Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-29 / 99. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 29. Egyre újabb részletei válnak ismeretessé az Egyesült Álla­mok iráni katonai akciójának. Képünkön: egy helikopter roncsa az akció színhelyén. (Kelet*Magyarország telefotó) Ülésezik a lengyel KISZ- kongresszus Kommentár Kalandor­kísérlet Ha az ember egy pillantást vet a nagy hírügynökségek anyagára, vagy — akár talá­lomra — csavargatja a rádió gombját, azt tapasztalja, hogy a naponta ránk zúduló hírözönnek most elképesztő­en, majdnem példátlanul nagy része foglalkozik a ku­darcot vallott amerikai kom­mandóakcióval. Mi tagadás, a téma még ilyen arányban is érdekli az embereket. így volt ez Entebbétől kezdve Mogadishuig, vagy akár a most Kuba humanitárius közreműködésével szerencsé­sen befejeződött kolumbiai túszszedő gerillaakciónál. Igen, az ilyen akciók em­berileg önmagukban is érde­kesek, és ha úgy tetszik, a valóság által produkált poli­tikai szuperkrimikről lévén szó. Ám a mostani esemé­nyekre való reagálás nem ilyen. Carter iráni kalandjá­nak hírét nem a krimiknek, vagy a tőlünk több szem­pontból is távoli események­nek kijáró borzongással fo­gadta a nemzetközi közvéle­mény, hanem a jeges rémület hideglelős vacogásával. Pártállástól és érzelmi alap­állástól függetlenül ezt a kalandot úgy fogadta a világ, hogy szinte mindenki a szó szoros értelmében a saját bőrén érezte a tragédia, még­hozzá a számára személy szerint is veszélyt jelentő tragédia szelét. Amit a Fe­hér Ház nem gondolt végig — pontosabban: végiggon­dolt, csak szokás szerint ha­talmi-választási érdekeinek alárendelt —, azt a nemzet­közi közvélemény egészséges önvédelmi reflexével azon­nal felismerte és levonta be­lőle a következtetést: ez a kudarcba fulladt, ijesztő ak­ció olyan esztelenül veszé­lyes volt a világ — igen, az egész világ! — számára, hogy kudarcánál csak a si­kere hozhatott volna nagyobb katasztrófaveszélyt! A jelen­legi, amúgy is feszült nem­zetközi helyzetben, a földke­rekség egyik legneuralgiku­sabb térségében pontosan ez a — mondjuk ki — felelőt­len kalandorkísérlet könnyen lehetett volna az a szikra, amely esetleg jóvátehetetlen — visszafordíthatatlan — láncreakciót indít el. Ez a felismerés süt át még az Egyesült Államok szövetsé­geseinek kötelességszerű, bá­gyadt szolidaritási nyilatko­zatain is. Nemcsak a tekintélyes nyu­gati újságok, de tekintélyes nyugati politikusok is alig titkolt rémülettel emlékez­tetnek a Carter-kabinet ed­dig már ezerszer szóvá tett megbízhatatlanságának, kö­vetkezetlenségének, kiszá­míthatatlanságának újabb riasztó bizonyítékára. A Kö­zös Piac tagállamainak — Japánnal együtt — különle­ges okuk van az aggodalom­ra. Washington, az ígérgetés és a zsarolás egész eszköztá­rát felvonultatva, olyan ala­pon vette rá a nem egyszer nagyon is vonakodó szövet­ségeseit az Irán elleni ko­molyabb gazdasági-politikai szankciók kilátásba helyezé­sére, hogy „ellenkező eset­ben” maga az Egyesült Álla­mok „kénytelen lenne” ka­tonai lépésekhez folyamodni. És mikor a szövetségesek „kisebbik rossz” jeligére be­adták a derekukat, jött a — szokás szerint megkérdezé­sük nélküli — katonai lé­pés ... Mindezek fényében meg­kockáztatható az a kijelentés, hogy az életveszélyes ameri­kai kalandnak hosszabb tá­von talán valami haszna is lehet. Talán mind a nyugati — benne az amerikai — köz­véleményt, mind a vezető po­litikusokat a korábbinál job­ban elgondolkoztatja: milyen áron kell — kell? — szolgál­niuk a jelenlegi washingtoni vezetés vélt, vagy valóságos hatalmi érdekeit? Varsóban hétfőn délelőtt megnyílt a Lengyel Szocialis­ta Ifjúsági Szövetségek föde­rációjának második országos kongresszusa. A hárommilli­ós tagságot mintegy 1700 kül­dött képviseli. A falusi, a dolgozó és a katonafiatalokat egyesítő föderáció legfelsőbb fórumának tanácskozásán részt vesznek a testvérszer­vezetek küldöttségei, így a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja is, ame­lyet Maróthy László, az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KISZ KB el­ső titkára vezet. A kongresszust és a fiatal­ságot beszédben üdvözölte Edward derek, a LEMP KB első titkára. Értékelte a szö­vetség megalakulása óta el­telt négy év munkáját, és megállapította, hogy az sike­got a "haza javára végzett (Folytatás az 1. oldalról) Ne engedjék meg a hetve­nes években kialakult tudo­mányos, kulturális, művelő­dési és sportcserék struktú­rájának felbomlását, seperjék el az útból a bizalom és a kölcsönös megértés kialaku­lásának és fejlődésének aka­dályait. Határozottan lépje­nek fel Washington ama el­képzelései ellen, hogy Nyu- gat-Európára testálják a vi­lágcsendőr beosztottainak szerepét, mert ez ellentmond a nyugat-európaiak nemzeti érdekeinek, és azzal fenyege­ti őket. hogy hazájuktól tá­voli kalandokba keveredhet­nek. Leplezzék le a béke és az enyhülés ellenfeleinek al­jas cselszövéseit, militarista terveiket, törekedjenek arra, hogy a tömegtájékoztató esz­közök ne a háborún és a fegyverkezési hajszán élős­ködőket, hanem a békét, az európai népek közötti köze­ledést szolgálják. A háború veszélyét az európaiak csak egyesült erővel háríthatják el — azok, akik a szocialis­ta Európában és azok, akik annak tőkés részében élnek. A béke, a népek biztonsága és a szocializmus — elvá­laszthatatlan. Borisz Ponomarjov így folytatta: a népeknek tudni­uk kell, hogy a Szovjetunió mindenkor teljesíti kötelessé­gét, amely abból fakad, hogy békeszerető állam. Azt is tud­niuk kell, hogy nem létezik semmiféle szovjet katonai fe­nyegetés. A Szovjetunió nem tervez és nem is szándékozik megtámadni sem nyugat­európai, sem más országokat. A Szovjetunió kész együtt­működni minden békeszere­tő erővel abban a történelmi ütközetben, amely a béké­ért, a háborús veszély ellen és azért folyik, hogy Euró­pa megmeneküljön egy pusz­tító háborútól. A felhívást, amelyet talál­kozónkon elfogadunk — mondta befejezésül Pono­marjov — az a gondolat hat­ja át, hogy a háborút ellen­ző összes erőknek: kommu­munkában, a hazafiasság és az internacionalizmus szel­lemében. Emlékeztetett ar­ra, hogy az országban sok még a nehéz, megoldatlan probléma, amelyekről teljes nyíltsággal szólt a LEMP VIII. kongresszusa, de az or­szág megfelelő gazdasági erő­vel rendelkezik a nehézségek fokozatos megoldásához. Az első titkár felhívta a fiatalokat, hogy küzdjenek a negatív jelenségek ellen, és biztosította őket, hogy az or­szág minden rendelkezésére álló módon segíti boldogulá­sukat. Beszédének befejező részé­ben Edward Gierek hangot adott az egész lengyel nép nyugtalanságának a nemzet­közi helyzet feszültsége miatt, amelyet az imperia­lizmus erőinek agresszív po­litikája váltott ki, és állást foglalt az envhülés, a lesze- ' rélés es a béke ügyé mellett. nistáknak, szocialistáknak, szociáldemokratáknak, más politikai pártok és társadal­mi mozgalmak, keresztény mozgalmak képviselőinek egyesíteni kell erőiket. A bé­ke közös kincsünk, és mi mindig készek voltunk, s ma is készek vagyunk min­den előzetes feltétel és hosszabb előkészület nélkül leülni a béke tárgyalóaszta­lához mindenkivel, aki erre hajlandó. Illatok bolgár földről Aligha akad olyan Bulgá­riában járt turista, aki ne hozna haza ajándékba egy­két üvegcse rózsaolajat. Nem is csoda: a bolgár föld — kedvező talaj- és klimatikus adottságai révén — különö­sen alkalmas a rózsatermesz­tésre. Legalább ennyire fon­tos a fejlett agrotechnikai eljárások felhasználása is a különböző éterolajok kiváló minőségének biztosításához. A rózsaolaj-készítésnek Bulgáriában több évszázados hagyománya van. A keletről származó virág számára ki­tűnő a Balkán-félsziget ég­hajlata — különösen a ka- zanliki völgy alkalmas a ró­zsatermesztésre. Fokozatosan új kultúrák is elterjedtek (köztük a leghíresebb épp a kazanliki típus). A bolgár rózsaolaj minő­ségének magas szintjét mu­tatja, hogy szinte az egész világon ez számít mércének, s a legnevesebb kozmétikai gyárak is minden további fi­nomítás nélkül fel tudják Lemondott Vance Az Iránnal szemben tett amerikai katonai lépések el­leni tiltakozásul lemondott Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter. A minisztéri­um több vezető munkatársa hír szerint követi a lépést. Vance döntése újabb sú­lyos csapás a Carter-kor- mány amúgy is gyorsan csökkenő hazai és nemzetkö­zi tekintélyére. Vance ko­rábban több demokrata kor­mányban szolgált és a Car­ter-kabinet nemzetközi szempontból legismertebb, legtekintélyesebb tagjának számított. A CBS hálózat értesülése szerint Vance korábban kö­zölte az elnökkel: ha katonai lépéseket tesznek az iráni amerikai túszok kiszabadítá­sára, lemond. Vance egyaránt elutasította az iráni kikötők elaknásítására, a tengeri zár­ra, valamint a múlt heti (csúfos kudarcot vallott) kom­mandóakcióra vonatkozó ter­veket. A külügyminiszter után ál­landó helyettese, Warren Christopher veszi át az ügyek intézését. Vance a vá­lasztások után mindenkép­pen megvált volna tisztétől. Lehetséges utódai között em­legették (Carter kormányon maradása esetén) Christo- phert, Lloyd Cutler, fehér házi tanácsadót, valamint — az illető cáfolatai ellenére — Zbigniew Brzezinski nem­zetbiztonsági főtanácsadót. Képünkön: Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. (Kelet-Magyarország telefotó) használni számos termékük­höz. Ugyanakkor tévedés azt hinni, hogy a kölnivizek, parfümök készítése a rózsa­olaj egyetlen felhasználási területe — legalább ennyire fontos gyógyászati alkalma­zása. Gyógyító hatását első­sorban asztma, epehólyag és máj megbetegedések esetében hasznosítják. Bulgária a levendulaolaj­termelésben is világelső — ezt különleges illata miatt szintén szívesen vásárolják a kozmetikai cégek, s emellett a szappanfőzés egyik alap­anyagául is szolgál. Nyugat- Európa szinte minden orszá­ga rendszeres vevőnek szá­mít, de szállítanak az Egye­sült Államokba is. A.menta­olaj ugyancsak híres termék: finom, minden keserű íztől mentes aromáját előszeretet­tel használja fel az élelmi­szeripar. Széles körben is­mert más bolgár olajfajták (így például a fenyőolaj) ki­tűnő minősége is. Mindennek tudatában ért­hető, hogy a rózsaolaj-készí­tés évszázados tradíciójú mesterségből napjainkra igen korszerű iparággá alakult át — s az is, hogy a kis üveg­cséket továbbra is megtalál­juk a Bulgáriából hazatérők csomagjaiban. (szegő) Szocialista horizont Kiváló vállalat a SZÁÉV (Folytatás az 1. oldalról) vállalat múlt évi munkáját értékelve kiemelte, hogy nemcsak a megyehatáron be­lül értek el szép sikereket, de Budapesten is jelentős sze­repet játszottak az építkezé­sekben, s tovább növelték a magyar építőipar hírét kül­földön is, hiszen az Ungvá- ron épített szálloda mester­munka volt. Dr. Tar Imre a megyei pártbizottság nevében fejezte ki elismerését a megye fej­lesztésében elért eredményei­kért. Külön kiemelte, hogy a megye legnagyobb építő­ipari vállalata a korábbiak­nál nehezebb feltételek, ma­gasabb igények, követelmé­nyek mellett érte el a meg­tisztelő címet. Szólt a megye építőipará­nak fejlődéséről, a következő években rájuk váró felada­tokról. Ennek értelmében 1980 és 1990 között mintegy 60 milliárd forint értékű be­ruházást kell megvalósítani, amelynek 60 százaléka építé­si-szerelési munka lesz. Nagy feladatok várnak az építő­munkásokra, akiktől azt vár­ja a megye egész lakossága, hogy tudásuk legjavát adva munkálkodjanak. Ezt követően nyíregyházi úttörők köszöntötték a ven­dégeket, s a „Kiváló Válla- lat”-tal járó oklevelet Szilá­gyi Lajos adta át Kanda Pál igazgatónak. Ezután került sor a miniszteri kitüntetések átadására is, melyeket hét SZÁÉV-dolgozó kapott: Ve­ress Lajos karbantartó-vil­lanyszerelő brigádvezető, Linzenbold Zoltán lakatos brigádvezető, Hajzer Gábor burkoló, Czégény András kő­műves, dr. Nagyőszy Béla termelési osztályvezető, dr. Kovács Tibor jogi és igazga­tási osztályvezető és Hideg Éva tervcsoportvezető. Raj­tuk kívül 90 dolgozónak ado­mányozták a vállalat kiváló dolgozója címet. * Ünnepi termelési tanács­kozáson vehette át tegnap délután a ZÖLDÉRT Válla­lat kollektívája az 1979-es jó munkáért járó elismerést, a Kiváló Vállalat címet jelké­pező oklevelet. A Krúdy moziban tartott összejövetelen részt vett dr. Pénzes János, a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­ja, a megyei tanács elnöke, Panák László, a ZÖLDKER Vállalat vezérigazgatója, dr. Szamosközi Géza, a SZÖ- VOSZ osztályvezetője és Szemján Tibor, a nyíregyhá­zi városi pártbizottság titká­ra. Fábián Pálnak, a vállalat szakszervezeti bizottsága titkárának megnyitója után Hunyadi János, a vállalat igazgatója ismertette azokat az eredményeket, melyek alapján immár tizedszer nyerte el a vállalat a kitün­tető címet. Elmondta, hogy a ma már több, mint negyven mező- gazdasági termelőszövetke­zettel, ÁFÉSZ-szel kapcsolat­ban álló vállalat olyan társu­lásokat létesített, melyek a termelés és a forgalmazás ér­dekeit egyaránt jól szolgál­ják. Munkájukat minősíti, hogy sikerrel birkóztak meg a legutóbbi, rekord burgo­nyatermés tárolásával és értékesítésével, és eddig nem látott mennyiségű almát, 110 ezer tonnát exportáltak a Szovjetunióba. Növeli telje­sítményük értékét, hogy a la­kosságnak is az eddigi leg­többet, tízezer tonna almát adhattak el. Növelték a zöld­ség és a nyers gyümölcs el­adását is. Sokasodó tenniva­lóikat azonos létszámmal ol­dották meg. A vállalat .igazgatója után a ZÖLDKER vezérigazgatója emelkedett szólásra, aki né­hány rövid, méltató szó kí­séretében adta át a ZÖL­DÉRT kollektívájának a ki­tüntető okiratot. Dr. Pénzes János, a megyei pártbizottság, a városi párt- bizottság, az ágazati pártbi­zottság és a megyei tanács üdvözletét tolmácsolta. Kü­lön kiemelte a szocialista bri­gádok élenjáró szerepét. Hangsúlyozta, hogy sajátos ágazatot képvisel a ZÖL­DÉRT, hiszen feladataikat csakis a termelőüzemekkel szoros kapcsolatban láthat­ják el, így gondoskodhatnak a lakosság ellátásáról és az exportáruk minőségének, mennyiségének növekedésé­ről. Különösen nagyok lesz­nek most a feladatok — mondotta —, hiszen a párt XII. kongresszusán is han­got kapott, hogy a népgazda­sági egyensúly helyreállí­tásában nagy szerep jut a mezőgazdasági termelésnek és értékesítésnek. Beszéde végén dr. Pénzes János azt az oklevelet adta át a vállalat dolgozóinak, me­lyet a kereskedelmi vállala­tok számára hirdetett orszá­gos újítóverseny első helye­zettjeként érdemeltek ki. Az ünnepség végén a leg­jobban dolgozó brigádok és dolgozók kitüntetésére ke­rült sor. A Kiváló Szövetke­zeti Munkáért elismerésben Fazekas Istvánná, Csizmadia Sándorné és Galambvári Ti­bor részesültek. Nyolcvanhá­rom brigád kapott különböző kitüntetéseket, a kiváló dol­gozók száma pedig 89 volt. * Kiváló címmel tüntették ki a Gávavencsellői VICTORIA Cipőipari Szövetkezetét. A hétfőn délelőtt megtartott ünnepi közgyűlésen részt vett dr. Tisza László, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Gávavencsellőn az elmúlt évben 280 ezer pár női cipőt és csizmát gyártottak. Ter­mékeiket keresik és szívesen vásárolják az NSZK-ban és az USA-ban, ahová 95 ezer párat szállítottak. A szocia­lista országok közül az NDK- ba és Lengyelországba 165 ezer pár női lábbelit expor­táltak. Ezenkívül a hazai vá­sárlóknak is jut a gávaven­csellői cipőipari szövetkezet termékeiből. Tavaly az árbe­vételük meghaladta a 124 millió forintot, ami közel öt­ven százalékkal több, mint 1978-ban volt. ősszel adták ét az új üzemcsarnokot, amiben korszerű körülmények között, tágas, világos műhelyben dol­gozhatnak a szövetkezet tag­jai, s jól felszerelt szociális létesítmény is rendelkezésük­re áll. 1980-ban a terveik sze­rint 350 ezer pár női cipőt gyártanak, s az árbevételük eléri a 140 millió forintot. A hétfői ünnepségen a Ki­váló Szövetkezet megtisztelő címet Kónya Lajos, az OKISZ elnökhelyettese nyúj­totta át Honfi Árpádnak, a szövetkezet elnökének. Föl­dest Imre modellőr és Tóth Ferenc cipész Kiváló Munká­ért kitüntetésben részesült. A szövetkezet két tagja Kiváló Dolgozó kitüntetést, 94-en pedig pénzjutalmat kaptak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom