Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

KELET-MAGYARORSZÁG tf 1980. március 25. KÍSÉRLET ALMATÖRKÖLLYEL Kiváló takarmány Az írógépgyártás egyik művelete a színváltó beállítása. Ez Gergely Istvánná munkája az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat vásárosnaményi gyárában. (Elek Emil felv.) Hány nap a harminc? Engedély születik Az ügyirat útja a tanácson RAGYOGÓ ÜZLET a me­gye mezőgazdasági üzemei­nek az ipari alma feldolgo­zása. Nyírgelsén már több mint egy évtizede préselik a harmadrangú, naitúr fo­gyasztásra alkalmatlan gyü­mölcsöt és a sűrítményért kemény valutáit kapnak. Újabban a vajai, illetve a mátészalkai léüzem belépé­sével, a nyírgelsei üzem re­konstrukciójával a légyár- tás, sűrítménykészítés meg­négyszereződött. A sárgás­barna végterméket, amely koncentráltan őrzi az alma ízét, zamatát és illatát, Ka­nadától Japánig előszere­tettel vásárolják. Akadt azonban egy kis bökkenő. Az ipari almából nem csak sűrítmény lett, de tonnaszám keletkezett és halmozódott a mellékter­mék, az úgynevezett alma­törköly. Környezetvédelmi és egyéb szempontok a szak­embereket és az érdekelt gazdaságokat az egyre sza­porodó hulladék arra ösztö­nözte, hogy keressék az ész­szerű felhasználás módját. Négy szerv: a megyei állat­egészségügyi állomás, a má­tészalkai állami tangazda­ság, a vajai Rákóczi Terme­lőszövetkezet és az Állator­vostudományi Egyetem ta­karmányozási tanszékének szakemberei láttak munká­hoz. Laboratóriumokban, állattenyésztői telepeken vallatták, vizsgálták az al­matörkölyt, mire jó, hogyan hasznosítható. Várakozáson felüli, jó eredmények születtek. A lombikok világában a vegy- elemzések, mérések kimu­tatták: az almatörköly vi­szonylag alacsony fehérje- tartalmú, de magas a ke­ményítőértéke. A nyárs al­matörkölyből négy kilo- gráíhírt," szlfítőft "törkölyből 2 kilogramm ér fel egy ki­logramm kukorica energia- tartalmával. Ami ettől is kedvezőbb: az almatörköly a mikroelemeket olyan mennyiségben és arányban tartalmazza, ami az élő szervezet számára nagyon előnyös. A takarmánynövé­nyekben például kevés a cink, mert a műtrágya a felszívódást gátolja. Az al­matörkölyben kilogram­monként 6,5 piilligramm cinket, 8 milligramm man­gánt, 2,1 milligramm rezet és 87 milligramm vasat mu­tattak ki. A vizsgálatok alapján összeállítottak egy kísérleti takarmányozási programot. A vajai Rákóczi Termelő- szövetkezetben sertésekkel, a mátészalkai állami tan­gazdaság csengeti telepén hízómarhákkal etették az al- maitörkölyt. Vaján a három, egyenként 40-es létszámú kísérleti és kontrollállo- mány összehasonlított ered­ményei várakozáson felü­liek. Az egyes csoportban a kontrolitól jobb súlygyara­podással és végsúllyal 1 ki­logramm hús előállításához csak 2,43 kilogramm abrak- takarmányt használtak fel. A megtakarítás az összeha­sonlító állomány abrakfel­használásával szemben 1,04 kilogramm. A kettes és hár­mas csoportnál 1,4, illetve 1,37 kilogramm abrakot ta­karítottak meg. Az eredmény egyértel­műen kedvező. Az almaié,’ illetve -sűrítmény készíté­sével olyan melléktermék keletkezett, amely nemcsak kiválóan alkalmas takar­mányozásra, de etetésével nagy mennyiségű abrak ta­karítható meg. Ennek je­lentőségét nem szükséges külön hangsúlyozni. Ide kí­vánkozik viszont, hogy ma­lacoknál az almatörköly etetése, állategészségügyi szempontból is lényeges le­het, mert a pektin (bőven van a törkölyben) vízmeg­kötő, meggátolja a hasme­nést, ugyanakkor jó étvá­gyat, jó emésztést eredmé­nyez. Kocáknál az almatör­köly a tejelőtápot helyette­sítheti. A KUTATÁS, illetve a felhasználási mód kísérletei sokrétűek. Ami már 100 százalékosan biztos, szarvas- marhánál, sertésnél, juhnál, baromfiaknál gondos tech­nológiával az almatörköly etetése költségkímélő, az abraktakarékos takarmá­nyozás része lehet. A lég­mentes tárolási, tartási vizsgálatok ''igazolják: 1 na- - gyobb beruházások nélkül, szinte fillérekért elérhető az almatörköly egyéves felhasználási módjának megteremtése, de a lucerna- liszt-szárítóban porított anyag több év múltán is hasznosítható. Az almára mi azt mond­juk, Szabolcs-Szatmár ara­nya. Aranyat, valutát ér a sűrítmény, de ma még ki­aknázatlan kincsesbánya az almatörköly is. Ha figye­lembe vesszük, hogy a ser­téshizlalásnál 1000 sertés esetében a tápmegtakarítás — tartási rendszerek szerint változva — 150—250 ezer forint lehet, akkor valóban kincsre találtunk. Csak fel kell tárni, ki kell aknázni! Seres Ernő A családiház-építők a megmondhatói, mennyi ide­jük, energiájuk ment rá az építési engedély megszerzé­sére. A szükséges dokumen­tumok benyújtása után elő­fordul, hogy még jó ideig várniuk kell, amíg az áhí­tott engedély megérkezik. Ki türelmesen, ki béketűrését elveszítve ostromolja ilyen­kor a tanács műszaki osztá­lyának előadóit. Hogy nem feltétlenül így kell lennie, erről beszélgettünk Kovács Istvánnal, a Nyíregyházi Vá­rosi Tanács műszaki osztá­lyának vezetőjével és Bar- dócz Tamással, az építési csoport főelőadójával. — Elöljáróban le kell szö­gezni,. hpgy.az. ügygk kéthfir-. mad részét jóval a harminc- napos ügyintézési határidő lejárta előtt sikerül elintézni — kezdi a beszélgetést Ko­vács István. — Január 1-e és március 3-a között 968 kére­lem érkezett hozzánk és kö­zülük 362-t nem tudtunk egyelőre engedélyezni. Kilenc nap alatt Az építési engedély kiadá­sához a tanács embereinek körültekintő, minden lénye­gesre kiterjedő ismeretekkel kell rendelkezniük az ügy­ben. Igen sokféle dokumen­tumot nyújtanak be az épít­tetők, s ezek alapján bírálják el a jogosságot. A hárompél­dányos műszaki terv és helyszínrajz, valamint a szö­veges műszaki leírás minden kérelmezőnek megvan. — Leggyakrabban a tulaj­donjog igazolása ütközik akadályba — folytatja Bar- dócz Tamás. — Telekkönyvi szemle vagy határozat, eset­leg az ajándékozási szerződés vagy a hagyatékátadó vég­zés szükséges ahhoz, hogy tudjuk: miképp került a tu­lajdonos birtokába az ingat­lan. Hiteles térképkivonat kell még a földhivataltól. Az ügyirat útja a tanácson attól függ, mennyire körül­tekintően állították össze az építtetők az engedélyezéshez szükséges iratokat. Téglás Sándor például Oroson épít­kezik, január 16-án benyúj­tott dokumentációjára már január 25-én ráütötték a pe­csétet. Nem így járt viszont :Joktóber 25-en kert építési engedélyt, viszont csak január 28-án adták ki neki. A szomszéd földje is? — Ez esetben műszaki problémákat fedeztünk fel a tervekben — szól a főelőadó. — Gond volt a nyílászárók­kal, falakkal. Levelezni kezd­tünk az ügyféllel, s mire megkaptuk a módosított ter­vet, elhúzódott az idő. Az ehhez hasonló időel­csúszás kiküszöbölhető, ha típustervet kér valaki a ta­nácson. Egyrészt olcsóbb, nem kell a megyei szakértői bizottsághoz fordulni a szak- véleményért, nem kell terve­zőt keresnie és a megadott alapterületen a funkciójának leginkább megfelelő, modern lakához juthat. Hónapokig is elhúzódhat az ügyintézés, ha a rendezé­si tervben már másfajta te­lekhatárok szerepelnek, mint amilyet jelenleg birtokol a tulajdonos. Borbányán pél­dául sok bonyodalmat okoz, hogy egy-két méterrel is ar­rébb húzták meg a képzelet­beli határokat. így az épít­tetőnek a szomszédjától kel­lene megvásárolnia egy föld­csíkot az övéhez. Megelőzték a jogszabályt Az építési engedélyek gyorsabb kiadását szolgálja a városi tanács néhány éve azzal, hogy a Ságvári-lakó- telepen előközművesített tel­kekét árusítanak:.1 A.i.leendő. tulajdonosok gondjain köny- nyít az OTP is, mivel a te­lekkialakítás költségeinek egy részét átvállalja a ta­nácstól. Sóstóhegyen például a Vörös Csillag Termelőszö­vetkezettől átvett területen utat épít, villanyhálózatot te­lepít és tereprendezést vé­gez az OTP. Ezzel lényegé­ben megelőzték a múlt év december 6-án született Pénzügyminisztérium—ÉVM és a Tanácsi Hivatal által kiadott tájékoztatót, amely az OTP-nek nagyobb lehetősé­get ad a telekalakításra, te­rület-előkészítésre, ezek költ­ségeinek fedezésére. így ala­kítanak ki az idén Sóstóhe­gyen 80. Ságvári-lakótelepen 60, Borbányán 104 és Oroson egvelőre meg nem határozott számú telket. Tóth Kornélia 35 ÉVE TÖRTÉNT Földreform Seregben □ földreformot végül is kormányrendelet ha­tározta meg: 600/1945. M. E. számmal jelent meg 1945. március 15-én. A ren­delettel eldőlt a háttérben kibontakozott harc, s annak az eldöntése, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt végre lehet-e hajtani a föld­reformot?! A kommunista párt 1945 tavaszán kiadott jelszava: „Azé legyen a föld, aki megműveli!” tömegeket mozgósított. Számos helyen a parasztok elkezdték a földet osztani. A tömegek forradal­mi lendülete segített eldönte­ni a harcot pozitív irányban. Beregben Kisvarsány, Nagy- varsány községekben és a Ti- szaszalkához tartozó Bagiszeg tanyán a rendelet előtt már földet osztottak. 1945. már­cius 2-án a vásárosnaményi nemzeti bizottság a vitkai út mellett és Ilk felé 40 kh föl­det 160 igénylőnek konyha­kerti igények ellátására kiosz­tott, továbbá 34 kh-t a lucer­nás és lóherével bevetett te­rületből állatot tartó gazdák­nak adott. Az elképzelés ak­kor még a kishaszonbérlet volt. Evés közben jön meg az étvágy, mondja a közmon­dás. Nos ez a kis előjáték ét- vágycsinálónak nagyon jó volt. A beregi földeken csak 16%-os volt az őszi vetés. A nagybirtokosok elmenekül­tek, és otthagyták az uradal­makat az intézők is. A néme­tek pusztítása jelentős mér­tékben megtizedelte a nagy­birtok állatállományát, mun­kaerejét, gépi és egyéb be­rendezéseit. A községek hatá­rának 40%-át, a lakosság 2%-a, 10%-át 3%-a és a te­rület 50%-át 95% közép- és kisparaszt birtokolt. Tehát az új élet megindításának, az újjáépítés megkezdésének egyik fontos csatája a földe­ken játszódott le. Egy módon lehetett megindítani az életet a földeken, ha a földet azok­nak adják, akik vállalták a megművelést, ha kell ember- feletti erővel is, pótolva gé­pet, igaerőt, — összekaparva a porból és mindenünnen a vetőmagot —, ezt pedig csak­is a földhöz juttatott paraszt­ság vállalta. A polgári demokratikus forradalom utolsó fejezetét képező reformból 1945-ös esz­tendőt véve figyelembe már demokratikus forradalommá lett a földreform, mert a nép hajtotta végre a saját szán­déka és a saját szükségletei szerint a felső rendeletet jó­val túlhaladva, s nemegy­szer a felsőbb Földrendező Tanács akarata ellenére. Bi­zonyítékul idézzük a tiszavidi földigénylő bizottság levelét, melyet a Szatmár vármegyei földrendező tanácshoz kül­dött: ... „Nálunk fölborította a megyei tanács a földreformot azzal, hogy a nélkülözhetet­len, már kiosztott birtokot visszahagyta (t. i. visszaadni elrendelte) a volt tulajdono­sának, azzal az indokkal az egyiket, a 130 kh-ast, hogy osztott birtok, a másik 30 kh-st azért, mert csak 30 kh ........ha százszor is vissza­hagyta a vármegyei tanács, akkor sem engedjük vissza ezen birtokokat, mert enél­kül nálunk nincs földreform!, márpedig 72 igénylőt nem le­het föld nélkül hagyni, mi is­merjük a helyi viszonyokat...” A földreform népi radika­lizmusát bizonyítja, hogy a rendelet március 18-ára ért le a községekbe, a bizottsá­gokat már 20-ára megalakí­tották és 10 nap alatt, de né­hány helyen három napon belül a földosztást is Végre­hajtották. Szabolcs megyében csak Nyíregyházán adtak földet a cigányoknak, Szatmár-Bereg- ben csak Vásárosnaményban házhelyet. 