Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

1980. május 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kitüntetett szabolcs-szatmári kollektívák Május elsején, a munka ünnepén harminckilenc olyan szabolcsi vállalatot, üzemet, intézményt és szövetkezetét köszönt­hetünk, akik az átlagból kiemelkedve többet nyújtottak 1979-ben. Vannak közöttük kicsinyek és nagyobbak, de mind­egyik kollektívának van egy közös vonása. Az, hogy messzemenően megértették: csak a jobb és a több munkával boldo­gulhatnak és velük együtt az ország is. Sajnos, egy újság terjedelmi kötöttségei nem teszik lehetővé, hogy számba vegyük mindannyiukat. így egy csokorra valót kap az olvasó azokról, akik munkájukkal kiérdemelték a „Kiváló” címet. TiszALöK: Bátran vállalkoznak KISVÁRRA: A Tisza mindig is szeszé­lyes folyó volt. Ezért már száz évvel ezelőtt működött Kisvárdán árvízmentesítő társulat, aminek a jogutódja közé tartozik az 1961-ben alakult Felső-szabolcsi Víz­gazdálkodási Társulat. Hu­szonhárom termelőszövetke­zet, két állami gazdaság és huszonkilenc községi tanács csatlakozott a társulathoz. Tevékenységükhöz tartozik a mezőgazdasági vízhaszno­sítás megoldása, az ár- és belvízelhárítás, a csatornák felújítása, karbantartása és a 103 ezer hektár terület komp­lex vízrendezési feladatainak megoldása. Tavaly 33 millió forint ér­tékű munkát végeztek, ami 15 százalékkal több az 1978- asnál. Ezt a gépek kapacitá­sának a korábbinál jobb ki­használásával, hatékonyabb munkaszervezéssel és takaré­kosabb gazdálkodással érték el. Fontos tevékenységük kö­zé tartozik a meliorációs ren­dezés. Ennek keretében a nyírtassi, a tornyospálcai, a kisvárdai és nagyhalászi ter­melőszövetkezetek részére táblásítást, úthálózat-kialakí­tást és üzemi vízrendezést végeztek, a nyíregyházi ha­lászati termelőszövetkezet­nek pedig felújították a ha­lastavát. Az eredményt csak százezerekben, milliókban le­het mérni. Nem veszélyezteti többé a felújított területeket a belvíz, korábban lehet kez­Sikeres esztendeje volt 1979 a dohányfermentálónak, el­nyerték a „Kiváló Vállalat” címet. A siker természetesen sok forrásból táplálkozott, az alapanyagellátás kedvező alakulása épp úgy beleját­szott, mint a technikai fejlő­dés és a korszerű szervezési módszerek bevezetése, a mun­kaintenzitás ugrásszerű nö­vekedése. Ha a nyersanyaghelyzetet vesszük szemügyre kiderül: nőtt az átlagos hozam, 1979 pedig kiemelkedő évnek szá­mított, hiszen a partnergaz­daságok 15,4 mázsás átlagter­mést értek el. Külön kiemel­hető az exporthoz oly fontos Virginia fajták termelési te­rületének nagymérvű növe­kedése. De menjünk tovább. Az 1976-ban módosított felvásár­lási árak hatására a korszerű dohánytermesztés eszközei széleskörűen elterjedtek. A Dohányipari Vállalatok Trösztje 20 millióval segí­tette a fermentáló korszerű­sítését, a vállalat pedig nem kevesebb, mint 12 milliót for­dított saját erejéből erre a célra. Figyelemre méltó ered­mény, hogy teljesítményük általános növekedésén belül a tőkés export arányát egy év alatt megháromszorozni­uk sikerült. Mindezt úgy ér­ték el, hogy létszámuk évről évre csökkent, azonban az egy főre eső termelés 1975- től 1979-ig, másfélszeresére emelkedett. Dicséretet érde­melnek a gyár nem fizikai állományú dolgozói is, akik rendszeresen, önkéntesen és térítésmentesen vállaltak többletműszakot, ha a szük­ség úgy követelte. A műsza­ki fejlesztési és szervezési in­tézkedések mellett, jelentős súllyal estek latba ezek a közös érdek felismeréséből eredő többletmunkák. Áldásos társulás deni a szántást, vetést, és nem utolsósorban a termés- eredmények is javultak ezzel. A vízgazdálkodási társulat dolgozói végzik a csatornák és nyári gátak karbantartá­sát is. Megtalálhatók Raka- maztól a Tisza vonalán és mellékfolyóin egészen Újke­nézig. Belterületi vízrende­zést végeztek Mándokon, Fát- rohán, Nagyhalászban, Tu- zséron, Fényeslitkén, Tímá­ron, Tiszabercelen. Több tíz ezer köbméter földet moz­gattak meg, tizenötezer mé­ter csatornaburkolatot épí­tettek és betonból is felhasz­náltak 3700 köbmétert. Ebben az évben szintén nagy feladatok várnak a víz­gazdálkodási társulatra. Az 1979. évihez képest tíz szá­zalékkal megemelték a ter­vüket. Ezek szerint 36 millió forint termelési értéket vé­geznek 1980-ban. Továbbra is legnagyobb feladatuk a mezőgazdasági nagyüzemek­ben a tereprendezés, a melio- rálás és az ár-, valamint a belvíz elleni védekezés. A tervek szerint ebben az év­ben félmillió köbméter föl­det mozgatnak meg és ötezer köbméter betont építenek be a különböző műtárgyakba. A Felső-szabolcsi Vízgaz­dálkodási Társulat dolgozói munkájuk eredményeként méltán nyerték el a megtisz­telő kiváló címet. Tavaly a fermentáló egy- milliárd forint értékű árut értékesített, eredményük 62 millió volt, jelentősen több, mint egy évvel korábban. Költségmegtakarítási tervü­ket több, mint másfélszere­sen teljesítették. A jelen, de különösen a jö­vő érdekében, hogy az elért eredményeket fokozhassák, már rátértek a hálóterveken alapuló karbantartásra, és a DH bevezetésében kiváló eredményeket elért Egri Do­hánygyár nyomán, maguk is a munkamódszer bevezetésén fáradoznak. Beindult a veze­tőképzés. Hónapokon át vizs­gálták a veszteségforrásokat. Az eddigi tanulmányok is azt bizonyítják, jelentős tar­talékokkal rendelkeznek a jövőre. Dolgozóink egynegyede ta­nult valamilyen formában ta­valy: ötven szocialista bri­gádjukban pedig félezren dolgoznak. FODRÁSZOK: Mi sem természetesebb, ha nagy a hajunk, a körmün­ket akarjuk ápoltatni, vagy csak rendbehozatni fejünk ékességét, elmegyünk egy fodrászszalonba. Ott ügyes kezek nyomán megszépülünk, megújulunk. Ki gondol ilyen­kor arra a 454 fodrászra, akik a Nyíregyházi Fodrász Szövetkezetnél dolgoznak, s a tavalyi munkájuk alapján kiválóan. Mert a szövetkezet elnyerte a Kiváló Szövetke­zet megtisztelő címet. Ez nem egy év munkája. Eddig már kétszer kapták meg a kitüntetést. Tavaly 24 millió forint volt az árbevé­telük. Ez 12 százalékkal több, mint 1978-ban volt. Hatvan üzletük van, s a megye tele­ötvenezer forintnyi közös vagyon, 16 négyzetméteres irodahelyiség, korszerűtlen alig félszáz négyzetméternyi alapterületű műhely és 4 szakma képviseletében 19 dolgozó. Ennyi s nem több volt 1969-ben, az indulás esztendejében a tiszalöki költségvetési üzem leltára. A kollektíva históriájának első fordulópontját 1972 hoz­ta meg. A tanácsi kezelésben lévő épületek fenntartása s a beruházások mellett ebben az évben „lépték túl” a taná­csi kereteket. Kivitelezői let­tek a tiszalöki hajójavító üzemnek, s keze munkájukat dicsérte az akkortájt elké­szült új ÁFOR-telep is. 1975- től már egyik építői a nagy­községben kivitelezésre kerü­lő OTP-lakásoknak. Rövide­sen azután már változó, gya­rapodó leltárról számolhat­nak be az üzem vezetői: töb­bek között arról is, hogy nem kevesebb mint 15 szakmát képviselnek kollektívájuk MÁTÉSZALKA: Másfél évvel ezelőtt, kí­sérleti jelleggel a MÁV Deb­receni Igazgatóságán először Mátészalkán szervezték meg a körzeti üzemfőnökséget. A vasutasok munkájának javu­lását várták eme intézkedés­től, és az igazgatóság számí­tása bevált. A múlt év köze­pén véglegesítették az új szervezeti formát, s a szálkái üzemfőnökség 1979-es mun­kája alapján az idén is el­nyerte a „Kiváló” címet. A körzeti üzemfőnökség 900 dolgozója összehangolt tevé­kenységének eredményekép­pen túlteljesítette mennyiségi tervét, és eleget tett a meg­növekedett minőségi követel­ményeknek. Az elmúlt esz­tendőben például 850 ezer tonna áru szállítása volt a tervük, s ezt 917 ezer tonná­ra teljesítették. A környék ipari vállalataival, mezőgaz­dasági üzemeivel összehan­golt terv alapján dolgoztak, s ennek köszönhető az, hogy a szállítási csúcsok idején sem voltak problémák. Jó néhány szatmári gyár, üzem minimális raktározási lehetőséggel rendelkezik, s jórészt a szálkái vasutasokon múlik az, hogy termékeik időben, megfelelő minőség­ben rendeltetési helyükre jussanak. S a MÁV alkalma­zottainak munkájára az el­múlt évben alig-alig volt pa­nasz. Elszállítottak többek A vendég kedvére püléseinek kétharmad részé­ben dolgoznak. Mindig a vendég kérése szerint, a leg­utolsó divat alapján készítik el a frizurákat. Nagy gondot fordítanak a szakmai tovább­képzésre is, ötévenként bi­zottság előtt vizsgázik újra minden fodrász. S hogy után­pótlásban se legyen hiány, a már inkább elnőiesedő szak­mában negyven tanulót fog­lalkoztatnak. Az elmúlt évben a szövet­kezet üzleteinek felújítására több, mint egymillió forintot fordított. Nyíregyházán a Zrínyi Ilona utcai, a MÁV- pályaudvari, az Északi és Déli alközponti szalonokat, a nyírbátori, a tiszalöki, az tagjai. S olyan szakmák is megtalálhatók közöttük, mint a tapétázó, az üveges, a kovács és a gázszerelő. Ez utóbbiak szorgalmának köszönhető, hogy elsőízben a megye határain túl is vállal­koznak kivitelezésre: Lenin- városban 30 lakás gázszerelé­sét végzik el. 1977-ben új te­leppel bővült az üzem. Ta­valy pedig már 155 dolgozó­ról s az eredeti 17 milliós tervet több mint hárommil­lióval túlteljesítő üzemről szólnak a híradások. Nyere­ségük megközelíti a kétmil­liót. Marázi Gábor, az üzem fiatal vezetője az idei tervek­ről szól: négy. és fél millió ér­tékben tanácsi lakások fenn­tartását végzik el, Tiszado- bon gyógyszertárat építenek, s a nagyközségben pedig hat­lakásos OTP-lakóház kivi­telezéséhez látnak hozzá. Lakossági szolgáltatásuk ér­téke is megközelíti a 2 millió forintot. <kz) között 28 ezer tonna téglát és cserepet, ugyanennyi gabonát, 67 ezer tonna cukorrépát, 83 ezer tonna gyümölcsöt. Ki­váló minőségű munkát vé­geztek, s többek között meg­takarítottak kétezer teher­kocsit, — igyekeztek maxi­málisan kihasználni a vago­nok szállító kapacitását — 7 százalékkal túlteljesítve ez­zel a tervet. Jellemző a fő­nökség munkásainak takaré­kosságára, hogy csaknem 800 ezer forinttal kevesebb anya­got. energiát használtak fel tavaly, mint az előző eszten­dőben. Közismert, hogy a máté­szalkai vasútállomás egyike a megye legforgalmasabb pá­lyaudvarainak. Hétköznap 11—12 ezer ember fordul itt meg rendszeresen, de hétvé­geken, ünnepeken duplájára nő ez a szám. Nap mint nap 70—75 vonatot indítanak in­nen útba, s fogadnak nagyjá­ból ugyanennyit. A zsúfolt­ságot ismerve elképzelhető, hogy milyen megfeszített munkára volt itt szükség, hogy betartsák a menetren­det. Idei terveik közül kiemel­kedik a menetrendek még pontosabb betartása, a sze­mélyszállítás kulturáltabbá tétele, a tehervagonok maxi­mális kihasználása. B. G. DOHÁNYFERMENTÁLÓ: Milliárdos munka NAPKOR: A termelőszövetkezet alma­feldolgozó üzeme. (E. E. felv.) Beérett gyümölcs A napkori Kossuth, ismét elnyerte a Kiváló Termelő­szövetkezeti rímet. A három­ezer hektáros gazdaság év­ről évre egyenletesen fejlő­dik. A termőképességét te­kintve szegényes földből — homokból — mintagazdaságot létesítettek. Különösen a gyü­mölcstermesztésre vonatkozik ez. Napkoron a gyümölcsker­tészet az, amely hosszú tá­von jövedelmezővé teszi a gazdálkodást. Tavaly a 196 hektár téli alma termőterü­letről 8063 tonna almát szü­reteltek, hektáronként 411 mázsát. Ha a kiváló teljesít­mény titkát kutatjuk, tömö­ren is lehet válaszolni: a leg­korszerűbb termesztéstech­nológiát alkalmazzák. A ta­lajerő utánpótlására, növény- védelemre nagy gondot for­dítanak és megbecsülik a ter­mést, főleg azzal, hogy a ta­gok szedik le, vigyáznak a minőségre. Nem idegenked­nek az újtól. A gyümölcs­rekonstrukció folyamatos, újabban az igényeknek meg­felelően csonthéjasokat te­lepítenek. Sikereket ért el az elmúlt évben a napkori termelőszö­vetkezet az állattenyésztés­ben is. Ma már a szarvasmar­ha-állomány évi 1000 darab, a szakosított szarvasmarhate­lep férőhelye 328. Az egy te­hénre jutó tejtermelés 1979. évi szintjét 3200 literben ha­tározták meg. A tényleges teljesítés 3854 liter volt. A fejlődés akkor érzékelhető igazán, ha a tavalyi tényszá- mot az 1976., évihez viszo­nyítjuk. amikor egy tehéntől még alig 2000 liter tejet fej­tek. A termelőszövetkezet elnö­ke, Szegődi János egy ko­rábbi beszélgetés alkalmával mondta: „A növénytermesz­tést az állattenyésztésnek rendeljük alá, így a homokon termett növények hozama jobban érvényesül.” Való igaz, de helyes az a törekvés is, hogy a korszerűsítésre minden ágazatban szükség van. Most az erdőgazdálkodás és az ehhez kapcsolódó fel­dolgozó ipar van soron. Fa- feldolgozó üzemet létesítenek. A termelőszövetkezet ta­valy a tervezettől nagyobb: 137 millió forintos árbevételt teljesített, a nyereség meg­közelítette a 19 millió forin­tot. Az ismétlődő jó eredmé­nyek hasznát — a közös gya­rapodás mellett — elsősorban a tagság élvezi. Tavaly több mint hétszáz embernek adott munkát a gazdaság és átlag- keresetük évi 43 ezer forint volt. Szorgalmasak a napko­riak a háztáji termelésben is. A 350 hektár háztájiban fő­leg zöldséget és dohányt ter­melnek. A termelőszövetkezet segíti ezt a munkát, cserében a közös munkában való rész­vételt — főleg az almasze­dést — igényli. A naokori Kossuth Ter­melőszövetkezet nem először szolgált rá a kiváló cím vi­selésére. Eddig is, most Is megdolgoztak érte. RAKAMAZ: A vásárlók megelégedésére Elmúlt évi munkája ered­ményeként „Kiváló Szövetke­zet” címet nyert a Rakamazi ÁFÉSZ. Majd minden téren növelték az áruforgalmat, a lakosság megelégedésére vé­gezték a felvásárlásokat, a szolgáltatásokat — ennek következménye a magas elis­merés. A szövetkezet tavalyi üz­letpolitikai célkitűzései kö­zött első helyen szerepelt az alapellátás színvonalának emelése, amit maradéktala­nul megvalósítottak. Kiske­reskedelmi áruforgalmi ter­vüket csaknem 40 millió fo­rinttal teljesítették túl, elér­ték a 281 millió forintot. A Rakamazi ÁFÉSZ 1976- ban már megkapta a kiváló címet, ám amikor ’77-ben egyesültek a gávai szövetke­zettel, senki sem gondolta, hogy az egyesüléssel járó ne­hézségeken ilyen korán úrrá tudnak lenni, és rövid idő el­teltével, újból a megye leg­jobbjai között emlegetik majd őket. Élelmiszert árusító boltja­nagyfaluban, Tiszabercelen, és Gávavencsellőn. Jelentős eredménynek könyvelhető el, hogy a helyi cipőipari szövet­kezet mellett szerződést kö­töttek az endrődi, a gáva- vencsellői, és a nagykállói cipőipari szövetkezettel is, így az ÁFÉSZ rakamazi ci­pőboltja nagy népszerűség­nek örvend a megyehatáro­kon túl is. Tevékenységük jelentős ré­szét képezi a környéken élő lakosság által megtermelt mezőgazdasági termékek fel­vásárlása. A múlt évben igyekeztek minél több kister­melővel primőr árura szer­ződést kötni, ezeknek ked- . vezményes áron biztosították a fóliát, a tápkockás palán­tát, a vetőmagot. Erejükhöz mérten segítet­ték a nyúltenyésztők és a méhészek munkáját is, eny­hítettek az előbbiek takar­mányellátásán, míg a méhé­szek kedvezményes áron jut­hattak a cukorhoz s a mun­kájukhoz szükséges eszkö­zökhöz. ikban növelték a választékot, nagy segítséget jelentett eb­ben az új hűtőpultok felsze­relése, amelyek lehetővé tet­ték a mirelit áruk forgalma­zását többek között Tisza­Három évvel ezelőtt még az egyesülést követően ki­dolgoztak egy általános háló­zatfejlesztési programot, en­nek folyamatos megvalósítá­sa jelentősen javította a ki­szolgálás színvonalát. Vasutasok újfehértói és baktalórántházi üzleteket korszerűsítették, de maradt még pénz a többire is. Ebben az évben megkez­dik a Centrum Áruházzal szemközti, a jósavárosi, a Búza és Mártírok terén lévő szalonok felújítását. Nem feledkeznek meg az új szalonok építkezéséről sem. Elsősorban az új lakó­telepeken, nagy vonzáskör­zetekben épülnek. így példá­ul már 1980-ban megkezdik a Család utcán, az épülő Kele­ti lakótelep mellett szalon építését, terveznek a Szarvas utcára is, valamint Nyírbá­tor és Tiszavasvári is kap új üzletet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom