Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-25 / 121. szám

1980. május 25. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Kénes vizű Harkány Harkány, a gyógyvizéről messze földön híres telepü­lés, Pécstől az 58. úton, alig 26 kilométerre délre fekszik. Közel a déli országhatár is. Érthető, ha télen-nyáron sok a pécsi és a jugoszláv ven­dég. A harkányi gyógyvizet több mint 150 éve ismerik, a települést 1323 óta, amikor is egy Anjou-kori okmány­ban említik. A gyógyvíz —, amelyet csaknem véletlenül fedeztek fel — kénes. Legjellemzőbb alkotórésze a gáz formájá­ban oldott szénoxi-szulfid, amely igen gyorsan felszívó­dik a bőrön át, és hatásos egész sor betegség gyógyítá­sában. Egyebek közt a reu­ma, az ízületi gyulladás, a csúz, a törések utókezelésé­ben, bőrbántalmak, máj- és lépmegbetegedések, anyag- csere-bántalmak ellenszere. A Zsigmondy féle kútból cso­bogó melegvíz ivókúra és be­lélegzés formájában garat, gége és légcsőhurut, gyomor- és bélhurut kezelésére alkal­mas. Az újabb vizsgálatok meg­erősítették a régi gyakorlati tapasztalatot, hogy az ízüle­tek legjellegzetesebb alkotó­részében, a porcban milyen fontos a kén szerepe. A har­kányi víz gyógyhatását hő­mérséklete és kéntartalma szabja meg. Ennek megfele­lően itt jó eredmény érhető el mindazoknak a betegsé­geknek a kezelésénél, ame­lyek ezekre a tényezőkre reagálnak. Alig háromszáz méterre a gyógyfürdőtől, a sétány végé­ben fás, gyepes területen áll az első osztályú harkányi kemping. Nyolc hektárnyi te­rületén 6—800 sátor- és lakó­kocsi-hellyel. Van motel, tu­ristaszálló és luxus bunga­low is a kemping területén. Kívüle pedig három szálloda és megannyi fizetővendég­szolgálati szálláshely. Harkányban nemcsak für­deni és gyógyulni lehet. Ér­demes végigsétálni az üdülő­telep fás útjain, ahol laci­konyhák, borozók, ajándék­pavilonok kínálnak szórako­zást. Az 1802-ben épült későba­rokk református templom Harkány egyetlen műemléki látnivalója. A fehérre me­szelt templom homlokzata előtt torony emelkedik. A templomban múlt századi öt­vöstárgyakat, úrasztali edé­nyeket, öptQtáüyérokat őrizr nfekr*'"’"" *"%“.........— Későbbi történelmi emlé­ke Harkánynak a Bolgár Hő­si Temető — a második vi­lágháborúban sok bolgár ka­tona harcolt és halt hősi ha­lált ezen a területen. Emlé­küket őrzi a Pécsről vezető út mellett, közvetlenül Har­kány határában a temető fe­hér kőobeliszkje, s a számta­lan egyforma katonasír. A bolgár harcosok Baranya me­gyei hadműveleteiről fotók, térképek, rajzok, dokumen­tumok számolnak be az 1. sz. Bolgár Hadsereg Múzeu­mában, Harkány főutcáján, a Kossuth Lajos utca 1. szám alatt. A fehér emlékműjelle- gű épületben a bolgár mun­kásmozgalom és kommunista párt történetével is megis­merkedhet a látogató. Amikor 1824 tavaszán első vendégeit fogadta Harkány fürdő, tizenkét fából készült fürdőkáddal kezdték a szol­gáltatást. Hat fakabin volt az akkori fürdő első épülete. Az­óta ötvenholdas parkban összesen hétezer-nyolcszáz négyzetméternyi víztükör — 40, 38 és 36 fokos meleg-, va­lamint hidegvizes medencé­vel várja a gyógyulásra, fel­üdülésre érkező hazai és kül­földi vendégeket. füstölt tarjával Hozzávalók: szemes bab 1 kg, árpagyöngy 20 dkg, vö­röshagyma 20 dkg, fokhagy­ma 2 dkg, zsír 20 dkg, só 2 dkg, pirospaprika 1 dkg, tö­rött bors 5 g, tojás 5 db, füs­tölt tartja 1,20 kg. A babot, zsírt, árpagyön­gyöt, a finomra vágott hagy­mát és fokhagymát, a papri­kát, borsót, sót egy vastag­szélű lábasba tesszük, és az egészet jól összekeverjük. Felöntjük vízzel és néha megkeverve felforraljuk, utá­na beletesszük a füstölt tar­ját, a megfőzött tojásokat és befedve a sütőbe tesszük pá­rolni. Ügyeljünk arra, hogy a víz az egészet jól ellepje. Párolási idő kb. 3,30—4 óra. Mikor megpuhult, a húst ki­vesszük a babból és felszele­teljük. A babot egy mély tálba tesszük, tetejére he­lyezzük a hússzeleteket és a meghámozott és félbevágott tojásokkal körítjük. Hűtőszekrények használata Sokféle hűtőszekrény van forgalomban és alig van ma háztartás, amelyből hiányoz­na. A hűtőszekrény biztosít­ja a romlandó élelmiszerek frisseségét, tartósságát, egy­ben segíti a tartalékolást, a háztartási munka egyszerű­sítését is. A hűtőszekrényt rendszere­sen gondozni kell. Kimosni, fertőtleníteni, szellőztetni. Csak akkor kapcsoljuk be újra az áramot, ha a szek­rény belseje már száraz és szagtalan. A lemosást soha­se végezzük szemcsés anyagú tisztítószerrel, mert ez fel­karcolja, megsérti a belső zománcfelületeket. A tiszto­gatást mindig kikapcsolt, nyi­tott ajtajú hűtőszekrényben kell végezni, miután a hűtő­testekről a ráfagyott dér, jég leolvadt. Melegen semmiféle étel nem kerülhet a hűtőszek­rénybe, mert egyrészt gyor­san romlik meg (erjedés stb.), másrészt a berendezést a fel­szálló pára is károsítja (tud­niillik a pára rászáll a hűtő- testre és jégréteggel vonja be), ami csökkenti a hűtés hatékonyságát. Alapelv az, hogy az erő­sebb hűtést igépylő élelmi­szereket, ételeket tegyük a hűtőtest közelébe, ahol erő­sebb a levegő lehűlése, míg a mélyhűtő rekeszbe a fa­gyasztott, mélyhűtött árukat helyezzük el. A tojással legyünk óvato­sak: a tojás eláll 1—2 hétig sötét, szellős, száraz, hűvös helyen, nem igényel hűtő- szekrényi tárolást, ha mégis ide tesszük, alaposan mossuk meg, szárazon helyezzük a hűtőtesttől távoli helyre. Er­re az óvatosságra (mosás, szárítás) azért van szükség, mert a tojáshéj szalmonellás, fertőzést okozhat. Felnyitott tojást viszont mindig zárt edényben, közel a hűtőtest­hez helyezzük el, de ne tart­suk benn 1—2 napnál tovább. A hűtőszekrényben huza­los polcok vannak, melyeken a tárolandó anyagokat el szoktuk helyezni. Ügy rakjuk le ezeket, hogy közöttük ma­radjon rés a hűtőlevegő ára­moltatására, ami a hűtési ha­tásfokot javítja. (A hűtő- szekrényben ugyanis a hideg levegő lefelé, a meleg felfe­lé áramlik és ezt az áram­lást kell a hézagos tárolással elősegíteni.) Vigyázzunk ^rra, hogy ne hűtsük túl az ételeket, italo­kat. Csak mélyhűtött árukat helyezzünk el a rekeszben, ahol annak olvadásmentes tárolását az alacsony hőmér­séklet biztosítja. A többi élel­miszert a nagyobbik hűtő­térben kell tárolni. Tartsunk rendet a hűtő- szekrényben! Ne tegyük a nyershúst a főtt vagy sült hús mellé, a halat más éte­lekhez stb. Húshoz, halhoz ne tegyünk tejterméket, éte­leket. Tejszínes készételeket egy napnál tovább ne tart­sunk hűtőben (gomba stb.). Ha készételeket tárolunk, ak­kor egy-két napnál tovább ne maradjanak a hűtőszekrény­ben, legfeljebb a mélyhűtő­ben. Mindent csomagoljunk be és semmiféle étel ne kerül­jön lefedetlenül a hűtőszek­rénybe, mert az ételek, élel­miszerek egymás, szagát át­veszik és meg is tartják. így például nem szereti senki a vanília ízű káposztafőzeléket vagy a hagymaillatú süte­ményt. Vannak élelmiszerek, éte­lek, melyeknek árt a hűtő- i szekrényben való tárolás, él-1 ! vezeti értéküket a lehűtés1 során fokozatosan elveszítik, így például ne tegyük be a vajas tésztákat, pogácsát, ke­mény sajtot stb. Ha állott vagy idegen szag van a hűtőszekrényben, vá­sároljunk szagtalanítót és ezt tegyük be egy éjszakára a hűtőbe, magába szívja az ide­gen szagot. Ha ilyesmi nin­csen kéznél, akkor megteszi az egyszerű friss kávéalj is: helyezzük el az üres és ki­kapcsolt hűtőtérbe egy kis tálkán és másnap a hűtőtér szagtalanná válik. Jaj, a hátam, derekam! Hányszor és de sokan jajdu- lunk fel igy, pedig ezek a fáj­dalmak nem egy esetben köny- nyen kiküszöbölhetők. Nemcsak állás és járás közben kell ügyel­nünk a helyes testtartásra, ha­nem munka közben is. íme né­hány hasznos, gyakorlati tanács, érdemes megszívlelni. Ne várjuk meg, míg derekunk és hátunk görcsösen megmere­vedik, előzzük meg a gerincfáj­dalmakat. Munkánkat igyekez­zünk kényelmes, rugalmas test­tartással végezni. Lehetőleg gyak­ran változtassuk testhelyzetün­ket és ügyeljünk a testsúly-el­osztásra. Ha módunkban áll, váltogas­suk az ülő és álló munkafolya­matokat, de természetesen ülés közben is vigyázzunk a testtar­tásra. Ne tartsuk görcsösen a tárgya­kat! Vállunkat ne húzzuk fel, ha­nem szokjuk meg, hogy lazán, leengedve tartjuk. Ha elkerülhetetlen, hogy huza­mosabb ideig egy helyben, ma­gasra tartott karral kell dolgoz­nunk, karunkat lehetőleg tá­masszuk meg. Ha nagyon fáradtak vagyunk, amikor délután hazatérünk, fe­küdjünk le ltt—15 percre víz­szintes helyzetbe és lazítsuk el magunkat néhány légzőgyakor­lattal. Megéri a ráfordított időt. mert utána sokkal frissebb, jobb lesz a közérzetünk. Az asztal és a szék, amelyen munkahelyünkön vagy otthon dolgozunk, igazodjék testmére­tünkhöz. Ha elfogadja tanácsainkat, a helyes testtartás Idővel termé­szetessé és automatikussá válik. Némi tornával kiegészítve el­múlnak a hát- és derékfájásai. Rajzos tanácsaink: 1. Helytelen így tartania ma­gát például vasaláskor! 2. Lehetőleg helyezze hol egyik, hol másik lábát egy kis zsá­molyra, így dereka nem fárad el olyan könnyen! 3. Rossz gyakorlat nyújtott térddel, erősen előre hajolva emelni! 4. Ilyenkor mindkét térdünket rugalmasan hajlítsuk be! 5. Ha a tárgyat távol tartjuk, derekunk homorú és merev. 6. Sokkal könnyebb a tárgyat magunkhoz közel fogni. 7. Ha nyújtott térddel dől elő­re, dereka homorú, hasa lelóg. 8. Ugyanez hajlított térddel — például telefonáláskor — ké­nyelmesebb, nem fordulhat elő derékfájás. Alapruha Ha van egy jó szabásmin­tánk, különböző alapanyag­ból, díszítőkkel, megoldások­kal, különböző alkalmakra hasznosíthatjuk. Olcsó kar­ton-, vagy vászonanyagból otthonkát, munkaruhát, se­lyem- vagy pamuttrikóból al­kalmi ruhát is készíthetünk, sőt ha van egy jó blézerünk, vékony szövetből is csinos és divatos alapruhát varrha­tunk magunknak. A modellt kezdő, a szabás-varrásban még járatlan olvasóinknak is ajánljuk. A bemutatott méret mb. 90—92 cm nagyságnak felel meg. Hozzávalók: 120 cm szé­les anyagból 140 cm-t ve­gyünk, a derékvonalba 1 cm széles, 70 cm hosszú gumi­szalag szükséges. Munkame­net: a szabásmintát 5 cm nagyságú, hálósán bevonal­kázott csomagolópapírra' fel­nagyítjuk. A anyagrafektetés után az oldalszéleken 2 cm, a nyak- és karkivágás szél­részein 1 cm-t ráhagyunk, az alsó szélen 5 cm, amit próba után hajtunk a bal oldalra, összeállításnál a nyak- és karszéleket 1 cm széles, ke­resztbe szabott vászoncsík­kal alábéleljük, és 2 sorosan tűzőöltésekkel körbegépel­jük. A derékvonalba a belső oldalon 3 cm széles szalag­gal gumiházat készítünk. A 80-as nyár a szép lábú nőknek kedvez. A ruha mind­két oldalvarrását 27—30 cm magasságban nyitva hagyjuk. Az anyagszéleket visszahajt­juk, és a nyakszélhez hason­lóan, azonos öltéssűrűséggel díszítjük. ruha hosszúság: 113 cm A HÁZASSÁG ISKOLÁJA „Legfeljebb elválunk" — Legfeljebb elválunk — sokan így indulnak a házas­ságba és nem is csak a leg­fiatalabbak. Mióta eltűntek a válást nehezítő erkölcsi, val­lási korlátok, mióta a közvé­lemény nem ítél el senkit, aki válni akar — különösen nagyvárosban, ip.ri közpon­tokban —, egyre több a fel­bontott házasság, a szétváló család. Sokan és sokszor elemez­ték már a válási arányszám növekedésének az okait. S felsorolták a házasulok fia­tal korát, meggondolatlansá­gát, a nők munkába állását, az életszínvonal emelkedését (amely a házasság gazdasági összetartó erejét gyengíti meg). De bővíthetnénk a kört azzal is, hogy sok esetben a nő terhessége, a lakásszerzés, a szülőktől mindenáron füg­getlenedni akarás a házas­ságkötés indítéka. E kény­szerhelyzetek aztán később megbosszulják magukat, rossz hatással vannak a házastársi kapcsolatra. A jelenlegi bírósági gya­korlat a házasságok felbon­tásánál csaknem kizárólag az anyára bízza a gyereket. Ta­lán ez is hozzájárul ahhoz, hogy a nők könnyen hatá­rozzák el magukat a válás­ra. A lángoló szerelem elmú­lása után a házastársak nem tudnak alkalmazkodni egy­máshoz, nem tudnak együtt élni. Különösen a fiatal kor­ban kötött házasságokban gyakori, hogy időközben meg­változik a férj vagy a fele­ség életfelfogása, társadalmi helyzete, szerepe. Ha a má­sik fél nem tudja ezt követ­ni, nem tud a megváltozott helyzethez alkalmazkodni, menthetetlenül rossz vágány­ra kerül a házasság. A legtöbb elvált család­ban kisgyerekek is vannak. S így a válások negatív ha­tása nemcsak a házasfelek és a mai társadalom életében mutatkozik, hanem befolyá­solja a gyerekek, a jövő nem­zedék életét is. Egyre több a csonka családban nevelkedő gyerek. Ezek a kicsinyek nemcsak egyik szülőjüket vesztik el,» hanem harmo­nikus nevelési közegüket is. Az elvált szülők gyermekei rosszabb anyagi körülmények közé kerülnek, kevesebb tö­rődést, szeretetet kapnak, mint harmonikus családban nevelkedő társaik. I CISIAILIAIDMDITITIHICIN I Pillanatkép a harkányi strandról. (MTI fotó — KS) Sólet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom