Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
1980. április 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 JEGYZETEK Permetezés, minőség S ok száz, ezer liter per- metlevet kiszórtak már a gyümölcsösökben, jócskán benne vagyunk a permetezési időszakban. Nap, mint nap látni a gépeket a kertekben, sürögnek- forognak a fák körül. Fontos is, hiszen az időjárás késleltette ezt a munkafolyamatot, pedig a gyümölcs, különösen az almatermesztésnek egyik fontos művelete a növényvédelem, ami óriási mértékben a minőség meghatározója is. A szükségesnél hosszabb ideig tartó, elhúzódó védekezés, vagy egy nap késés már tönkre teheti az addig végzett munkát, lerontja a minőséget. Az pedig egyetlen mezőgazdasági nagyüzemben sem lehet közömbös, mennyiért adják el a termést. Kétezer, vagy ötezer tonnás tételnél — ami nem ritka a termelőszövetkezetekben — a kilogrammonkénti tíz fillér is nagy pénzt, százezreket jelent akár pluszban, akár mínuszban. Ez pedig nem csekélység, amit csak úgy veszni szabad hagyni hanyagság, vagy nemtörődömség miatt. A tél végi lemosó permetezés idején a legtöbb gazdaság csak „lopta a jó időt”, mert akkor éppen szeles, esős, havas idő járta. Így több helyen egyenesen a „második” védekezéssel kezdték. A permetezési forduló optimális megtartása nagyban függ a munkaszervezéstől. Szerencsére mindenütt igyekeznek a lehető legrövidebb idő alatt elvégezni a permetezést, bevetnek minden használható gépet. A védekezés milyensége természetesen függ magától, a permedétől. A napkori Kossuth Termelő- szövetkezetben a permetlé elkészítésére a gépműhelyben szerkesztettek egy törzsal- dat-készítő szerkezetet. Ennek van egy olyan előnye is, hogy a raktárból kikerülő szerrel ember nem érintkezik, mert teljesen zárt folyamatban készül az oldat. Ezenkívül egyenletes töménységű, homogén a permetlé. így a perzselés szinte teljesen kizárt. Biztosan keresik a gazdaságok az évek óta megszokott, bevált külföldi növényvédő szereket. Ezekkel azonban egyre kevésbé találkoznak a kereskedelmi forgalomban, helyettük több hazai gyártású és szocialista országból származót lehet vásárolni. Egy szemmel sem rosszabbak ezek, s nemcsak helyettesítendő szereknek kell ezeket tekinteni. Sőt annyival jobbak, hogy olcsóbbak. Ez pedig nem megvetendő előnye a takarékosabb gazdálkodásnak. Sípos Béla Elkerülhető balesetek O ** rvendetes dolog, hogy az ipari szövetkezetekben az utolsó négy évet figyelembe véve, 1979- ben csökkent az üzemi balesetek száma. A balesetek gyakorisága majdnem 6 százalékkal, a kiesett munkanapok száma pedig egyötöddel kevesbedett. Ami talán különösen jó: kevesebb szakmunkástanuló lett saját figyelmetlensége, vagy a rossz munkavédelmi körülmények szenvedő alanya. Ha a biztató jeleket említjük, aligha feledkezhetünk meg arról, hogy a Gávaven-- csellői Vegyesipari Szövetkezetben az elemi munkavédelmi előírások figyelmen kívül hagyása, a felelőtlenség emberéletet követelt, s egyáltalán nem vigasz, hogy a körültekintő vizsgálat a tragédia minden apró mozzanatát felderítette. Ez, csak a vizsgálódók szakértelmét dicséri, de az esemény súlyát jottányit sem enyhíti. Jó lenne, ha egyszer úgy sikerülne a tanulságokat levonni és közzétenni, hogy figyelmeztető erejével legalább attól óvja meg a dolgozókat, amit ők maguk elkerülhetnek. Különösen a vegyes- és a gépiparban munkálkodókra vonatkozik ez, hiszen a statisztika szomorú tanúsága szerint az ezekben az ágazatokban dolgozók testi épsége a legveszélyeztetettebb. Itt, pontosan kétszer annyi az ezer főre jutó balesetek száma, mint a többi iparágban. Figyelmet érdemlő azonban egy másik tény is: a legtöbb kiesett munkanap a faipart sújtotta, lényegesen több, mint a többi iparág megyei, illetve országos átlaga. Ha az okokat firtatjuk, számos olyan összetevőt találunk, melyeken több figyelemmel segíteni lehet. Mert a jobb karbantartással a gépek biztonságosságát is növelhetjük, s alighanem sokat segítene a nem több, hanem áttekinthetőbb, érthetőbb munkavédelmi utasítás. A balesetek minden csökkenés ellenére is magas száma a munka- védelmi oktatás hiányosságaira is rámutat, fényt vet arra, hogy nem az általános, hanem az adott munkahelyre, gépre vonatkozó ismereteket kell megtanítani, s ha kell, ismételtetni. Meg kell értetni, hogy a munkavédelmi berendezések, ha használatuk sokszor kényelmetlennek is tűnik, az ember legnagyobb kincsét, az egészségét hivatottak megóvni. Speidl Zoltán □ mikor a kora után érdeklődöm, sóhajtva közli: — Bizony, már hatvanharmadik éves vagyok. A felesége javítja ki, amikor szinte rendreutasítóan így szól: — Csak 62 vagy ... 1 így indul beszélgetésünk Muskóczky László mátészalkai kalapos mester műhelyében. Elöl tükrös „próbaterem”, pulttal, polcokkal. A rádióasztalon divatlapok, a Pramo, Modellhut, Pronuptia, Ez a divat példányaival, az „áru”: kész női és férfisapkák, kalapok tucatja; hátul, a műhelyben faformák, anyagok, varrógép. — A környéken, de egész Szatmárban egyedül vagyok. Meg tudom számolni az egyik kezemen, hogy hányán vagyunk a megyében. A múltkor hallottam, hogy Békés megyében egyetlen kalapos sincs. Kihaló szakma ez, uram, nincs utánpótlás. Valamikor, talán harminc éve, akadt egy tanulóm, de az is megszökött. Muskóczky László tulajdonképpen nem is szálkái; Kisvárdán született. 1936-ban tanulónak szegődött a fővárosA kisvárdai elektroakusztikai gyárban februártól új terméket gyártanak. Az úgynevezett HT 220/100 típusú nyomókamrás hangsugárzó újfajta technológiával készül. A hangsugárzók iránt hazánkban és a Szovjetunióban nagy az érdeklődés. A régi hangszórókkal szemben előnyük, hogy tölcsérjük erős műanyagból készül, így nem rozsdái. A kisvárdai üzemben egy mágnesező gép beállításával új gyártmánysort hoztak létre az említett termékek előállítására. Az alkatrészek nagy részét is a kisvárdaiak gyártják. Március elején ezer darab hangsugárzót szállítottak el az üzemből, a következő ezer darabot a közeli napokban szállítják a budapesti központba. Az év második felétől Kisvárdán nagyobb tételben gyártják a hangsugárzókat. Hangsugárzók Kisvárdáról DEVIZÁT PÓTOL A csillagfürt reneszánsza Itt Szabolcs-Szatmárban, de az országban is több-kevesebb, — inkább kevesebb — sikerrel próbálkoznak a gazdaságok a szója termesztésével. A szükség kívánja ezt. Az elmúlt években jelentős mértékben nőtt a különböző állatfajok húsának termelése, következésképpen az abrakta- karmány-igény. Az abraktakarmány fehérjetartalmát nagyobb hányadban importáljuk. Országos adat, hogy ma már évente több mint 650 ezer tonna fehérjetartalmú takarmányt hozunk be és ennek 90 százaléka szójadara. Drága takarmány, hiszen tonnája 1979-ben 290 USA-dollár volt. Szója helyett Az állattenyésztés fehérjeigénye állandóan nő, de évről évre növekszik a szójadara óra is. Ha azt akarjuk — márpedig akarjuk —, hogy a hústermelés gazdaságos legyen, keresni keli a módját, hogy az importfehérje egy részét hazai fehérjetartalmú takarmánnyal helyettesíthessük. Erre legalkalmasabb növény a csillagfürt. Takarmányozási kísérletek igazolják, hogy a csillagfürt etetése — a különböző állatfajoknál eltérő mennyiségben — lehetséges, vele helyettesíthető a szójadara. A csillagfürt termesztésének Szabolcs-Szatmárban nagy hagyományai vannak. Évtizedekkel ezelőtt talajjavító, termésfokozó hatásáért vetették, kedvelték. A vetésforgóban a csillagfürt azért szerepelt, hogy az utána következő búza, kukorica vagy burgonya nagyobb termést adjon. A csillagfürt a homok talajokon mélyre hatoló gyökereivel javítja az altalaj vízáteresztő képességét, elősegíti a mélyben lévő tápanyagok feltárását, növeli a talaj szervesanyag- és nitrogénkészletét. A csillagfürt kiváló zöldtrágya. Csillagfürt után az őszi búza 10—15 mázsa terméstöbblettel fizet. Mindezeket a jó és kedvező tulajdonságokat sokszor indokolatlanul háttérbe szorította a kemikália. A gazdaságok nagy adagú műtrágyákkal igyekeztek a savanyú homok talajokon is jobb termést elérni. Nagy kár volt a csillagfürtöt időről időre elfelejteni. Termelési rendszerben Most országosan a csillagfürt termesztését, a hagyományos termelőkörzetek határainak kiszélesítésével kívánják megoldani. Nemcsak a nyírségi, hevesi, somogyi homokhátakon, de az ország szinte minden megyéjében ajánlják a csillagfürttel való foglalkozást. A szervező és fejlesztő munkára a vajai II. Rákóczi Ferenc Termelő- szövetkezet gesztorságával a MÉM csillagfürt- és rozstermelési rendszer működését engedélyezte. Jósvay László, a rendszer megbízott igazgatója erről közölte; 1980 a szervezés éve. Először felmérik, hány gazdaság, mekkora területtel kíván csillagfürtöt termeszteni. Eddig 17 üzem jelentkezett. Tizenkét gazdaság szabolcsi, kettő zalai, egy-egy tsz borsodi, nógrádi, illetve Hajdú megyei. Az érdeklődés nagy és ebből arra lehet következtetni, hogy néhány év múlva a csillagfürt- termesztésnek országosan is erős bázisa alakul ki. Az elkövetkező két év fő célja — a szervező munka mellett a vetőmagháttér megteremtése. Ebben a vetőmagtermeltető vállalat aktívan közreműködik. Jelenleg mintegy 3900 hektárra fehér virágú, 1000 hektárra sárga virágú és 1200 hektárra keserű csillagfürtmag áll a gazdaságok rendelkezésére. Ez az indulás, de 1983-ban már 40—50 ezer hektár vetésterülettel számolnak a rendszerközpontban. Átalakított gépsorokkal A csillagfürttermesztés gyors felfutását lehetővé teszi, hogy különösebb gépi beruházást nem igényel. A gabonatermesztésben alkalmazott gépsorok némi átalakítással alkalmasak az előírt technológia teljesítésére. Ez, valamint a csillagfürt termelői árának felemelése, plusz a 20 százalékos árkiegészítés biztosítja a gazdaságos termesztést, a jövedelmezőséget. A legnagyobb nyereség természetesen az, amire már a bevezető sorokban is utaltunk : a csillagfürt 30—35 százalékos fehérjetartalmával importfehérjét, devizát takaríthatunk meg és erre napjainkban nagy szükség van. Seres Ernő TELJESÍTETTÉK AZ V. ÖTÉVES TERVET Radiátor és daru Kevesen mondhatják el magukról, amit a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben mondhatnak: 1980. április 4-e tiszteletére nemcsak teljesítették, de túl is lépték az V. ötéves tervre megszabott termelési értéküket: 838 millió forint helyett, 855 milliónyi terméket állítottak elő. A XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére tett vállalásuknak tehát becsülettel eleget tettek, sőt az árbevételt korábban „hozták” már. Az erre az évre 40 millió forintban megszabott szocialista exportjukból mindössze hétmilliónyi van hátra, ráadásul nem remélt tőkés exporthoz is jutottak. Egy svéd céggel közösen daruszerkezetet készítenek. A szövetkezet vezetői szerint ebben a kooperációban távolabbi lehetőségek is rejlenek. Az idén egyébként 255 millió forint értéket állítanak elő, változatlan termékszerkezet mellett: az ipari hűtőradiátor, a bel- és kültéri kapcsolóberendezés, a trafó- olajedény és a -tekercs szerepel termékeik listáján. Szakmunkásképzés Nyírbátorban, a Minőségi Cipőgyárban Hosszú Jánosné szakoktató egy harmadéves tanuló munkáját ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Cukorverseny ba Hozdik János kalaposmesterhez egy Kálvária téri kis műhelybe. Ezerkilencszáz- negyvenben „segéd úr” lett, de akkor meg egyből bevonultatták katonának az első pets, meg Weisz Simi csak boltban árultak. Én jártam a vásárokat. Igaz, jó tizenöt éve azt is meguntam. Belefáradtam, meg jött egy agyhártyagyulladás ... Hogy milyen .Kihaló szakmák nyomában A KALAPOS honvédekhez Aszódra. 1943- ban leszerelt, visszament a tanítómesterhez, Hozdikhoz. 1944 húsvétján bombatámadás volt Budapesten, édesanyja hazahívta Kisvárdára. A felszabadulás után, 1948- ban a debreceni iparkamara előtt mestervizsgát tett, októberben „szalont” nyitott Mátészalkán. — Akkor még sokkal kisebb volt a város, de nagyobb a konkurencia. Leleszi mester később beadta az ipart, Revolt az ötvenes években a maszek kalapos sorsa? Jobb erről nem beszélni. Akkor volt divat a lódenkabát és a simléderes sapka, nők pedig szinte nem is viseltek kalapot. Ahogy elnézem, készlete, tartaléka azért van. Selyem, bársony, szövet, különböző színekben, méretben várnak a formáló kézre. A fogasokon tájjellegű kalapok; az ecsedi kalap hátul csokros, a sza- mosszegi sima, keskeny szalagos, a csengeri vékony szalaggal, zsinóros. Ki, hogyan kívánja. Hogy ki veszi ezeket? Legtöbbször öregek. De nem ritka a fiatalja sem. A divat mindig változik, tehát a fejrevaló is ezzel egy időben alakul. Nőknél legújabb divat a légikisasszony- sapka, a tizenéves fiúk cow- boykalapok után érdeklődnek. Hiába, sok a westernfilm mostanában. — Probléma, gond mindig akad. Jelenleg például nem lehet kordbársony anyagot szerezni. Ha van Pesten, az" ottaniak már előre összevásárolják. Amióta ideköltöztettek, a vevőkör is gyengült, nem tudják, hogy hol vagyok. Amíg a Bajcsy-Zsilinszky utcán voltam, az „üzletsoron”, még hagyján. Ma már azt is lebontották majdnem. A mestert a KIOSZ Országos Központja „Jó Minőségért” jelvénnyel még 1969- ben kitüntette. Két mesterlevéllel ez is be van keretezve a falon. Nyéki Károly ötödik éve tart az a versenymozgalom, amelyet több Borsod megyei KlSZ-bizott- ság kezdeményezett „Fiatalok a több cukortermelésért” jelszóval. Az elmúlt évbai a szerencsi körzetben 39 gazdaság fiataljai, közöttük a szabolcsiak is versenyeztek. Eredménye volt a mozgalomnak, hogy a tervezettől 5,1 tonnával volt több a cukorhozam. A verseny az idén is folytatódik. A KISZ-szervezetek május 10-ig nevezhetnek és vetéstől a betakarításig tart a versengés. Közben a hagyományoknak megfelelően a cukorgyár szervezésében politikai, szakmai vetélkedőt is tartanak. A termelésben és a vetélkedőn legeredményesebb csapatokat két kategóriában díjazzák. Az első díj 5000 forint. Szabolcs- Szatmárból tavaly közel 20 csapat vett részt a versenyben jó eredménnyel, helyezéssel. Néhány gazdaság fiataljai már ez évi nevezésüket is elküldték a Szerencsi Cukorgyár répagazdálkodási főosztályára.