Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-01 / 101. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 1. Ünnepség a Hármas-dombon.=i^Srf]s£ megtartott ünnepséggel megkezdődött megyénkben a május elseje tiszteletére szervezett rendezvénysorozat. Az Ifjú Gárda-zenekar munkásmozgalmi dalokat játszott, s közben el­foglalta helyét az emlékmű előtt a díszőrség. Alexa László, az SZMT vezető titkára köszön­tötte a munkásmozgalom régi szabolcsi harcosait, a felszabadulás előtti illegális május el­sejék egykori résztvevőit. Az ünnepségen a megyei pártbizottságot Ekler György megyei titkár képviselte. A veteránok, a nyíregyházi városi pártbizottság, az SZMT, a KISZ váro­si bizottságának képviselői, a FEFAG dolgozói és a gyakorlóiskolák tanulói ezután meg­koszorúzták a munkásmozgalmi emlékművet, majd a 2-es számú gyakorlóiskola tanulói adtak műsort. Gyáravatás Tyúkodon A megyei pártbizottság első titkára elvágja az átadást jel' képező szalagot. (Mikita Vik tor felv.) Május 1. megünneplésének jegyében adták át a Nyír­egyházi Konzervgyár I. szá­mú gyáregységét Tyúkodon. A tervezettnél olcsóbban, 15 és fél millió forintért felépí­tett üzem évente 2500 vagon áru feldolgozására lesz al­kalmas, ez a mennyiség a nyíregyházi gyár teljes ter­melésének közel egyharmada lesz. Az impozáns üzemcsarnok­ban tartott avatóünnepsé­gen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Forgács András, a mátészalkai városi-járási pártbizottság első titkára, dr. Tisza László, a megyei tanács elnökhelyettese és Ludvig Géza, a Konzervipari Válla­latok Trösztje vezérigazgató­helyettese. Konczos István gyáregy­ségvezető megnyitója után dr. Tar Imre emelkedett szó­lásra. Beszédének első ré­szében a megye iparának nagy ütemű fejlődését vázol­ta fel. — Azt szeretnénk elérni — mondotta —, hogy a mező- gazdasági termelés és az ipa­ri feldolgozás egyensúlya megteremtődjön. Célunk. — folytatta —, hogy a termelés tovább növekedjen és a mi­nőség, a választék bővüljön.” Felhívta a figyelmet a koope­rációs lehetőségekben rejlő tartalékok még jobb kihasz­nálására, a gazdálkodás mi­nőségének javítására. Ki­emelte, hogy a világpiaci versenyképesség még szín­vonalasabb munkát igényel. Beszéde végén a kitűnő munkát nyújtó építőkről szólt, a gyár dolgozóitól pe­dig azt kérte, hogy a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megvalósítása érdekében dolgozzanak eredményesen. Ezek utá»-a*í*alag ünnepé­lyes átvágására került sor, majd Takács Istvánná a gyári dolgozók nevében mél­tatta az eseményt. Az ünnepségen a „Kiváló Munkáért” kitüntetést Kon­czos István, Szénás Ignác, Szabó József és Dienes Bar­na vehették át. Ludvig Géza a vezérigazgatói dicsérő ok­levelet adta át a Nyíregyhá­zi Konzervgyárnak, majd ti­zenkét dolgozó részesült „Kiváló Dolgozó” elismerés­ben. Hat szocialista brigád az arany, három az ezüst, négy pedig a bronz fokozat birtokosa lett. A Vállalat Ki­váló Brigádja címet a „Fej­lődő Szatmár” brigád érde­melte ki. Kiváló vállalati ünnepségek Szerdán délután a máté­szalkai ifjúsági házban ünne­pélyes keretek között vehet­ték át a szálkái MÁV-dolgo- zók képviseletében jelenlér vők a „Kiváló Körzeti Üzem- főnökség” címet, a pálya- fenntartási főnökség pedig a „Kiváló Főnökség” elisme­rést Az ünnepségen jelen volt Koszorús Ferenc, a Vasuta­sok Szakszervezetének főtit­kára, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja, aki az üzemfőnökségnek adta át az oklevelet. A köz­lekedés- és postaügyi minisz­tert Kulcsár József, a MÁV Debreceni Igazgatóságának vezetője képviselte. Az ünnepi alkalommal Farkas Gyula a „Kiváló Mun­káért” kitüntetést vehette át. Hárman vezérigazgatói dicsé­retben részesültek. * Hatodik alkalommal tün­tették ki a Nyíregyházi La­kás, Garázs-. Üdülő-, Építő és Fenntartó Szövetkezet kol­lektíváját. Az ünnepségre szerdán délután a KPVDSZ kultúrházában került sor. Az ország legnagyobb la­kásszövetkezete 4200 lakás fenntartásáról gondoskodik, az V. ötéves terv időszakában csaknem ezer lakás építését Indították el. A nyíregyházi lakásszövet­kezet a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben kimagasló munkát végzett, s ezért a SZÖVOSZ dicsérő oklevelével tüntették ki. Az oklevelet Nagy Béla, a MÉSZÖV elnökhelyettese ad­ta át Diczkó József elnök­nek. Az ünnepségen részt vett Varga Gyula, a megyei párt vb-tagja, a városi pártbizott­ság első titkára, László And­rás, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese. * A Felső-szabolcsi Vízgaz­dálkodási Társulat kollektí­vájának tegnap délelőtt Sol­tész József, az Országos Víz­ügyi Hivatal főosztályveze­tője adta át a „Kiváló Vállalat” kitüntetést. A kis- várdai ünnepségen jelen volt Császár József, a társulatok országos választmányának elnöke, valamint dr. Szeifert Gyula, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság igazga­tója. A jól dolgozó társulat 4 szocialista brigádja az arany, 5 az ezüst, 6 pedig a bronz fokozatú kitüntetést kapta meg. * Kiváló címet kapott a KIOSZ fehérgyarmati körzeti csoportja. Az országosan első ízben meghirdetett verseny­ben a 473 kisiparost tömörítő csoport a város és a járás lakóinak érdekében végzett szolgáltatásaival érdemelte ki a kitüntetést. A 62 szakma képviselőit felvonultató cso­port tagjai majdnem félmil­liós társadalmi munkával já­rultak környezetük szebbé, korszerűbbé tételéhez. Az elismerést jelző okleve­let Czékmann István, a KIOSZ országos vezetősége megbízásából adta át. Az ün­nepségen kapta meg idős Si­mon Albert bádogos, a Szak­ma Kiváló Mestere címet. Különböző elismerésekben többen részesültek. A kommunisták összefogásáért, a haladó erők közös fellepeseert Hz MSZMP nemzetközi tevékenysége Az MSZMP Központi Bizottságának a XII. kongresszus küldöttei részére készített előzetes jelentéséből képet alkothatunk a párt nemzetközi tevékenységének méretei­ről, kapcsolatainak kiterjedéséről. „Pártunk képviselői a XI. kongresszus óta 79 kommu­nista, illetve marxista—leninista párt kül­dötteivel 390 alkalommal folytattak magas szintű megbeszéléseket, részt vettek a test­vérpártok kongresszusain és más rendezvé­nyein.” 1 A magas szintű találkozók, a pártmunkás­küldöttségek cseréje, a pártintézmények és a pártlapok közötti együttműködés, a me­gyei, városi szintű kapcsolatok jó lehetősé­get adnak egymás helyzetének, a pártmun­ka eredményeinek és gondjainak kölcsönös megismerésére. A társadalmi rendszer azo­nossága, a szocialista építés feladatainak nagyfokú hasonlósága, továbbá nemzetközi céljaink egybeesése nyomán megkülönböz­tetett jelentősége van pártunk és a szocia­lista országok testvérpártjai közötti együtt­működésnek. A nemzetközi kommunista mozgalom ko­runk egyik legbefolyásosabb politikai ténye­zője, amely létrejötte óta növekvő hatást gyakorol a világ fejlődésére. Napjainkban a kommunista és munkáspártok vezetik az új társadalom építését a szocialista orszá­gokban, a munkásosztály marxista—leni­nista pártjai járnak élen a