Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

1980. március 29. KELET-MAGYARORSZÁG 3 (Folytatás a 2. oldalról) Az VI. ötéves terv éveiben az eddiginél gyorsabban bővüljenek, korszerűsödjenek az egészségügyi intézmények, javuljon felsze­reltségük. Nagyobb figyelmet kell fordítani az alapellátásra, a betegségek megelőzésére, a munkahelyi, környezeti ártalmak kivédésé­re, a rehabilitációra, a lakosság egészségügyi kultúrájának fejlesztésére. Bővíteni kell a szociális otthonok hálózatát, emelni a gon­dozás színvonalát. A testnevelési és sportmozgalom előreha­ladásának kulcskérdése a tömegsport támo­gatása, különösen az iskolai testnevelésnek, s általában az ifjúság sportjának a fejlesztése. Ezen az alapon növelhetők az élsport ered­ményei is. Hatékonyabbá és összehangoltab- bá kell tenni a sport állami és társadalmi irányítását, szélesíteni tömegbázisát, növel­ni a szakmai vezetés önállóságát és felelős­ségét Fokozott gondot kell fordítani a műve­lődést, a sportolást, a szórakozást, a pihenést, az üdülést szolgáló intézmények jobb kihasz­nálására és bővítésére, a hazai turizmus fel­tételeinek javítására, valamint a természet- járás támogatására. Figyelembe véve az idegenforgalom jelen­tőségét, bővüljön a szállodai hálózat és a turizmussal összefüggő más szolgáltatás. Tö­megessé vált a magyar állampolgárok uta­zása más országokba; ezt a lehetőségekkel összhangban a jövőben is támogatni kell. V. / Ideológia, tudomány, művelődés A párt következetes politikájának, ideoló­giai nevelő- és építőmunkánknak eredménye­ként a marxista—leninista világnézet a köz- gondolkodás meghatározó tényezője. Széle­sebb körben tudatosultak a szocialista er­kölcs és életmód normái. A tudományos szo­cializmus mellett ugyanakkor még hatnak, időnként felerősödnek más ideológiák, esz- miénktől idegen nézetek is, amelyeket az el­lenséges propaganda is táplál. Az elméleti és nevelőmunka jobban se­gítse elő a szocialista tudat, életmód és élet­eszmények térhódítását. A figyelmet a társa­dalom fejlődése szempontjából legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összponto­sítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületének növelé­sére, a kötelezettségek teljesítésére, a közös­ségi szellem erősítésére. Határozottan fel kell lépni a kispolgári életfelfogás, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség ellen. Még tüzetesebben kell tanulmányozni a gya­korlati munka tapasztalatait, általánosítani tanulságait. Szorosabbá kell tenni az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Nevelőmunkánk mélyítse el a szocialista hazafiságot, annak tudatát, hogy, hogy a nemzeti érdek helyes szolgálata ugyanúgy elválaszthatatlan az in­ternacionalizmustól, mint a haladás nemzet­közi ügyének előmozdítása hazánk, népünk érdekeinek szolgálatától. Határozottabban küzdeni kell a még létező, esetenként felerő­södő burzsoá ideológia, a nacionalizmus és a kozmopolitizmus ellen. Pártunk — miként eddig is tette — kö­vetkezetesen védelmezi forradalmi eszméink tisztaságát mindenféle torzítással szemben, elsősorban tudományos elméletünk fejleszté­sével, alkotó alkalmazásával, alapjainak meg- védelmezésével küzdhetjük le a dogmatizmus veszélyét, a marxizmus modernizálásának ürügyén jelentkező revizionista nézeteket, s az elmélet lebecsülését. A világban végbeme­nő fejlődés, mozgalmunk új kérdései bonyo­lultabbá tették az ideológiai munkát. Ez azt követeli, hogy a kommunisták az eddiginél aktívabban képviseljék világnézetünket, a tőle idegen nézetekkel meggyőző érvekkel szálljanak szembe, leplezzék le és utasítsák vissza az imperializmus antikommunista, szocializmusellenes propagandáját. A tudományos munkában is az erők ész­szerű összpontosítására kell törekedni, főleg azokon a területeken, abol adottságaink, a személyi feltételek és anyagi erőforrásaink lehetőséget adnak az eddiginél nagyobb ered­mények elérésére. A kutató-fejlesztő munkát célratörőbbé, a tudományos intézmények és a termelőüzemek együttműködését közvetle­nebbé kell tenni. A felhasználásban érdekelt gazdasági és tudományos intézmények — ahol lehetséges — közösen határozzák meg a kutatási feladatokat, és a gyakorlati alkal­mazásban is működjenek együtt. A tudo­mány fejlődését, a társadalmi céljaink meg­valósítását segítő alapkutatások részesülje­nek jelentőségüknek megfelelő támogatás­ban. Több figyelmet kell fordítani a külföldi szellemi termékek átvételére, hazai alkalma­zására és továbbfejlesztésére. A társadalomtudományok művelői növel­jék a fejlődésünk szempontjából fontos té­mák kutatásának arányát, vállaljanak na­gyobb szerepet és felelősséget az új kérdé­sek megválaszolásában, a marxizmus—leni- nizmus pozícióinak erősítésében. A propaganda és az agitáció meggyőző erejének növelésével, módszereinek korsze­rűsítésével hatékonyabban járuljon hozzá a párt eszmei, politikai és cselekvési egységé­nek szilárdításához, erősödjék szemléletfor­máló és nevelő jellege. A pártoktatásban, az egyetemeken és fő­iskolákon, valamint a középfokú iskolákban javuljon a marxista—leninista képzés, a vi­lágnézeti nevelés. Fontos feladat a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom tapaszta­latainak megismertetése. Az oktatás jelentősége a tudományos, technikai haladás felgyorsulásával mindin­kább növekszik, társadalmi, gazdasági előre­haladásunknak egyik legfontosabb tényező­je. Változatlanul kapjon elsőbbséget az ál­talános iskola fejlesztése. További erőfeszí­téseket kell tenni, hogy a tanulók a tanköte­lezettségi időn belül végezzék el a nyolc osz­tályt. A középfokú oktatás eredményesebben feleljen meg a korszerű szakmunkás- és szakemberképzés igényeinek. Az általános műveltségen túl adjon olyan szakmai alapis­mereteket, amelyek más, rokon területeken is viszonylag könnyen hasznosíthatók. A fel­sőfokú képzés igazodjék jobban a társada­lom, a népgazdaság szükségleteihez. Meg kell határozni az iskolarendszer távlati fejlesztési irányait. Minden oktatási formában nagy gondot kell fordítani a tehetségek felkarolására, se— gítésére. Fontos társadalmi, politikai feladat a munkás- és parasztgyermekek tanulásának módszeres támogatása. A felnőttoktatás, a rendszeres tovább- és átképzés jobban iga­zodjék a műszaki haladáshoz, a társadalmi és népgazdasági szükségletekhez. Előrehaladásunknak elsőrangú feltétele, hogy tovább gyarapodjék népünk műveltsége a közművelődés egyre inkább váljék társadal­mi üggyé. Több gondot kell fordítani az ol­vasás, a művelődés iránti igények felkeltésé­re és kielégítésére, e területen is serkentve az öntevékeny társadalmi közreműködést Ápoljuk anyanyelvűnket, értékes történelmi hagyományainkat. A kulturális területen dolgozó kommunis­ták hassanak oda, hogy az irodalom és a művészetek a maguk sajátos eszközeivel fo­kozottan támogassák és szolgálják szocialis­ta céljaink megvalósítását. Jobban kell támogatni a valóságot tükrö­ző, a máról szóló, szocialista eszmeiségű, ér­tékes művészi alkotásokat. Nem szabad teret engedni az antihumánus, a szocializmussal ellenséges törekvéseknek; az antimarxista nézetek részesüljenek határozott elvi bírálat­ban. A jövőben is teret kell adni a szabad alkotó munkának, az előremutató kezdemé­nyezéseknek és kísérleteknek. Az alkotómű­helyek és a helyi szervek továbbra is kívá­natos önállósága párosuljon nagyobb felelős­séggel. VI. n párt- és tömegszervezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt a mun­kásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja. Eredményesen tölti bevvezető sze­repét társadalmunkban, egységes, tömegbefo­lyása erős. A magyar nép bizalommal elfo­gadja, magáénak tekinti, követi politikáját és elismeri, értékeli a kommunisták áldozatkész, -odaadó munkáját. A párt tevékenységét a nép szolgálatának tekinti. Ez nagy felelőssé­get hárít rá a szocializmus építésének irányí­tásában. Fejlődésünk alapkövetelménye a párt ve­zető szerepének, a párt és a tömegek köl­csönös bizalmának és kapcsolatainak továb­bi erősítése. A vezető szerep erősítésének most különösen a határozatok célirányosabb, következetesebb megvalósításában kell kife­jeződnie. Ennek megfelelően a párt munkája a határozatok egységes értelmezésére, ti vég­rehajtás megszervezésére, a tömegek mozgó­sítására összpontosuljon. Fokozni kell min­den pártszervezet kezdeményező készségét a fejlődéssel együttjáró ellentmondások feltá­rásában, a feladatok megoldási lehetőségei­nek kidolgozásában, a végrehajtást akadá­lyozó okok megszüntetésében. A párt egységét a követelményekhez iga­zodóan folyamatosan meg kell újítani. Ennek útja a párton belüli nyílt eszmecsere, a kü­lönböző vélemények szembesítése, a hibás né­zetek bírálata, a párt álláspontjának kifejté­se és érvényesítése. Pártunk a jövőben sem engedi meg, hogy politikáját akár a dogma­tizmus, akár a revizionizmus irányában el­torzítsák. Az elvekben, a feladatokban való egyetértést követnie kell az egységes cselek­vésnek. A pártdemokrácia fejlesztése nélkülözhe­tetlen feltétele a megalapozott, jó határoza­toknak, növeli a párttagság felelősségét, se- íti a döntések végrehajtását. Lehetővé teszi különböző nézetek kifejtését pártszerű ke­retek között, a bírálatot és az önbírálatot, amely óvja, védi a pártot az önelégültségtől, a hibáktól, és erősíti a párttagok munkájá­nak, magatartásának kommunista vonásait. Pártunkban a döntés a pártalapszerveze­tek^és a választott testületek kollektív fela­data. A döntések minden párttagra kötele­zők, a végrehajtásban érvényesíteni kell a személyes felelősséget. Minden tisztségviselő, minden párttag álljon ki a demokratikusan hozott határozatok mellett, hajtsa végre őket és munkahelyén, környezetében mindent te­gyen meg valóra váltásukért. Fejleszteni kell a párt belső életét, mun­kastílusát, növelni a pártmunka mozgalmi jellegét. Határozottan fel kell lépni a for­mális vonások, a felesleges párhuzamossá­gok, a hivatalnoki munkamódszer ellen. A pártellenőrzés jobban segítse a politi­ka megvalósítását, az adott terület helyzeté­nek hiteles felmérését, a hibák forrásainak feltárását és a munka megjavítását célzó ja­vaslatok kidolgozását. A párt valamennyi választott testületének és szervezetének nö­vekedjék a felelőssége, a végrehajtást aka­dályozó okok feltárásában és megszünteté­sében. Növelni kell a vezetőkkel szemben tá­masztott követelményeket. Legyen tervsze­rűbb a kádermunka, növekedjék a vezetők felelőssége a káderek kiválasztásában, fel­készítésében, előléptetésében, cseréjében. Vezető posztokon csak politikai, szakmai, vezetési követelményeknek megfelelő, rá­termett személyek dolgozzanak. A társada­lom érdeke azt követeli, hogy a megérett káderkérdéseket idejében oldják meg. Vál­tozatlan elvünk és gyakorlatunk, hogy párt­funkció kivételével minden tisztséget párton- kívüli is betölthet. A megítélés mércéje párt­tagok éfe pártonkívüliek esetében egyaránt a végzett munka legyen. Bátrabban kell elő­léptetni a vezetésre alkalmas fiatalokat. A tapasztalható szubjektivizmus leküzdése megköveteli a kádermunka demokratizmu­sának erősítését, a vezetői munka és maga­tartás társadalmi ellenőrzésének fokozását, a választott testületek, társadalmi szervek döntési, illetve véleményezési jogának kö­vetkezetesebb érvényesítését. Pártunk a XI. kongresszus óta eltelt idő­ben egészségesen fejlődött. A párt taglétszá­ma 754 ezerről 812 ezerre nőtt. A párttag­ságnak több mint fele jelenlegi foglalkozása, háromnegyed része pedig eredeti foglalkozá­sa szerint munkás vagy paraszt. Pártunk erejének egyik nagy forrása, hogy soraiban tömöríti a társadalom különböző nemzedé­keinek legjobbjait. A tagfelvételi munka alapkövetelménye, hogy a dolgozók legjobbjai kerüljenek a párt soraiba. Az utánpótlásnak változatlanul leg­főbb bázisa a nagyüzemi munkásság. Javí­tani kell a párttaggá nevelést a termelőszö­vetkezeti parasztok, az egyetemi, főiskolai hallgatók között. Növekedjék a fiatalok és a nők aránya. Kívánatos, hogy az értelmisé­giek és az alkalmazottak közül is vegyék fel a pártba az arra méltókat! '• A szakszervezetek fontos feladata,! hogy képviseljék tagságuk és a dolgozók egyes rétegeinek érdekeit a vállalatok vezetősége és az állami szervek előtt. Védjék a dolgo­zók törvényben biztosított jogait, szorgal­mazzák a munkafeltételek és 'körülmények javítását. Fordítsanak nagyobb figyelmet tag­ságuk politikai nevelésére, szakmai és álta­lános műveltségének gyarapítására. Az üze­mi demokrácia fórumainak tartalmas mű­ködtetésével biztosítsák, hogy a dolgozók vé­leményükkel, javaslataikkal érdemi módon hozzájárulhassanak a munka megjavításához, fokozódjék részvételük a vezetésben. A szakszervezetek karolják fel a dolgozók kezdeményezéseit, legyenek aktívabb szerve­zői a szocialista munkaversenynek és brigád­mozgalomnak, alakítsák továbbfejlesztésük irányait, ezzel is törekedjenek a formális vo­nások csökkentésére. Segítsék a munkához való szocialista viszony, a közösségi szellem, a munkafegyelem erősödését. Lépjenek fel a munka szerinti elosztás elvének következete­sebb érvényesítéséért, a káros egyenlősdivel szemben. A KISZ megtisztelő feladata, hogy moz­gósítsa tagságát, az egész magyar ifjúságot a tanulásban és a szocialista építőmunkában való helytállásra, nevelje hazafias és inter­nacionalista kötelezettségeinek teljesítésére. Ápolja és erősítse a forradalmi szellemet. Ha­tározottan küzdjön az ifjúság soraiban is fel­lelhető helytelen nézetek és magatartás, a közömbösség ellen. A növekvő követelmé­nyekhez igazodva, a különböző rétegek és korosztályok sajátosságait figyelembe véve fejlessze munkastílusát. Erősítse munkájá­nak mozgalmi jellegét, szüntesse meg a bü­rokratikus vonásokat. Fordítson nagyobb gondot a dolgozó fiatalok, köztük a munkás- fiatalok körében a politikai és szervező tevé­kenységre. Az ifjúkommunisták legjobbjait készítse fel a párttagságra. A pártszervek és -szervezetek fordítsanak nagyobb gondot a KISZ munkájának irányítására és segítésire. A Magyar Úttörők Szövetsége a jövőben is vállaljon részt a gyermekek neveléséből, szervezze közösségeiket, segítse az iskolai oktatást és az úttörőmozgalomból kikerülő fiatalok beilleszkedését az ifjúsági szövetség munkájába. A Magyar Nők Országos Tanácsa a társa­dalmi és tömegszervezetekkel együttműköd­ve továbbra is kísérje figyelemmel a nők társadalmi helyzetének alakulását, egyenjo­gúságának érvényesülését, vegyen részt a munkahelyi, lakóterületi szociális, kultu­rális, gyermek- és családvédelmi feladatok megoldásában. Bátrabban éljen javaslattevő és véleményező jogával. A mezőgazdasági, a fogyasztási és az ipa­ri szövetkezetek országos tanácsai és terü­leti szövetségei nyújtsanak nagyobb segítsé­get a hatékonyabb gazdálkodás megszerve­zéséhez. Képviseljék a szövetkezetek és tag­jaik érdekeit, javítsák a szövetkezetek együttműködését, segítsék a demokrácia fej­lesztését. Erősítsék a társadalmi és a szö­vetkezeti érdekek összhangját. A Hazafias Népfront-mozgalom, amely a párt szövetségi politikájának, a szocialista nemzeti összefogásnak átfogó kerete töre­kedjék .^rra, hogy tovább szélesedjék a köz­erőiéiben részt vevők köre, elsősorban a lakó­területeken. Mozgósítson az országos és a helyi feladatok megoldására. Bizottságai vál­laljanak még nagyobb szerepet a város- és községpolitikai tervek kidolgozásában és megvalósításában. A jövőben is teremtsenek fórumot társadalmi életünk legfontosabb kérdéseinek széles körű megvitatásához. VII. H pirt nemzetközi tevékenysége Korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom. A kommunista és munkáspár­tok következetesen képviselik a munkásosz­tály és más dolgozó osztályok napi érdekeit és forradalmi céljait, az emberi haladás egyetemes ügyét. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—leninizmus, a proletár interna­cionalizmus elvei alapján folytatja nemzet­közi tevékenységét. Cselekvő részt vállal a kommunista mozgalom egységének elmélyí­tését, a közös célok elérését szolgáló akciók­ban. A jövőben is tevőlegesen hozzájárul az európai kommunista és munkáspártok ber­lini értekezletén meghatározott közös fel­adatok végrehajtásához. Pártunk megkülönböztetett figyelmet for­dít az együttműködés erősítésére a nemzet­közi kommunista mozgalom legtapasztaltabb osztagával, a Szovjetunió Kommunista Párt­jával, a testvéri szocialista országok kom­munista és munkáspártjaival. Szolidáris a tőkés és fejlődő országok kommunistáinak osztályküzdelmével, minden lehetséges te­rületen fejleszti velük az együttműködést. Pártunk abból indul ki, hogy a marxiz­mus—leninizmus élő, fejlődő, a kommunista és munkáspártok tapasztalataival szüntele­nül gazdagodó tudományos elmélet. Minden kommunista párt joga és kötelessége, hogy a szocialista forradalomnak, a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit ön­állóan, alkotó módon, saját harcának konk­rét nemzeti és nemzetközi feltételeivel s kö­vetelményeivel összhangban alkalmazza. Elveink tisztaságának, a nemzetközi kom­munista mozgalom egységének védelmében minden esetben következetesen harcolunk az álforradalmi tendenciák, a marxizmus— leninizmus jobboldali és „baloldali” torzítá­sai, a szakadár törekvések ellen. A kommu­nista és munkáspártokkal, minden más ha­ladó erővel együtt szembeszállunk az a.nti- kommunizmus és a szovjetellenesség régi és új megjelenési formáival. Határozottan har­colunk a maoizmus ellen, amely nyíltan tá­mogatja az imperialistáknak a Szovjetunió, a szocialista országok, a kommunista pártok ellen irányuló ideológiai és politikai hadjára­tát. Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom közös céljai­nak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát, és számíthat a világ for­radalmi, haladó erőinek támogatására. Tuda­tában vagyunk annak, hogy pártunk, szo­cializmust építő népünk a nemzetközi színté­ren a jövőben is az eredményes hazai mun­kával fejtheti ki a legnagyobb hatást. ★ ★ ★ A kongresszus az elmúlt öt év mérlegét megvonva úgy véli, hogy mind az eredmé­nyekben, mind a fogyatékosságokban tük­röződik a párt vezető testületéinek, végrehaj­tó szerveinek és tagságának tevékenysége. Szükségesnek tartja minden szinten a munka kritikus és önkritikus vizsgálatát, a végre­hajtás megjavítását. A kongresszusi felkészülés időszakában és a kongresszusi vitában számos olyan jó javaslat is elhangzott, amely nem igényli a párt legfelsőbb fórumának a döntését. Sokan, párttagok és pártonkívüliek, levélben jut­tatták el észrevételeiket a területi és a köz­ponti pártszervekhez. Gondoskodni kell róla. hogy ezeket a javaslatokat az illetékes párt­szervek munkájukban is hasznosítsák. A kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók széles körű munkaverseny- mozgalommal, felajánlásokkal és új munka­sikerekkel köszöntik hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulóját. A kongresszus mély meggyőződése, hogy pártunk, népünk sikeresen megoldja az előt­tünk álló időszak feladatait. Felhívja a párt tagjait, a munkásosztályt, a termelőszövet­kezeti parasztságot, az: értelmiséget, dolgozó népünket, hogy a kongresszusi határozatok teljesítésével, a párt politikájának megvaló­sításával járuljanak hozzá céljaink valóra váltásához. A kongresszusi határozatok vég­rehajtása adjon újabb lendületet a szocializ­mus építésének hazánkban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom