Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 17. Polpresszó A z ötlet valóban fiatalos. Igaz, a kényszer szülte, de már az a tény, hogy felismerték a lehetőséget, dicséretes lehetne. Miről is van szó? Tisza- szalkán a pinceklub adott helyet a politikai oktatásnak. A helyiség alkalmatlanná vált, keresni kellett mást. Olyat, ami lehetőleg nem hodály, kellemes környezetet kínál, jó, központi helyen van. A választás a presszóra esett. Ennek immáron két éve. A községi KlSZ-bizott- ság titkára, Halász László így beszél a folytatásról: Megegyeztünk az ÁFÉSZ- szel, hogy szeszmentes lesz a különterem a foglalkozás alatt. Megbíztunk négy fiatalt, hogy kézbesítsék a meghívókat. Feladatnak adtuk másoknak, hogy a mindenkori témához kutassanak a könyvtárban, s ha lehet, készítsenek kiállítást a presszóba. Aztán kihirdettük: nemcsak a tsz és ÁFÉSZ KISZ-esei számára nyitott a foglalkozás, szívesen várunk mindenkit. Az acélárugyáriakat épp úgy, mint a középiskolásokat, így kezdődött, s ma már elmondhatom: bevált. Az előadók először talán meglepődtek, de aztán hamar rájöttek: jó kis hely a presszó, a hatvan—nyolcvan fiatal önként és jó kedvvel vesz részt, a hangulat oldott, a kötetlenség vitára serkent. így vélekedett a járási ügyész, a rendőr, a tanár, a könyvtárigazgató, a sok jól felkészült, meghívott előadó. A most befejeződő oktatási idény összegezésre is módot nyújt. A KISZ-esek jó ideje gyűjtik a köz véleményét arról: milyennek találják ezt a formát. Sok dicséret, hasznos bírálat és észrevétel segíti a jövő KISZ-oktatás szervezését a polpresszóban. Hogy miért érdemel ilyen figyelmet a tiszaszalkai kezdeményezés? Csupán azért, mert rendhagyó, és bátor. Évek óta hallom ifjúsági vezetőktől, hogy küzdelmes dolog az oktatásban részvevők mozgósítása. Nyűg a szervezés, nem vonzó a környezet. kényszernek érzik, hogy iskola után a padokban, munka után rideg tanácstermekben ücsörögje-1 nek. nincsenek érdekelve a témákban. A tiszaszalkaiak azzal az egyszerű fogással, hogy a falu kellős közepébe és nyilvános helyre költöztették az ifjúságpolitikát, elvágták a gordiuszi csomót. Követték, hogyne követték volna, hiszen kell, a kiadott tematikát, de közben sorra vették azokat a kérdéseket, melyek foglalkoztatják a községben élőket. Ifjúság és takarékosság, lakásépítés, bűnözés, újféle életforma és életmód került a napirendekre. Csoda hát, hogy a környező községekből is át-átszoknak ide? A fiatalok szeretik a friss, fiatalos formákat. így természetes és jó. Szerencse, hogy a község idősebb politikai vezetői megértették ezt, s nem különcködést, hanem bátor kezdeményezést láttak ebben, s maguk is el-elmennek egy foglalkozásra. Azaz nem is foglalkozásra: polpresszós délutánra. M ost, amikor lassan azon gondolkodnak majd a KlSZ-veze- tők és propagandisták, hogyan lehet a jövő szezonban jobban dolgozni, lehet egy tipp a szálkái. Ók szívesen várnak bárkit, akár tapasztalatcserére, akár hallgatónak. Érdemes betérni, hiszen a politika is jobban esik, ha egy pohár jól behűtött kólát szopogat közben az ember, (bürget) Éheztette gyermekéi - börtönre büntették Környezettanulmány:a szoba üres, a ruhanemű a padlóra dobálva, a konyhában két ágy, egy szekrény, tűzhely és asztal. Piszok, rendetlenség mindenütt. E néhány sort Jónás Gábomé 24 éves, Nagyecsed, Ságvári úti lakos környezetéről készítette a gyámhatóság, amikor ötéves fiát másodszor is állami gondozásba vették. Jónásné alig szülte meg 1975-ben gyermekét, néhány hónap múlva állami gondozásba vették. Két évvel ezelőtt a család „C”-kölcsönnel lakást épített, s kérték, hogy a gyámhatóság a gyermek állami gondozását szüntesse meg. Az akkor már hároméves kisfiú hazament, de otthon az anyja mostohaként kezelte. Nagyobbik fiát rendesen öltöztette, a kicsi azonban koszosán, rongyokban járt óvodába. Sokszor látszottak meg rajta a kíméletlen verés nyomai, pedig a szomszédok többször is menedéket adtak az éjszakára kizárt gyermeknek. Előfordult, hogy rongyokba csavarva vitték a gyámhatósághoz a gyermeket, mert meg akarták mutatni: milyen sérüléseket okozott neki az anyjától kapott verés, s azt is elmondták, hogy amióta tetvessége miatt nem jár óvodába, ők adnak neki enni, mert otthon éheztetik. A gyámhatóság tavaly szeptemberben ismét állami gondozásba vette a gyermeket, az anya ellen pedig feljelentést tett a rendőrségen. A Mátészalkai Járásbíróság kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt Jónás Gábor- nét 7 hónapi szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. A szabadságvesztést Jónásnénak börtönben kell letölteni. Az ítélet jogerős. Védelem a termőföldnek Ha nem művelik, elvonják Mindjobban érvényre jut Szabolcs-Szatmárban az 1978. év elején hatályba lépett földvédelmi törvény — közölték a megyei hivatalban. Többek közt három fő alapelvet tartanak szem előtt: engedélyezéseknél a gyengébb termőföld kivonását részesítik előnyben: csak annyi területet lehet igénybe venni, amennyire valóban szükség van, a termelésből kivont földterület után — minőségtől függően — fizetni kell. A törvény megjelenése, 1978. január 1-től ugyanaz év április 30-ig 2360 hektár mezőgazdasági termőterületet vontak ki különböző célokra. De ezt megelőzően ennek évente ötszöröse is kívánásra került a megyében, ellenszolgáltatás nélkül. Sajnos, még mindig előfordul jogtalan, engedély nélküli földelvonás a megyében — szóltak erről is a földhivatalban. A törvény megjelenését követő rövid másfél év alatt nem kevesebb, mint tízmillió forint bírságot fizettek a megyében különböző vállalatok, hivatalok, szövetkezetek. Azóta csökkent az ilyen kényszerintézkedések száma, nagyobb a termőföld kímélése. S bár korántsem jellemző, mégis előfordult az elmúlt évben is, hogy pár esetben nagyüzemi gazdaságot bírságolni kellett földterület parlagon hagyása miatt. Egyéniek esetében pedig mintegy 150 hektár föld került állami tulajdonba, mivel volt gazdáik felszólítás ellenére is elhanyagolták a művelést. Ez évtől a földhivatalnál — több érdekelt szerv bevonásával — rendszeressé válnak az időközi határszemlék. A földhasznosítás, gyommentesség mellett vizsgálják a gyepterületek állapotát is. Tényleges hanyagság esetén itt is él a hivatal a törvényes bírságolási kezdeményezéssel, ami a földterület minősége, kataszteri értéke szerint növekszik. (a. b.) Konferencia az ifjúság egészségéről Továbbképző konferenciát rendeznek társadalmi, művelődési és egészségügyi szervek Nyíregyházán a megyei művelődési központban. Az április 19-én délelőtt sorra kerülő eseményen megvitatják a társadalmi és tömegszervezeti áktivisták feladatait az ifjúság egészséges életmódra nevelésében. A konferencián előadás hangzik el a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók feladatairól, a higiénés feltételekről, az egészséges testi és szellemi fejlődés biztosításában, az iskola-egészségügy helyzetéről. Részt vesz a konferencián dr. Pákozdy Lajos főorvos, az Országos Dohányzást Ellenzők Társaságának elnöke is, aki „A pedagógus és az egészségügyi dolgozó feladatai a fiatalkori dohányzás elleni küzdelemben” címmel tart előadást. Ingázók, ágybérlők, visszaigyekvők Tévéfilmet forgatnak megyénkben Időjárásmegfigyelő Kótajban Szinte teljesen titokban érkezett meg a stáb a faluba. Nem akartak fogadtatást, előkészületeket, olyannak akarták látni a községet, amilyen bármelyik hétköznapon lenni szokott. Hosszú, fárasztó napnak néztek elébe, így azonnal szét is széledtek. Az előőrs elment felderíteni a terepet, közben a futár meghozta az elektromosokat, s ez alatt a tanácsi és a tsz-vezetőkkel is beszéltek. A pár pillanattal azelőtt még kihalt, szinte alvó utcák egyszeriben megelevenedtek. Gyorsan híre szaladt, hogy Vállajon forgat a tévé. Több száz véleményt hallgatnak meg, több százan lesznek tehát a filmsorozat szereplői. A tervek szerint egy-egy részben öt-hat. esetleg tíz munkás életútját, döntésének körülményeit, családi helyzetét, eredeti és új környezetét mutatják be. Nagy ipari munkahelyeken, a fővárosban és Debrecenben keresték meg a riportalanyokat, akik hozzátartozóikkal együtt megszólalnak majd a filmben. Az első rész A változások sodrában címmel a társadalmi szerkezet mozgásairól szól. A második részben egy mai falusi család munkailletve foglalkozási szerkezetét mutatják be: Ki hogyan boldogul? címmel. Ingázók, ágybérlők, munkásszállásiak lesznek a további részek főszereplői, majd a visszaigyekvők, illetve a végleg elköltözött és új környezetükben meggyökerezettek közül ismerkedhet meg a néző né- hánnyal. A film bemutatását a téli hónapokra tervezik. Baraksó Erzsébet A magnósok utolsó hangpróbát tartanak, a rendező szívélyes szavakkal próbálja megnyugtatni az izguló riportalanyt, s eközben a sarkig nyitott kapuban már meg is jelenik a kamera és bekukucskál az udvarra. A csasorozat alkotógárdáját. Akkor is tekintélyes részt vettek fel megyénkben, most is itt készül jó néhány képsor. Csaknem ugyanaz a stáb dolgozik most is együtt. A hatrészesre tervezett dokumentumfilmsorozatot Korompay Márton Közeleg-e a tartós meleg idő? Tavasszal sokasodik a tennivaló az Országos Légkörfizikai Kutató Intézet kótaji mérőtelepén, ahol naponta kétszer vizsgálják meg a légkör és a talaj hőmérsékletét, s állapítják meg a lehullt csapadék mennyiségét. A Kótaj határában álló megfigyelőállomás egyike az intézet fenntartásában lévő 40 telephelynek. Felvételünkön: Kalenda Menyhért a meteorológiai naplóba regisztrálja a napi hőmérséklet adatait. (Császár Csaba felv.) A Bányász utca 7. számú házban az előőrs berendezkedett, kikeresték a legszerencsésebb látószögeket, s várták a folytatást. Óvatlan látogatónak ilyenkor már nem tanácsos belépnie, mert előbb-utóbb belegabalyodik valamelyik vezetékbe. A földön tekercsek, a házban állványok, lámpák. Az udvaron eközben a stáb éppen ráérő két tagja reménytelen kísérleteket tesz a sertések bete- relésére. Munkában a stáb. Korompay Márton rendező és Bucsi János operatőr a vállaji forgatáson. pó csap, a magnószalag forog, a kamera berreg — megkezdődött a forgatás. Ismerősöket láttunk viszont ezen a forgatáson, a nemrégiben bemutatott „Emberek a tanyákon” című ki- lencrészes dokumentumfilmrendezi, az operatőr Bucsi János, az író, a szerkesztő és a riporter pedig Kapusi Imre. Izgalmas témát választottak, arra vállalkoznak ugyanis, hogy a munkássá válás folyamatát megragadják, változó életünk kis rezzenéseit és nagy elhatározásait megörökítsék. A társadalom mozgásának, átrétegződésének összefüggéseit kutatják, különösen azt a folyamatot, mely a mezőgazdaságból az iparba áramlással lezajlott. Mint azt Kapusi Imre tájékoztatása alapján megtudtuk, megyénket azért szemelték ki ismét az egyik fő forgatási helyszínnek, mert Szabolcs- Szatmárban az erősen mező- gazdasági jellegűnek tartott megyében éppen napjainkban vélik tettenérni a munkássá válás folyamatát. TÍZMILLIÓS bírság Á tárgyalóteremből Olvasónk kérdezi: Az utóbbi hetekben néhány jósavárosi élelmiszer- boltban — lakóhelyemhez közel — többször hiába kerestem ömlesztett sajtot. Nem találtam például trappistát, ementálit. Már arra gyana- ikodtam, hogy a tejipar a ludas, mert nem szállít — ezt mondták az egyik boltban is — amikor meglepődve tapasztaltam, hogy a város más részein, akár az északi ABC-ben, akár a kórházzal szemben megfelelő a kínálat. Szeretném ezért, ha ilyen alapciikknél is megfelelő lenne az ellátás a hét minden napján. Kosaras Zoltán Ószőlő utca 99. Nyírlugos—Szabadság-telepen özv. Szakály Miklósné lakásán vesznek fel egy részletet. A riporter: Kapusi Imre. (Elek Emil felvételei) Hol a sajt? IV • ’ »I m.rnmurtUt'r ’WKSStk ’ír» -
