Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 26. A z elmúlt évben átadott ZA klsvárdai szakmun- " ” kásképző intézetnek 876 tanulója van. Az új intézményben korszerűen elhelyezett, 5732 kötetes könyvtár áll a szakmunkás- tanulók rendelkezésére. A zömében szakmai könyvek mellett válogathatnak a tanulók a szépirodalmi művekben is. A könyvtár mintegy 500 beiratkozott olvasójának a könyvek mellett 52 féle napi-hetilap és folyóirat ad lehetőséget aktuális — szfinetekbeni — olvasásra. A könyvtárban az intézet pedagógusai is megtalálják a különböző szakmai és pedagógiai könyveket, újdonságokat. A könyvtárat magyarórák tartására is igénybe veszik az osztályok. Vincze Péter Ilyen egyszerű lenne Nagyhalászon? $ Nyugtalan fiatalok Kiváló dolgozók Három történet: Nagyhalászon a „zsákgyári fiatalok” kerékpártúrát szerveztek Tokajba. Vitték magukkal az úttörőket is ...; a KISZ-fia- talok és a gyáriak sportpályát építenek ,.. ; a gyári KISZ- klub negyyvenezer forintos erősítőt vásárolt... Négy szám: 8500 (ennyi a lakosság); 260 (ennyi a KISZ- tag a nagyközségben); 110 (ennyien vannak a gyári alapszervezetekben; 31 (ennyi tagja van a legjobb gyári alapszervezetnek). Á képlet öt állítás: Nagyhalászon ma rangos dolog KISZ-tagnak lenni... ; a gyári KISZ- szervezetek rendezvényeire még a szomszédos községekből is járnak ... ; abban, hogy a község kiszeseinek ilyen rangja van, nagy szerepe volt a Gégény Mária vezette alapszervezetnek. És végül: ... nem véletlen, ha a gyár is így segíti őket... Ilyen egyszerű lenne? Akár a képlet is leírható: kellenek egészségesen nyugtalan fiatalok, kell egy üzem, ahol a vezetők ennek az egészséges tenni akarásnak hisznek, és a faluban rangja lesz a KISZ- nek. Ha ez így van, akkor miért nincs mindenütt így? Borbély Menyhért, a községi KISZ-bizottság titkára mondja: — Ez a harmincegy ember valósággal viszi magával a többieket. Körülöttük se lehet nem dolgozni, és nem véletlen, hogy a gyári alapszervezetek lépést diktálnak a többieknek. „Közérzeti tényező...11 Bodzás Erzsébet, a nagyközségi közös tanács titkára szerint: — A KISZ itt közérzeti tényező. Nem tudom, hogy mi volt régebben, de az, hogy ma Új forgófajtákkal Kísérlet Újfehértón A múlt évinél csaknem ötven hektárral nagyobb területen, összesen 450 hektáron termeszt napraforgót az idén az újfehértói Lenin Termelő- szövetkezet. A megye napraforgó-társulásának gesztor- szerepét is betöltő gazdaságban az idén új forgófajtákkal is próbálkoznak, a tervek szerint nyolcvan hektáron végeznek hibrid- és fajtakísérleteket. A szükséges vetőmagot a Növényolaj ipari Kutató Intézettől a MÉM segítségével szerzik be. 0 a nem itt KISZ-tag eljáró fiatalok is kötődnek hozzájuk, mindennél többet mond. Az érintett KISZ-tagok, a „gyáriak” viszont azt mondják hogy ők nem csináltak semmi rendkívülit. A sportpálya, amihez segítenek, nekik is épül, a gyerekekkel Tokajba kerekezni jó volt, a társadalmi munka az együttlét, a jó beszélgetések fóruma is. A gyár szívesen segít a jóhoz, hiszen a gyárnak is közvetlen érdeke, hogy ők szeressenek itt élni és dolgozni. Nem tesznek tehát semmi rendkívülit, csak éppen úgy élnek, ahogyan élni jobb. Idézhetném most Borbély Menyhértet, aki arról is beszélt, hogy a legjobb gyári alapszervezet titkára, Gergely Mária született közéleti adottságú ember, de vallatván az eredményeket, ebből csak a kezdet lehetséges, hiszen a jó KISZ-t 260-an csinálják. Érdemes felfedezni Nem hiszem, hogy van külön nagyhalászi recept, ami szerint élni jobb, amit mindenütt, minden fiatal elfogad, de ha valahol ilyen magától értetődőn teremtődni tudott valami, akkor ezt érdemes egy kicsit még felfedezni is. Nem a receptet, hanem a módszert. Ezért a módszerért még személyesen is érdemes megkeresni őket. Nincs ugyanis olyan titkuk, amit el ne mondanának, (tha) Üzletvezető: Széles László, helyettes vezető: Németh János. Ez olvasható már huszonkilenc éve a kirakat egyik sarkában. — Tavaly, amikor a 12 milliós tervet megkaptam, nem hittem, hogy tudjuk teljesíteni, de sikerült — mondja az üzletvezető. Közben megsárgult füzet kerül elő, amelyben a vegyi bolt forgalmát vezetik 1952-től. Az első évben 929 ezer forint volt a bevétel, de 1970-ben is csak ötmillió. Nemcsak a forgalom növekedett meg, hanem a körülmények is jobbak lettek, 1976-ban költöztek’ a szép, világos, tágas eladótérrel rendelkező üzletbe. — A régiek ehhez képest kis odúk voltak — kapcsolódik a beszélgetésbe Németh János. Volt olyan üzletünk is, hogy nem volt ablak, ha elaludt a villany, gyertyával világítottunk. Csak az emlék kedvéért: a 29 év alatt a háztartási bolt megtalálható volt a mai üvegbolt, a Nagy Pál-, a Gerendási féle bolt és a régi könyvbolt helyén. A vezető és a helyettese kiállta a próbát. Pedig voltak nehéz időszakok, megváltozott a bolt profilja, olyan árukat kellett árusítani, ami addig ismeretlen volt vezetőnek és vásárlónak egyaránt. „Otthon képeztük magunkat — mondják —, meg az Agro- ker tanfolyamaira jártunk, hogy kellő információkat adjunk vásárlóinknak.” Régen a növényvédő szert a gálic, neopol alkotta, ma pedig 60— 70 féle között válogathat a termelő. A vezető és helyettese jó együttműködését bizonyítja az a tény, hogy soha nem volt még hiányuk, panaszkönyvükbe nem tettek még egy tollvonást sem. A mindennapi munkájuk mellett sem feledkeztek meg az utánpótlás neveléséről. A kezük alól kikerült szakemberek között van ellenőr, több boltvezető, sőt arra a legbüszkébbek, hogy a volt tanuló jár őket ellenőrizni. A pontos, lelkiismeretes munkát a mátészalkai szövetkezet vezetői elismerték. Többszörös kiváló dolgozók, sőt Széles László a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója diriét ’ is kiérdemelte. Szocialista brigádjuk'pedig a korábbi években az arany fokozatig jutott el. Zsoldos Barnabás Széles László és Németh János. A tárgyalóteremből Minden bizonnyal az MZ- motorokat tartja a járművek királyának a 19 éves Pavlo- vics Gergely nyíregyházi lakos. Mi mással magyarázható, hogy két alkalommal szabadította meg gazdáját járművétől, s mindkétszer 125-ös MZ volt az áldozat. Tavaly egy nyári éjszakán Tiszavas- váriban, az általános iskola udvarán fedezett fel egy MZ-t, kitolta az udvarról, aztán Nyíregyházáig meg sem állt vele. A motort nem tartotta meg magának, hanem leállította a Széchenyi utca végén. Néhány napig gazdátlanul állt ott a jármű, s ez feltűnt a MÁV építési főnökség dolgozóinak, ezért bevitték munkahelyükre, hogy biztonságban legyen. A motort egy hét múlva visszakapta a gazdája. Pavlovicsra szeptemberben is rájött a motorozási szenvedély, s ismét Tiszavasváriban és ismét egy MZ-t kötött el egy udvarról. Mint korábban, most is hazamotorozott Nyíregyházára, a motort leállította a hőközpont melletti parkolóba, aztán hazagyalogolt. A motor visszakerült gazdájához, de a bíróság Pavlovics Gergelyt 2 rendbeli jármű önkényes elvétele miatt 8 hónapi szabadság- vesztésre ítélte és 2000 forint pénz mellékbüntetés megfizetésére kötelezte. A szabadság- vesztés végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. A 35 éves leveleki Balogh Aladárt is jármű önkényes elvételéért ítélték eL A többszörösen büntetett előéletű Balogh tavaly február utolsó napján szabadult a börtönből, néhány hónapig dolgozott, aztán az apagyi gazdaságban vállalt alkalmi munkát. Balogh november 18-án este Nyírtassra akart utazni. Pátroháig vonattal ment, innen pedig gyalogolnia kellett volna, de ehhez nem volt kedve. Egy udvaron felfedezett egy Riga segédmotort s ezzel utazott Nyírtassra. Éjfélre járhatott az idő, s mivel nem tudta, hogy ismerőse hol lakik, több családhoz is bezörgetett, hogy címe után érdeklődjön. Egyik családnál nyitva találta a konyhaajtót, bement, s látta, hogy mindenki alszik. A szekrény tetejéről elemeit egy táskarádiót, aztán gyorsan megtalálta ismerősét is. Reggel rendőrök ébresztették a tolvajt, s mindenki visszakapta tulajdonát. A kisvárdai járásbíróság Balogh Aladárt mint különös és többszörös visszaesőt másfél év szabadságvesztésre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős, (b.) A szovjet hadsereg napján sugározta a televízió Jurij Bondarev Égő hó című regényéből az ugyanezzel a címmel 1974-ben készült filmet. Erőteljes alkotás. Bondarev regényét természetesen nem szárnyalja túl. Annak ellenére sem, hogy a forgatókönyv egyik írója maga Bondarev. Ennek a filmnek olyan jellemző vonásai vannak, amelyek nem túl gyakoriak a háborús filmekben. Mint például a jellemek árnyaltsága (egyáltalán maga az a tény, hogy jellemek vannak jelen, nem pedig vázlatos figurák), ilyen jó tulajdonsága az is, hogy szituációi. meggyőzőek, megmutatja hőseinek gyenge perceit is, s ez még hitelesebbé teszi. Dicsérendő vonása, hogy bár háborús film, minden kockája a békéért kiált. Nemcsak a filmnek, hanem a kezdeményezésnek is örülni lehetett a Tájak, városok, emberek című tévésorozat legutóbbi adásának láttán. Kalmár György Az én városom: Ó-Delhi című filmje (operatőre Neumann László) ebben a sorozatban az első olyan alkotás, amelyet az elsősorban más feladatokkal megbízott riporter a fő elfoglaltsága mellett, mintegy melléktermékként (de nem ezen a színvonalon!) készített. Az a külföldön — jelen esetben Indiában — élő riporter, aki nap mint nap a politika eseményeiről adandó tudósítások megszerzendő információiért lót-fut, mit lát a hírek mögötti világból? Milyenek azok a hétköznapi emberekj akik annak a politikának a gyakorlatát, lecsapódásait a saját életükön érzik? Kalmár György riportja közvetlen hangú film, olykor kisebb zökkenőkkel, azonban azzal a feltétlen előnynyel, hogy friss, s hogy a mi világnézetűnk talajáról érzékeli, látja az indiai valóság egy szeletét. Azt írja Rajnai András rendező a műsorújságban A fejenincs írástudó — avagy a titokzatos haláleset című tévéfilmnek előzetesében, hogy a forgatókönyv írója, Nádor Tamás költői művet írt, de ő (Rajnai) ezt módosította, megrövidítette, tömörítette, hogy izgalmasabb legyen a dráma szerkezete. Nem ismerhetem Nádor Tamás művét, amely — mint a rendező írja — a délkelet-ázsiai mesekincs elemeiből és e sok ezer éve megfogalmazott krimiből táplálkozva lett Nádor Tamás alkotói hevületében eredeti, önálló dráma. Azonban az így, ennek ismerete nélkül is érzékelhető, hogy Rajnai András játékának nem sikerült igazi izgalmat keltenie, s hogy hiányzik szövegéből a köl- tőiség. Azt hiszem, Rajnai — sajnos — a műbe erőteljesebben beleavatkozott, mint amennyire szükséges lett volna. Nála látványközpontú az építkezés. Ez természetes abban a műfajban és abban a technikában, amiben ő dolgozik. A látvány azonban — legyen az bármilyen érdekes — nem pótolhatja a költőisé- get, csupán kiegészítheti. Rajnai lehiggadt az utóbbi években, de a látvány, a csak televízióban megvalósítható drámaszerkezet létrehozásának célja-vágya •még*; ezt ;a filmjét is**aránytalan mértékben uralja. Seregi István A fasizmus áldozatául esett, P. Howard álnéven írt Rejtő Jenő (1905—1943) születésének 75. évfordulójáról ragyogó produkcióval emlékezett meg vasárnap délelőtt a Magyar Rádió Karinthy Színpada. A pa- rodisztikus ponyvaregényeivel nagy népszerűséget szerzett író megírta saját mesterségének” maró szatíráját is, mint a kisregényt rádióra alkalmazó Farkas- házy Tivadar mondta találóan szellemes bevezetőjében: „... az egyetlen ke-, mény kötésben megjelent könyvében”. Ha csak Rejtő ismert erényei, a többszörösen megcsavart, remekül pointirozott történet, a humoros nyelvi ..leleményekben” bővelkedő, egyben jellemző dialógusok s a rendkívül parádés szerep- osztás (Farkasházy: néhány jópofa szereplő jól elviccelődik ...) volna A detektív, a cowboy és a légió c. műsor erénye — már akkor is érdemes volt meghallgatnunk, a jó szórakozás okán. Ám ettől az adaptáció sokkal többel szolgált. Nevezetesen egy oly kornak — a 30-as évek vége — természetesen a témára szűkített szatírizálásával, melyben szórakoztató iparossá züllesztett a megélhetési kényszer nem egy tehetséges írót, melyben egyszersmind tág tere nyílt a cinikus, dilettáns ügyeskedőknek, mert az értékrend mindenható mércéje a tőkés haszna volt. A lélekkufár kiadók mit sem törődtek vele, hogy az ostoba, untig ismert panelekből összeállított ponyvák egyenesen ízlésrombolóak voltak, sőt a mákonyt, az égető társadalmi problémákról való elfelejtkezést terjesztették ... Mindez persze, jól ismert, s hogy most mégis írtam róla, azt talán a nagyon igényes, egyúttal a jól, szórakoztatóan dramatizált „tanmese” (melyben, mint minden igazi szatírában, némi keserűség is vegyül) friss hatása indokolhatja, mert a mese — bár dollárkörnyezetbe transzponálva — valójában a mi akkori irodalmi viszonyainkról, a Rejtő Jenő-i tehetség kényszerű aprópénzre váltásáról szólt. Igazat kell adnunk Farkás- házynak: írónkban a korabeli társadalmi méretű szatíra megalkotásának ígéretes lehetősége veszett el. A némileg szokatlanul „reprezentatív” szereposztást említettem az imént. A legkisebb szerepeket is ismert, méltán rangos művészek játszották, „kihallható” élvezettel komédiázva. Fölsorolásuk sem lenne fölösleges, de engedtessék meg most ettől eltekintenem. Csupán egy kulcsszerep bravúrus megoldójáról, Kern Andrásról és Major Tamás tulajkarakterizálá- sáról essék külön is elismerés, ami Horváth Tivadar stílustartó, „beleérző” rendezését is feltétlenül megilleti. Merkovszky PáJl A P03E MELLETT I „Elütötték“ a motorlkat
