Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-16 / 64. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 16. A befejezés előtt az épületnél, amelynek a földszintjén az Állami Biztosító vásáros- naményi fiókja kap helyet, felette pedig húsz lakás lesz. A lakók áprilisban beköltözhetnek. (Elek Emil felvétele) L ANTENNAERDŐ HELYETT Tévétoriyok a nagyépileteken SORREND A KÖZLEKEDÉSBEN Legyen elégedett az utas Beszélgetés Tapolczai Kálmán vezérigazgatóval A közúti közlekedés legna- akadozik az alkatrész-után- megrendelések révén viszont gyobb hazai szervezete a Vo- pótlás, ezért ennek inkább egyes területeken kapacitásián Tröszt. A közelmúltban előnyei vannak, mint hátrá- felesleg is jelentkezhet. A Nyíregyházán és Kisvárdán nyai. A vállalati önállóság jobb kihasználás érdekében az 5. számú Vállalat munká- pedig a gazdálkodásban nyíl- természetes, hogy a szerve- jával ismerkedett Tapolczai vánul meg leginkább, hiszen zett közlekedés felé irányít- Kálmán vezérigazgató. A Iá- az a Volán vállalat, amelyik ják a feladatokat. Elképzel- togatás alkalmából tettünk fel jobban dolgozik, magasabb hető, hogy a közületi szállítá- néhány, mind a közúti közle- nyereséget fizethet, jobban sok egy részét átvesszük. Ér- kedés egészét, mind a megyét meg tudja becsülni dolgozóit, re jó példa, hogy az ÁFOR- érintő kérdést. tói átvettük a fűtőolaj fuva— Az emberek egy része a rozását. A nyíregyházi válla— Milyennek ítéli meg a személyszállításban tapasz- lat példája is bizonyítja, tröszt és a nyíregyházi vál- faltak alapján alkot véle- hogy 15 százalékkal kevesebb lalat kapcsolatát, hogyan ér- ményt a Volánról. A szűkös kocsival jól ellátjuk ugyanazt vényesül az önállóság? lehetőségek mellett itt mi- a feladatot. lyen kilátások vannak? Az országban az elsők között, Nyíregyházán, a Jósavá- rosban helyezett üzembe a GELKA egy egész városrészt ellátó központi, úgynevezett nagyközösségi tévéműsorvevő antennát. A sokcsatornás, kiváló vételi lehetőséget biztosító vevőtorony azóta is kitűnően működik. S ami a legfontosabb: ebben a városrészben nem csúfítják antennaerdők a nagyépületeket. Már akkor, jó pár éve elhangzott a kívánság, bizony jó lenne a város többi nagyépületeiben is hasonló módon megoldani a korszerű tévézést, s leszerelni a tetőkről a városképet rontó antennaerdőt. Segítette a terv megvalósítását egy megyei tanácsi állásfoglalás is. Ez lehetővé teszi, hogy az állami bérlakásoknál, a lakóházi felújítási keretből, a nagytatarozások alkalmával az épületekben elvégezzék a szükséges átalakításokat. (Az új tervezésű nagyépületeknél már eleve beszerelik a tévékábeleket a lakásokba.) Az egyébként nem látványos munka már három éve tart. A nagyjavításra kerülő állami bérleményekbe egyúttal beszerelik a kábeleket, kiépítik a csatlakozási helyeket. Átmeneti megoldásként — addig amíg a nagyközösségi antennarendszert kialakítják — ezeken az épületeken a szintén jó vételi lehetőséget biztosító, több csatornás, úgynevezett szekcióantennákat szerelnek fel. Ilyen antennát eddig körülbelül tizenöt épület kapott Nyíregyházán, s ezzel mintegy félezer lakás tévéműsor-vételi lehetősége javult. Átmeneti megoldásként, a sorra kerülő felújítások alkalmával, kap még szekcióantennát ebben az évben a Stadion utca 4., 6., 8., a 28., 30., 32., a 34., 36., 38. Az Arany János utcában a 23., 25., 27., 29., 31., 33. és a 28., 30., 32. szám alatti épület kap ideiglenes kisközösségi antennát. Ez összesen újabb 270 lakást jelent. Természetesen a végleges megoldás a gazdaságosabb, nagyközösségi antennarendszer lesz. Terve elkészült, s ennek megfelelően a várost négy körzetre osztják. Az első körzet a már meglévő jósa- városi, a még lehetséges bővítéssel. A második nagyantenna- körzet az északi városnegyed, a Stadion utcától a Sóstói útig, illetve az Erdősor és a Vasvári Pál utca által határolt terület. Ebben a körzet- be'n — az állami és szövetkezeti lakások fele-fele arányában — összesen ezer lakás tévézését lehet majd korszerűsíteni jövőre, illetve 1982- ben. A jó vételi lehetőséget a Vasvári Pál utcai három toronyház egyikén megépülő nagyközösségi vevőtorony biztosítja majd. Ugyancsak új antenna építésével korszerűsítik a vételt 1982-ben a harmadik körzetben. Ennek a körzetnek a területe az Arany János utca, és környéke. A központi antenna a Szamuely téren megépülő magasházak egyikén kap majd helyet. Itt már az ezret is jóval meghaladja a bekapcsolható lakások száma. A négyes, vagyis a városközponti nagyközösségi antennakörzet kialakítására később kerül sor. A nem állami lakásoknál a szerelési költségeket meg kell fizetni. Ez a használók számától is függ: ha például egy központi antennára félezer tévé-előfizető csatlakozik, a hozzájárulás már csak körülbelül ezer forint lesz. Az állami bérlakások tévétulajdonosai a központi, ötprogra- mos vételt biztosító antenna használatáért havonta 14 forint bért fizetnek. — Trösztünk szervezeti felépítése olyan, hogy az egyes megyékben működő vállalatok szinte teljes önállóságot élveznek a gazdálkodásban. Néhány kérdésben viszont, mint a fejlesztés, az eszközök beszerzése, a központi irányítás érvényesül. Mivel többnyire kevés a vásárolható autóbusz, teherautó, illetve — A személyszállításban összefüggő rendszernek kell működnie az egész országban. Mindez nem zárja ki, hogy egy-egy megyében ne a helyi szervek, a lakosság igényeinek megfelelően végezzék a szállítást. A trösztben megkezdődött a számítógép felhasználása a helyijáratú autóbuszok menetrendjének kialakításában, a fordulók optimalizálásában. Nyíregyháza az elsők között van, ahol ezzel a módszerrel kívánjuk javítani a tömegközlekedés színvonalát. — A Volán 5. számú Vállalatának teherkocsiparkjában a benzines üzemű autókból van több. Ugyanakkor az üzemanyag árváltozásai ezt kevésbé gazdaságos formába sorolták. Milyen kiút lehet? — Ebben ugyan még nincs döntés, de támogatjuk a nyíregyháziak olyan törekvéset, hogy egyes kocsikat átalakítsanak propán-bután gáz meghajtásúvá. A Volán felkészül erre a nagy feladatra, amelynél a Szovjetunióban már kedvező tapasztalatok vannak. így a ZIL típusú autók üzemeltetésének költségei erősen csökkennének, az átalakítás költségei rövid időn belül megtérülnének. Tóth Árpád Társadalmi ellenirikkel Nyíregyháza haltjaiban „Elszámolták“ az árat Egy forinttól szabálysértés A vásárló kérésére előbb fokhagymás hús, majd kenőmájas,- végül szeletnyi disznósajt kerül a mérlegre a tejbárban. Király Gyula fizet, . aztán igazolványt emel ki a zsebéből, ugyanis a városi tanács termeléséllátás-fel- ügyeleti osztályának társadalmi ellenőre. A boltvezetővel együtt „visszamérik” a vásárolt árukat. Tmjbár: választék és árjegyzék Két év alatt duplájára nőtt az osztály társadalmi ellenőreinek száma. Jelenleg 60-an vannak: a legkülönbözőbb foglalkozású emberek. Évenként átlagosan 7—8-szor vesznek részt átfogó ellenőrzéseken a városi tanács munkatársaival együtt, mikor több szempont szerint vizsgálják a kereskedelmi egységeket. Az idei második nagy vizsgálat február utolsó napján volt Nyíregyházán. Ezúttal 20 társadalmi ellenőr 30 helyen tartott próbavásárlást, ellenőrizte a környezetet, a tisztaságot. — Hiányzik a húsáruk árjegyzéke — néz körül a tejbárban Király Gyula. — Kenyérből nincs megfelelő választék: csak 2 kilogrammos és zsömlekenyeret látok, pedig kínálhatnának favorit, zsúr-, grahamkenyeret és rozscipót is. Közben újra mérték a vásárolt árukat: 20 fillérrel többet számolt az eladónő. Boltos és ellenőr az árak kerekítéséről vitatkoznak. A lényeg az, hogy szándékos vásárlói megkárosítás nem történt. Az eltérés a végösszeghez viszonyítva jelentéktelen, nem jár érte büntetés. A tapasztalatokról jegyzőkönyv készül. Árdrágítás a Tölgyesben Több helyen súlyosabb mulasztásokat találtak. Bodnár István, a városi tanács főelőadója a jegyzőkönyvek között lapozgat: — A Tölgyes vendéglőben fél deci Casino rum helyett 35, fél deci szatmári szilva- pálinka helyett 39 millilitert hozott a pincér. Ez értékben 9 forint 40 filléres „tévedés”, ráadásul 20 fillérrel még többet is számolt a felszolgáló. A mérésnél a pultos volt a hibás, de a pincér csak úgy hozhatja ki az árut, ha az pontosan annyi, mint amennyit rendeltek. Ekkora tévedést semmiképp sem lett volna szabad elnéznie. Ezért szabálysértési eljárást indítunk a felszolgáló ellen. Jelentős árdrágítás történt az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat Petőfi utcai üzletében is, ahol 6 forint 40 fillérrel blokkoltak többet a kelleténél. — Ezek nagy eltérések, hiszen már 1 forintos tévedésnél szabálysértési eljárást kell indítani az eladó ellen. Amennyiben „csak” filléreket téved a boltos, de ismétlődik az eset, hasonló a büntetés. A bírság összege — ha gondatlanul számolt az eladó — 5 ezer, ha szándékosan „tévedett”, 10 ezer forintig terjedhet. Tavaly a termelésellátásfelügyeleti osztály 290, a társadalmi ellenőrök 240 ellenőrzést tartottak Nyíregyházán. Harmincszor indítottak szabálysértési eljárást, adtak 40 figyelmeztetést, további 60 esetben pedig a boltot fenntartó vállalat központjához továbbították az észrevételeket. A megyeszékhelyen 470 kereskedelmi egység működik —■ évente legalább' egyszer "valamennyiben tartanák' vi2s|áláíötl ' Szemetes volt a Kismozdony — A boltok többségében szerencsére nincsenek súlyos hiányosságok. Ami gondot okoz — főleg vendéglátóhelyeken — a tisztaság. A Simái úti italboltban — népszerű nevén a Kismoz- donyban — több mulasztást is felfedeztek a legutóbbi ellenőrzésen: 1,70 forinttal többet számolt a felszolgáló, hiányzott az árjegyzék és szemetes volt a helyiség. A Jereván-büfében szóvá tették, hogy a mosdóban nincsenek tisztálkodószerek. Ezeken sürgősen változtatni kell. Házi Zsuzsa A fejésből szerzett több, mint 170 ezer forintot özv. Bácskái Istvánná 36 éves és özv. Karácsony Lajosné 58 éves sonkádi lakos. A dolog szépséghibája csupán az volt, hogy a két asszony nem a tehenet fejte meg, hanem a tehenek gazdáit, a kölesei tsz-t, meg a tejipari vállalatot. Igaz, ez is fáradságos munka volt, ha fizikailag nem is, de szellemileg kifárasztotta őket a sonkádi módra kidolgozott „kettős könyvelés”, meg az a két hosszú év, amíg senki nem nézett a körmükre, hogy jól végzik-e a dolgukat. De kezdjük az elején; Történt pedig 1974-ben, hogy a tejipari vállalat szerződést kötött a kölesei Kossuth Tsz-szel a sonkádi tejcsarnok működtetésére. A szerződésben rögzítették, hogy a tejátvevők a tsz-től kapják a háztájiból felvásárolt tej ellenértékét, a vállalat pedig rendszeresen elszállítja a tejet, s a tsz-nek fizet erte. A szerződés egy sor feladatot is jelentett a tsz-nek, hiszen ettől az időtől a begyűjtéssel, a kifizetéssel kapcsolatos adminisztráción túl a tej tisztaságára, savfokára, zsírtartalmára, fajsúlyára, hőmérsékletére is vigyázni kellett, mert ezek lényegesen befolyásolják az átvett tej értékét. A tejcsarnok vezetője 1976. november 30-ig özv. Karácsony Lajosné volt, aki hamar rájött, hogy egy kis ügyeskedéssel a hivatalos fizetésénél magasabb összeget is hazavihet. A csalássorozatot a tejkifizetési ívek hamisításával kezdte: két hónap alatt 11 449 forinttal kért többet a tsz-től, mint amennyit a tejszállítóknak kifizetett. 1976 novemberétől özv. Bácskái Istvánná lett a csarnok vezetője, de Karácsony- né is ottmaradt beosztott dolgozónak. Ezután már nem volt módja arra, hogy egyedül csaljon, kénytelen volt Bacskainét is beavatni a jól jövedelmező üzletbe. A bizonylati fegyelem hiányosságai, az ellenőrzés elmulasztása szinte kínálta a két asz- szonynak a lehetőséget, s ők — Visszatérő téma, hogy a megyeszékhely kinőtte autóbusz-pályaudvarát. Egy újabb építésének lehetősége viszont nagyon bizonytalan mind Nyíregyházán, mind a többi városban. — Be kell látni, hogy előbb ott szükséges pályaudvart építem, ahol egyáltalán nincs. A nyíregyházi eset viszont figyelmeztet a körültekintőbb tervezésre. Ha az anyagi eszközök nem teszik lehetővé rövid időn belül egy pályaudvar építését — márpedig erre jelenleg senki sem tehet ígéretet — akkor az egész meglévő hálózatot szükséges felülvizsgálni, hogy decentralizálással elkerülhető legyen a fennakadás. Csak a tanáccsal közösen, az igényeket jól felmérve haladhatunk a megoldás felé. — A teherszállításban — a beruházási igények szinten tartásával — megtorpanás tapasztalható. Milyen a Volán álláspontja? — Tudomásul kell venni, hogy a vasúti szállítások élveznek elsőbbséget. A kisebb — A megyei vállalat egyes telephelyei elavultak. A jobb színvonalú munkához fejlesztésre van szükség. Milyenek a kilátások? — A fejlesztés egyik oldalával, a járművekkel nem lesz gond. A szinten tartást meg tudjuk oldani,!, az úgy ne-, vezétt 0-ra fűtött1 állomány nem növekszik. A munkakörülmények javítása már kapun belüli feladat, bár a munka színvonalán keresztül kihat közlekedésünk egészére. Vannak olyan dolgok, ahol sokáig nem lehet várni. Ilyen Kisvárdán egy új forgalmi telep építése, amit mindenképpen szerepeltetünk terveinkben. Nyíregyházán viszont elsősorban várospolitikai célok indokolják az új telep építését, aminek a megvalósítása a magas költségek miatt nem mehet máról holnapra — fejezte be Tapolczai Kálmán vezérigazgató. Lányi Botond éltek is vele. Mennyiségi többletet egyszerű vizezéssel képeztek, és persze azzal is, hogy kevesebbet mértek, mint amennyit a sonkádi emberek bevittek, aztán a kétpéldányos kifizetési íveket kétféle módon készítették: egyikre annyit írtak, ameny- nyit a tejszállítóknak valóban kifizettek, a másikra pedig lényegesen többet, s ezt a megemelt összeget kérték a tsz-től. Volt olyan sonkádi lakos, akinek nevére csak 6—700 forinttal írtak többet, de volt olyan is, akinek neve mellett 28 ezer forintnál is nagyobb összeg szerepelt, így két év alatt közel százezer forintot vágtak zsebre „többletgyártó” manipulációikkal. Ez csak egyik részét jelentette a csalásnak, mert a tejért nemcsak mennyiségi pénzt fizetnek, hanem minőségit is: ha magasabb a tej zsírtartalma, akkor többet fizet érte a vállalat. A két csarnokos asszony ezt a lehetőséget is meglovagolta, s 1977-ben 26 ezer, 1978-ban 37 ezer forinttal vettek fel többet, mint amennyit a tejszállítóknak kifizettek érte. Amikor a csalássorozatra fény derült, a két asszony már több, mint 171 ezer forinttal csapta be a termelőszövetkezetet, annyi jogtalan jövedelemre tettek szert. Közben előfordult, hogy néhány sonkádi lakos reklamált, őket zsebből kárpótolták, s bár ez az összeg meghaladta a 34 ezer forintot, büntetőjogi felelősségüket ez semmivel nem csökkentette. A csalást ketten követték el, ám a vádlottak padján hárman ültek, mert ott volt velük Makkay Tibor 40 éves fülesdi lakos, a kölesei tsz főkönyvelője is, aki bár bűnösségét tagadta, hanyagságáért, az ellenőrzés elmulasztásáért felelnie kellett. A bíróság özv. Bácskái Istvánnét 1 év 8 hónap, özv. Karácsony Lajosnét 1 év 2 hónap szabadságvesztésre, Makkay Tibort 12 000 forint pénzbüntetésre ítélte. A két asszonyt 2—2 évre eltiltották a közügyektől, s Karácsonynénak 5000 forint pénz mellékbüntetést is fizetnie kell. A bíróság a tsz-t polgári jogi igényével egyéb törvényes útra utasította. Az ítélet jogerős. Balogh József „Megfejték“ a tsz-kasszát