társadalmi hala­dásért folytatott küzdelemben a tőkés vi­lágban. A kommunisták annak a harcnak is úttörői közé tartoznak, amelyet a gyarmati, félgyarmati sorból felszabadult országok népei vívnak a teljes nemzeti független­ségért, a társadalmi felemelkedésért. A kommunista pártok mindenkor ott álltak a béke védelmezőinek élvonalában. A kdírimuriísta mozgalom feü&^e^úÜfé- ladta a pártok összefogásának a kezdeti években szükséges szervezeti formáját, ami­kor tevékenységüket nemzetközi központ hangolta össze. Ma minden pártnak magá­nak kell meghatároznia saját stratégiáját és taktikáját, önállóan kell kialakítania politi­káját. Ez az önállóság azonban semmikép­pen sem elszigeteltséget, magáraliagyatott- ságot jelent. Biztos iránytűt ad a marxiz­mus—leninizmus tudományos eszmerend­szere s felbecsülhetetlen segítséget jelente­nek más testvérpártok gyakorlati-politikai tapasztalatai. Az elmélet és a gyakorlat álta­lánosítható vonásait kell minden egyes pártnak alkotó módon alkalmaznia saját harcának, tevékenységének konkrét körül­ményeire. 2 Nem csökkent — sőt fokozódott — a kom­munista pártok együttes fellépésének szük­ségessége. Nincs ugyanis egyetlen olyan párt sem, amelynek nemzetközi keretek kö­zött végzett tevékenysége ne függene a kül­ső körülmények alakulásától. S olyan párt sincs, amely képes lenne egymaga biztosíta­ni a céljai eléréséhez szükséges kedvező világpolitikai feltételeket, a békés, stabil nemzetközi viszonyokat. A hatalmas erővel rendelkező imperializmussal szemben ezt csak a kommunista pártok közös fellépése tudja megteremteni. Ezekből a meggondolásokból indul ki pártunk, amikor nemzetközi tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a kommunista mozgalom egységének ügyére. A XII. kongresszus állásfoglalása törté­nelmi tapasztalatokra épül. Az elmúlt több mint hat évtized során a magyar kommu­nisták felbecsülhetetlen segítséget kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom pártjai­tól, s a legnehezebb pillanatokban is építhe­tett sokirányú internacionalista támogatá­sukra. • A vélemény- és tapasztalatcserének, a vi­lágpolitika legfontosabb tendencái feltárá­sának, s a szükséges közös fellépés pilla­natnyilag lehetséges formái meghatározásá­nak különösen hatékony és semmi mással nem pótolható formáját jelentik a testvér­pártok nemzetközi tanácskozásai. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít ezeknek, s lehe­tőségei szerint igyekszik előmozdítani ered­ményességüket. Ebben a szellemben vett részt az európai kommunista és munkáspár­tok 1976-os, berlini értekezletének előkészí­tésében és munkájában, a kontinens test­vérpártjainak az amerikai neutronfegyverek nyugat-európai telepítése ellen szervezett sikeres kampányában, a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak ideológiai együttműködésében, vagy éppen az elmúlt napokban az európai testvérpártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó párizsi találkozóján. 3 A kommunista és munkáspártok tanács­kozásainak nem az a célja, hogy azokon minden résztvevő számára kötelező direktí­vákat fogadjanak el, ez a pártok önállósá­gát sértené. De nem is olyan összejövetelek ezek, amelyek semmiféle hatással nem bír­nak a résztvevők állásfoglalásaira. Ismert dolog, hogy a kommunista mozga­lomban az elmúlt években felélénkültek a viták többek között a szocialista átmenet, a szociális társadalom, valamint a testvér­pártok közötti viszony néhány olyan fon­tos elméleti kérdéséről, amelynek megvála­szolása közvetlen hatással van az egyes pártok gyakorlati politikai irányvonalának kialakítására is. A kommunista pártok nem teljesen azonos módon ítélik meg a nem­zetközi politika különböző problémáit, az egyes események mozgatórugóit sem. Jóhi­szeműen is felmerülhet a kérdés: a viták nem eleve az egység gyengülését jelzik-e? A burzsoá propaganda pedig tudatosan tor­zít, s meg-megújuló erőfeszítéseket tesz an­nak érdekében, hogy a véleménykülönbsé­geket kibékíthetetlen ellentmondásnak tün­tesse fel, a nézetek eltérését szembenállássá mélyítse. Pártunk felfogása szerint az egység és a vita nem egymást kizáró, hanem dialekti­kusán1 összefüggő fogalmak. Különösen ér­vényes ez a mai bonyolult helyzetben, ami­kor szüntelenül változnak a kommunista pártok munkájának nemzeti és nemzetközi feltételei, s ennek következtében teljesen új vagy legalábbis új módon felvetődő kér­dések egész sorára kell választ adniuk, olya­nokra is tehát, amelyek megoldására nincs gyakorlati tapasztalat. Hozzátehetjük: az egymástój jelentősen különböző adottságok pjuajL.a njás körülmények között szerzett tapasztalatok valamiféle mechanikus átvé­tele, kritikátlan másolása egyébként is sú­lyos károkat okozhat. A vita nem gyengíti automatikusan az egységet, éppen ellenke­zőleg: annak erősödését mozdíthatja elő. □ A Magyar Szocialista Munkáspárt nem­zetközi tevékenységének széles körben elis­mert jellemzője az aktív hozzájárulás a vi­tás kérdések tisztázásához, a nézetkülönb­ségek áthidalásához. Jól szolgálják ezt a testvérpártok részvételével megtartott nem­zetközi' tudományos-politikai tanácskozások, a teljes kötetlen véleménycserére lehetősé­get adó különféle találkozók, melyek meg­rendezésében az elmúlt években pártunk is tevékeny részt vállalt. A Magyar Szocialista Munkáspárt nem­zetközi tevékenységében is megfelelő súlyt kap az együttműködés a kommunista moz­galomhoz nem tartozó, de azzal részben azonos célokért fellépő szervezetekkel. Az antiimperialista harc közös érdekei kötik össze pártunkat a fejlődő országok nemzeti felszabadítási mozgalmaival, nem­zeti demokratikus pártjaival. Az internacio­nalizmus elveinek megfelelően támogatja igazságos küzdelmüket, országuk örökölt gazdasági-társadalmi elmaradottságának felszámolására, a politikai függetlenség megszilárdítására, a gazdasági önállóság megteremtésére irányuló tevékenységüket. Nagy figyelmet fordít pártunk a szociál­demokrata mozgalomra, amely Nyugat- Európa legtöbb országában jelentős kor­mányzati pozíciókkal rendelkezik, s ugyan­akkor — ha sajátos, felemás módon is — része a munkásmozgalomnak, hiszen tagjai­nak, választóinak megközelítőleg a felét munkások alkotják. A kommunisták és a szociáldemokraták ideológiai ellentétei vál­tozatlanul fennállnak, egyaránt érdekük azonban, hogy meghiúsítsák az imperializ­mus szélsőséges törekvéseit. Miként a het­venes években az enyhülési folyamat kibon­takoztatásában, úgy most a békés egymás mellett élés eredményeit fenyegető veszé­lyek elhárításában is megkülönböztetett fontosságú partnert jelenthetnek tehát szá­munkra a tőkés világ szociáldemokrata pártjai, mozgalmai. A XII. kongresszus megerősítette pártunk nemzetközi tevékenységének eddig követett elveit és fő irányait, amelyek együtt szol­gálják munkásosztályunk, népünk nemzeti érdekeit, s a világ forradalmi erőinek közös céljait. Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának alosztályvezetője

Next

/
Oldalképek
Tartalom