Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
12 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 25. Csúszott a határidő... Előlegben: 50 ezer forint Március első felében két vízvezeték-szerelő kisiparos fegyelmi ügyét tárgyalta a Szabolcs-Szatmár megyei Kiosz fegyelmi bizottsága. B. A. nem először állt már a bizottság előtt. 1979. április 9-én a fegyelmi bizottság szigorú megrovásban részesítette a nyíregyházi kisiparost. Munkáján azóta sem változtatott: szakszerűtlenül, hanyagul dolgozott — ezt az el- ' lene benyújtott újabb panaszok bizonyítják. Az egyik ügy egészen 1978 júliusáig nyúlik vissza: ekkor vállalt egy nagyobb összegű munkát B. A. Oroson. A megrendelőtől 45 ezer forint előleget vett fel. Nem elég, hogy rossz minőségű munkát adott ki a kezéből, de be sem fejezte a vállalt feladatot — még 1979 februárjában sem készült el a munka. Tavaly júniusban újabb nagy megbízást fogadott el: vállalkozott Gyulaházán egy lakás vízvezeték-szerelésére július 1-i határidővel. A lakás tulajdonosa november 30-án adott be panaszt a kisiparos ellen: addig olyan kevés és gyenge minőségű munkát végzett a „mester”, hogy munkájáért egyszerűen nem lehetett díjat fölszámolni — állapította meg a helyszínen ellenőrzést tartó szakmai bizottság. Ezzel az üggyel azóta már a bíróság foglalkozik ... A Kiosz megyei fegyelmi bizottsága példás büntetést hozott: március 10-i tárgyalásán kizárta tagjai sorából a nemtörődöm kisiparost. Egyúttal javasolta a városi tanácsnak, hogy vonják visz- sza iparengedélyét. Indokolja a javaslatot, hogy a vízvezeték-szerelőnek nagy összegű adótartozása is van. Igen magas összegű előlegeket vett fel, de dolgozni már nem volt kedve Ny. A. vízvezeték-szerelő kisiparosnak. Egy alkalommal például 30 ezer forint előleget kért egy munkáért. Nem végezte el a feladatot, inkább visszafizette a pénzt. Ugyancsak 30 ezer forintot rakott zsebre előleg címén egy másik családnál. Csiga- lassúsággal dolgozott, sőt kiderült, hogy a felvett pénz több volt, mint a munka teljes értéke, fgy a szakmai bizottság rendelkezése nyomán 9 ezer 400 forintot vissza kellett fizetnie a megrendelőnek. Másik alkalommal tevékenységi hatáskörét túllépve a vízvezeték mellett központifűtés-szerelési is vállalt. Itt 50 ezer (!) forint előleget kért a megrendelőtől. Szokás szerint most is csúszott a határidő. A kisiparos „gyorsaságára” jellemző, hogy 1978 augusztusában vállalta a munkát, s a lakás tulajdonosa 1979 októberében azért tett panaszt a Kiosz-ban, mert a kisiparos túl lassan dolgozik. Addig csupán 28 ezer forint értékű munkát végzett, így a szakmai bizottság 22 ezer forint visszafizetésére kötelezte a vízvezeték-szerelőt. A tevékenységi körét túllépett kisiparos megrovást kapott a fegyelmi bizottságtól. H. Zs. Alkotó Ifjúság-kiállítás nyílt a Mezőgép Vállalat Sóstói üdülőjében. A kiállításra igen sok — a gyár által gyártott — termék makettje érkezett, melyet a későbbiekben bemutatókon és kiállításokon lehet hasznosítani. (Jávor L. felv.) Bővülő hálózat a megyeszékhelyen Egy lakos: 35 ezres forgalom Ha nem is minden téren kielégítő még Nyíregyháza kereskedelmi ellátása, de egyre inkább lépést tart a növekvő igényekkel. Nem csekély feladatot kell a kereskedelemnek megoldania, hiszen a megyeszékhely száztízezer lakosán kívül további 150— 200 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni: a ruhaneműk forgalma például a meÁ „polihisztor“ ásvány _ü«'J Mindentudó zeoiit A zeoiit — ez az 1735 óta ismert, de csak néhány évtized óta használt ásvány — egyre nagyobb jelentőséghez jut az élet szinte minden területén. Az ásvánnyal kezelt talajon nagyobbak a termésátlagok. Tökéletesíti a kiszórt műtrágya felhasználását, segítségével a növények szárazság idején még a levegő nedvességtartalmát is hasznosítani tudják. Az állattenyésztésben tápanyag-katalizátorként segíti a gazdaságosabb takarmányfeldolgozást. Adott mennyiségű takarmánnyal nagyobb súly- gyarapodás érhető el. A zeolittal leköthető, megtisztítható a környeztünket lassan, de biztosan pusztító hígtrágya. Laboratóriumi kísérletek során a zeolittal kezelt trágyáiéból iható (!) minőségű vizet nyertek. De alkalmazható papíripari adalékanyagként, s mindazokon a helyeken, ahol mérgező vagy kellemetlen tulajdonságú gázok, szagok nehezítik a munkát. Kutatások folynak a beteg emberi vese tehermentesítésére, a szervezetbe került méreganyag felszívására alkalmas zeolitkoncentrátum előállítására is, az Egri Dohánygyár pedig cigarettafilterként szeretné felhasználni. A képünkön látható mádi kísérleti zeolítüzem 1978 januárjában 3, decemberében már havi 600 tonna zeolitot termelt. Az évi 50 000 tonna igény kielégítésére — a tervek szerint 1981-ig — új üzem épül Mádon. A belföldi igények kielégítése mellett az univerzális ásványból jelentős mennyiséget kívánnak a nyugat-európai piacokra exportálni. Csendes Csaba Gyermekrajzok az olimpiai falunak A moszkvai olimpiai falu lakóhelyiségeinek díszítése céljából a nyikolejavi Lenin Pionírház képzőművészeti stúdiójának növendékei több mint húsz rajzot készítenek. A szovjet közoktatásügyi minisztérium és az olimpiai falu főigazgatóságának kérésére országszerte több ezer gyermekrajzot szándékoznak ösz- szegyűjteni. Ezekkel a ^lakószobákat varázsolják otthonossá. A tárgyalóteremből Elcsábította a pénz Csupán a véletlen műve, hogy egy hét alatt két bakta- lórántházi lakos állt sikkasztásért a Nyíregyházi Járásbíróság előtt. Tószegi Mihály 38 éves fuvaros tavaly nyáron egy helybeli lakostól két tüzelőutalványt kapott, hogy ha olyan minőségű szén érkezik, amilyenre neki szükségé van, akkor szállítsa azt neki haza. Tószegi eltette a két utalványt, ám a szenet nem az utalvány gazdájának, hanem egy másik baktaló- rántházi lakosnak szállította. A bíróság az 1800 fonni kár miatt Tószegit 4 hónap — egy év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztésre és 2000 forint pénz mellékbüntetésre ítélte. Ujj László 21 éves bakta- lórántházi fiatalember tavaly augusztus 27-től szegődött el postásnak Még meg sem tanulta, hogyan kell a postástáskát rendesen kinyitni, máris elcsábította a sok pénz, amit naponta kézbesíteni kellett. Volt akinek 190 forintos csekkjét hamisította aláírásával, de volt 2500 forint is, így 10 helybeli lakost károsított meg közel 10 ezer forinttal. Szerencsére az elszámoltatásnál hamar kiderült az újdonsült postás sikkasztássorozata, s 8328 forint ki is fizetett volt munkahelyének Ujj László. A bíróság 8 hónap — két év próbaidőre felfüggesztett — szabadságvesztést szabott ki rá és kötelezte a kár megtérítésére. Mindkét ítélet jogerős. gyei összforgalom 42 százalékát tette ki 1979-ben. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom pedig megközelíti a 35 ezer forintot, s ez mintegy 12 és fél ezer forinttal magasabb a megyei átlagnál. Mindez nem lett volna lehetséges, ha az ötéves terv eddig eltelt évei alatt nem javultak volna a tárgyi feltételek. A hálózati alapterület 16 ezer négyzetméterrel növekedett, s így elérte a 80 ezer négyzetmétert: ennek kétharmadát a boltok, a többit pedig a vendéglátóhelyek birtokolják. A fejlesztések túlnyomó többsége a városközpontot gyarapította, az új lakótelepeket gazdagította, míg a külterületek előrehaladása ezen a téren mérsékeltebb volt. Ezen változtatni a jövő feladata. Lényeges fejlődés mutatkozott az iparcikkszakbolt-háló- zatban és az új módszerek bevezetésével, az élelmiszerkereskedelem technikai fejlesztésével, a szállítás jobbításával javultak az értékesítés feltételei. Noha a leterheltség a számottevő változások ellenére sem sokat csökkent, a termelékenység egyharmados növekedése, aminek kétharmada a hatékonyság javításából fakadt, az árukészletek forgási idejének csökkenése, az eszközök jobb kihasználása mind arra mutatnak, hogy Nyíregyháza kereskedelme öt esztendő alatt rendkívül nagyot fejlődött. Átadták a Móricz-olvasó- pályázat dijait Átadták hétfőn délután Nyíregyházán a Móricz Zsig- mond megyei Könyvtárban a tavalyi, jubileumi Móricz-év alkalmából meghirdetett olvasópályázat díjait. A Mó- ricz-pályázatra igen sok pályamunka érkezett, közülük a legjobbnak Kádár Györgyi gimnáziumi tanuló pályázatát értékelte a zsűri. Második díjat kapott dr. Gál Lajos nyugdíjas, harmadik díjat pedig a nyírteleki Mezőgép Radnóti Miklós szocialista brigádja és Mészáros Anikó gimnazista. A KPVDSZ megyei bizottsága, valamint a KISZ megyei bizottsága tíz különdíjat adományozott- a kiemelkedő munkát végzett pályázóknak. Emellett a termelőszövetkezetek megyei szövetsége könyv- jutalmakat adott még több, sikerrel szerepelt pályázónak. Igen jó mozifilmekét, tévéjátékokat. dokumentum- műsorokat, tévéfilmet láthattunk a múlt héten. Újakat és régebben készülteket. Nem emlékszem, hogy Kovács András 1972-ben készült filmje, A magyar ugaron szerepelt-e már a képernyőn? Most — bizonyára — a Magyar Tanácsköztársaságra való emlékezés okán került rá sor. Érdemes volt tévében is megnézni,- sem az idő, sem a mozivászonnál jóval kisebb képméret szinte semmit nem csökkentett gondolatainak, képeinek erejéből, hatásából. De érdemes volt megnézni Latinovits Zoltán játékáért is. Az ő Zi- lahy ’ Kálmánja, ez a legfontosabbnak a tárgyilagosságot tartó tanár, aki következetes önmagához, elveihez, meg tudja győzni a nézőt, hogy az afféle emberek, mint amilyen ő is, hasznosak lehetnek az ellenforradalmi terror tom- bolása idején és később is. Igaz, ehhez neki is változnia kell. A tartózkodásból, a passzív ellenállásból kilépve cselekvő, kezdeményező emberré kell válnia. Ezzel a „nyitással” végződik a film, mintegy jelezve a további utat. A Tanácsköztársaság alatt játszódó epizódot mutat be Nagy Lajos ismert drámája, az Új vendég érkezett. Ennek készült el most a tv- filmváltozata, melyet Kazimir Károly rendezett, dramaturgja Litványi Károly volt. Az egyébként is feszültségtől vibráló mű a tv- változatban még inkább telítődött drámai jegyekkel. A tévéjáték rendezőjének és színészeinek, legfőképpen Bitskey Tibornak az érdeme, aztán Inke Lászlónak, Ráday Imrének, Pécsi Ildikónak, hogy az úri Magyar- ország kórképét oly érzékletesen sugározza ez a tévéjáték. Mikszáth Kálmán elbeszéléseinek, regényeinek alakjai, történetei szinte kiáltanak a képernyő után. De hisz’ nem is kell kiáltaniuk, mert jól tudják ezt a tévében is azok, akiknek az a dolguk, hogy igényes és egyben szórakoztató műsorokat készítsenek. Mikszáth szinte biztos sikert hoz a képernyőn. Még csak az első részt láttuk A sipsirica című (kisregényből) készült tévéfilmnek (rendezője Kat- kics Ilona, képernyőre alkalmazta Thurzó Gábor), máris biztosra vehető, hogy meg fogja hódítani a közönséget. Mivel? Azzal, ami Mikszáthnak sajátja: elbeszélő művészetével (amit a tévéfilm nagyon jól „áthozott”), emberábrázolásával, a gyarlóságok fölötti ra- vaszkás szemhunyorításá- val, de — mint később, remélhetőleg, látni fogjuk — a társadalmi igazságtalanságokról tett éles, kritikus megjegyzéseivel. Itt hogyan-? A színészek nagyszerű „közvetítésével”. Seregi István Érdekes műsornak ígérkezett a .. Közös beszédünk ..c. riportegyveleg. A szerkesztő Holakovszky István és a műsorvezető Rapcsányi László olyan jellegzetesen mai embereket kívánt bemutatni a rádió- hallgatóknak, akikben közös, hogy „... gondolkodásuk messze túlmegy már az otthon határán, már az egész érdekli őket, az egész társadalom és az egész ország. Közös beszédük ily módon összeköt velük, minden úton és minden alkai lommal.” Igazán figyelemfelkeltő, vonzó szándék. Csakhogy az átfogóbb közösségi eredmények, gondok és problémák több oldalú megvilágítása, egy-egy munkahelytől a hasonló munkaterület szélesebb körére való kiterjesztése helyett voltaképpen különféle munkahelyi riportokat hallhattunk. Ezek a riportok, bár egyenként jól érzékeltették a megszólaltatottak- nak a többnyire az eredményesebb munkával vagy a művelődéssel, ismeretszerzéssel kapcsolatos tevékenységét és előremutató gondolatait (hiszen a rádió legjobb riporterei készítették őket), mégsem adhattak alkalmat legalább bizonyos fokú általánosításra, nem beszélve arról, hogy tucatszám hallunk ilyeneket a különféle adásokban. Őszintén szólva, az volt az érzésem, hogy a már megóvó (természetesen még el nem hangzott) riportokat fogott össze a szerkesztő az általánosságban mégiscsak tematikusnak szándékolt műsorba, és nem fordítva, a témához készíttetve az „anyagot. így aztán a rutinos Rapcsányi László ösz- szekötő kommentárjai sem tudták a bevezetőben megjelölt célnak megfelelően összefogni a túlságosan heterogén összeállítást. Sokszor találkozunk — a legkülönfélébb műsorformákban — művészi műhelyproblémák feldolgozásával. Ezek a produkciók többnyire akkor igazán átütő erejűek, ha össztársadalmi vetületűk van, sőt, az bennük a lényeges. Példa rá Gyárfás Miklós bravúros technikával felépített Szerelemfoltozó című rádiószatírája „több megalkuvásban”, a Rádiószínház parádés előadásában. A komfor- mista, kellemkedő, csak szórakoztatni akaró drámaírót színésznő felesége azért unta meg, mert „szépen fütyülő kanári madárka” csupán, s nem merész, büszke sas —, ami lehetne. Az elszakadt szerelmet meg kellett foltozni, s az író képzeletében megjelent a hivatásos Szerelemfoltozó. A feleség, továbbfejlesztve a nagy ötletet, új darab megírására sarkallta az írót, melyben a szerelemfoltozás kifigurázott (mert persze fölösleges) állami, hivatali feladat lenne, óvatoskodó, túlszervezett bürokráciával S itt tágult volna a tervezett, félig már megírt darab közéleti értékűvé: a mindig megalkuvók, az „óvatosságról is csak óvatosan gondolkodók” szatírájává. Ám írónk félúton visszariadt, nem tudott a kanáriból sasmadárrá válni, ezért — sejthetően — nem foltozódha- tott meg a szerelme sem ... Marton Frigyes jól pergő rendezése, Sinkovits Imre (író) és Voss Éva (feleség) főszereplő kettőse és sok más remek színészi karikí- rozás tette élvezetessé a rendkívül szórakoztató rádiójátékot. Merkovszky Pál □képernyőETíTíI A FTTTEI MELLETT
