Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-20 / 116. szám
Brezsnyev és Giscard d'Estaing Varsóban Szovjet-francia csúcstalálkozó Leonyid Brezsnyev, Edward Gierek és Giscard d'Estaing a Varsó közelében tartott tanácskozáson. Kelet-Magyarország teletotó) Vasárnap Varsóba érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök. Hétfőn csúcstalálkozóra került sor, melyről közös közleményt hoztak nyilvánosságra. Hétfőn délután szovjet— francia közös közleményt hoztak nyilvánosságra azokról a megbeszélésekről, amelyeket Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök folytatott Edward Giereknek, a LEMP KB első titkárának részvételével. A tárgyalások munkajelle- gűek voltak — hangzik a közlemény. Áttekintették a nemzetközi helyzet problémáit és a jelenlegi feszültség enyhítését célzó kezdeményezéseket, valamint a kétoldalú kapcsolatok kérdéseit. Leonyid Brezsnyev és Valéry Giscard d’Estaing köszönetét mondtak a Lengyel Népköztársaság kormányának és személy szerint Edward Giereknek a szívélyes vendéglátásért, és a tárgyalások lefolytatásához szükséges feltételek biztosításáért. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Jean Francois- Poncet francia külügyminiszter. ★ Edward Gierek hétfőn ebédet adott Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing tiszteletére. A feleket érdeklő kérdésekről az ebéd alatt is folytatták a megbeszélést. Az ebéden részt vett Andrej Gromiko szovjet, Jean Francois- Poncet francia és Emil Woj- taszek lengyel külügyminiszter. ★ Az NSZK kormánya üdvözli és támogatja Leonyid Brezsnyev és Giscard d’Estaing varsói találkozóját — közölte hétfői sajtóértekezletén Klaus Bölling bonni kormányszóvivő. Szavai szerint az NSZK vezetői a kelet— nyugati párbeszéd helyreállítását célzó jelentős lépésnek tekintik a szovjet—francia csúcstalálkozót. Ennek az enyhülés erősítését, az európai légkör javítását célzó politikának fontos eleme lesz Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter moszkvai látogatása is, amelyre a közeljövőben, valószínűleg a nyugati államok velencei csúcstalálkozója után kerül sor — mondotta a szóvivő. Bonnban bizonyos politikai körökben meglepetést és elégedetlenséget keltett az a körülmény, hogy Franciaország európai szövetségesei csak utólag értesültek a Brezsnyev—Giscard-találkozóra vonatkozó megállapodásról. Ezzel kapcsolatban Bölling elismerte, hogy Giscard d’Estaing csak vasárnap délelőtt tájékoztatta telefonon Schmidt kancellárt. A varsói utazás azonban nem a NATO álláspontjának képviseletében történik, a francia államfő csak saját országának politikáját képviseli a lengyel fővárosban — hangoztatta a bonni szóvivő. — Hétfőn reggelre megszülettek a vasárnapi osztrák elnökválasztás végleges és részletes eredményei. Ezek szerint a valamivel több, mint 5,2 millió, szavazásra jogosult állampolgár 4 millió 430 ezer érvényes szavazatot adott le. Ezek közül Rudolf Kirchschläger (a kormányzó szocialista párt jelöltje) 3 538 748 szavazatot (79,9 százalékot)’, Wilfried Gredler (a néppárt jelöltje) 751 399 szavazatot (16,9 százalékot) és végül Norbert Burger (az újfasiszta jelölt) 140 741 (3,2 százalékot) szerzett. Az eredmény két szempontból meglepő. Noha mindenki számított a hat éve hivatalTanácskozik az iszlám konferencia Az islamabadi iszlám konferencián résztvevő országok meg akarják szakítani kapcsolataikat azokkal az államokkal, amelyek Jeruzsálemet Izrael „fővárosaként” ismerik el. A külügyminiszteri konferencián hétfőn a fenn- tiekről határozati tervezetet fogalmaztak meg és azt a plé- num elé terjesztették. Megfigyelők szerint biztosnak tekinthető, hogy az értekezlet a határozatot elfogadja. Az iszlám államok egyidejűleg követelték az ENSZ- közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását abból a célból, hogy „határozott döntés szülessen” a palesztin kérdésben. A külügyminiszterek nyilatkozatban szögezték le, hogy „Jeruzsálemet Palesztina örök fővárosának kell tekinteni”. ilie Verdet Moszkvában Hétfőn a Kremlben megbeszélést folytatott egymással Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió miniszterelnöke és Ilié Verdet, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke. A megbeszélésről kiadott közlemény hangsúlyozza: a két kormányfő megelégedéssel állapította »meg, hogy a Szovjetunió és Románia baráti kapcsolatai és együttműködése a két ország barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének megfelelően fejlődik. A két kormányfő foglalkozott az időszerű nemzetközi kérdésekkel is, így az európai enyhülésért és biztonságért vívott harc kérdéseivel, az egyetemes békéért vívott küzdelem problémáival. A megbeszélés meleg, elvtársi légkörben ment végbe. ban lévő szövetségi elnök, Kirchschläger győzelmére, a közel 80 százalékos szavazati arány nemzetközi összehasonlításban is ritka nagyarányú győzelemnek számít. Bruno Kreisky kancellár, a szocialista párt elnöke kijelentette a választások után, hogy pártját büszkeséggel tölti el jelöltjének elsöprő győzelme. A másik meglepetés az újfasiszta Norbert Burger viszonylag magas szavazati aránya. A nagy német propagandát folytató, szélsőséges politikus legjobb esetben is százezer szavazatra számított; a várakozást közel ötven százalékkal túlteljesítette. OSZTRÁK ELNÖKVÁLASZTÁS ismét Kirchschläger győzött Választási nagygyűlést tartottak Nyíregyházán Biszku Béla beszél a nyíregyházi nagygyűlésen. szünk. A szocialista közgondolkodás fejlődésének előfeltétele, hogy jobban ismerjük az összefüggéseket, magyarán, hogy bővítsük ismereteinket. Gyarapítsuk általános, szakmai és politikai műveltségünket. Befogadói és for- ’máiói legyünk a szocialista kultúrának. A nagygyűlés szónoka így folytatta: — Történelmi tapasztalataink bizonyítják, hogy céljaink — márpedig ezek reális célok — a párt, a munkásosztály vezetésével elérhetőek. Az összetettebb, nehezebb feladatok megoldásához mindenekelőtt pártunk, munkásosztályunk, parasztságunk és értelmiségünk alkotó munkáját még inkább a közjó szolgálatára kell hasznosítanunk. Reményeink valóra váltásához ez a jövőben is a legbiztosabb garancia. A munkásosztály nem egyedül és nem Csupán magának építette és építi a szocialista társadalmat. Szövetségeseivel a parasztsággal, az értelmiséggel, az alkalmazottakkal együtt és érdekükben is vállalja történelmi küldetését. Rendszerünk politikai alapja a munkásosztály és a parasztság összefogása, szövetsége. Erre a szövetségre, az együttes cselekvésre épül országunk jövője. Ettől függ sorsunk alakulása. Mi más lehetne politikai hatalmunk forrása, táplálója, mint ez a szövetség, mely az új, nehezebb körülmények közepette él és tovább erősödik. A társadalom erőinek összefogásárá, szocialista nemzeti egységre a nehezebb helyzetben különösen szükség van. Béke, szocialista építés, nemzeti egység! Ez ma a választási programunk. Az építőmunka hazai és nemzetközi feltételei az utóbbi években nehezebbé váltak. Hazánk nem lehet külső szemlélője a világ gazdasági folyamatainak. De nem is kiszolgáltatottja a változásoknak. Képes válaszolni a kihívásra. Egyelőre úgy, hogy gazdasági fejlődésünk — bízunk benne, hogy átmenetileg — lassúbb. Tőlünk is függ, hogy a lassúbb ütem meddig tart. Gazdálkodásunk rugalmasságától, erőink ésszerű felhasználásától függ. Gazdaságpolitikánkat önkritikusan vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a külső körülményektől függetlenül is van miben javulnunk. A hatékonyság, a minőség, a nyersanyag- és energiatakarékosság a szocialista népgazdaság öntörvényű fejlődésének is szükségszerű velejárója. A nemzetközi feltételek romlása persze kényszerűen felgyorsítja a belső ellentmondások, feszültségek jelentkezését és sürgeti feloldásukat. Egyszóval: fejlesztenünk kell tervgazdálkodásunkat, fel kell számolnunk a munkaszervezés fogyatékosságait, valóban gazdálkodnunk kell a munkáskezekkel, megfontoltabban és ugyanakkor rugalmasabban kell alakítanunk az ipar, a mezőgazdaság termékszerkezetét és sorolhatnám még tennivalóinkat. A legutóbbi választások óta eltelt öt esztendőben számos nehézséggel birkóztunk meg. Munkánk még inkább szolgálja a közjót — Mindenekelőtt engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizottsága és a magam nevében szeretettel és tisztelettel köszöntsem házigazdáinkat, a papírgyár dolgozóit, Nyíregyháza város és Szabolcs- Szatmár megye választópolgárait. Azokat, akik áldozatos munkájukkal annyit és oly sokat tettek és tesznek a város, a megye s ezen keresztül hazánk gyarapodásáért. — Immár hetek óta készülünk közéletünk egyik legfontosabb eseményére. Június 8-án az ország felnőtt lakossága tanácstagokat és ország- gyűlési képviselőket választ. Dolgozó népünk arról dönt, hogy a következő öt esztendőben kik képviselik érdekeiket a helyi népképviseleti szervekben és az ország házában. A választásokat előkészítő demokratikus fórumokon, a jelölő gyűléseken százezrek mondtak véleményt pártunk, kormányzatunk politikájáról, az elmúlt évek eredményeiről és megoldandó feladatainkról, gondjainkról. A felszólalók többnyire nem elsősorban maguk, hanem ki- sebb-nagyobb közösségük nevében szólották. E vélemények is tükrözték, hogy a választópolgárok átérzik a jelölés, a választás és az azzal járó döntés felelősségét. Élni akarnak és tudnak a közügyekbe való beleszólás jogával. Alakítani, formálni kívánják és tudják a szűkebb hazájuk és az ország sorsát. Jövőnket, lehetőségeinket vitattuk és vitatjuk ezekben a hetekben. Társadalmunk valamennyi dolgozó osztálya, rétege részt vett és részt vesz ebben az országos vélemény- cserében. Amint az önök előtt a sajtó nyilvánosságából ismert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívása magáénak vallja a pártunk XII. kongresszusán elfogadott politikai programot. A dolgozó nép programjának tekintve mindazt, amit a kongresszus határozatai az ország jövőjéről, céljainkról kimondták. Melyek ezek? Szocialista rendszerünk erősítését igénylik, melynek igazáról, helyességéről több évtized tapasztalatai győzték meg az itt élőket. Az építőmunkában harmincöt esztendő alatt elért eredményeinket kell megszilárdítanunk. Érdefhes és szükséges visz- szapillantanunk az eddig megtett útra. Nem abból a meggondolásból, hogy gondjainkról, nehézségeinkről megfeledkezzünk, hanem azért, mert a több évtized fejlődésének számbavétele erőt ad a további munkához. Milyen volt például ez a város, ez a megye harmincöt évvel ezelőtt? Mi volt itt ipar helyett, milyen volt a mezőgazdaság, hogyan éltek a szabolcsi, a nyírségi falvakban? Akiknek sorsuk volt ez a harmincöt esztendő, pontosan tudják, hogy mi mindent kellett tenni, végigkínlódni a felemelkedésért. Könnyű volt? Nem, nem volt könnyű, egyetlen esztendőben, egyetlen napon sem volt könnyű. Az építőmunka sohasem könnyű. De tudjuk, hogy anyagi, szellemi gyarapodásunk egyetlen forrása a békés építőmunka. Ennek hazai és nemzetközi feltételeit kell biztosítanunk a következő esztendőkben is. A körülmények persze változnak. A tegnapi megoldások, módszerek ma, a maiak holnap bizonyulnak elégtelennek. Olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek egyértelműen a haladást szolgálják. Üzemekben, termelő- szövetkezetekben, hivatalokban — mindenütt. A köz- gondolkodásban is. Céljaink csak úgy érhetők el, ha mindannyian a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeinek megfelelően, tudatosan cselekmegyei népfrontbizottság tagját. Ezt követően Biszku Béla emelkedett szólásra. Biszku Béla: Az ünnepi gyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Folytatás a 4. oldalon) II Kojel-^p j Magyarország ■ XXXVII.évfolyam, 116. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. május 20., kedd | Megyei választási nagygyűlést rendeztek hétfőn Nyíregyházán. A papírgyár zsúfolásig megtelt nagycsarnokában a gyárból, a környező üzemekből és intézményekből megjelent dolgozókat Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára köszöntötte. Külön üdvözölte a nagygyűlés előadóit: Biszku Bélát, a Központi Bizottság tagját, Erdei L ásziónét, a Központi Bizottság tagját, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét, megyénk képviselőjelöltjeit és az elnökségben helyet foglaló dr. Tar Imrét, a megyei párt- bizottság első titkárát, Tóth- né Kiss Máriát, a Központi Bizottság tagját, dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét és dr. Timkó Imre görög katolikus megyei püspököt, a
