Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-29 / 99. szám
1980. április 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Bizalom, érdek, munka — És mennyire önálló ön a munkahelyen? Az állami díjas építés- vezető, Dávid Béla erre így felel: — Megkapom a feladatot, a munkát. Azután senki nem zaklat. A meghatározott időben jelentem, mit végeztünk. Amikor elvégeztük feladatunkat, megnézik. Maximális a bizalom, ami annak az eredménye, hogy sosem mondok mást, mint ami igaz, és soha nem spekulálok máson, mint azon, hogy a feladatot a legjobban végezzük el. Ezek a mondatok, amellett, hogy szép programot és munkastílust fejeznek ki, sok más tanulságot is tartalmaznak. Olyanokat, melyek nemcsak a vízügy berkeiben érvényesek, de általában is igazak. Ezek közül az első és legfontosabb: adott egy kulcshelyzetben lévő ember, aki az, ami. Adott tehát egy építésvezető, akire 238 kilométernyi Tiszát bíztak, annak partvédő műveivel, medermunkálataival. Egy építésvezető, aki valóban az, tapasztalattal és tudással, szakmaszeretettel és -ismerettel. Tehát nem botcsinálta valaki, nem olyan. akinek azért ez a munkája, mert ezt találták számára. Következik ebből egy másik igazság is. Ha a kulcshelyzetben olyan ember van, aki oda való, az kapjon bizalmat. Kölcsönös érdek ez. A munkáltatóé és a munkavállalóé egyaránt. Aki tud, azt hagyni kell dolgozni, hiszen aki tud, annak úgy sincs más célja, mint a- rábízott feladatot a legjobban megoldani. A kockázat ebben az esetben a legkisebb. Ehhez természetesen kell a kiválasztás gondossága, másrészt annak tudomásul vétele: a vezetés nem akkor okos, ha okosabbnak akar látszani, mint az, aki valamihez — éppen a kiválasztás bizonysága szerint — amúgy is ért. Így válik aztán az okos kiválasztás és a bizalom anyagiakban kifejezve olcsó, a gyakorlatban a leggazdaságosabb és leghatékonyabb beruházássá. Bárdolatlan dolog, az már igaz, ha az ember az emberről mint beruházási tényezőről szól, de ha az az igazság, akkor ne hallgassuk el. Aki megkapta a feladat tot, ért hozzá, mellé megkapta a bizalmat, az biztos, tud és akar is bizonyítani. Vagyis kifejtheti tudását, mai csúnya kifejezéssel megvalósíthatja önmagát. Több lesz tehát mint egyszerű munkavállaló, alkotóvá válik, tudatosan és felelősséggel dolgozó emberré. Spekulációi a jobb munkát szolgálják, s nem azt, hogy a rossz munkát miként adhatná el jóként. Mint Dávid Béla munkája is bizonyítja, az, amit embereivel alkot, a legtöbb laikus szemlélőnek nem nyújtja a látványosságot. Nélkülözhetetlen munka, ő tudja, akik csinálják, szintén. Tehát nem a külvilágnak szánt látvány, reklám, feltűnés sarkallja őket, hanem a fontosság, felelősség, kötelesség, közhaszon. Hogy mindez így (lenne) természetes? Igen. Amiért mégis fel kell eleveníteni egyébként ismert igazságainkat, annak mégis oka van. Többek közöt tévelygéseink ag. érdekviszonyok rengetegében, a feltűnni vágyás külsőséges jeleinek hajszolása, az önnön fontosság örökös igazolgatása, akár mások rovására is. Tanulhatunk egyszerű végrehajtást és lehetőséget az építésvezető programjából. Bürget Lajos Javítják az anyagellátást Csatlakozás az „ötök“-hez Mint ismeretes, megyénk három építőipari vállalata, a SZÁÉV, a KEMÉV és az ÉPSZER, valamint a két hajdúsági építőipari vállalat együttműködési megállapodást kötött, amelynek értelmében a vállalatok létszámátcsoportosításokkal, technikai eszközökkel és egyéb módon kölcsönösen segítik egymást. A közelmúltban a SZÁÉV nyíregyházi központjában ülésezett az együttműködésben részt vevő vállalatok igazgatói tanácsa. Az ülésen az „ötök”-hez csatlakozott a’ Budapesti Építő- .anyag és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat, közismert nevén az ÉPTEK. A csatlakozó gyűlésen bejelentették: az ÉPTEK még az idén lerakatot hoz létre a SZÁÉV és a KEMÉV nyíregyházi telepén. Ezzel javul a két szabolcs-szatmári építőipari vállalatok anyagellátása és a fővárosi vállalat raktárkapacitása is. [ Kulcsra zárt összkomfort? Közösség e a lakótelep ? A városépítők talán soha nem hozhattak volna létre egymástól annyira elszigetelt otthonokat, mint a tömbházak emeletein öszezsúíolt lakások. Az első lakótelepek átadásával egyidőben megszólaltak azok. akik az emberi együttélés normáit, a társas kapcsolatokat féltették a városiasodás betonpalotáitól. Igen sok cikk, tanulmány megjelent a témáról, a Hazafias Népfront bizottságai, a körzeti pártszervezetek akciókkal, közös programokkal igyekeznek kimozdítani a holtpontról a lakótelepen élőket: a közelség ne távolítsa el őket egymástól, a kulcsra fordított, .ajtót ne csak másnap hiűrikába menet nyissák ki. „Nem tudtam megszokni" E n fázom, te fázol, ő fázik. Mi szidjuk a tavaszt. A bácsi leül velem szemben. A nyugdíjas délelőtti séta állomása a presszó, a „hosz- szúra” kért duplával és az egy deci borral. Előbb néz, aztán szól is, talán a szó jobban esik a nyugdíjas magányban, mint az a kávé és a bor, ami lehet csak alkalom a szóhoz. — Hideg van. — Bizony. — De itt ez a tulipán. Az asztalunkon LECKE a vázában kinyílt piros tulipán. Láttam eddig is, de szégyenkezem, mert szó kellett hozzá, hogy örömet adjon. — Azért csak kinyit — mondja az öreg — csak tudja a dolgát. — Hát... — Elhiheti: csak az ember didereg. Viszi a nagykabátot. A buta virág meg, a szabadban is kinyílik elsejére ... — Tudja a dolgát? — Nem kérdezni akarok, csak visszaadom a szót, a meséhez. — Tíz éve? Tizenegy? Május elsejére havas eső esett. Nagykabátban vonultunk . .. — És a virágok? — Nyitottak a hóban. — Megfagytak? — Elolvadt tőlünk másnapra a hó! — Hány éves, bátyám? — Hetvenegy. — És miért Kezdi végleges külső képét elnyerni a nyíregyházi Szamuely lakónegyed. A MÁV-állomás mellett 799 lakást épít a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat kollektívája. (Elek Emil felvétele) Á növekedés 1,4 millió liter A tejtermelés győztesei Negyedik alkalommal hirdették meg tavaly az országos tejtermelési versenyt, amelynek megyei eredményhirdetésére szombaton, április 26- án került sor Mátészalkán, a tejipari vállalat helyi tejpor- gyárában. A versenyre valamennyi jelentősebb tejtermelő mező- gazdasági üzem, s több mint 12 ezer kisárutermelő nevezett be.. Az elmúlt esztendő eredményeiről elmondható, hogy valamennyi szektor növelte 1978-hoz képest tejtermelését, az állami gazdaságok például 7,6 százalékkal, a termelőszövetkezetek pedig 5,9 százalékkal több fejet értékesítettek, mint tavalyelőtt. A megyei verseny eredményei: Az egy tehénre jutó tejtermelésben a nagyüzemek közül első helyen végzett a beregdaróci Barátság Termelőszövetkezet, ahol 4350 literes átlagot értek el. Második helyen a Szamos menti Állami Tangazdaság, harmadik helyen pedig a tarpai Esze Tamás Termelőszövetkezet végzett. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó tejértékesítés kategóriájában a nyíregyházi főiskolai tangazdaság szerezte meg az első helyet 96 ezer literrel, második lett a Ti- szalöki Állami Gazdaság, míg a harmadik a tiszaszal- kai Búzakalász Termelőszövetkezet. Az előző évihez viszonyított tejtermelés növelésében a hodászi Béke Tsz lett az első, 130 százalékos eredményével, második helyet szerzett a sényői Zöld Mező, harmadik helyet pedig a Nyír- madai Állami Gazdaság. A kistermelők közül a legtöbb tejet Nevelős Sándor, rozsrétszőlői lakos értékesített az elmúlt- esztendőben összesen 45 750 litert. Itt második lett a versenyben Nagy Zoltán lónyai lakos, s harmadik Lelesz István kálmán- házi gazda. Az egy tehénre jutó átlagos tejtermelésben első helyen végzett Kiss Sándor gyulaházi lakos, aki 6422 litert ért el, míg a második Tóth Adolf varsánygyürei, a harmadik pedig Kobzos Sándor tiszaeszlári kistermelő lett. Országos második helyezést ért el a Kemecsei Állami Gazdaság, ahol a 100 hektár területre jutó tejtermelés meghaladta a 126 ezer litert. A legtöbb tejet értékesítő kistermelők közül harmadik lett az országban Molnár Gyula, dombrád-bárányházi lakos, aki 16 tehenet tartott, s több mint 50 ezer liter tejet értékesített. Tizenöt esztendővel ezelőtt költöztek az első lakók Nyíregyháza Stadion utcai lakótelepének tanácsi bér és szövetkezeti lakásaiba. Az itt élők azóta folyamatosan cserélődtek, ma már nemcsak fiatalok, hanem középkorú és idős családok is vegyesen lakják az itteni házakat. Csernyus Attiláné, a konzervgyár iktatója 14 éve él ezen a területen. — Mégsem tudtam megszokni az itteni életvitelt — mondja a fiatalasszony. — Egyéves a harmadik gyerekünk, kicsi lett a lakás, építkeztünk a Ságvári lakótelepen. Nemcsak a lakás szűk, szegényesek az emberi kapcsolatok is. Még ahol az asszony gyermekkondozá- sin van, jobban összejönnek a családok. De sok szomszédról még azt sem tudjuk, hol dolgozik, hogyan él. Közös megmozdulásra akkor emlékszem, amikor a rovarirtás miatt minden család érdekelt volt a megjelenésben a lakógyűlésen. Különben az ilyen összejövetelekre is inkább az idősebbek mennek le. Kövérkés fiú — alig tíz— tizenkét éves lehet — kutyát idomít a zöld gyepen. Rácsodálkozik a kérdésre: miért ne lehetne ezt a műveletet a füvön csinálni? Neki is ugyanolyan jogai vannak, mint a többi lakónak ... Hogy ezt valaki. valakik rendbe tették, gondozzák, az őt nem zavarja. Sportolni a többiekkel? Legyint a kérdésre. ő nem f áraszt ja magát, legalább a kutya -azt- csinálja, amit parancsol neki... Találomra csengetek be a Stadion utca 22. szám alá Pradlik Lászlóékhoz. Novemberben költöztek ide, az édesapa traktorvezető, az anya takarítónő. Két kisgyerekük van. A fiatalasszony igen korán észrevette a lakótelepen meghonosodott élet- szemléletet. Egymás után sorolja a negatív jelenségeket, látszik, nem először fogalmazza meg ezeket a dolgokat. mondta a virágot? — Mert úgy ült itt, mint akiben szomorú a kedv, pedig... — Pedig? — Másnapra meleg lett, ha ugyan érti... rtem-e? Nem vagyok benne biztos, de talán nem fázom úgy, és ha hiszünk a bölcsességnek, te sem fázol úgy, ő sem fázik úgy ... Nem szidjuk, csak hisszük a tavaszt. Akadt egy pillanat az életemben, amikor a legszebb virág volt a tulipán. Bartha Gábor „Szűknek érzem a falakat" — Kilenc évig laktunk az anyósomnál a repülőtér mellett. Ott még azt is tudtam, ha a szomszéd néni nem tudott elmenni a gyógyszertárba. Ha nem láttunk valakit egy ideje, bekopogtunk, mi van vele, nincs-e valami baja. Itt még a köszönést is alig fogadják. Fogalmam sincs, kik laknak a lépcsőházban. Ha lemegyek a ház elé a gyerekekkel, ők hamar találnak kis barátot. Ha én nem megyek oda annak az anyjához és nem mutatkozom be. nézzük egymást tíz méterről. Az egyik szomszéd- asszony mesélte: amikor egy hónapig szünet van az óvodában, senki nem vállalja el a lakók közül a gyerekét, pedig fizetne érte. — Már gondoltam arra, jó lenne, ha azonos foglalkozásúak laknának egy helyen, talán így hamarabb kinyílnának az ajtók egymás előtt. Ügy látom: az íróasztal szent most is, értelmiségi nem jár munkáscsaládhoz. A férjemhez is a gyerekkori barátai jönnek, asztalos, férfiszabó. Még a Holló' utcán együtt nőttek fel és most is úgy örülnek egymásnak. Szívesen mennék én is valamilyen közös rendezvényre, a házi munka után szűknek érzem a falakat. Kezdeményez a népfront A VI-os körzeti népfrontbizottság alelnöke, Németh Miklós, szintén a Stadion utcán lakik. A társadalmi munkába, a parkosításba, faültetésbe igyekeznek bevonni a lakosokat. Nem kőtelezőként hirdetik meg, jó példával járnak elöl. — Az az elszomorító, hogy az idősebbek kapáltak a ház előtt, a másodikról pedig fiatal fiúk nevetgéltek, s tették megjegyzéseket azokra, akik részt vettek a fásításban. Vannak jó akcióink, színvonalas munkát végez a nőbizottságunk. Már az is haladás, ha egy előadásra, közös programra többen eljönnek. — Vannak jó kezdeményezések a lakótelepi közösség kialakításában — összegzi az ilyen tapasztalatokat Tukacs Sándorné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára. — Sportnapokat rendez Jósaváros. A körzeti bizottságok rétegtalálkozók, társadalmi munka, sportprogramok szervezésével törekednek arra, hogy a lakótelep közösséggé váljon. Ehhez még sokat kell változtatni a szemléletünkön, a készen kapott javak és az emberi értékek megbecsülésén. Tóth Kornélia A leveleki Dózsa Termelőszövetkezetben a közelmúltban 300 adagos ebédlőt vehettek birtokukba a dolgozók. Képünk: Takács Jánosné ebédhez terít. (ElekEmil felvétele)
