Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-01 / 78. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 2. Ha jön az idegen Jó úgy megérkezni, ha az ember azt érezheti, hogy szívesen látják, vár­ják. Szeretek Mátészalká­ra érkezni, a város hatá­rainál, bármely irányból megyek, tábla üdvözli az idegent. Nem az útszélen álló díszkapuk tesznek otthonossá egy várost, de otthonosabbá teszi az is­merkedés első perceiben. Nem szeretek vonaton menni Mátészalkára. Nem az üdvözlő tábla hiány­zik, még talán azt sem várom, hogy a hangosbe­szélőn köszöntsék a város (egyre több) vendégét, de valahol az állomás előtti téren sokan állnának meg egy ügyes idegenforgalmi reklámtábla előtt, ha azon lenne egy várostérkép, akár vázlatos is, ha az a szokványos módon eliga­zodni segítene. Tavaszo- dik. Egyre több lesz a vendég, és jó részük érke­zik vonaton. Persze nem késtünk el vele, de aho­gyan a kapuk megérték, megérné ez a tábla is ... (tha) FÉL ÉVSZÁZADOS ISKOLA Hatezren a „Baross“-bél Több, mint fél évszázados múltra tekint vissza Máté­szalkán a mezőgazdasági szakoktatás. Téli mezőgazda- sági iskolaként 1927-ben ala­kult a mai Baross László Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet elődje. Első épületei 1928— 30-ban készültek el, míg a je­lenlegi főépület 1952-ben, a mezőgazdasági technikum létrejöttével. Az intézetben nevelt mintegy hatezer szak­munkás, technikus és szak- középiskolát végzett szakem­ber megtalálható a megye minden gazdaságában, de a megyén kívül is. Az elmúlt évtizedben, 1968- tól növénytermesztő és állat- tenyésztési szakközépiskolai képzés folyt négy osztályban, valamint állattenyésztő szak­munkásképzés előbb hat, ké­sőbb három osztályban. 1978- tól a szakközépiskola párhu­zamos osztályokat iskoláz be, mégpedig szakmunkás- képzési céllal egy állatte­nyésztő osztályt, váltva (pá­ros évben sertés-, illetve pá­ratlan évben szarvasmarha­tenyésztő szakmával). A má­sik osztályban gépész alap­szakmai képzéssel, állattar­tó telepi gépész képzés a fel­adat. Ez országosan is új szakma. Most 250 diák tanul a kü­lönböző képzési formákban; a fejlesztés utáni teljes felfu­tás utáni időszakban (1981 szeptemberétől) 320 tanulója lesz az iskolának. A nappali tagozatokon kívül ötvenen ta-, nulnak a levelező képzésben, nyolcvanan pedig az iskola szervezésében indított beta­nított munkás tanfolyamokon. Állandóan fejlődik az is­kola, a jelenlegi egyik fontos cél az, hogy szaktantermekké alakítsák át az általános osz­tálytermeket. így jobban hasznosítják a szertárakat, amelyekben 1,3 millió forint értékű felszerelés segíti az oktató-nevelő munkát. A gé­pész tanműhelyben „az élet­ben” tanulnak a fiatalok, ez a létesítmény ugyanis a Sza­mos menti Állami Tangazda­ság ópályi telepén működik. Az állattenyésztők gyakorlati képzése két szakosított ser­tés- és egy szarvasmarhate­lepen folyik — továbbá más gazdaságok telepein is, külö­nösen az összefüggő gyakor­latok idején. Az iskolának három gazdasággal van ál­landó, négy esztendőre szóló együttműködési szerződése. Az iskola jó hagyományai­val sokat segít az öt megyé­ből Mátészalkára érkező ta­nulók beilleszkedésében. Er­re rendkívül nagy szükség is van, mivel a szakközépiskolai tanulók háromnegyede, a szakmunkásképző osztályok­ban pedig csaknem mind­egyike fizikai dolgozók gyer­meke. Ami egyrészt sok előnyt jelent (már eleve jól ismerik a fizikai munkát, le­endő munkaterületeiket), másrészt gondokat teremt. Sok a hátrányos helyzetből induló tanuló, aki kevesebb ismeretanyagot hoz magával, szűkebb a látóköre. Ezért kü­lönösen a közismereti tár­gyak, a magyar, orosz, mate­matika, fizika, kémia tanulá­sa okoz gondot, s követel számottevő pluszmunkát ta­nártól, idősebb diáktól egy­aránt. Sokat segítenek a szaktár­gyi versenyek, amelyeken minden évben részt vesznek a mátészalkai fiatalok. Ta­valy egy tanulójuk szarvas­marha-tenyésztő szakmában az országos harmadik lett, de volt olyan tanulójuk, aki az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezése alapján felvételi vizsga nél­kül került be a főiskolára — de évenként szépen szerepel­nek a nyelvi, irodalmi, kul­turális vetélkedőkön is. Cjabb lakásokat építenek a mátészalkai zelében, a 49-es főút mentén. városközpont kö­Gazdag ifjúsági program Pályázatok, munkaakciók — fiataloknak Gazdag programot készítet­tek az idei mozgalmi évre a mátészalkai fiatalok. Az első helyen minden termelőüzemi KISZ-alapszervezetnél a gaz­dasági munka segítése szere­pel: a város iparában sok fia­tal dolgozik, helytállásukra nagy szükség van az idei ter­vek teljesítéséhez. — A termelést segítő ter­vek mellett azonban nagyon sok más ifjúsági programban vesznek részt a munkás- és diákfiatalok — mondta Erdei Zoltán, a KISZ Mátészalkai városi-járási Bizottságának titkára. — Szép kezdeménye­zések bontakoztak ki a párt XII. kongresszusa tiszteleté­re: a KISZ-esek vállalták, hogy 12 órát dolgoznak tár­sadalmi munkában lakóhe­Művészek, tudósok, pedagógusok élete Szálkától a világhírnévig A Szamos menti Állami Tangazdaság mátészalkai gyű* mölcsfeldolgozó üzemében exportra készítik az almasűrít­ményt. Érdekes és főként a kuta­tók, a helytörténet kérdései iránt érdeklődők számára hasznos kezdeményezést va­lósít meg a mátészalkai vá­rosi-járási könyvtár. Egy bibliográfiai lelőhely mutatót állított össze, melyben a vá­ros és járás legfontosabb társadalmi, gazdasági, politi­kai, irodalmi-művészeti kér­déseiről nyerhetnek gyors, pontos információt. Áts Jó­zsef könyvtárigazgató mond­ja: — Mindjobban gyorsuló életünk, a társadalmi-gazda­sági haladás megköveteli a könyvtárosoktól is a gyors és Mátészalkán is gondot okoz, hogy a tanácsi bérlaká­sok bérlői közül többen nem fizetik a lakbért. — 741 olyan tanácsi bérla­kás van a városban, melynek kezelője a városi tanács vb költségvetési üzeme — mond­ja dr. Szabó Péterné ingat­lankezelési részlegvezető. — Körülbelül nyolcvan bérlő nem fizet rendszeresen lak­bért — holott nemcsak lak­nak a tanácsi bérlemények­ben, hanem a karbantartást, gondozást, tatarozást is el­várják. Az elmúlt évben 80 bérlőt kellett tetemes hátralék befi­zetésére felszólítani. Közülük 35 bérlő nem tett eleget a fel­szólításnak, az ő bérleti jog­viszonyukat felmondták. Húsz bérlő a felmondó le­vélre a hátralékot befizette, míg 15 a felmondó levélre sem volt hajlandó. Ezek ellen a Mátészalkai Járásbíróság Bérlők és igénylők Nem fizették a lakbért előtt felmondás érvényessé­gének a megállapítása iránt a költségvetési üzem pert in­dított. öt ügyben már ítélet is szü­letett, melyből Biczu Béla, Kópis Sándor ítélete jogerőre emelkedett, továbbá 3 bérlő ügyében kimondta a járásbí­róság, hogy saját maguk kö­telesek elhelyezésükről gon­doskodni, továbbá kötelezte őket arra, hogy a lakásból 15 napon belül költözzenek ki. (Ezen ítéletek még nem jog­erősek.) Mátészalkán ez évben 54 tanácsi bérlakás kerül át­adásra. A lakásra várók szá­ma 275, akik örömmel fizet­nék a lakbért, ha tanácsi bér­lakáshoz jutnának — köztük több gyerekes családok. Megtudtuk: a notórius nem fizetőkkel szemben kö­vetkezetesen eljárnak. — Azon bérlők, akikkel szemben a bérleti jogviszony felmondása érvényes, kiköl­tözésük esetén nem tarthat­nak igényt az általuk koráb­ban befizetett lakáshaszná­latba vételi díjra — mondja dr. Biró László igazgatási osztályvezető. Egyelőre ez a legtöbb, amit a tanács tehet; jó lenne viszont, ha a közvé­lemény hatására — nem pe­dig adminisztratív eszközök alkalmazásával — javulna a helyzet. megbízható adatközlést. Könyvtárunkhoz egyre töb­ben fordulnak kutatók, dip­lomadolgozatot írók, társa­dalmi szervek és magánosok, akik segítségünket kérik a legkülönbözőbb kérdésekben. Tudom, hogy ez nem új do­log, bizonyára mások is vé­geznek hasonló munkát. In­kább a módszerekről, tapasz­talatokról szólnék. Köztudo­mású, hogy például Máté­szalkán az idők folyamán több mint 20 újság, folyóirat jelent meg. Ezek egy része eredetiben, több újságévfo­lyam pedig mikrofilmen meg­található könyvtárunkban és az olvasók, kutatók rendelke­zésére áll. Az említett bibli­ográfiai lelőhelymutató fel­dolgozta a hírlapok anyagá­nak zömét. Nagyon jelentős azon mű­vek címjegyzéke, amelyek Mátészalkával, a járással kapcsolatosak. Ezek közül sok hiányzik könyvtárból, de a mutató pontos tájékozta­tást nyújt a műről, kívánság­ra akár nemzetközi távköl­csönzés útján is beszerzik, az alapvető műveket pedig igye­keznek összegyűjteni. — Igen gazdag a gyűjté­sünk a városból, vagy a kör­nyékről elszármazó, innen in­duló írók, művészek, tudósok, híres (vagy hírhedt) emberek életéről, életművéről — mondja a könyvtárigazgató. — Részletes tájékoztatást tu­dunk adni például a Máté­szalkán élő nyomdásztanu­lóról, Kis Ferencről, vagy Berev Józsefről. Berényi Dá­nielről, Fábián Sándorról, Képes Gézáról, írók, költők útjáról, a hazai vasbeton­építés megteremtőjéről, Zie- linszky Szilárdról, a Paramo­unt filmgyár megalapítójáról, Zukor Adolfról, vagy például a világhírű szélhámosról, Stasznoff Ignácról. Olyan el­felejtett, vagy alig ismert művészek, tudósok, pedagó­gusok származtak innen, akikről szinte csak most tudtuk meg, hogy szűkebb pátriájuk volt Szatmár. Figyelemre méltó, hogy fel­dolgozták a város és járás je­lentősebb eseményeit (Ecse- di-láp lecsapolása, ököritói tűzkatasztrófa stb.), a fonto­sabb gazdasági-termelési alakulatok (malmok, növény- sajtolók, kisebb üzemek) saj- tóbíbliográfiáját; a járás min­den termelőszövetkezetéről van részletes adattáruk, (olyanokról is, melyeket ösz- szevontak, megszűntek.) Most készítik a nagyobb gyárak, vállalatok (MOM, ISG, ZÖL­DÉRT, BFK stb.) sajtólelő- hely-muta tóját. — A gyűjtemény sokszor csak esetleges, hiszen teljes­ségre nem is törekedhetünk, de a témák, a meglévő anyag állandó gazdagítása a célunk — kaptuk a tájékoztatást —. A gyűjtést, feldolgozást to­vább folytatjuk és segítséget mindenkitől elfogadunk, hogy minél teljesebb lehessen ismeretünk szépülő városunk múltjáról, jelenéről, a kör­nyékről. Nyéki Károly Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR lyük szépítéséért. E vállalás teljesítéséből minden munka- terület fiataljai kivették ré­szüket. Az egyik legjelentő­sebb felajánlás, hogy a vá­rosközpont 200 személyes szép, új óvodájának és az új 60 személyes bölcsődéjének teljes parkosítását, rendbeté­telét elvégzik. A 49-es főút Jármi úti szakaszának rend­betételéhez, fásításához, par­kosításához a KISZ a környe­ző üzemek fiataljait, lakóte­rületi kollektívákat mozgósí­tott. Március közepén indult Mátészalkán a „Tiszta, kultu­rált környezetünkért” címet viselő akció: a nyírcsaholyi út mellett a fiatalok hétvégi pihenőparkot és tornapályát építenek. Hatezer munkás- és tanu­lófiatal jár be a környező te­lepülésekről Mátészalkára. Érdekükben született a KISZ komplex vállalása. A közle­kedésben dolgozó KISZ-fia- talok például azt vállalták, hogy felmérik a menetrend- szerinti autóbusz- és vonat­járatokat, figyelemmel kísé­rik azok zsúfoltságát és ja­vaslatokat tesznek a lehetsé­ges menetrend-változtatásra, a kényelmesebb utazás érdeké­ben. A KISZ közreműködik a programok szervezésében, összehívják a bejáró fiatalok találkozóját, javaslataikat ké­rik a napi ingázás gondjai­nak megoldásához. A KISZ-bizottság az eddi­ginél jobban figyelembe veszi a bejárás nehézségeit, s KISZ-megbízatásként gyak­rabban kéri majd a bejáró fiatalokat arra, hogy a lakó- területi KISZ-munkában ve­gyenek részt, segítsék annak színvonalasabbá tételét. Egyre több fiatal agrár szakember dolgozik Máté­szalkán és a környező tele­püléseken. A KISZ megala­kította a fiatal agrár szakem­berek klubját, amelynek célja az értelmiség jobb bevonása a közéleti munkába. Fórumot teremtenek a hasznos ötle­tek megvitatására, a tapasz­talatcseréhez. Az üzemekben az ifjúsági brigádoktól vár­nak több ötletet, az ifjú szakmunkásoknak, brigádve­zetőknek lehetőséget teremte­nek a véleménycserékhez, egy­más munkahelyeinek megis­meréséhez. A városi-járási KISZ-bi- zottság titkára azt is elmond­ta: szeretnék tovább erősíteni az ifjúság és a város kapcso­latát. Ennek érdekében a ta­náccsal közösen a KISZ vá­rospolitikai pályázatot hirdet, amelytől városfejlesztéssel összefüggő ötleteket várnak. A diákfiatalok számára pe­dig meghirdetik a munkás- mozgalmi pályázatot, hogy a legfiatalabb korosztály is job­ban megismerkedhessék Má­tészalka haladó hagyomá­nyaival. A lH^ MÁTÉSZALKÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom