Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-15 / 87. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 15. Nyelvünkről IMMÁR TIZENNEGYEDIK ALKALOMMAL nyílt meg a magyar nyelv hete. Az esemény ünnepi is, nem is. Ünnep, hisz’ kevés szebb dolog van, mint nemzetet éltető nyelvről beszélni. Hétköznapi is, mert ki tagadhatja: csak a szépen gondozott nyelv képes éltetni a nemzetet. Kevés dolog van, mire jobban kellene ügyelnünk, mint az édes anyanyelvre. Figyelmünktől függ: vajon tudjuk-e szépen közölni azokat a gondolatokat, amelyek fejünkben születnek. De mindettől függ az is, vajon fejünkben szépen fogalmazódnak-e meg a mások számára is fontos mondandók. És ami fontos, az világos okfejtést kíván. Ez stílus kérdése is, grammatikáé is. Nyelvünk kérlelhetetlen logikája ugyanis nem enged kibóvókat. A pontatlanság hamissá teheti az igaznak indult gondolatot, a rossz szórend vagy nyelvi fordulat ellenkező értelmet adhat a lényegnek. Szépen és világosan beszélni annyi, mint egyre jobban közelíteni az igazsághoz. Mert az igaz szó csak akkor jut el értelemhez és szívhez, hogy ha pontosan követhető, feszes rendje ugyanazt sugallja a hallgatóban, mint a beszélőben. Amikor tehát a magyar nyelv hetéről beszélünk, éreznünk kell: többről van itt szó, mint néhány nyelvművelő harcáról. Nem egykét szép kifejezésért, nem csupán hibátlan beszédért vagy írásért folyik a küzdelem. A nyelv szépsége, világossága, igaz volta a gondolat hitelesítője. GYAKORTA ELMONDJUK: egy nyelven kell beszélnünk. Egy nyelven, mégpedig magyar nyelven. De most nemcsak arról van szó, hogy egyféleképpen értelmezzük a szabályokat, a szókapcsolatokat, fordulatokat, stílusbeli kérdéseket. Az egy nyelven beszélni azt is jelenti: mondandónk legyen egységes. Nemzetet éltető és segítő. Szép, tiszta, világos, és főleg igaz. Legyen a kimondott és leírt szó mindenki számára azonos jelentésű. Gondolkodjunk ezen is a magyar nyelv hetén. Ünnepi emelkedettséggel, hétköznapi használatra, (bürget) Művelődés gyermekeknek A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzcmében naponta háromezer liter ballonos szikvizet készítenek a megyeszékhely üzemeinek. Majoros József a 21,5 kilogrammos ballonokat tölti. (Császár Csaba felvétele) SZAKOSÍTOTT BEMUTATÓK Nagy érdeklődés a mezőgazdasági kiállítás iránt Tinédzserklub, vetélkedők, kirándulások Gyakran elhangzik a kritika, vélemény, sokszor megfeledkezünk a gyermekek kulturális neveléséről. Kevés a legfiatalabb korosztálynak szóló rendezvény, az életkori sajátosságoknak megfelelő program. Vonatkozik az iskolákra, a művelődési házakra, klubokra, valamennyi kulturális intézményre. Márpedig a holnap színház-, mozi-, múzeum-, hangverseny-látogató közönségét ők képviselik majd, ha időben maradandó élményeket szereznek. Egy megyei összegezés szerint 1979-ben sokat változott a helyzet, s ennek egyik oka a nemzetközi gyermekév sokszínű programjában rejlik. Ezek egy része ugyan nem direkt kulturális célokat szolgált, — hanem a felnőttek világának jobb megismerését, a gyermekek érdeklődésének felkeltését környezetük valósága iránt — mégis voltak kulturális eredményei is. Vetélkedők, rajdélutánok zajlottak a megye több településén üzemi munkásokkal. Az élettel való közelebbi ismerkedést segítették a közös kirándulások üzemi KISZ-fi- atalokkal, szülőkkel, szocialista brigádokkal. Nyírbátorban a tanulók a Csepel Szerszám- gépgyárba és a cipőgyárba járnak szakköri foglalkozásra, a vezetőjük üzemi munkás. Belekóstoltak a gyermekek a felnőttek közéleti munkálkodásába is, tanácsüléseken, fórumokon vettek részt, sőt néhányan véleményüket is kifejtették a hallottakról. Számos ismeretterjesztő előadást is szerveztek a gyermekek számára főként a pálya- választásról, a hazafiságról, a nemzetköziségről, az egészséges életmódról, az állampolgári jogokról és kötelességekről, a gyermek- és ifjúságvédelmi törvényről. Gyermek- író-olvasó találkozók is színesítették a kulturális programokat a mátészalkai járásban, a nyírbátoriban pedig a megyében élő írókkal, költőkkel találkoztak a gyermekolvasók. Majális, „szülők-gyermekek napja” közös ebédfőzés is helyet kapott a gyermekek számára rendezett programban. A megyei művelődési központ komplex gyermekfoglalkozásokat, báb- és színházi előadásokat, a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár író-olvasó találkozókat, rendhagyó irodalomórákat, olvasótábort, játékos vetélkedőt, a nyíregyházi városi művelődési központ szünidei gyermekfoglalkozásokat, múzeumi, színházi műtermi látogatásokat és „Gyermekek a népművészetről” címmel játékos foglalkozásokat szerveztek. Kiemelkedő volt a „Gyermekek hete” rendezvénysorozat, amely bővelkedett programokban. A nyírbátori járásban megyei és országos kirándulásokat szerveztek a gyermekeknek tíz iskolában — több helyen tinédzserklub alakult a 7—8. osztályosok számára. A mátészalkai járásban óvodai olimpia, gyermek- fesztivál volt. Minden járásban és városban szolidaritási bazárt is tartottak, melynek bevételét a nemzetközi gyermekév szolidaritási alapjára fizettek be. A gyermekév művelődésiközösségi rendezvényei ráterelték a figyelmet a hiányzó berendezések, eszközök beszerzésére is. Megyeszerte felajánlásokkal, társadalmi munkákkal bővítették a gyermekek kulturált játéklehetőségeit. A nyírbátori járásban 50 ezer forintot ajánlottak fel a káptalanfüredi ifjúsági váltótábor fenntartására, a mátészalkai járásban Ököri- tófülpösön 570 ezer forint értékű bitumenes, kivilágított sportpályát hoztak létre, Győrteleken 15 ezer forintot fordítottak szabadtéri játékokra. A nemzetközi gyermekévben elkezdődött pezsgést, amely a legifjabbak művelődését szolgálja — jó lenne folytatni ünnepi külsőségek nélkül — hétköznapokon. Délután még úgy tervezte a 22 éves Bucsku István bö- könyi lakos, hogy bemegy éjszakára dolgozni a Hajdúsági Iparművekbe. Meg is kérte téglási ismerőseit, a neki szállást adó Kóka családot: este 9-kor ébresszék fel, hogy 10-re beérjen munkahelyére. Az ébresztés megtörtént, de Bucsku meggondolta magát: zsebre vágott egy konyhakést, hóna alá csapott egy 40 centis gömbvasat és elindult Bökönybe, hogy feltörje a presszót. Bucskunak 15 forintos órabére volt a munkahelyén, ahol lánghegesztőként dolgozott, de anyagi gondjai voltak és úgy gondolta: ha sikerül egy nagyobb összeget Itthon és külföldön egyaránt széles körű az érdeklődés az idén, augusztusban— szeptemberben megrendezendő országos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás és vásár iránt. A HUNGEXPO vásárigazgatóságának összesítése szerint máris 17 ország és Nyugat-Berlin kiállítói jelezték részvételüket. A hazai kiállítók, vállalatok, gazdaságok és intézmények is szép számmal jelentkeztek, csaknem százan iratkoztak fel eddig a kiállítók listájára. Nagy mezőgazdasági termeléssel rendelkező országok — például a Szovjetunió és találni a presszóban, megoldódik egy ideig minden gondja. A bökönyi italbolt kerítésén mászott be az italbolt és presszó közös udvarára, majd lefeszítette a presszó ajtajáról a lakatot, kiszakította az ajtót és bement a szórakozóterembe. A pult mögött kutatott a pénz utón, de csak egy fémtálcán talált körülbelül 1000 forintnyi aprópénzt. Konyakot, kólát ivott, aztán megfogott egy ötliteres sherrybrandyvell töltött korsót és elindult vissza Téglásra. Elmondta Kóka Tibornak, hogy merre járt, adott is neki 145 forintot, s nekiadta a lopott italt is. Az üres korsóval hajnalban Debrecenbe az Egyesült Államok — üzemeinek, vállalatainak anyagait is láthatják majd az érdeklődők. A KGST-országok a BNV „B” pavilonjában közös bemutatón szemléltetik együttműködésük eredményeit a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A hazai vállalatok, amelyek szakosított bemutatókon is szerepelnek, máris kész kiállítói programmal rendelkeznek. A mezőgazdasági nagyüzemek egyebek között tenyészállatokat, nemesített szaporítóanyagokat, korszerű mezőgazdasági üzemi berendezéseket és élelmiszer-ipari cikkeket mutatnak be. utazott és az állomás közelében hagyta az út mentén. Bucsku nem várta meg, míg felfedezik, hogy ő volt a tettes, önként jelentkezett a rendőrségen és őszinte vallomást tett. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa enyhítő körülményként írta Bucsku javára őszinteségét, de mivel korábban két alkalommal is büntetve volt már. mint különös visszaesőt 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. Az ugyancsak büntetett előéletű 20 éves Kóka Tibort orgazdaságért 3000 forintra büntette a bíróság, s kötelezte őket a Balkányi ÁFÉSZ-nek okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. (P) Az Elekterfém Szövetkezet nyíregyházi központi telepének üvegtechnikai részlegében 1979-ben hárommillió forint értékű neonreklám-feliratot készítettek és javítottak a megyei közületeknek. Képünkön: Tóth László és Cseh Mihályné a reklámbetűket ellenőrzi a gázfeltöltés után. (Császár Csaba felvétele) Elmaradt a remélt zsákmány Munka helyett betörés Hálistennek lassan a végéhez közeledik a Napóleon és a szerelem angol tévéfilmsorozat sugárzása. A kritikusok — meglehetősen egybehangzóan — már megírták, hogy ez bizony gics- cses történelmi sztori a javából. Nemcsak az a baja, hogy az angol tévéfilmesek alaposan deheroizálták, valósággal pőrére vetkőztették benne a franciák nagy császárát, a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérét és államszervezőjét, akit, lám, ugyanúgy meg lehetett csalni, mint bárki más közönséges halandót. Nem is kizárólag a helyenkénti túlzott érzelmes- ség, sőt érzelgősség, ami a műfajjal végtére is bizonyos fokig együtt jár. Hanem elsősorban az a majdnem primitív leegyszerűsítés a jellemábrázolásban, valamint a napóleoni sors és szerep női karok kikötőire való redukálása. Hogy milyen felszínes a filmsorozat ábrázolási módja, a legutóbbi rész, a Louise is példázhatja, mely szerint a Habsburg-lányt, Mária Lujzát (aki méghozzá nem is csúnya!) nem a konzervatív feudális, bigottan vallásos neveltetése, gondolkodásmódja, vagy merőben más világképe, egész egyénisége teszi idegenné Napóleon számára a filmben, hanem életvitelének lényegtelen külsőségei. (Meleg szoba, csukott ablak, — mikor Napóleon a hideg szobát és a tárt ablaknál alvást szereti stb.) Nos, a történelem csak — nem is túlságosan látványos — háttérkulissza a filmsorozatban, s amit a néző érzékelhet belőle, az legfeljebb amolyan történelmi pletykálkodás. Szerencsére voltak az elmúlt műsorhéten olyan produkciók is, melyekre egészen másként emlékezhetünk vissza. így a Hat év történelem második világháborús szovjet—amerikai dokumentumsorozat hetedik, Sztálingrád védelmében c. részére. Roman Karmen kitűnő filmje éppen a valóság kendőzetlen megidézésével, a nehézségek és az ellenség erejének tárgyilagos bemutatásával válik a leghitelesebben történelmivé és igazán heroikussá. A második világháborúban döntő fordulatot hozott óriási csata eredeti filmdokumentumokkal és visszaemlékezésekkel történt felelevenítése torok- szorítóan izgalmas volt, s plasztikusabbá tette számunkra a Nagy Honvédő Háború szovjet hőseit, az egész nép páratlanul áldozatos hősiességét. A Magyar dráma 30 éve sorozatban kiemelkedő élményt jelentett pénteken A két Bolyai. Németh László remekmívű drámáját Ádám Ottó alkalmazta televízióra és rendezte meg nagy hatá- súan. A két szellemóriás, az apa és a tudományban fölébe nőtt fiú, igen összetett drámai párharcából a tévéjáték leginkább a magánéleti meghasonlásukat emelte ki, de nem maradt adós a korszakos tudománytörténeti vonatkozások érzékeltetésével sem, valamint azzal, hogy az apa és a fia között egyben mindvégig megmaradt az egyetértés: a tudományban való hitben. Kiváló színészi alakítások sora forrósította föl az élményt. Bessenyei Ferencet egyhamar nem lehet elfelejteni Bolyai Farkas szerepében, s Huszti Péter Bolyai Jánosa méltó drámai ellenpárja volt, de a többiekhez se legyünk igazságtalanok: az író rendkívül tömören kifejező, veretes szövegének a legfinomabb gondolati árnyalatait is tolmácsolták számunkra. Ügy tetszik, hogy az ilyen gondolatgazdag drámák a televízió intimitásában különösképpen hatásosak. Merkovszky Pál Vannak műsorok, amelyeket jó érzés újra hallani, mert már az első alkalommal is nagy élményben részesítettek. A rádió most abból az alkalomból ismételte meg Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényéből készített műsorát, hogy az abból készült hanglemezt 1979-ben „Az év hanglemeze” díjjal tüntették ki. (A regényt Kaposy Miklós alkalmazta rádióra, Marton Frigyes rendezte élvonalbeli művészeket kérve fel a közreműködésre.) Ahhoz képest, hogy milyen jó ez a regény- adaptáció, s hogy 1979 már eléggé régen elmúlt, bizony elkéstek az ismétléssel. Az írót megszemélyesítő Lati- novits Zoltán sajnos már halott, ő igazán értette, s tudta közvetíteni Karinthy gondolatait akkor is, ha a szavak mögé rejtette is őket az író. Ez az Utazás a koponyám körül is mi mindent elmond az emberekről az emberi tulajdonságokról, kapcsolataikról, a képmutatásról. az apró, jelentéktelen dolgok valóságos értékéről, amit csak akkor veszünk észre és becsülünk meg, ha már jártunk a megsemmisülés közelében! Ez a rádióműsor valóban a regényhez méltó adaptáció. A második világháború befejezésének évfordulója számos műsor ötletadója, ihletője volt már ebben az évben. Ebbe a sorba tartozik az Egy betű az ábécéből, Barát Apollónia dokumentumműsora. A győzelmet jelentő angol szó (victory) rövidítése, első betűje, a V, az ellenállás jeleként rengeteg bosszúságot okozott a megszálló náciknak a nyugati országokban, Franciaországban, Belgiumban, s mindenütt, ahová a németek betörtek. A jel — a V — tömegsikere féktelen dühöt váltott ki a megszállókból, míg végül — védekezésül ellene — a maguk szája íze szerint értelmezték, a saját eljövendő győzelmüket értve rajta. A magyar emigráció Károlyi Mihály vezette része a „visszajövünk” jelszavát értette és hirdette vele. Különösen azoknak volt tanulságos ez a műsor, akik nem élték át azt a kort. szerencséjükre. Újabban — vagy ismét? — sokat beszélünk, írunk a futballról. A Sokféle is erről szólt legutóbb. Egy szórakoztató irodalmi magazinnak, mint amilyen a Sokféle, szinte kötelessége, hogy foglalkozzon a szombatok, vasárnapok és a kupaszerdák „legnagyobb, össznemzeti” gondjával, a focival. Mert a labdarúgásról nemcsak tudósítások, cikkek születnek, hanem irodalmi alkotások is. A tény, hogy a futball múltja és jelene (főként az utóbbi, mert a múlt általában megszépül) joggal ad okot és alkalmat az élcelődéstől kezdve a vitriolos vitairatokig — ami a bírálatot illeti. De vannak a labdarúgásnak megszállott hívei is, akikre — mint szurkolókra — mindig számíthatnak a csapatok. S ez egyik éltetője ennek a sportágnak. A műsorból a riportmontázs (Kertész Gábor) és Mándy Iván: A tribünök árnyéka című írása különösen jól érzékeltette a zöld gyep levegőjét, hangulatát, vonzását-taszítását. Seregi István "képermyőBTiíT
