Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-15 / 87. szám
1980. április 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fellendülés frijy Kán A Minőségi Cipőgyár vezérigazgató-helyettese, Bolla Dezső azt mondta: „Nyírbátort, az ottani cipőgyár átvételét senki sem akarta, még a helybeliek sem, de végül is, jó lett a házasság.” Bizonyíték erre, hogy a frigy óta eltelt öt esztendő alatt a nyírbátori gyár megháromszorozta a termelését. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nyírbátori üzem, a nagyvállalat össztermelésének több, mint negyedét adta 1979-ben. Nyírbátor haszna Persze a változó körülmények is közrejátszottak abban, hogy a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységének a csillaga felívelőben van. Budapesten, sőt a nagyvállalat szegedi gyárában is csökken a munkaerő, kevesbedik a termelés, a kiesést a csengeri üzemmel bővülő nyírbátori gyárral akarják — és a jelek szerint tudják is — pótolni. Csengerben, az eredeti elképzelésekkel szemben, készárut is gyártanak majd, és minden jel arra mutat, hogy 1980 végére, már itt is napi 1200 pár cipőt állíthatnak elő műszakonként. Érdemes még megjegyezni, hogy az anya- vállalat fejlesztési csoportjának vezetője, Kelemen János szerint, a SZÁÉV átlagon felüli munkát végez Csengerben, s ez azt eredményezheti, hogy a tervezettnél jóval hamarabb adhatják át rendeltetésének a régi üzemecskét felváltó korszerű gyárat. Ha a nyírbátori gyár hasznát nézzük, nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a mór említett előnyökön kívül más szempontból is hasznosnak bizonyult a házasság a törzsgyár számára. Az öt évvel ezelőtti lépéssel ugyanis, a Minőségi Cipőgyár termékskálája bővült, hiszen a gyermek- és lánykalábbeliket a szabolcsi üzem szállítja, ráadásul a cipőfelsőrész-készítéssel, az egész magyar cipőipar munkáját lendíti elő. Igaz, a kezdetekben gondot jelentett, hogy termelésük nagyobb volt, mint a piaci szükségletek, az arányok azonban időközben megváltoztak, értékesítési gondjaik nincsenek, sőt, ma már exportra szánt női cipőket is gyártanak. „Nyírbátor és Csenger együtt — fejtegette a vezérigazgató-helyettes, — kimondottan ütőképes, jó gyáregység lesz, olyannyira, hogy önállóan is képesek lennének megállni a lábukon.” Kísérleti „léggömb" az USA-ba Két és fél ezer gyermek- és lánykacipőt küldtek ki az USA-ba — mesélte Wagner Flórián a nyírbátori gyár igazgatója —, a szállítmány február végén ment ki, feltehetően húsvétra kerültek a boltokba, így lassan majd várhatják a visszajelzést. Úgy is mondhatnánk, a gyár kísérleti ballont bocsátott fel kideríteni, betörhetnek-e a tőkés piacokra? Ez a próbálkozás kissé már a jövő, a jelen viszont az, hogy Nyírbátorban további kétszáz munkahelyet akarnak létesíteni és egy új csarnok építését is tervbe vették. A fejlesztés, mint mondják szükséges, mert nemcsak a feladatok növekszenek, de emelkedik a városban beiskolázandó fiatalok — elsősorban lányok — száma, és a jelenlegi foglalkoztatottsági szint megtartása indokolja a változásokat. De az országos érdekek is e felé sarkallják őket, mert 1979-ben 140 ezer pár cipőfelsőrészt adtak a magyar cipőiparnak, s az igények a jövőben csak növekedni fognak. A gyár Szabolcsé is A VI. ötéves tervben a nyírbátori gyár igazgatója szerint, Szabolcs-Szatmár megye a magyar cipőiparban meghatározónak mondható szerephez jut A két gyár és a négy szövetkezet legalább 6 millió pár lábbelit, az egész ország termelésének egyhete- dét állítja majd elő. Az országos vérkeringésbe — így vélik —, nem a gyártmánypaletta színesebbé tételével, hanem a divathoz, valamint az új anyagokhoz való még jobb alkalmazkodással kapcsolódhatnak be az eddigieknél jobban. Céljuk az is, hogy a megyei igényeket még jobban elégíthessék ki; 1979-ben 60 ezer párat adtak terven felül a szabolcsi kereskedelemnek, de ez a mennyiség gyarapszik majd. „Ha már a megyében vagyunk, érezzék, hogy itt vagyunk”, — fogalmazott Wág- ner Flórián. A feltörekvő gyár feladatai ■tehát nagyok. A feltételeket nézve úgy tűnik, berendezéseik, gépeik megfelelőek, Csengerben például a géppark nyolctizede lesz teljesen új. Szakembereik számát pedig saját erőből igyekeznek növelni; a nyírbátori szakközépiskolában jelenleg huszonötén ismerkednek a szakma rejtelmeivel, négy ösztöndíjast szándékoznak főiskolára küldeni, Csengerben pedig a ma még dolgozó elavult üzemet alakítják át a szakmunkásképzés céljaira. Mindent összevéve: képesnek tartják magukat az évi két és fél millió cipő, és a 400 ezer pár felsőrész előállítására. Speidl Zoltán Tirm Á llok a hídon, alattam a megáradt Kraszna. Forog, örvénylik a piszkos-szürke víz, haragosan csapkodja a híd lábait. Mesz- sze északon a szamosszegi erdő kéklik, délen a szálkái víztorony, itt a gát lábánál meg Öpályi utcái szaladnak a hídhoz. „Kiöntött a Tisza a partjára, kispej lovam térdig jár a sárban ...” — dúdolom a szép népdalt, s hunyorgom a vizen csillogó napfénytől. Itt mindjárt előttem a Kis-, majd a Nagykanyar, feljebb- a Dudás, még távolabb a Balogé. Hátam mögött a Langó, lejjebb a Báró fasorja ... A Kraszna kanyarjainak nevei, gyerekkorom nagy fürdőzéseinek, orvhalászataimnak színhelyei. Most csendes, kihalt a vidék. Néhány vadkacsa úszkál a Nagykanyar környékén, A megáradt Kraszna. a töltés külső oldalán két legényke bóklászik. Sóskát keresnek, de hát csipetnyi még. A falun túl a Páskomon. a csordalegelőn szélesen terpeszkedik a medréből kilépett folyó, van tán egy kilométer széles is. A gáton egy ember jön, legyint: — Ez semmi. Látta volna meg hetvenben! Majdnem elvitte a falut. Emlékszem rá, pont tíz éve volt. Kér felől, a Szamos árja öntötte el a határt. Méteres falként rohant a víz. fákat, szalmabálákat, állattetemeket görgetett. Vagy tíz napig tenger volt a Rét. csónakkal mentették a férfiak a kint rekedt juhokat, őzeket, nyulakat. Még rókát is húztak ki a vízből. Vastag öntözőcső kúszik át a töltésen, a szivattyúk halkan zúgnak. Szállítják a belvizet a folyóba. Nemsokára persze fordított lesz a víz útja: a Krasznából öntözik majd a földeket. Rába-Steiger dübörög át a hídon. A rádió mondja: árad a Tisza, a Szamos, a Kraszna, de készültségre sehol nincs szükség. Mintha tudnák a folyók is. nem szabad most bajt hozni, hisz más dolguk is van már az embereknek. Szántani, vetni kell. (gaál—balogh) A nyíregyházi kenyérgyárban naponta 14 mázsa alföldi kenyeret sütnek. Kocsis György az intenzív gyorsdagasztó gépbe készíti elő a nyersanyagokat. (Császár Csaba felv.) Fejlődik, korszerűsödik a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat üzemi hálózata. Ez év elején kezdte meg a sütőipari termelést, a 18 millióba került új demecseri üzem. De- mecseren kívül folyamatosan ellátja jó pékáru termékekkel Vasmegyert, Tiszarádot, Beszterecet, Ramocsaházát és Nyíribronyt. Növeli az új üzem termelésének hatékonyságát, hogy még az idén olyan intenzív dagasztógépet szerelnek be, amely percek alatt 80 kilogramm tésztát dagaszt meg kiváló minőségben. Mándokon még e hónapban megkezdik egy ugyancsak új, két műszakban 5 tonnás kapacitású sütőüzem épületgépészeti szerelését. A munkálatok év végi befejeztével, a termelés megindítása jelentősen tehermentesíti a nagy körzetű záhonyi sütőüzemet. A mándoki új üzem ellátja kenyérrel és friss pékáruval Mándokon kívül Tiszamogyoróst, Benket, Mező- ladányt és Újkenézt. Nagykállóban két régi, elavult, gazdaságtalan sütőtelepet vált fel egy készülő korszerű, modern sütőüzem. Ez az új létesítmény 19 millió forintba kerül és két műszakban 13 tonna pékáru termék előállítására lesz képes. Már ott tartanak a kivitelezéssel, hogy júniusra várják a technológiát beállító és a beszerelést vezető hattagú csehszlovák szakemberküldöttséget. Ide kerül elsőnek a megyében lengyel import dagasztógép, amely mindenféle pékipari termék tésztájának gyors és gazdaságos dagasztására alkalmas. Megkezdte a vállalat Nyíregyházán. az Orosi úton a nagy kapacitású (két műszakban csaknem félezer mázsa) kenyérgyár első ütemének kiviteleztetését. A kivitelezési első ütem 1981 végére fejeződik be. — ab — Női ruhák exportra Exportra csomagolják a divatos női ruhákat a baktalórántházi Vertikál Ipari Szövetkezet konfekcióüzemében. (Elek Emil felvétele) A minőség terve Nyírbátorban Korszerűbb vidéki sütőüzemek Új kenyérgyár épül az Orosi úton Nyereség a tsz-ben □ korábbinál többet termeltek tavaly a megye termelőszövetkezeteiben, azonban a fagy- és belvízkár miatt nem minden esetben tudták terveiket teljesíteni — röviden ez az összege annak a megállapításnak, amely a szövetkezeti mérlegbeszámolók után készült a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatalában. A múlt évben 127 termelőszövetkezet gazdálkodott a megyében, s összesen 7,7 milliárd forintnyi termelést értek el. Ez tizedével több, mint az egy évvel korábbi. A magasabb termeléshez viszont — éppen az időjárási gondok miatt — több munkára, nagyobb erőkifejtésre volt szükség. Ezért fordult elő, hogy az üzemi nyereség lényegében nem változott. A magasabb állami elvonás is eredményezte, hogy egyes szövetkezeteknél a korábbitól kisebb nyereséget értek el, de vannak olyan példák is, hogy okszerű gazdálkodással, a termékszerkezet megfelelő változtatásával növelni tudták a nyereséget. A gyenge termőhelyi adottságok is hozzák, hogy évről évre sok szövetkezet veszteséggel zárja az évet. összegében ugyan csökkent a veszteség 1979-ben — 84 millió forintot tesz ki — azonban most is 29 szövetkezet pénzügyi helyzetét kellett rendezni. Közülük 13 a pénzügyi helyzetét önszanálással tisztázta, míg a többinél a bevételi hivatal a megyei tanács pénzügyi és mezőgazdasági osztályaival, a tsz-szövetséggel és a bankkal együttműködve adott javaslatot a rendezésre. Sajnos, akadnak tartósan veszteséges szövetkezetek is, mint a buji Uj Élet és a tiszakere- csenyi Dózsa, ahol a Pénzügyminisztérium és a szaktárca külön eljárása szükséges. Ugyancsak megszívlelendő, hogy a fehérgyarmati járásban évek óta több termelőszövetkezet gyengén gazdálkodik. A szövetkezetek közel hatszázmilliós nyeresége arra figyelmeztet, hogy az idén sokkal átgondoltabb gazdálkodásra van szükség a nehezebbé vált körülmények között. Jó példa, hogy a jármi Alkotmány, a máriapócsi Rákóczi, az eperjeskei Alkotmány, a pátrohai Zöld Mező nemcsak tartani tudta tavaly a nyereséget, hanem növelni is. A gazdálkodás színvonalának emelése hozta, hogy a korábban többször elmarasztalt nagyecsedi Rákóczi Termelőszövetkezetben stabilizálódott a helyzet. Ugyanez mondható el a csengeri Lenin és a tiszadobi Táncsics szövetkezetekre. Egy évtizedes rossz sorozatra tett pontot a vasmegyeri Micsurin Tsz, amely a sok veszteség után végre nyereségesen zárta az évet. |ár az idei termelésnek még az előkészítésénél, megalapozásánál tartanak a gazdaságok, azonban ____a költségek alakulása figyelmeztet. Előzetesen látszik, hogy a lehetőségeit jobban kihasználhatná a bal- kányi Szabolcs, a nyíregyházi Béke és Vörös Csillag Tsz. A gazdálkodás szilárdításához, a tartalékok feltárásához a közös vagyon jobb felhasználása jelenthet alapot. A megye gazdaságainál ez eléri a 8,6 milliárd forintot, ötödével nőtt egy év alatt. L. B. Közúti pótkocsik Mátészalkáról Festőcsarnokot épít a MEZŐGÉP A fő feladat nem változott a mátészalkai MEZŐGÉP gyáregységében: továbbra is a mezőgazdaságban szükséges pótkocsik készítése az elsőrendű teendőjük. De, a gyáregység főmérnöke. Szűcs László új gyártmányról is beszámolhatott; közúti használatra is alkalmas öttonnás pótkocsik előállításához kezdtek hozzá. A hiánycikknek számító járművek iránt máris nagy a kereslet, azonban kis szériával indultak, mindössze 57 darabot készítettek az év első negyedében. A már hagyományosnak számító gyártmányokból azonban jelentős mennyiség került ki már eddig is a gyáregységből. A hat és fél tonnás billenőplatós pótkocsiból 600 darab már kész. az év végéig pedig 2400 darabot szerelnek össze. Ezenkívül mintegy félszáz darab állat- szállító pótkocsi ugyancsak idei munkájuk eredménye, és hozzáláttak már a növelt térfogatú, elsősorban a betakarításkor használatos pótkocsik gyártásához is. A minőséget befolyásoló jelentős változás várható 1980-ban a mátészalkai MEZÖGÉP-gyáregységben. Épül az 1000 négyzetméter alapterületű modern berendezésű új festőcsarnok, aminek elkészülte után festett részegységeket is gyárthatnak majd. A beruházás hatása elsősorban a gyártmányok küllemében lesz érezhető, de biztos, hogy a vásárlókat is kedvezően befolyásolják majd pótkocsik. a megszépült
