Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

1980. március 14. KELET-MAGYARORSZÁG 3 r Elő marxizmusra oktatni S zinte szükségszerű, hogy növekszik az igény a marxizmus klasszikusainak a tanul­mányozása iránt. Ezt igényli a társadalmi fejlő­dés bonyolultsága, az élet által napirendre kerülő kérdések megválaszolása. Ezért nyúlnak vissza a politikusok, a gazdasági, társadalmi, kulturális kér­désekkel foglalkozó szak­emberek, vezetők, propa­gandisták Marx, Engels, Lenin eredeti művedhez. Nem véletlen tehát, hogy olyan nagy teret szentel a klasszikusok tanulmányo­zásának a Propagandista folyóirat legújabb, 6. szá­ma. Wirth Adám, az MSZMP Politikai Főiskola filozófia tanszékének ve­zetője A marxizmus—le- ninizmus tanulmányozása eredeti művek alapján cí­mű tanulmányában a töb­bi között rámutat: „Egy percre sem szabad megfe­ledkeznünk arról, hogy a marxizmus nem elvont el­méleti elvek és kész vála- laszok holt gyűjteménye, amelyet be lehet magolni, hanem élő, szüntelenül fejlődő tudományos és for­radalmi elmélet, amelyet csak fejlődésében és a for­radalmi gyakorlattal való kapcsolatában lehet iga­zán megérteni és elsajátí­tani.” Ennek a folyamatát vizsgálja a szerző Lenin: Állam és forradalom című műve alapján olyan tanul­ságokkal szolgálva, ame­lyek a klasszikus művet ma is aktuálissá teszik, mert rávilágít olyan ösz- szefüggésekre is., amelyek korábban esetleg elkerül­hették figyelmünket. Már­pedig pártunk politikájá­nak gyakorlati érvényesí­tésében, az államépítő, -szervező munkában hasz­nosíthatók a lenini tanítá­sok most is. Ilyen szándék nyilvánul meg Ambrus András: Időszerű munkaerő-gaz­dálkodási tennivalóink címmel írt tanulmányá­ban is, amelyben egyebek között a szerző azt elem­zi, milyen feltételeket kell megteremteni a munka­erő-gazdálkodásban a gaz­daságban végbemenő struktúraváltáshoz. Vázol­ja a cikk, milyen irányú munkaerőmozgásokra kell a jövőben számítani. Ezek tanulmányozása egyaránt érdeke a gazdasági szak­embereknek, a propagan­distáknak és a politikai munkát irányító párt- és mozgalmi vezetőnek. Ugyanis arról van szó, hogy a következő években a gazdaság fejlődéséből adódóan kettős feladat megoldása vár a foglal­koztatáspolitikára és a munkaerő-gazdálkodásra: a mérséklődő munkaerő­kereslet mellett a teljes foglalkoztatás feltételeinek megteremtése, ezt a hely­zetet felhasználva foglal­koztatási egyensúlyhiány mérséklése, valamint a hatékony foglalkoztatás következetes érvényesíté­se. Ennek a két feladatnak együttes teljesítése mind a gazdaságirányítás, mind a vállalati munkaerő-gazdál­kodás területén újszerű szemléletmódot és maga­tartást feltételez és jó megvalósítása nagyfokú politikai érzékenységet kö­vetel. Kapcsolódik ehhez és sok tanulsággal szol­gálhat az a szerkesztőségi beszélgetés, amelyet Fá- czányi Ödön folytatott a munkaerőről gazdaságve­zetőkkel, pártmunkások­kal. Aktuális a témája Pálos Tamás írásának, amely­ben az ideológiai harc és a leszerelés kapcsolatát elemzi. Cselei György út­mutatást ad a propagan­distáknak ahhoz, hogyan használhatják munkájuk­ban a szociológiai ismere­teket. Érdekes, olvasmá­nyos írás Fancsovits Györgyé, amely a munkás- mozgalmi tradíciók világá­ból ad ízelítőt és a pro­pagandamunkával való kapcsolatából rajzol érde­kes vázlatot. A Rólunk van szó rovatban Nagypataki Imre vegyészmérnök, or­szággyűlési képviselő vall vezetői munkájáról, idő­szerű gazdasági kérdések­ről. E lsősorban ezekre az írásokra, tanulmá­nyokra hívnánk fel propagandisták, vitakör­vezetők, gazdasági és tár­sadalmi munkások figyel­mét a Propagandisták 6. számából. Farkas Kálmán A Balkányi Állami Gazdaság kovácsműhelyében Varga Mi­hály és Kurucz György a tavaszi munkákhoz készítik fel a gépeket. (Cs. Cs.) Mesteri szinten dolgozni Tóth Balázs, Szakács Béla, Homoki János. Rangot ad a tudás Huszonnégyféle magyará­zatot közöl a Magyar Értel­mező Kéziszótár a mester szóval kapcsolatban, és eb­ből egyik sem azonos azzal, amit a Nyíregyházi Ipari Szakközépiskolában a mes­ter szakmunkásképző tanfo­lyamról hallottunk. Újdonságról van szó, de nem csak abban az értelem­ben, hogy még szótárban sem szerepel. A tanfolyam ugyan­is mindössze egyéves múltra tekint vissza, szervezéséről, tematikájáról, ütemezéséről és főképp hasznáról követ­keztetéseket levonni még aligha lehet. A tapasztalatok azonban gyűlnek, s ezek már eddig is azt mutatják: van benne fantázia ..: Á minisztérium kérte A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium az elmúlt tanévben kérte fel a nyíregy­házi szakközépiskolát a tan­folyam lebonyolítására. A tu­lajdonképpeni „profilgazda” a Volán 5. számú Vállalat, amely a szakközépiskola ta­nulóinak gyakorlati képzésé­ben az iskola bázisüzeme. Több éves jó kapcsolatukra vezethető vissza, hogy ezt az újfajta képzési formát min­den illetékes támogatta: a Volántröszt is, a KPM is, a Volán 5 is, az iskola is. Az első évben csak autószerelők vettek részt a továbbképzés­ben, a mostani tanévre már bővült a kör. Két csoport in­dult: egy autószerelők, illetve egy gépjármű-villamossági műszerész. A képzési idő 300 óra, s legalább 5 éves gya­korlattal lehet jelentkezni. Belelapoztunk a miniszté­rium autóközlekedési főosz­tályának a tanfolyamra vo­natkozó útmutatójába. Ebben leszögezték mindkét szakmá­ra vonatkozóan a mester­szakmunkás továbbképzés célját, feladatát és módsze­reit. A cél olyan szakembe­rek képzése, akik a legkor­szerűbb technológiai és szak­mai ismeretekkel rendelkez­nek, s amellett elsajátítják a vezetéshez szükséges alapve­tő ideológiai, politikai, tár­sadalmi, közéleti és vezetési ismereteket. Éppen ezért a tanfolyam feladata a korsze­rű szakmai elméleti és gya­korlati ismeretek alkalmazá­sának elsajátíttatása, a jár­tasság és a készség fokán, mellyel a gépjárművek gyár­tása, üzemeltetése és fenn­tartása — karbantartás, ja­vítás — során felmerülő fela­datokat mesteri szinten ké­pesek megoldani. Gyorsan elévül Erről a bizonyos mesteri szintről beszélgettünk három hallgatóval, Tóth Balázzsal, a tejipari vállalat, Szakács Bélával, a vízügyi igazgató­ság és Homoki Jánossal, a nagykállói Zöld Mező Tsz autószerelőivel. Azt próbál­tuk összefoglalni: mennyivel ér majd többet a szakmai tu­dásuk, ha meglesz a „mes­ter” cím? Szakács Béla er­ről így fogalmazott: — Olyan gyorsasággal évülnek el a szakmunkás­bizonyítvánnyal valamikor megkapott ismeretek, hogy annak az embernek, aki va­lamit ad magára, aki jól akar dolgozni, annak ma már el­engedhetetlen a rendszeres önképzés. Vagy akár egy ilyen tanfolyam, mint ez... Igaz, hogy anyagilag is ér­dekeltek vagyunk a tanfo­lyam elvégzésében, mert 6— 10 százalék között emelkedik majd a fizetésünk, de első­sorban nem a pénz motivál­ta a továbbtanulási szándé­kot. Rangot is ad a tudás ... Homoki János arról szá­molt be, hogy a „mesterpa­pír” lesz a harmadik szak­mai bizonyítványa. — Eredetileg mezőgazda- sági gépszerelő szakmát vé­geztem a 110-esben. Aztán a tsz-ben, munka mellett sze­reztem meg a második szak­mát autószerelésből. Annyi újjal találkoztam a gyakor­latban is, a szakkönyvekben is, hogy elhatároztam: neki­vágok ennek is. Igaz, elvesz a szabad időmből. Az is igaz, hogy kevesebbet vagyok a családommal. A gyomorgörcs is kerülgeti az embert, ha a vizsgára gondol, mégis örü­lök, hogy itt vagyok ... Parlagon hever Tóth Balázs arról beszélt, hogy mennyi új ismeretet közölt már eddig is a tan­folyam. — Mi már most tudjuk el­méletben azokat a szakmai követelményeket, amelyekre a gyakorlatban jelenleg még nincs szükségünk. De a tech­nikai fejlődés ütemének gyorsulásából következtetve tíz év múlva lehet, hogy már az lesz a napi követelmény, ami most a legkorszerűbb­nek tűnik. A szakmai elmélet és gya­korlat elsajátítására és alkal­mazására az iskola jól fel­szerelt műhelyeiben a leg­korszerűbb vizsgálatok el­végzése során lehetőségük van. Néhány olyan műszer is megtalálható az iskolában, mellyel még a jól felszerelt vállalatok sem rendelkeznek. Egyikük azonban arra mon­dott példát, hogy néhány munkahelyen parlagon he­vernek a sokat tudó drága műszerek, vizsgálatok végzé­sére alkalmas berendezések, mert nincs ember, aki értene a kezelésükhöz. Éppen az a tudás hiányzott talán eddig, amit elsajátíthattak. Technikus ■ rr f, ff I minősítők A tanfolyam két legna­gyobb hosszúságáról is hal­lottunk véleményeket. A hallgatók arányaiban soknak találják az ideológiai-politi­kai ismeretek című részt a szakmaihoz viszonyítva. Vé­leményünk szerint is sokí A másik panasz: nincs tan­könyvük a tanfolyamhoz. Ezen most már nyilván nem lehet segíteni, de jó lesz fi­gyelembe venni, hogy mi hi­ányzik, ha a következőt ter­vezik. De vajon lesz-e követ­kező? — kérdeztük Budai Gézát, a szakközépiskola igazgatóját. — Nagyon örültünk neki, hogy minket kért fel a mi­nisztérium — hangzott a vá­lasz. — Három vagy négy helyen van csak hasonló az országban. Így azt a tervün­ket válthatjuk valóra, hogy felnőtteket is bevonhatunk az oktatásba ugyanazokból a szakmákból, melyeket ta­nulóinknak oktatunk. Sike­resen működnek a technikus­minősítők és annak előkészí­tői is. Ügy látjuk, a meste­rek képzése is jó tapasztala­tokat hoz. Maximum még két osztályt tudunk indítani, ha a vállalatok igénylik... Baraksó Erzsébet Ház a faluvégen F ullajtár Mihály olyan ember, akinek szinte párja alig akad a tsz- ünkben — mondják a veze­tők és a tagok. Példás csa­ládapa, káros szenvedélyek­től mentes: nem iszik, nem dohányzik, s az ördög bibliá­jával sem szimpatizál. Nagy szerelme a munka. A nagykállói faluvégen, szemben a halastóval van a kis családi háza: Szülei por­táján alakította ki új ottho­nát. A lakásban a rá jellem­ző tisztaság, rend uralkodik. A szobában a falakon csalá­di fényképek és sok-sok könyv, ami arra vall, hogy tulajdonosa szereti a betűket. Amikor erről szólok, igenlően bólint, megjegyezvén: az em­ber értékét növeli a tájéko­zottság. Nézem, ahogyan fiatalosan mozog, tesz-vesz a lakásban. A kezét figyelem, melyen az idő mély barázdákat szántott. Hallgatom, ahogyan nagy sze­retettel beszél a munkájáról, a munkatársakról, családjá­ról. Mélyen ülő kék szeme őszinteséget sugároz. Fiatalon a kovács szakmát tanulta ki. Mesteremberként folytatta Nagykállóban. 1960- ban lépett be a tsz-be. Rak­táros-pénztáros teendőkkel bízták meg. Munkája igé­nyelte a tanulást. Felnőtt fej­jel az iskolapadba ült és 1976- ban fejezte be tanulmá­nyait a nyíregyházi pénzügyi technikumban. Az évek mú­lása során három gyermekét tisztességgel felnevelte. György ma mint technikus dolgozik a MÁV-nál, András testnevelő tanár, István, a legfiatalabb gépészmérnöki diplomát szerzett. Gyermekeiről megtudom, hogy valamennyien családo­sok, s hogy öt unokája van. Sajnos, 1979-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt a fele­Szerfás A mezőgazdaság fej­lesztése állandó fő­folyamat. Fontos a föld termőképességének növelése, a gépi állóesz­közök pótlása és bővítése, az állattartó, tároló és más létesítmények építése. A beruházás, a fejlesztés te­kintetében a legnagyobb terhet az utóbbiak építé­se jelenti a mezőgazdasági nagyüzemekben. Éppen ezért itt van a legnagyobb lehetőség az olcsóbb, gaz­daságosabb, de továbbra is korszerű beruházások el­készítésére. Az elmúlt két évtized során a szerfás istállóktól kezdve a betonkolosszuso­kig többfajta korszak jellemezte a mezőgazda- sági építkezéseket. A zárt rendszerű, szakosított ál­lattartó telepeken egy fé­rőhely több tízezer forint­ba került, és sokszor fölös­leges pénzkidobást jelen­tett. Pedig az állatok nem kívánnak emberi körül­ményeket, csak a megfele­lően ellátott, jó technoló­giával felszerelt építmé­nyeket. Ezeknek a drága istállóknak a felváltására tervezte a Teszöv műszaki irodája a faváz szerkezetű állattartó épületeket. A tervezésnél messzemenően szem előtt tartották az egyszerű szerkezetet, a há­zi kivitelezés lehetőségét, s nem utolsósorban a gaz­daságos és olcsó megvaló­sítást. Az új módszer meg­nyerte az építtetők tetszé­sét, máris több termelő- szövetkezet jelezte építési szándékát. Gyorsan meg kell azonban jegyezni, ez az újfajta építési mód nem a szerfás korszak visszatértét jelenti. Nem mindegy, mire költi el a pénzét a termelőszö­vetkezet, meg kell gondol­ni minden fillérnek a he­lyét kiadás előitt. A szigo­rúbb gazdasági feltételek mellett, kevesebb jut a beruházásokra. így a szű­kös fejlesztési alapokat ér­demesebb anyag- és ener­giatakarékos, de a nagy­üzemi igényeket tökélete­sen kielégítő beruházások­ra elkölteni. Ezzel a keve­sebből több érhető el. Sípos Béla sége, a szeretett Juliska. Azó­ta nem találja a helyét. Vi­gasztalást a munkában ke­res. Gyermekei és unokái igyekeznek pótolni a családi fészek melegének a hiányát. Oklevelek, emlékplakettek. Kiváló dolgozó kitüntetés, a megbecsülés bizonyítékai. Fullajtár Mihály ez év febru­árjában nyugdíjba ment, de továbbra is bejár dolgozni a Virágzó Föld Tsz-be. Raktár­könyvelő. Kimegyünk az udvarra és a nyári konyhában nézem, amilyen nagy szorgalommal tesz-vesz. Egy -kis hazait cso­magol, mint megtudom. And­rás fiához és unokájához ké­szül Nyíregyházára. Bodri, a házőrző hű barátként kíséri minden mozdulatát, ugrál, örül, hogy itthon a gazdi. De nem sokáig. A nyári konyha ajtaja be­zárul, Fullajtár Mihály kezé­ben a kis csomaggal kilép a kapun. Kalapjával integetve elköszön Bodritól és elindul a megszokott útján a busz­megálló felé. Dragos Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom