Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
2 kelet-magyarország 1980. március 14. Kisvárdai látkép a város pereméről. (Elek Emil felvétele) híre telik, híre heh? Tanszersegély és társadalmi munka NAGYKÖZSÉGEKBŐL JELENTJÜK Értékelték az 1979. évi tanácsi költségvetési és fejlesztési terv teljesítését számos nagyközségben a február végén, március elején megtartott tanácsüléseken. Többek közt Ibrányban Rakamazon, Nyírteleken is megvitatták ezt a témát. Ibrány: megszépült az ifjúsági tábor Kulturális célokra igen magas összeget: 7 millió 732 ezer forintot költöttek költségvetésükből tavaly Ibrányban. Az ifjúsági tábor felújítására 50 ezer forint állt rendelkezésre. Ebből új hidroforházat építettek, kicserélték a tetőcsatornát s kijavították a lábazatokat. A berendezés korszerűsítésére 80 ezer forintot adott a megyei tanács: heverőket, szekrényeket, székeket, szőnyegeket vásároltak az összegből. Nagy gond a 34 általános iskolai tanulócsoport elhelyezése a községben, mivel az új iskolát csak idén ősszel adják át. Jelenleg két műszakban, szükségtantermekben foglalkoztatják a gyerekeket. A felszereltség tavaly sokat javult: 80 ezer forintot kapott a tanács szemléltetőeszközök vásárlására. A megrendelt eszközöknek eddig csak kis része érkezett meg. A régi tantermekben kicserélték az ajtókat, ablakokat, a cigány tanulók részére pedig 10 ezer forint tanszersegélyt adtak. A szülők, vállalatok, dolgozók 108 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek múlt évben az óvodákban. Az 1. számú óvodát tatarozták, elkerítették, a parkettát csiszolták és átfestették. A 2. számú oviban kutat építettek, kifestették a termeket. Debreceni és budapesti szocialista brigádoktól játékokat, udvari felszereléseket, lemezjátszót, diavetítőt kaptak a gyerekek. A hátrányos helyzetű apróságoknak ruha- . neműt vásároltak a patronáló felnőttek. Rakamaz: letéti számla iskolaépítésre Tavaly a kiadások között a tervezettnél nagyobb ösz- szeget: 394 ezer forintot költöttek az utak felújítására Rakamazon. Korszerűsítették a Rigó, a Fecske utcát, a Rákóczi út egy szakaszát. A nagyközség több pontján ká- tyúzták az utakat. Megoldották mintegy 3 millió 200 ezer forintos ráfordítással a felszíni csapadékvíz elvezetését a szeszfőzdétől és a vízműteleptől. Az ivóvízhálózat bővítésére 107 ezer forintot használtak fel. Megvették 1 kilométer hálózat építéséhez a szükséges eternit csövet, felszereléseivel együtt. A felújítási keretből a tanács 60 ezer forintot szánta könyvtár és a Zöldkereszt tetőszerkezetének javítására. A korszerűsítés végül csak 23 ezer forintba került. A művelődési ház átalakításával a gávavencsellői költségvetési üzemet bízták meg. Többszöri kérés ellenére az építők csak ősszel láttak munkához, így év végéig a tervezett ösz- szeg alig egynegyedét: 78 ezer forintot költöttek a felújításra. Akár korábban, 1979-ben is tartalékolt pénzt a tanács a 8 tantermes iskola építésére. Év végén az e célra nyitott letéti számlán 3 millió 500 ezer forint szerepelt. Tavaly is jelentős társadalmi munkát végeztek községükben a rakamaziak. Többek közt segítették a csapadékvíz-elvezető árkok és az úttörő sportpark építését. Nyírtelek: javuló egészségügyi ellátás Sokat dolgoztak tavaly társadalmi munkában a nyírtelekiek is: mintegy 