­retéről, hanem a célszerűség­ről lesz szó. A jó eredmé­nyek nem mindig ott szület­nek, ahol a méretek giganti­kusak, hipermodernek, szu- perteljesítményűek az eszkö­zök. Encsencsen jó tejelő te­heneket láttam az eresz alatt. B gazdálkodás alapfeltétele A hivatalos szóhasználat „kedvezőtlen termőhelyi adottságként” minősíti a szel­lő rezdülésére is elvándorló futóhomokot. Az ember egy­szerűen csak azt mondja; rossz föld. Okkal. Az encsen­csi Virágzó Termelőszövetke­zet 2514 hektáron gazdálko­dik és a föld átlagos arany­korona-értéke 6,3. És mégis, ha a térmelőszövetkezet 1979. évi árbevételét nézzük, ami közel 50 millió forint volt, egy hektárra átlag húszezer forint jut. Terveztek az el­múlt évre 6,5 millió nyeresé­get, teljesítettek tíz és fél millió forintot. A főkönyve­lő, Nagy Bertalan — aki be­vallotta, csak a számok vilá­gában érzi jól magát — ada­tokkal magyaráz. — Igaz, hogy a gazdálko­dás alapfeltételei rosszak, de amit lehet, igyekezünk a ja­vunkra fordítani. Tavaly a termelési érték az előző évi­hez viszonyítva 23,7 száza­lékkal nőtt, a ráfordítási költség viszont csak 98,8 szá­zalék volt, 11,2 százalékkal csökkent. A két fő ágazat kö­zül a növénytermesztés — a jégverés és egyéb okok miatt — minimális veszteséggel zárt. az állattenyésztés nyereség- tervét 25 százalékkal túltel­jesítette. Ez a fontos, mert adottságainkhoz- mérten szá­mottevő az állatállomány. Következtek az állatte­nyésztésre vonatkozó adatok. A szarvasmarha 442, tehén 90, az egy tehéntől fejt tej 3806 liter volt. Tavaly 343 hí­zómarhát értékesítettünk. A juh 1305, az átlagos anyaál- lömány 786 volt és 1263 bá-j rányt ellettek, 1034 pecsenye­bárányt értékesítettek. Az ál­latlétszám, a tejtermelés, a hízómarha- és pecsenyebá- rány-értékesítés 25—30 száza­lékkal növekedett egy év alatt. Bz iskolában nem tanították Túl a falu határán a szán­tóföldek peremén áll egy épü­let. Csak azért írom le, hogy tehénistálló, mert most 90 tehenet fejnek benne. Vala­Nagy Sándor: „Nagyon elváltozott a határ, most nem­csak a réteket, a legelőket is kaszáljuk, annyi itt a fű.” mikor magtár volt, értékét régen nullára írták. Talán ezért is zajlott Mester Ferenc tsz-elnök és köztem így a párbeszéd; — Mi ez? — Ez egy nagy nulla. Volt. Most már nem az, mert rend­behoztuk és majdnem négy­ezer liter tejet fejünk a ma­gyartarka tehenektől. A tehenészetet ifj. Tóth András szocialista brigádve­zető mutatta be. Először is az eresz alá vitt. Az eresz? Az egykori mag­tártetőt meghosszabbították, közönséges szerfából ácsol­tak tartóoszlopokat, bedesz- kázták, náddal téliesítették és 6—7 ezer forint költséggel 16 magyartarkának jutott té­li-nyári szállás. (Egy szakosí­tott telepi tehénférőhely lé­tesítése 60—70 ezer forintba kerül.) — Na, mondd meg fiam — szólt a tsz-elnök — hogy érzi itt magát a jószág? — Prímán. Télen itt voltak a kisborjak is. Egészségesek voltak, mint a makk, nem volt elhullás. A tisztaságra,, rendre vigyázunk, nincs fer­tőzés, nincs betegség. Az ifjú tehenész Mátészal­kán járt technikumba, ott ta­nulta a szakmát. A 18 tagú Balázsházi János Szocialista Brigád munkáját szervezi, irányítja. 35—36 deka abrak­ból hoznak ki egy liter te­jet, egy liter tejen 3 forint 50 fillér a tiszta pénz. Elváltozott a határ — Ezt a tartási módot, technológiát nem az iskolá­ban tanították? — Nem bizony. Itt szoktat­tak rá. Megtanultam hogyan lehet kis költséggel, jó ered­ményt elérni. Szeretni kell az állatokat, becsülni a mun­kát, akkor nem lehet baj. Az eresz alatti deszkabó­dék és -karámok sejtetik: a gazdálkodás széles skáláján alkalmaznak encsencsi mód­szert. Nincs kihasználatlan lehetőség, amiből lehet pénzt csinálnak. Nagy Sándor, aki életében sok mindennel foglalkozott, most a tehenészetben van munkája, saját tapasztala­tain méri a változást. — Valamikor falusi pász­tor voltam, én tudom, mi­lyen gyenge volt itt mindig a legelő. Nagyon elváltozott a határ. Most nemcsak a ré­teket, a legelőket is kaszál­juk, annyi itt a fű. — Tehát jó dolguk van a jószágoknak? — Fenséges. Találó megjegyzés. Ide is kívánkozik, ha már az épü­letek nem a legkorszerűbbek, a takarmánytermesztés, a ta­karmányozás annál inkább az. A rossz homokra — 160 hektár — intenzív gyepet te­lepítettek, a legelőket, kaszá­lókat felújították, karbantart­ják. A búza, rozs, kukorica termésátlaga Encsencsen jobb, mint a környéken. Az abrakhoz elég. így valóban lehet olcsón és jövedelme­zően húst, tejet termelni. És hogy 'á2 éfíibefék "fíiehíiyí’re Shdtekeltek?’16 VélíYtaní11 né­hány állatgondozó éves kere­setét: Hornyák József fejő: 51 ezer forint, Szvára György fejő: 49 ezer forint, Poráckai József 47 ezer forint. Ehhez jön még a nyereség, a ház­táji haszna. Lehet, hogy csak legenda, de hihetően hangzik. Amikor a MÉM-ben az idei kiváló címek odaítéléséhez számító­gépbe táplálták a termelő- szövetkezetek gazdálkodásá­nak mutatóit, a kompjúter hetediknek dobta ki az en­csencsi Virágzót. Az ország hetedik legjobb eredménye és háttérként a legrosszabb föld önmagáért beszél. Encsencsen nem csak fecske fészkel az eresz alatt. Seres Ernő □ énteken tartotta ala­kuló ülését az ország- gyűlés. Az ülésszak szüneteiben megyénk új kép­viselőivel beszélgettünk. A nagyecsedi Szántó Sándor a legfiatalabb — 30 éven aluli — képviselők közé tartozik. Arról szólt, hogy megválasz­tása a fiatal szakemberek el­ismerését, megbecsülését jel­zi. Számít arra, hogy képvi­selői munkáját éppen ezért is nézik majd megkülönbözte­tett figyelemmel: hogyan bi­zonyíthat a fiatalok képvi­seletében, miként áll helyt a közéletben. Tóth József és Fodor István beregi képviselők Jeszenszki Gáborral és Sörés Istvánnal beszélgettek az egyik szünet­ben. Bőven volt közös téma, hiszen a két új és a két ré­gebbi képviselő egyaránt a munkapadok mellől lépett a közéletbe. Főleg az első he­tek, hónapok képviselői ten­nivalói kerültek szóba. Fodor István jegyzetfüzetének sok oldala megtelt már a válasz­tókerület dolgaival, bőven kapott útmutatást a jelölő gyűléseken, választási ren­dezvényeken. — Jólesett, hogy sokan ígértek segítséget, és amihez lehet, társadalmi munkát is felajánlottak — szóval nagy várakozással kezdtek az öt­éves képviselői munkához. Héri László pénteken éle­tében először járt a Parla­mentben. — Megilletődöttséggel lép­tem be az Országház kapu­ján — fogalmazza meg az új képviselők körében egyéb­ként gyakran elhangzott gon­és Kovács Andrásné munká­sok, Hornyák Tiborné párt­titkár egy községben, Gilányi János középiskolai igazgató, Szántó Sándor tsz-kertész,. Kulin Lászlóné üzemorvos. A szenátusban nem sok ilyen foglalkozású ember ülhet... Talán túl magasztosnak is hangzik: a magyar Országház A Parlament folyosóján dolatot. — Tévében, fényké­pen sokszor láttam már, de a helyszínen, az élettel teli ülésterem, az ország vezetői­vel történő személyes talál­kozások mély benyomást tesznek rám, amit csak fokoz, hogy képviselőként a dönté­sekben is részt vehetek. Ma nagyon sokszor eszembe ju­tott egy korábbi élményem: egy hivatalos delegációval az Egyesült Államokban jártam, s rövid ideig bent lehettem az amerikai szenátus ülésén. — A különbségeken gon­dolkoztam. Például, hogy az ülésteremben kik mellett ülök én most. Fodor István jelkép is, de ha csak az én padszomszédaimat tekintem, honnan jöttek, kiket képvi­selnek, mi a munkájuk — ez együtt valóban a mi orszá­gunkat, a mi társadalmi rendszerünket jelképezi. Kulin Lászlóné dr. Mester Katalin négy kisvárdai nagy­üzem dolgozóinak orvosa. Áz egyik szünetben dr. Schulthe- isz Emil egészségügyi minisz­terrel beszélgetett. — Én kértem a lehetősé­get, hogy egészségügyi ága­zat vezetőjével megismerked­jek, hiszen nagyon sok olyan dolog van, amit később el szeretnék mondani. A köz­vetlen taapsztalatokra, javas­latokra igényt is tartott a mi­niszter és remélem segíthetek majd olyan intézkedések ki­dolgozásában, amelyek a dol­gozók jobb egészségügyi és szociális ellátását szolgálják. Kelemenné Balogh Katalint az országgyűlés jegyzőjének választották. — Nagy megtiszteltetés szá­momra ez a bizalom — fog­lalja össze első gonolatait. — Rengeteg új feladatot is je­lent, hiszen meg kell ismer­kedni az országgyűlés egyes ülésszakok közötti munkájá­val, ami sok új ismeretet igé­nyel. Gilányi János nyíregyházi képviselővel az Országház kupolacsarnokában beszél­gettünk. — Most vagyok először eb­ben az épületben — mondja. — Nagy hatást tett rám, el­fogódottsággal is mentem vé­gig az ülésterem melletti fo­lyosókon. Nagyon sokszor jut eszembe a felelősség. A kép­viselői munka nekem új fel­adatokat jelent, az eddigiek­nél merőben másokat is, eze­ket meg kell tanulni. De jó célokért érdemes tenni. Örü- Jök, hogy ilyenekért dolgoz­hatok. Marik Sándor □ smerem őket. Jó barátok. Heten­ként két este együtt ultiznak a klub­ban. Akik az asztal kö­rül ülnek, azok is mind ismerik egymást, leg­alább annyira, hogy te- geződ jenek. Hallom: — A magam részéről feltétlenül egyetértek Andor elvtárssal abban, miszerint célkitűzéseink megvalósítása érdeké­ben helyes kezdeménye­zés volt a brigádvezetők fóruma elé vinni a té­mát, de ... Az újságírónak ezúttal nem fontos, hogy mi kö­vetkezett a „de” után. Magamban elképzeltem, hogy Andor Béla elvtárs majd ugyanígy felel Nagy Kálmán elvtárs- nak. Magázva persze, udvarias bevezető után, bonyolultan és hosszan. A vita pedig hosszú lesz, lapos, unalmas. Azt gondolom, értik miről van szó? Az első mondat ugyanis valójá­ban ennyi lett volna: „Bélának igaza volt, be­szélni kellett a brigád­vezetőkkel, de..Ez pontosan fele a másik­nak. Két barát, barátok között vezetéknevén szó­lítja egymást, mert ép­pen egy értekezleten ül­nek, és ettől olyan bo­nyolultan kezd beszélni, hogy a figyelem is bele­fárad, amire a lényeget kibogozza. És mert bele­fáradt, a többivel már nem is törődik .... Nemrég egy iskolában őrsi gyűlésen voltam vendég. Nyílt arcú kis­fiú szónokolt. így: „Béla pajtás kritikája jogos, mert a legutóbbi őrsi gyűlésünk alkalmából .játékcéikifcűzésiink, pem .valósult _ meg,., de.» JL u*..-, S zegény gyerekek. Legutóbb nem ját­szottak eleget, így hát most — nyelvükben — felnőttösdit játsza­nak. Sajnos jól, életsze­rűen, pontosan. Őszintén szólva már az sem lepne meg, ha óvodás korú gyermekem a kézmosás ellen tiltakozna azért, mert az csak későbbre volt beütemezve. KISZ- korúvá érten pedig majd nem azzal áll elém, hogy nősülni szeretne, hanem közli velem, hogy érzel­mi leltára szerint ideje felvetni a boldogság cél­kitűzését. Ugye szörnyű? A pél­dákat viszont mi adjuk ehhez. Bartha Gábor Olvasónk írja PADOK Nagyon hiányzik a nyír­egyházi köztemetőnél lévő autóbuszmegállóból a pihe­nőpad. Sokan várakoznak itt, legtöbben fáradtan, közöttük idős emberek, kisgyermekes anyák, kismamák. Megterhe­lő a hosszú álldogálás, még ha az ember a fához is tá­maszkodik. Kérem az illeté­keseket, ne sajnálják tőlünk a padokat, melyre egymást váltva leülhetnénk. Még egy dolgot szeretnék szóvá tenni: gyakorta látom, hogy ott, ahol padok vannak, nem is „apró” gyermekek, hanem serdülők, és még nagyobbak, a padok támlájára ülnek, és sáros lábukat az ülőkére te­szik. sokszor emiatt nem ta­nácsos ráülni, így megint csak nem lehet pihenni. Ujj Andrásné Nyíregyháza Madách utca 15. szám alatti lakos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom