Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-12 / 85. szám
Minőség B tmilliárd forint.. Ennyi pénzt „sikerült” elvesztegetni csak azért, mert úgy dolgozunk, ahogy; mert olyan a termékek minősége, amilyen. Mert cipőt már jó ideje, csak a néhány hónapig tartó szezonra vásárolhatunk, tovább úgysem bírja a mégoly’ kíméletes és szakszerű használatot. Mert az agyonreklámozott nadrág legfeljebb háztartási rongyként használható, hacsak nem békülünk meg azzal, hogy mindent, amihez csak kicsit nedvesen hozzáér, indigókékre festi. Mert korszerűnek és kényelmesnek titulált új lakásainkat a beköltözés után légkésőbb öt év múlva, sok tízezer forint ráfordításával renoválni kell. Mert ötször is meggondoljuk, hogy haladjunk-e a korral és a divattal, s vegyünk-e színes tévét, amikor ezrével állnak és várnak — például képcsőcserére — a Gelka műhelyeiben az alig másfél, kétéves, elromlott készülékek. Mert váltig tagadjuk, hogy nálunk semmi különbség nincs a „belföldi” és az „export” minőség között, s meglehet, épp ezért az exporttermékekben megtestesülő munkánkat egyre alacsonyabbra értékeli a világpiac. A kétmilliárd egyetlen esztendő — 1978 — minőségi kárait jelzi. Tartalmazza a minőségi kötbérek miatt kifizetett —egyébként elhanyagolhatóan jelentéktelen — pénzeket, az úgynevezett „leminősítési értékveszteséget” (tehát amikor olcsóbban kell adni azt, amit jó minőség esetén az eredeti áron is eladhatnánk), s ez már több mint egymilliárd forint, végül a minőségi engedmények és az egyéb okok miatti veszteségeket. Mondom: a kétmilliárdból a legkisebb — alig harmincmilliós — tételt a minőségi kötbérek jelentik. Érthető okok miatt. Mert, ha egy vállalat, mondjuk az alapanyagok, vagy az alkatrészek rossz minősége miatt nem átall a kötbér eszközéhez nyúlni, akkor megnézheti magát... Ugyanis kooperációs kapcsolatainkban az „eszi, nem eszi, nem kap mást” elve uralkodik. Vagyis ki-ki kénytelen berendezkedni arra, hogy ha-egyáltalán dolgozni akar, akkor csak azzal dolgozhat amit kap. Mert ha kötözködik, és holmi kötbérekkel fenyege- tődzik, akkor még a minőségileg kétes értékűt sem kapja. Vagy csak késve kapja. E tények és adatok ismeretében pedig hadd emlékeztessek a manapság Sokat hallott és ismételgetett takarékossági jelszóra. Mert van-e nagyobb pazarlás, mint a célnak nem megfelelő, a hasznavehetetlen termékek gyártása? Vajon mennyi energia, mennyi munkaerő, gép, anyag, pénz és szellemi erőfeszítés takarítható meg a minőség javításával? Ezt még senki, sehol nem számolta ki, de a végösszeg biztos, hogy sokszorosa annak, mint amennyit a takarékosságra buzdító reklámok sugallta módszerekkel nyerhetnénk. V. Cs. Számítanak a két főiskola hallgatóira is. Lehetőségeket teremtenek arra, hogy a hallgatók Nyíregyházán és a környező községekben gyakorlati ismeretterjesztő munkát végezhessenek. Szó volt a megyei elnökség ülésén arról is: többet kell tenni annak érdekében, hogy az előadók megismerjék és szélesebb körben alkalmazzák a szemléltetést. Ezért részükre az eszköz- és diatárt felhasználva, esetenként technikai bemutatókat is tartanak. Az 1980—81-es évadról megállapították: a TIT megyei és a Műszaki Tudományos Egyesületek Szövetsége vezetői egyeztetik a tennivalókat, amely a két szervezet együttrriűködésében a jövőben jobb és tartalmasabb munkamegosztásra ad lehetőséget. A MEZŐGÉP VÁLLALAT ti- szavasvári gyáregységében élelmiszeripari gyárak és üzemek részére készítenek SZC—125 F-tipusú szűrő- ciklont. Benyusz Jánosné a tisztitófejekre vág menetet. (Császár Csaba felvétele) KÖZLEMÉNY Napraforgóvetés alá készíti elő a talajt Török Árpád, a nyír- meggyesi Rákóczi Tsz traktorosa. (Gaál Béla felvétele) Sikeres manőver után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. április 11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. április 11-én Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megtárgyalta és elfogadta: — Korom Mihály elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1980. évi országgyűlési és tanácsi választások politikai és szervezeti előkészítéséről szóló jelentést; jóváhagyta a párt választási politikai munkájának irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította, hogy az 1980. június 8-ra kitűzött országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások előkészítése tervszerűen folyik. A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa elemezte a párt, az ország helyzetét, társadalmi viszonyainkat, és meghatározta a szocializmus építésének soron lévő feladatait. Szilárd alapokra, népünk nagy történelmi vívmányaira, pártunk és a tömegek összefogására, az erősödő szocialista nemzeti egységre támaszkodva haladunk előre. Valóra váltjuk a XII. kongresszusnak a népünk és szocialista hazánk gyarapodását szolgáló határozatait. A választásokra hazánk fel- szabadulásának 35. évében kerül sor. Az országgyűlési és tanácsi választás hazánk belpolitikai életének fontos eseménye, amelyben kifejeződik rendszerünk demokratizmusa és az, hogy a szocializmus építése nemcsak a kommunisták ügye, hanem a Hazafias Népfrontba tömörült minden alkotó erő, valamenyi, az ország sorsáért felelősséget érző állampolgár nemzeti programja. Mindazok, akik a Hazafias Népfront programját képviselő jelöltekre szavaznak, az ország javát, az egyén boldogulását előmozdító közös törekvéseink folytatása mellett foglalnak állást. O A választásokon való aktív és felelős részvétel az állampolgároknak lehetőséget ad, hogy véleményt nyilvánítsanak az országos és (Folytatás a 4. oldalon) Összekapcsolva kering a Szojuz—35 űrhajó és a Szaljut—6 űrállomás „Minden úgy van, ahogy hagytuk” — ez volt Valerij Rjumin első megjegyzése csütörtökön, amikor a Szojuz—35 űrhajó és az új szovjet űrexpedíció fedélzeti mérnöke átment az űrállomásra, amelyet augusztusban hagyott el. Az új szovjet űrhajó összekapcsolása a több mint 2 és fél év óta a Föld körül keringő Szaljut—6 űrállomással a megszokott módon ment végbe, az automatikus berendezések, műszerek segítségével. Az űrhajó „üldözőbe vette” az űrállomást, annak jelzései alapján orientálódott a világűrben, fokozatosan hajtotta végre a megközelítést és lassan kapcsolódott össze azzal. Az összekapcsolás egyetlen lényeges különbsége az volt, hogy ahhoz már korábban felküldték a Progressz teherűrhajót, s ez valamelyest megváltoztatta a dinamikai tulajdonságokat. Ez azonban semmiféle problémát nem okozott, s az összekáp- csolás teljesen probléma- mentes volt. A berendezésék ellenőrzése után a két űrhajós kinyitotta az összekötő nyílást, átment az űrállomásra, üzembe helyezte a legfontosabb berendezéseket, majd a megerőltető nap után megérdemelt hosszabb pihenőt kapott. Pénteki programjuk az űrállomás teljes üzembe helyezése, a berendezések ellenőrzése és a Progressz teherűrhajó kirakodásának megkezdése volt. Mint Konsztantyin Feok- tyisztov, az ismert űrhajóstudós elmondotta, a programban most hosszabb időt szánnak az űrállomás átvizsgálására, felújítására, mert a Szaljut immár több mint két és fél év óta teljesíti feladatát, s egyes berendezései megkoptak, elavultak. Cserélik a híradóberendezéseket is. Világszerte nagy érdeklődést váltott ki az a tény, hogy az új űrexpedíció fedélzeti mérnöke Valerij Rjumin (Folytatás a 4. oldalon) Gépkocsi-csomagtartó, hullámrugé Új termékek a VAGÉP-nél Közgazdászt, műszakit, mezőgazdászt, orvost várónk flz értelmiség az ismeretterjesztésben Ülést tartott a TIT megyei elnöksége Április lí-én délután Nyíregyházán ülést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnöksége. Tájékoztató hangzott el az országos elnökség két legutóbbi üléséről, majd megvitatták az értelmiség részvételét a TIT tevékenységében. A feladatokról elmondták, hogy a megyében 1400 értelmiségi dolgozik a TIT különböző szakosztályaiban, s közülük 700 szervezetileg is tagja a társulatnak. Fontos, hogy növekedjék az ismeret- terjesztésben a közgazdászok,- a műszakiak, a mezőgazdászok, az orvosok száma és aránya. Ezt úgy kívánják elérni, hogy javítják a népgazdasági érdekeket jobban szolgáló mezőgazdasági és köz- gazdasági ismeretterjesztő programok tartalmi tervezését, a megyére kiterjedő kapcsolatokat. ÍJ KeletRégi igazság, hogy jelentős mértékben meghatározza egy gyár egész évi tevékenységét, hogyan dolgozott a kollektíva az év első negyedében. Ilyenkor adódik általában a legtöbb probléma, ezek sikeres megoldása biztosíték a következő hónapokra. A tények azt . mutatják: a Nyíregyházi Vas- szerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalat (Vagép) sikerrel teljesítette első negyedéves tervét. Erre az időszakra 53 millió forintos árbevételi tervet határoztak meg, amit 59 millióra teljesítettek. Eredményesnek bizonyult az év elején végrehajtott szervezési intézkedésük, amelynek során a szervizüzemben szétválasztották a két műszak kollektíváját. . Bevezették a műszakvezetői rendszert, az önmeózást, s ez jobb munkára ösztönzi a dolgozókat. Ennek eredményeképpen nőtt a termelékenység, kevesebb lett a reklamáció. Egyik legfontosabb eredményük, hogy jelentősen emelkedett az egy dolgozó által előállított termelési érték, 7 százalékkal haladja meg a legutóbbi időszak mutatóit. Idei árbevételi tervük 22 millió forinttal több, mint a tavalyi, s eléri a 214 millió forintot. A vállalat legfontosabb feladata a szolgáltatások színvonalának emelése. Az idén 87 millió forint értékű szolgáltatást terveznek, s ezen belül újdonság, hogy a múlt év végén átvették a KPM-től a gépkocsik zárt technológiai vizsgáztatását. Ez nagyobb feladatot ró a korábbiaknál a vállalatra, de a a szolgáltatást igénybe vevőknek kevesebb utánajárást jelent. Országos gond, hogy a személygépkocsi-tulajdonosok nagyon nehezen és drágán tudják beszerezni járművükhöz a csomagtartókat. A nyíregyházi üzem már tárgyalásokat folytat a Mobillal, amely szerint ezentúl Nyíregyházán készülnének majd a csomagtartók. Az új termék prototípusa már elkészült — egyébként többféle változatot terveznek — s a vállalat évente akár 15 ezer darab csomagtartó gyártására is képes. Miskolcon rendeztek nemrég különböző ipari vállalatok részvételével egy hiánycikkbörzét, amelyen részt vett a Vagép is. Itt került szóba a csomagtartók problémája, de a hullámrugók ügye is, amelyeket szintén a Vagép gyárt, évente 800 tonnát. Az utóbbi időben értékesítési gondokkal küzdöttek, hiszen a bútoriparnak e termékből évente csak 400—500 tonna az igénye. A börzén azonban kiderült, hogy több bútorgyártó üzem nem tud a nyíregyházi hullámrugókról, s ennél sokkal drágább, de semmivel sem jobb alkatrészeket használ., Az ottani tárgyalások eredménye: már eddig ötven tonnával több hullámrugót rendeltek a bútoripari üzemek a Vagéptől, mint a korábbi időszakokban, ami nagymértékben segít készárutermelésük eddigi gondjain. (bg) Számba vette az elnökség az 1979. évi ismeretterjesztő munka lényeges eredményeit és a tennivalókat. A megyében egy év alatt 10 334 ismeretterjesztő foglalkozást tartottak — a hallgatósággal töltött órák száma meghaladja a 24 800-at. A TlT-rendezvé- nyeken egy év alatt 270 ezren vettek részt, ahol változatos ismeretszerzési lehetőségek között bővíthették tudásukat. A rendezvények egyedi előadások, tudományági sorozatok, vegyes sorozatok, komplex sorozatok, szabadegyetemi és nyári egyétemi foglalkozások voltak. Az egyéb rendezvények sórában- a legkedveltebbek: országjárás, a tanulmányi séta, szakkör, baráti kör, laboratóriumi gyakorlat, filmklub, tudományos Vetélkedő, távcsöves bemutató, kiállítás, speciális témákat felölelő foglalkozás.
