Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-25 / 71. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 25. Kádár János elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 3. oldalról) zott a munkásosztály élenjáró szerepének erősítésével, a munkások, különösen a derékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocializmus építésének elengedhetetlen feltétele, népünk érdeke, hogy a munkásosztály vezető szerepe tovább erősödjék. Gondoskodni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szervek vezető tisztségeiben, a választott testületekben a jelenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetséges munkások, fizikai dolgozók, akik a társadalmi tevékenységben is aktívak, a termelésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meggyorsult, a munkásosztálynak szilárd szövetségese, becsülettel helytáll az építőmunkában. A mezőgazdasági termelés iparosodása, a munka és az elosztás jellegében bekövetkezett változások is közelítik a parasztságot a munkásosztályhoz. A jövőben is elő kell segíteni a parasztság politikai öntudatának, közéleti aktivitásának növekedését, élet- és munkakörülményeinek javulását. Népi államunk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amelynek további megőrzése és még szorosabbra fűzése egész népünk alapvető érdeke. Az értelmiség tevékeny részese a szocializmus építésének, szorosan kötődik, a munkásosztályhoz, a szövetkezeti parasztsághoz. Pártunk, egész népünk nagyra értékeli az értelmiségiek munkáját. Szerepük társadalmunk ál* talános fejlődésével, a tudományos-technikai haladással, a kultúra jelentőségének növekedésével szoros összefüggésben fokozódik. Az előttünk álló feladatok megoldása szükségessé teszi, hogy szellemi erőforrásainkat, a szaktudást, a felkészültséget minden területen jobban, gazdaságosabban és szervezettebben1^ hasznosítsuk, s fokozottan igényeljük és biztosítsuk az értelmiség részvételét a szocializmus építésében és a közéletben. Politikánk változatlan célja, hogy az osztályok és a rétegek tovább közeledjenek egymáshoz, sajátos érdekeik a társadalmi érdek elsődlegessége alapján érvényesüljenek, tovább csökkenjen a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti különbség. Pártunk a beszámolási időszakban is megfelelően foglalkozott a nők helyzetével. Az idei népszámlálási adatokból kitűnik, hogy a nők aránya hazánkban 51,5 százalék, közülük a munkavállalási korban levők 79 százaléka munkaviszonyban van, az aktív keresőknek pedig 45 százaléka nő. A nők a munkában, a családban, a közéletben növekvő hozzáértéssel, tiszteletre méltó szorgalommal és becsülettel teljesítik a rájuk háruló kötelezettségeket. Társadalmi egyenjogúságuk egyre jobban kiteljesedik. Mégsem lehetünk elégedettek, változatlanul nagy figyelmet kell fordítani a nők helyzetére: tovább kell javítani egyenlő esélyeiknek, valamint a kereső foglalkozás és az anyaság együttes vállalásának gazdasági, kulturális és tudati feltételeit. Ezt elő kell segíteni szakképzettségük emelésével, szociális ' intézkedésekkel, a szolgáltatások bővítésével, a nők társadalmi szerepét lebecsülő maradi nézetek leküzdésével. Fontos, hogy a nők aránya — a társadalomban elfoglalt szerepüknek megfelelően — növekedjék a vezető beosztásokban és a választott tisztségekben. Pártunk megítélése szerint a magyar ifjúság döntő többsége .híve a szocializmusnak, benne biztosítva látja jövőjét. Helyzetében, magatartásában a társadalom általános állapota is tükröződik. Felkészültségével és tetteivjel bizonyítja, hogy lehet rá számítani, helytáll a tanulásban, a munkában, becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét, tevékeny a közéletben. A fiatalok lendületének, kezdeményezőkészségének, új iránti fogékonyságának, tehetsége kibontakozásának tág teret nyújt szocialista rendszerünk. Az ifjúságnak ezeket a tulajdonságait az eddiginél is jobban kell fejleszteni. Ügy neveljük a fiatalokat, hogy a szocializmus rendíthetetlen hívei és lelkes építői legyenek. Az is helyénvaló, hogy a fiatalok — életkori sajátosságaiknak megfelelően — szeretnek szórakozni, fontos azonban, hogy szabad idejüket is értelmesen és tartalmasán töltsék el; ehhez minden lehetséges támogatást meg kell adni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a fiatalok körében is tapasztalhatunk olyan negatív jelenségeket, mint a közömbösség, egyeseknél a cinizmus, a könnyelmű életre való hajlam. Ezek megváltoztatható tulajdonságok. Nem szabad lemondanunk egyetlen fiatalról sem. azoknak is segítő kezet kell nyújtani, akik rossz befolyás alá kerültek, a társadalom peremére szorultak. Az új nemzedékről történő gondoskodás, az ifjúság nevelése az egész társadalom ügye. Fontos szerepe van ebben az iskolának, a munkahelynek, a társadalmi szerveknek, és sokat tehet maga az ifjúság, az ifjúsági szövetség is. A fő felelősség azonban változatlanul a családé, amely társadalmunknak a legkisebb, de a jövő szempontjából is döntő jelentőségű közössége. Pártunk, szocialista államunk védi és támogatja a család intézményét. Arra kell törekedni, hogy növekedjék a család szerepe a személyiség kialakításában és a szocialista-életforma általánossá tételében. Pártunk ismeri a fiatalok valós gondjait. Azért tevékenykedik, és arra ösztönzi az állami és a társadalmi szerveket is, hogy a fiatalok kapjanak- egyenlőbb esélyt a tanulásban, a pályaválasztásban, a képzettségüknek megfelelő elhelyezkedésben, hogy javítsák a családalapítás, a lakáshoz jutás, az otthonteremtés feltételeit. Társadalmunk kiegyensúlyozott helyzetét tükrözi az állam és az egyházak közötti rendezett viszony is, amely sok figyelmet igényelt és igényel mind. az államtól, mind az egyházaktól. Az állam az alkotmány szellemében biztosítja a lelkiismereti szabadságot és az egyházak autonóm működésének feltételeit. A vallásos emberek egyenrangú állampolgárként vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. Az egyházak tiszteletben tartják államunk törvényeit, támogatják az országépítő munkát. Az egyházak vezetői éppen a közelmúltban állapították meg, hogy az állam és az egyházak kapcsolata az utóbbi években tovább fejlődött, és ma már nem. egyszerűen rendezett viszonyról van szó, hanem a nép javára végzett közös munkáról. Az állam és az egyházak mai rendezett viszonya a közösen kialakított megállapodások korrekt megtartásának alapján jött létre, és így fejlődhet tovább a jövőben is. A magunk részéről, elvi alapokon, ezen az úton kívánunk tovább járni. A szocialista alapokon nyugvó társadalmi összefogásnak fontos része, hogy az itt élő nemzetiségiek hazánk egyenjogú állampolgáraként vesznek részt az építőmunkában, a politikai életben. Anyanyelvűket szabadon használják, nemzeti kultúrájuk ápolásához és fejlesztéséhez megfelelő segítséget kapnak. A nemzetiségek otthonra leltek, jól érzik magukat hazájukban, a szocialista Magyarországon. Pártunk a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítését fontos elvi kérdésnek tekinti. Mindent megtesz, hogy a nemzetiségiek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, megőrizzék és gazdagítsák nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat. Arra törekszünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv, román nemzetiségiek és a szomszédos szocialista országokban élő magyar nemzetiségiek hozzájáruljanak népeink barátságának és internacionalista együttműködésének elmélyítéséhez. Népünk történelme úgy alakult, hogy a magyarságnak mintegy harmada az ország határain kívül él; a földkerekségnek szinte minden táján élnek magyarok. Rájuk gondolva jó tudni, hogy legtöbbjük lehetőségeihez mérten őrzi, ápolja anyanyelvét, nemzeti kultúráját, hagyományait, becsüli a szocialista Magyarországot. Tőlük azt várjuk, hogy nemzeti kultúrájukat ápolva országuk tisztességes állampolgárai legyenek, s a társadalmi haladást, a népek barátságát segítsék elő. Szocialista hazánk demokratikus politikai rendszerében jelentős szerepük van a társadalom sok millió tagját átfogó és tömörítő tömegszervezeteknek és -mozgalmaknak. Pártunk nagyra értékeli, hogy a Hazafias Népfront, a szakszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a nőmozgalom és más társadalmi és tömegszervezetek tevékenységükkel segítik a fejlett szocialista társadalom építését. Növekedett aktivitásuk és társadalmi felelősségük. erősödtek munkájuk szocialista vonásai. Alkotó módon hozzájárulnak társadalmunk szocialista fejlődéséhez, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális alapjainak erősítéséhez, a szocialista demokrácia kibontakoztatásához. A párt a szocialista nemzeti egység erősítése érdekében folytatja bevált szövetségi politikáját. Ez elengedhetetlen feltétele az előttünk álló bonyolult és nehéz feladatok megoldásának. A nemzeti összefogás társadalmi céljainknak, az e célokhoz vezető utaknak, a fejlődés során felvetődő új kérdéseknek eszmei tisztázásával, a közös munkában valósul meg és erősödik. Törekvésünk, hogy jó szóval, vitával, meggyőzéssel mindenkit megnyerjünk a közös gondolkodásra, az együttes cselekvésre. A szocializmus a párt és a nép közötti kölcsönös bizalom alapján az egész nép közreműködésével, az egész nép javára épül. A gyakorlatban igazolódott szilárd elyi álláspontunk, hogy a szocialista fejlődés egész korszakában nélkülözhetetlen az állam intézményeinek jó működése, a gazdasági, a kulturális építést elősegítő szervező munkája és védelmi funkciója. A beszámolási időszakban a XI. kongresszus határozatainak szellemében tovább erősödött az állam irányító szerepe a gazdasági és a kulturális feladatok megoldásában, a honvédelem szervezésében. Államszervezetünk intézményei rendeltetésüknek megfelelően működnek, népi államunk betölti hivatását. A Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a jogrend, érvényesül a szocialista törvényesség. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a Minisztertanács, valamint a tanácsok munkájával foglalkozott és méltatta hazánk fegyveres erőinek és testületéinek helytállását. Az állami munkában is kulcskérdés a szocialista vonások erősítése, az egész nép érdekeinek becsületes szolgálata. Minden állami intézményben emelni kell a munka színvonalát, következetesebben kell érvényesíteni a társadalmi érdeket. Kívánatos, hogy a kormány még jobban összpontosítsa figyelmét a fő folyamatok irányítására, a végrehajtásra, a személyes felelősség érvényesítésére, az ágazati irányító munka és az állami fegyelem javítására. A központi és a helyi állami szervek éljenek jobban hatáskörükRégen feltárt igazság, hogy a társadalom fejlődését döntően két tényező határozza meg, a politikai hatalom és a gazdasági alap. Ebből következik, hogy jelenleg, a mi viszonyaink között, amikor a munkásosztálynak és szövetségeseinek a politikai hatalma szilárd, minden társadalmi kérdés megoldása, az életszínvonal emelése, a kultúra fejlesztése, honvédő képességünk s általában a fejlett szocialista társadalom sikeres építése a gazdasági munka eredményeitől függ. A gazdasági feladatok megoldása viszont csak az egész társadalom céltudatos erőfeszítéseinek eredménye lehet. Ebben fontos szerepe van a gazdaságban dolgozókon kívül a tudományos, a művelődési, az egészségügyi, az igazgatási és minden más területen tevékenykedők közös munkájának. A Központi Bizottság a beszámolási időszakban ennek megfelelően foglalkozott a gazdasági feladatokkal. A XI. kongresszus által jóváhagyott gazdaságpolitikát követtük, az V. ötéves terv valóra váltásáért dolgoztunk a feltételezettnél lényegesen nehezebb és bonyolultabb körülmények között. Jelenthetjük a kongresz- szusnak, hogy a beszámolási időszakban a párt és a nép közös erőfeszítései nyomán a gazdasági építőmunkában is számottevő eredmények születtek. Fejlődtek a termelőerők, erősödött szocialista társadalmunk anyagi-műszaki bázisa. .Gyarapodott a nemzeti vagyon, javultak az életkörülmények. Ha az idei nép- gazdasági terv előirányzatai teljesülnek, a nemzeti jövedelem öt év alatt 21—22, az ipari termelés 24—25, az építőipari termelés 13—14 százalékkal nő, a mezőgazdasági termékek termelése 15—16 százalékkal lesz nagyobb; mint a megelőző öt évben. A munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedik. Kezdeti eredmények vannak a gazdaságtalan termelés gazdaságossá tételében, illetve ..megszüntetésében. Az elmúlt öt esztendőben mintegy 80 olyan — egyenként a félmilliárd forintot meghaladó — beruházás valósult meg, amely lehetővé tette a termelés bővítését, és segítette a termelési szerkezet átalakítását is. Fejlődött a közlekedés és a szállítás. Fokozódott részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban. Mindemellett azt is jelentenünk kell, hogy a megtett erőfeszítések ellenére, döntően a számítottnál is kedvezőtlenebbül alakult feltételek miatt, gazdasági fejlődésünk várható eredményei elmaradnak az V. ötéves terv előirányzataitól; a nemzeti jövedelem és ennek következtében az életszínvonal emelkedésének üteme is lassúbb a tervezettnél. A helyzet ma bonyolultabb, a gazdasági munka az eddiginél nagyobb erőfeszítést, szervezettséget követel. A nemzetközi gazdasági életben 1973—74 óta végbemenő gyökeres és tartós változások, a világpiaci árarányok bennünket hátrányosan érintő módosulása, egyes tőkés országok diszkriminációs intézkedései kedvezőtlenül hatnak a magyar népgazdaságra is. Szocialista népgazdaságunk alapjainak szilárdságát és életképességét bizonyítja, hogy az elmúlt három évtized legsúlyosabb külső gazdasági hatását is képesek voltunk elviselni. Látnunk kell azt is, hogy a külső gazdasági feltételek kedvezőtlen megváltozása élesebben megmutatja gazdaságunk gyenge pontjait, munkánk hibáit. Felismertük ugyan, hogy a feltételek kedvezőtlen alakulásával szemben a termékszerkezet változtatásával, a szelektív iparfejlesztéssel kell és tudunk hatásosan fellépni, a gazdasági irányítás gyakorlata azonban nem tudott megfelelő mértékben, elég gyorsan és rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az intenzív gazdálkodásra való áttérés, a termelés hatékonyságának javulása, a termelési és a termékszerkezet korszerűsítése elmarad attól az ütemtől, amit a helyzet megkövetel, s amit népgazdaságunk jelenlegi műszaki, technikai színvonala már lehetővé tesz. A XI. kongresszust követően a párt vezető testületéi rendszeresen figyelemmel kísérték a fő gazdasági folyamatokat, és több célszerű határozatot hoztak a gazdasági munka javítására. A párt a cselekvés számára megfelelő programot dolgozott ki. A párthatározatok alapján számos jó kormányzati intézkedés született. Az elmúlt esztendőt sikeresnek tekinthetjük abból a szempontból, hogy meggyorsult a kedvező tendenciák kibontakozásának, a világpiaci viszonyokhoz való alkalmazkodásnak a folyamata. Mindezek eredményeképpen 1979-ben javult a népgazdaság egyensúlya. Az idén és a jövőben is ezen az úton kell következetesen tovább haladni. A következő években is nehéz külső gazdasági feltételekkel kell számolni. A világ- gazdaságtól nem tudjuk magunkat függetleníteni, de munkánk megjavításával lényegesen csökkenthetjük a kedvezőtlen hatásokat. vagy a fegyelmezetlenek mentsvára. Egyidejűleg jelent rendet és fegyelmet, összhangot a kötelességekben és a jogokban, megfontolt beleszólást a közügyekbe, tevékeny részvételt a munkában, személyes felelősségérzetet és felelősségvállalást a köz javára. Foglalkozni kell azzal is, hogy az egyszemélyi felelősség fokozott érvényesülése mellett hogyan lehetne a kinevezett vezetők tevékenységét érdemibb társadalmi ellenőrzés alá vonni. Ennek érdekében " pontosabban kell meghatározni, hogy a vezetők milyen beszámolási köte’e- zettséggel tartoznak a demokratikus fórumoknak, és azt is, hogy hogyan érvényesülhet jobhan a dolgozó közösségek véleménye a vezetők kinevezésekor. Társadalmi rendszerünk hatalmas erőforrásának, a szocialista demokráciának elmélyítése, formális vonásainak megszüntetése megköveteli a pártirányítás és a oártdemokrácia erősítését, a társadalmi és képviseleti szervek szereoének növekedését. a társadalmi ellenőrzés fokozását. A Központi Bizottság javasolja a kongresszusnak: a VI. ötéves, terv időszakában a gazdaságpolitika fő célja az legyen, hogy lassúbb fejlődési ütem mellett, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatásával, a termelés nemzetközi versenyképességének fokozásával javítsuk a népgazdaság egyensúlyát, és szilárdítsuk meg az elért életszínvonalat. Most, átmenetileg, reálisan ezt a célt tűzhetjük-magunk elé. A következő évek nagyon fontos feladata, hogy gazdaságpolitikánk következetes gyakorlati érvényesítésével, javítsuk külkereskedelmi és fizetési mérlegünket, a költségvetési egyensúlyt, az árualap és a vásárlóerő, a munkaerő és a munkahelyek, a beruházásra fordítható összegek és a kivitelezési kapacitások összhangját. Ezeknek a céloknak kell alárendelni az ipari termelés növekedési ütemét, a nemzeti jövedelem belső felhasználását és elosztását. Az ipari termelés erőteljesebb növelése csak abban az esetben engedhető meg, ha jelentős eredményt sikerül elérni a termékszerkezet korszerűsítésében, a termelés és az értékesítés hatékonyságának javításában, s így számunkra kedvezőbb cserearányokat tudunk létrehozni a külkereskedelemben. Az V. ötéves terv végrehajtása ez év december 31-én fejeződik be. Ennek eredménye adja meg a reális alapot az új középtávú népgazdasági terv kidolgozásához. A Központi Bizottság ezért nem tartotta célszerűnek, hogy a kongresszus elé terjessze az új ötéves tervre vonatkozó, most még kellően meg nem alapozott fő mutatószámokat. Jelenlegi becsléseink szerint a VI. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelemnek mintegy 15—17 százalékos növekedése látszik megvalósíthatónak. A mérsékelt növekedési ütem arra is lehetőséget ad, hogy műszakilag és minden más tekintetben megalapozzuk a későbbi lendületesebb, kiegyensúlyozottabb előrehaladást. Az már most is teljesen nyilvánvaló, hogy a népgazdaság fejlesztésének fő irányaként a következő ötéves tervidőszakban is a hatékonyság és a minőség javítását, a nemzetközi versenyképesség növelését kell megjelölnünk. A termelésnek rugalmasan kell al-kal- mozkodnia a belső és a külső piaci igényekhez. A tartósan veszteséges termelést gazdaságossá kell tenni, vagy meg kell szüntetni. Gazdasági fejlődésünket alapvetően befolyásolja a nyersanyag- és energiahely■ (Folytatás az 5. oldalon) kel, jobban hangolják össze tevékenységüket. Az állami munka fejlesztésének alapvető feladatai között kell számon tartani a még jócskán fellelhető bürokrácia további visszaszorítását. Állami életünk fejlesztésének nélkülözhetetlen feltétele a törvényes rend szilárdítása, a törvények megtartása és megtartatása, az állam- polgári fegyelem növelése. Közös érdekünk, hogy őrködjünk a közélet tisztaságán, és leplezzünk le, szorítsunk vissza minden társadalomellenes magatartást. Társadalmi rendszerünknek lényegi vonása a kapitalista elnyomástól megszabadult nép politikai aktivitását és fejlődését, alkotó erejének kibontakoztatását serkentő szocialista demokrácia. Pártunk a legutóbbi években is nagy figyelmet fordított a fejlesztésére. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a lakosság véleményének nyilvánításával, javaslataival, kritikai észrevételeivel fokozódó mértékben vesz részt a közéletben. A XI. kongresszus határozatának megfelelően létrehozott szakszervezeti bizalmi és főbizalmi testületek jól betöltik szerepüket. Erősödött a szövetkezeti demokrácia, formái fokozatosan igazodnak a megnövekedett üzemi méretekhez. A lakóhelyi fórumok is gazdagítják a közéletet. A szocialista demokrácia érvényesülésének eddigi eredményeivel még nem lehetünk megelégedve. Gondoskodni kell róla, hogy a szocialista demokrácia fórumai rendeltetésüknek megfelelően, tartalmasán működjenek. Minden munkahelyen, minden közigazgatási egységben növekedjék a dolgozók részvétele az ügyek intézésé- . ben, és ez egyaránt terjedjen ki a véleményezésre, a javaslattételre, az ellenőrzésre, valamint — mindazokban az esetekben, ahol lehetséges és szükséges — a döntésekre is. A szocialista demokrácia nem gyengítheti az egyszemélyi felelősséget. Nem helyes az a gyakorlat, hogy sokszor a kollektív felelősségre hivatkozva halogatják a szükséges döntéseket, vagy megfoghatatlanná válik a felelősség a rossz döntésekért. A szocialista demokrácia nem lehet a kötelességmuLasztók, n gazdasági építőmunka feladatai