2 millió 500 ezer forint értéket teremtettek. Szép eredményről adott számot legutóbbi ülésén a tanács az útfelújításokról készült beszámolóban. A múlt évben 810 négyzetméter út kapott kohósalak-borítást a nagyközségben, a Deák Ferenc utcát pedig aszfaltozták. Nagy gondot jelent Nyírteleken a közvilágítás költségeinek fedezése, mióta a Tokaji úton korszerűsítették a villanyhálózatot. A tervezett 201 ezer forint dupláját fizették ki tavaly az áramért. Belvízelvezetésre 600 ezer forint állt a tanács rendelkezésére. Ez az összeg kevésnek bizonyult, s a vízügyi igazgatóság adott 100 ezer forintos támogatást a Vasvári Pál utcában a nyílt és részben fedett csaapadékvíz-le- vezető csatorna építésére. Javult a községben az egészségügyi ellátás. Évek óta először sikerült betölteni valamennyi állást a három orvosi körzetben. Egyedül Gyulatanya lakosságának ellátása okoz nehézségeket, mivel mindhárom orvosi körzettől távol esik. Tavaly nagy gondot fordított a nagyközségi tanács szociális gondozásra. Segélyezésre 746 ezer forintot fizettek ki. A rendszeres segélyezettek száma 31, míg a tsz-járadékosok 39-en vannak. Rendkívüli szociális segélyben 337-en részesültek. BELVÍZ, jég, aszály Gyógyír elemi csapásra AZ ÁB 703 MILLIÓT FIZETETT Példa nélküli volt a tavalyi tavasz a mezőgazdaságban, ha az 1970-es árvizet nem számítjuk. Az ár- és belvízkár több mint 40 ezer hektár kalászost érintett, 9 ezer hektár őszi vetés teljesen kipusztult. Tetézte ezt, hogy több mint 17 ezer hektáron a fagy pusztította el a várható termést. Pusztító fagy Februárban a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűléseken nem volt olyan elnöki beszámoló, ahol a kedvezőtlen időjárást ne említették volna. Többnyire úgy esett erről szó: hogy belvíz, jég, aszály nehezítette a gazdálkodást. Számokat nemigen mondtak, főleg olyat nem, amely a megye egészére vonatkozna. Pedig vannak ilyen adatok és ezzel az Állami Biztosító szolgálhat. A pénz- intézmény összesítése szerint a mezőgazdaságunkat ért károk után 1979-ben 703 millió 425 eaer forintot téríbeik tek. Tételesen vizsgálva — az előre nem programozható elemi károkat — alapvető mutatószámok: téli fagy miatt kipusztult 9318 hektár őszi vetés, értéke 27 millió forint. Az ár- és belvíz okozta kártérítés 37 ezer hektár után 200 millió. A tavaszi fagy 11 ezer 649 hektár gyümölcsösben 232 millió forintos kárt okozott. Nem kerülte el üzemeinket a jégverés sem. Tavaly 28 jégveréses napot számoltak, öttel többet, mint 1978-ban. Az elemi csapások hatására az 1978. évihez viszonyítva búzából hektáronként közel 5 mázsával, rozsból 3 mázsával arattunk kevesebbet. Az alma — ígéretesen indult — a fagy miatt csak közepes termést adott. Ennek ellenére a megye mezőgazdasága 78-hoz viszonyítva növelte termelését. A kapás növények átlagtermése kukoricánál, cukorrépánál, burgonyánál és dohánynál felülmúlta az előző évit. Nagy munka, kemény erőfeszítés kellett ehhez. Emelkedő kártételek A kár, a 703 millió, amit az Állami Biztosító fizetett, csak része a veszteségeknek. Ha ehhez hozzátesszük, hogy például kalászosoknál a kárA művészeti hetek első koncertje Bolgár művészek szonátaestje Az Országos Filharmónia is tevékenyen közreműködik a Nyíregyházán már hagyományossá vált tavaszi művészeti hetek gazdag zenei programjában. Az első ilyen hangverseny március 10-én, hétfőn este hangzott el a megyei művelődési központ hangversenytermében, Valentin Stefanov (hegedű) és Isak-Franok Mayer (zongora) bolgár művészek szonátaestjén. Nem tartjuk a legszerencsésebb dolognak, hogy műsorukon csak a három Brahms- szonáta szerepelt, mint a G- dúr, A-dúr és d-moll szonáták. E három szonátával Brahms tulajdonképpen a koncertszonáta műfajt újította fel, hiszen a három tétel és a zongoraszólam megszólaltatása is rendkívül igényes feladat mind a három szonátában. A G-dúr hegedűszonátát 1879-ben írta Brahms, s a magyar származású kiváló hegedűművésznek. Joachim József lelkes propagandájának tulajdonítható, hogy rövid időn belül rendkívül népszerűvé vált. Valentin Stefanov hegedűművész meggyőzően tolmácsolta a brahmsi gyengédség, a lázadások és enervált visszahanyatlások muzsikáját az adagióban, azután a „Regenlied” (esődal) dallamos melankóliáját a zárótételben. Ezt a Brahms-dalt a hegedű dalolta, míg a zongora az esőcseppek kopogását érzékeltette. Az A-dúr szonátát 1886-ban komponálta a szerző. A témák megszólaltatásában váltakozva vesz részt a hegedű és a zongora. A d-moll szonáta 1888-ban keletkezett. Az első tétel fő témáját a hegedű mutatja be a zongora szinkópái fölött. A melléktéma zongorán hangzik fel először. A szélesen ívelő, nagy lélegzetű dallamokat a kiváló művész kitűnően interpretálta, s ebben méltó művészpartnere volt zongora- kísérője. térítés a tervezett termésből a terület újrahasznosításához szükséges, 30 százalék — ez így reális —, akkor köny- nyű elképzelni, hogy a gazdaságnak az ismételt talaj- előkészítés, vetőmag és vetés eleve veszteség. A biztosítási kártérítésekből nem lehet meggazdagodni, de nem is azért van. Amin n«m érdemes spórolni Sajnos a mezőgazdasági termelés erőfeszítéseit kisebbítő elemi kártételek mutatója évről évre romlik. 1977- ben még csak 71 ezer hektáros területet sújtott a megyében valamilyen elemi csapás, egy év múlva ez a terület 77 ezer hektárra nőtt és tavaly 81 ezer 670 hektárral tetőzött. Három év alatt a kifizetett kártérítés összege 2 milliárd 258 millió forint volt. Ezzel szemben a díjtétel — amit a biztosítónak fizettek a gazdaságok, 1 milliárd 249 millió. Egymilliárdos ráfizetés. Mindez nem csak a megyében, de országosan is indokolta a biztosítási kockázatvállalás némi módosítását. Mit szóltak ehhez az üzemek? A legtöbb helyen megértették, elismerték a változtatás jogosságát. Az alma esetében például, ha lefagyott a termés, a göngyölegbetéti díj, a szedés, manipulálás, szállítás költségének elmaradása felér a 20 százalékkal kisebb térítés összegével. A minőségi kártérítés elmaradását sokan sérelmezik, tapasztalat viszont, hogy nem , ez befolyásolja alapvetően az említett" ágazatok eredményességét, jövedelmezőségét. Végeredményben a szigorúbb feltételekre az üzemek helyesen nem ázzál reagáltak, hogy nem kötöttek biztosítást. A megyében nincs olyan mezőgazdasági üzem, amely a biztosítás valamelyik változatával ne rendelkezne. Ez nemcsak a tulajdonosi érdek miatt helyes, de a termelés biztonságát is növeli. A népművészet mestere Az Universil vállalat központja az új művelődési politika jegyében rendezte meg Nagy Előd szocialista szerződéses festőművészének kiállítását Budapesten. Ezt a tárlatot most a nyíregyházi üzemegységben láthattuk. Ez a rokonszenves festőművész ugyanis a sóstói művésztelep kezdetén három éven át volt a telep vendége. Ő volt az, aki a legtöbbet tartózkodott itt, de akár úgy is fogalmazhatjuk: aki a jelek szerint a legjobban érezte magát közöttünk. A városi művelődési központban volt már kiállítása. De a hozzánk fűződő érzelmi szálakon kívül is meg kell állapítani, hogy Nagy Előd jó művész. Rajzain lemérhető, hogy kitűnő grafikus. Vonalai formákat alkotnak és erejük van. így például legnagyobb kislányáról, Emeséről virágöntözés közben készült vázlatán pár vonással s némi kusza satíro- zással mindent el tud mondani. Portréinál az emberi egyéniségbe való behatolási készsége lep meg. Hasonlóképpen viszonyul a tájhoz is. Olajképei más oldalról mutatják be. A színek szenve1976-ban, majd egy év múlva ismét lopásért ítélte el a bíróság a most 19 éves nyíregyházi Lengyel Pált, de még le sem telt a büntetése, újabb lopást követett el, mert kedvezménnyel hamarabb szabadlábra került. Lengyel ismét börtönbe vonult,- s tavaly november 8-án érkezett ismét haza. Szülei nem fogadták be, így Lengyel az éjszakákat az állomáson, erdőben és lakatlan' épületekben töltötte. Enni volt miből, mert a börtönben keresett és amikor szabadult, 3130 forintot kapott útravalónak. A pénz itthon gyorsan elfogyott, s mivel Lengyelnek nemcsak lakása, munkahelye sem volt, újból lopásra szánta magát. November 17-én — kilenc nappal szabadulása után — a nyíregyházi Krúdy Gyula utcai bölcsődét törte fel, s a gazdasági irodában pénz után kutatott. Két kazettát is talált, de egyikben Ami a keze ügyébe került... Ellopta a faliórát kulcsok voltak, a másikban is mindössze 314 forint volt. A pénzt zsebre vágta, a kazettát a kukába dobta, elrakott még néhány tollat, húsbárdot, faliórát és lelépett. A bölcsődének 1220 forint kárt okozott. Lengyel innen az Ungvár sétány 19. szám alatti általános iskolához ment, benyomta az ablakot, de a gazdasági irodában csak egy diplomata- táskát, egy kötött sálat és egy melegítőfelsőt talált érdemesnek arra, hogy elvigye. Elégedett is volt a zsákmányával, így aztán az iskola szomszédságában levő 5-ös számú óvodába mászott be, de hiába húzgálta ki az összes fiókot, csak 60 forintot .talált. Ott volt viszont egy táskarádió, azt is magához vette és a tanárképző főiskola területén akarta elrejteni a lopott holmit. Ez már nem sikerült, mert észrevették, értesítették a rendőrséget és Lengyelt újból letartóztatták. A Nyíregyházi Járásbíróság mint különös és többszörös visszaesőt, másfél év börtönre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. Fellebbezés folytán került ügye a megyei bíróság elé, ahol büntetését 2 évre felemelték, s' nem börtönben, hanem fegyházban kell azt letölteni. A bíróság kötelezte Lengyelt az okozott kár megtérítésére is. Debrecenben Dankovszky Lo- rándné iparművész a népművészet mestere a 30-as évek eleje óta készít hímzett szűröket. Munkáiban főként a hajdúsági motívumokat használja fel. Szűrjei múzeumokban, népi együtteseknél, kiállításokon láthatók. (MTI fotó — Oláh Tibor) TÁRLAT AZ ÜZEMBEN Nagy Előd kiállítása délyesen és vadul tobzódnak, de nagy végső fegyelemben: a kusza vonalvezetés a képek színvilágával ' harmonizál. Koroknay Gyula