1945 nyarán kezdtek visz- szaszivárogni a volt földbir­tokosok, vagy képviselőik. Megkezdődött a küzdelem a volt nagybirtokok régi urai­val. Tomcsányi Vilmos Pál- né, a Horthy-rendszer hírhedt igazságügy-miniszterének a felesége az Országos Földren­dező Tanácson keresztül kér­te vissza ingatlanait, lakóhá­zainak meghagyását el is ren­delték belső ingatlanaival együtt. A megyei földrendező tanács az elkobzást megvál­tásra változtatta. A vásáros­naményi földigénylők nem nagyon izgatták magukat ezekkel a papírokkal. Megír­ták valamennyi felsőbb szerv­nek, hogy rendelhetnek, amit akarnak, ezeket a bir­tokokat már kiosztották, azt már vissza senki sem veszi! Az agrárforradalmi átala­kulás a földreformmal kezdő­dött el, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével foly­tatódott. Amikor az első ter­melőszövetkezetek megala­kultak, javarészt az állami tartalékokra alapozottan a nincstelenekből jöttek létre, de a nagyüzem csak 1960-ban kezdett kibontakozni, amikor a falvak kis- és középparasz­ti rétege a kezében lévő föld­területtel együtt lépett be a tsz-be. Aki látta Szatmári, Bere- get 1945 előtt és ma újra erre a vidékre látogat, olyan alap­vető változást tapasztal, ami­lyeneket meg sem álmodhat­tak volna, mert a mai gazda­sági, politikai és kulturális eredmények nem születhettek volna meg a földreform nél­kül. Az egész ország még nem szabadult fel, amikor már a földreform maga is felszabadulást teremtett, fel- szabadulást a nagybirtok- rendszer embertelenségéből, a cselédsors bizonytalanságából. Gyarmathy Zsigmond Kétszer ad... V an egy közmon­dásunk : kétszer ad, ki gyorsan ad. Ez jutott eszembe, illetve ennek a közmon­dásnak egy kissé módo­sított változata Sípos Imréné, a Nyíregyházi Öregek Napközi Otthona vezetőjének szívhez szó­ló beszámolójából. Az öregek kedves Ilikéje azt foglalta össze szer­kesztőségünkhöz küldött levelében, hogy idős, sok esetben egyedülálló gondozottaikért az em­beri együttérzés és se- gíteniakarás szép szán­déka újból és újból meg­nyilvánul, amiért más­képpen nem nagyon tud­nak köszönetét monda­ni, mint hogy az olva­sók nagy nyilvánossága előtt szeretnék kifejezni az öregek örömét. Rendszeresen patro­nálja az otthon idős gondozottal t néhány szo­cialista brigád, valamint általános és középisko­lások is gyákran felke­resik őket. A SZAVI- CSAV Komszomol Szo­cialista Brigádjának lá- nyai-asszonyai értékes kézimunkákat hoznak ajándékba azzal a szán­dékkal, hogy azokat el­adják és az összegből a kirándulások költségé­hez hozzájáruljanak. Fe­lejthetetlen élmény olyan idős embereknek egy ilyen közös kirán­dulás országunk szép tájaira, akiket gyerme­keik nem vihetnek el, vagy nem visznek el. A legutóbbi nőnapi megemlékezésre a Kelet­magyarországi Faipari Vállalat Szorgalom Szo­cialista Brigádja pénzt , äööttrj« ezfW&jfflL-r.: tiki egy gondozottnak segí­tettek már a tüzelő be­szerzésénél, vagy köl­tözésnél. A Volán 5. szá­mú Vállalat Arany Já-V nos Szocialista. Brigád­jának tagjait, a 12-es vonal dolgozóit is meleg szívvel emlegetik a gon­dozottak, s nem csak azért, mert minden hó­napban két darab bérle­tet ajándékoz a vállalat az othonnak. Azért is, mert rendszeres vendé­gek az otthonban, rfiely- nek lakói egy jó szóért, egy rövid kis beszélge­tésért is hálásak. Na­gyon örültek a háziinari szövetkezet hulladék­pamutjának. amiből szén kézimunkákat készítet­tek a gondozottak. A Nvírségi Nyomda Kállai Éva Szocialista Brigádja vetítéseket tart az otthonban, legutóbb pedig édességekkel ked­veskedtek. Gyakori ven­dégek a gumigyári Ha­ladás Szocialista Brigád tagjai, aztán az egész­ségügyi szakiskola tanu­lói, akik előadásokat tartanak, meg a gépíró­iskola Il/b osztálya, ők a tavaszi nagytakarítás­nál segédkeznek. A Zrínyi gimnázi­um 10-es KISZ- alapszervezete a zsebpénzből ' kikerülő ajándékokkal, kis mű­sorokkal örvendezteti meg az idős embereket, a 4-es számú általános iskolából pedig a VI. C osztályt emlegetik, on­nan is Varga Katalint, azaz a „hegedűs Kata­lint”, a napközi hegedü­lő kedvencét. Törvény, hogy meg­öregszünk. Ki családja körében, ki magára ha­gyatva. A napközibe be­járó emberek többségé­nek senkije sincs. A vi­lággal!, a termelőmun­kával való kapcsolatot jelentik ezek a szálak. Ezért tűnt ki az a beszá­molóból. hogy kétszer ad, ki jókor ad ... BE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom