Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

MA Repülőgéppel a Nyírségben (2. oldal) Á nyírlövői „faluháború" győztesei (3. oldal) Kádár János Bábolnán Látogatás a mezőgazdasági kombinát­ban — Találkozás szocialista brigádok vezetőivel Az állami gazdaságok je­lentős szerepet töltenek be a mezőgazdaság, az egész nép­gazdaság életében. Bábolnát joggal tartják a 124 magyar állami gazdaság egyik rep­rezentánsának: az 1964 óta minden évben Kiváló Válla­lat címet nyert kollektíva termelésének értéke tavaly — az öt évvel korábbit meg­kétszerezve — már megha­ladta a 4 milliárd forintot, s nyereségük is fölötte volt a 350 milliónak. Még szemléle­tesebb a kép korábbi esz­tendőkkel összevetve: 1970­ben az egy dolgozóra jutó termelési érték a 400 000 fo­rintot sem érte el, s 1975-ben is „csak” a félmillió körül tartottak. Ehhez a legfris­sebb adat: üzemgazdasági statisztikájuk 1979-ben — egy dolgozóra — már 940 000 forintot is meghaladó terme­lési átlagot jegyzett fel. Bá­bolnán is azt tartják, hogy a szép eredmények kulcsa a jó munka, a dolgozók sokol­dalú felkészültsége, hozzáér­tése. így aztán érthető, hogy az 5000 dolgozó közül 217- nek van felsőfokú végzettsé­Kádár János a Bábolnai Me­zőgazdasági Kombinátba láto­gatott. Megtekintette a „to­jásgyár” egyik üzemét. (Ke- let-Magyarország telefotó) ge, s 3270 ember hozzáérté­séről tanúskodik szakmun­kás-bizonyítvány. Ide, a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinátba látoga­tott csütörtökön Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. írt­jára elkísérte Katona István és Kovács Antal, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. A vendégeket a központi épület bejáratánál virággal, meleg szeretettel köszöntöt­ték. A házigazdák között ott volt: Mokri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottsá­gának első titkára, Romány Pál mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Hor­váth István, a komáromi já­rási pártbizottság első tit­kára. (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden: a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés Áz 1979. évi népgazdasági terv teljesítéséről Az 1980. évi új árrendszer bevezetése Az egészségügyi miniszter és a belkereske­delmi miniszter jelentése az alkoholizmus elleni küzdelem fokozását segítő intézkedésekről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese beszá­molt a magyar—bolgár gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vet­te a beszámolót. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az 1979. évi népgazdasági terv végre­hajtásának tapasztalatairól. A kormány a jelentést elfo­gadta. A Minisztertanács tudomá­sul vette az egészségügyi és a belkereskedelmi miniszter je­lentését az alkoholizmus el­leni küzdelemről és tovább­ra is fontos feladatnak mi­nősítette az 1977. évi kor­mányhatározat következe­tes végrehajtásának folytatá­sát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hírmagyarázatunk: A ve­szedelmesen egészségkárosító — nyakló nélküli — italozás, az alkoholizmus visszaszorí­tásában már mutatkoznak a kezdeti eredmények, de ten­nivaló is van még bőven. Re­álisan így rajzolható meg a mai helyzetkép az alkoholiz­mus elleni küzdelemről. E föllépés fokozásáért a kor­mány 1977-ben határozatot hozott, amelynek alapján egész sor intézkedéssel siet­tek korlátozni az italozást. Most a Minisztertanács ér­tékelőén mérlegre tette ko­rábbi határozatának végre­hajtását. Az eredmények és az alkoholizmus elleni küz­delem 1977-ben megjelölt, rma is változatlan érvényű feladatai alapján úgy foglalt állást: további adminisztra­tív intézkedésekre nincs szükség, viszont még követ­kezetesebben kell a határo­zatot érvényesíteni, a végre­hajtást ellenőrizni. (Folytatás a 4. oldalon) Púja Frigyes a Fiilöp-szigetekre utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere csütörtökön befejez­te négynapos hivatalos japá- ni látogatását, s Oszakából ugyancsak hivatalos látoga­tásra a Fülöp-szigetekre uta­zott. Útjára elkísérte dr. Kós Péter, a Magyar Népköztár­saság tokiói nagykövete. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere csütörtökön a Fülöp- szigetekre érkezett, ahol az ország vezetőivel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről foly­tat tárgyalásokat. Napirenden a törvényesség Illést tartott a megyei képviselőcsoport A megyei képviselőcsoport — Hosszú László elnökletével — csütörtökön Nyíregyházán ülést tartott, amelyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Erdei Lászióné, az MSZMP KB tagja, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke. Dr. Alexa Miklós, megyei főügyész, az ügyészi munká­ról, dr. Mázsári István, a me­gyei bíróság elnöke a bírósá­gok tevékenységéről tájékoz­tatta Szabolcs-Szatmár or­szággyűlési képviselőit. A főügyész tájékoztatójá­ból kitűnt: rendkívül fontos a gazdasági fegyelem továb­bi szilárdítása a szövetkeze­teknél, de más gazdálkodó szerveknél is. Nagy lehetőség a gazdasági bírság joga, de az illetékesek nem élnek eléggé vele. Külön szólt a fő­ügyész a közlekedési bűncse­lekményekről. Változatlanul gyakori az ittas vezetés, egy­re gyakrabban kell alkalmaz­ni a járművezetéstől történő eltiltást is. Gondot okoz, hogy nő a veszélyeztetett gyermekek száma, a megelő­zésben a társadalomnak együttesen kell többet tenni. A tájékoztatóban elhang­zott: az ügyészség nagy gon­dot fordít a szerződéses fe­gyelem érvényesülésére. Az ügyészi munka egyik célja e területen, hogy a gazdasági bírságok ne csak a kollektí­vákat, hanem a mulasztást elkövető vezetőt személy szerint is érintsék. A megyei bíróság elnöke a bírói ítélkezésről elmondta, hogy az esetek többségében határidőre, jól megalapozott döntéseket hoznak a bírósá­gok. Az első fokú ítéletek több mint 80 százaléka jog­erőre emelkedik. Az elhúzó­dó ügyekről a megyei bíró­ság elnöke elmondta: bonyo­lultak a szakértői vizsgálatok — ezek gyorsítása, színvona­luk javítása szükséges. A bí-» róságok gyakorlatából leszűrt következtetések alapján be­szélt a szocialista együttélés szabályainak megtartásáról, a társadalmi tulajdon terüle­tén tapasztalt hiányosságok­ról. Hangoztatta, hogy a bíró­ságok következetesen fellép­nek a jogtalan haszonszer­zés, a spekuláció, a harácso- lás ellen. A gazdálkodó szer­vek egymás közti peres ügye­iről elmondta: többet kell tenni azért, hogy a vezetők minden szükséges esetben ér­vényesítsék a kötbéreket és kártérítési igényeket. A képviselőcsoport ülésén felszólalt Biszku Béla, dr. Tar Imre, Gulyás Emilné dr., Széles Lajos, Kelemenné Ba­logh Katalin, dr, Pethő Fe­renc, Szviridov Ivánné. A képviselőcsoport a továbbiak­ban az országgyűlés soron következő ülésének előkészí­tésével foglalkozott. Ünnepség Nyírbátorban Harmincöt éves a határőrkerület Harmincöt éves a nyírbá­tori határőrkerület. Ebből az alkalomból február 21-én ünnepséget rendeztek a fia­tal városban. Az eseményen részt vett dr. Csatáry Ernő, a megyei tanács vb-titkára, Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Ko­vács István, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság osztály- vezetője. Ott voltak a város üzemeinek, intézményeinek képviselői, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői is. Ünnepi beszédet mondott Heizer György ezredes, a ha­tárőrkerület parancsnoka. Egyebek között elmondta, hogy a felszabadulás - után nyírbátori székhellyel meg­alakult zászlóalj parancs­nokhelyettese Kónya Vidor hadnagy volt, nevelőtisztje Kis András hadnagy, akik az évfordulón rendezett ün­nepségen személyesen is megjelentek. A fiatal határ­őrségnek az volt az egyik legfontosabb feladata, hogy megakadályozza az ország gazdasági fejlődését is hát­A sláger az újfehértói fürtös meggy Oltvány a gyümölcsösökbe Korányi úton található, ahol az oltványokon kívül dísznövények és kisgépek is kaphatók. Még tél van, itt-ott a hó is esik, de a Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság nyír­teleki faiskolájában már a tavaszra készülnek. Ebben az évben hétszázezer gyü­mölcsfaoltványt állítanak elő, amiből félmilliót érté­kesítenek. A többi másod­évesnek marad meg. A hétszázezer oltvány hatvan százaléka csonthé­jas. A korábbi évekhez ha­sonlóan továbbra is sláger a termelők körében az új­fehértói fürtös meggy. Ezenkívül nagy az igény az őszibarack, a cseresznye és a szilva iránt is, amit a kistermelőkön kívül a nagy­üzemek is egyre nagyobb számban vásárolnak. A csonthéjasok mellett almás- termésűek oltványát is elő­állítják a faiskolában. Csök­kenőben a starkingláz, s most már inkább a jona­tánt keresik. A biztonságos megporzás érdekében kere­sett a golden delicsesz is. A faiskola ez évi terme­lésével a fő cél a nagyüze­mek oltvánnyal való kielé­gítése. Természetesen nem feledkeznek meg a kister­melőkről sem. Az eddiginél nagyőbb fajtaválaszték áll a rendelkezésükre minden gyümölcsfajtából. A megyé­ben nyolc lerakatnál vásá­rolhatnak a kiskerttulajdo- nosok. A legnagyobb kerté­szeti áruda Nyíregyházán, a A tangazdaság négy dolgozója, Sárosi Mlklósné, Szabó Mátyásné, Mazin Jánosné és Hegyes Andrásné sajmeggyet olt. Fontos teendő az oltvá­nyok ellenőrzése, amit Du­dás János végez. (GB) ráitató csempészést. Főleg Csenger térségében kellett megakadályozni a határsér­téseket, a tiltott üzletelése­ket. A határőrök kezdetleges technikai eszközökkel, ne­héz körülmények között vé­gezték munkájukat. Az 1950- ben megalakított DISZ-bi- zottság nagyban hozzájárult a határőr fiatalok politikai és katonai fejlődéséhez. A határőrök az 1956-os el­lenforradalom ' idején is helytálltak, többen közülük hősi halált haltak. Tisztele­tükre emléktáblákat állítot­tak. Az ötvenes évek végétől gyors ütemű fejlődés kezdő­dött a határőrkerületben is. Kialakult a korszerű határ­őrizeti rendszer. Javultak a személyi feltételek is. A ke­rület fiatal tisztjei a katonai főiskolákról és a BM Rend­őrtiszti Főiskoláról kerülnek ki. A tisztek egy része me­gyénk városaiban, községei­ben közéleti munkát is vé­gez. Az alegységekben mű­ködő párt- és KlSZ-szerve- zetek jól segítik a kiképzést és általában a parancsnoki munkát. Sokat javult a be­vonuló fiatalok előképzettsé­ge. Megélénkült a határfor­galom, a 35 év alatt a kerü­let határőrei mintegy 15 mil­lió utast léptettek át. Az utóbbi években felújí­tották a barabási, a létavér- tesi és a nyírábrányi őrsöt. Űj tiszti lakások épültek Kis­paládon, Lónyán és Zajtán. 1972-ben jelentős társadalmi munkával Beregsurányban felépítették az ország egyik legkorszerűbb határőr őrsét. Szép kivitelű és igen korsze­rű lesz a most épülő záho­nyi határőr őrs. A személyi és tárgyi feltételek javulása mellett figyelmet érdemel a határőrkerületben végzett pártépítő munka is. A határőrkerület jó kap­csolatot alakított ki a lakos­sággal, a rendőrséggel és a munkásőrséggel. Ezekre a jó kapcsolatokra és a fegyver­barátságra építik a jövőben is a határőrkerület munká­ját. Az ünnepség végén Kiváló Határőr jelvényt kaptak a határőrkerület alapítói, va­lamint a feladatok teljesíté­sében élen járó tisztek és tiszthelyettesek. ulSe|e«K ] Magyarország I XXXVII. évfolyam, 44. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 22., péntek

Next

/
Oldalképek
Tartalom