Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-22 / 44. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 22. Nemcsak a cigányok ügye M erre tart megyénkben a cigány lakosság? Milyen változásokat eredményeztek azok az intézkedések, amelyeket az utóbbi években • hoztak állami, tanácsi szerveink? Ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a népfront megyei cigánybizottságának megbeszélésén, ahol a legilletékesebbek voltak. Cigány származású munkás, alkalmazott, egészségügyi dolgozó, óvónő, pedagógus, tanársegéd, népművelő ... örvendetes, hogy valamennyien vállalták a cigánybizottságban való részvételt, nem zárkóztak el volt sorstársaik gondja-baja elől, nem kívülről szemlélik azokat. Sok helyen ugyanis az a tapasztalat, hogy a cigánysorból és -sorsból kikerülők igyekeznek megszakítani a kapcsolatokat a régiekkel, nem szívesen vállalják a felemelésükért való munkálkodást. Sokan azt is igyekeznek eltitkolni, hogy cigányok, mert úgy érzik, környezetük szemében sok minden megváltozik, ha az kiderül. Hiba lenne azt hinni, hogy majd a cigányokból álló bizottság megold minden feladatot, rájuk kell bízni a munka nehezét, s hamar megváltozik minden. A cigányság társadalmi, szociális, kulturális előbbre juttatása, jól tudjuk, nem csak és nem elsősorban rajtuk, vagy e bizottságon múlik. Elsősorban a társadalom által megtett, vagy sorra kerülő intézkedéseken, azon a közszellemen, amely a kitaszítás, az idegenkedés helyett a sorsukért érzett felelősséget erősíti, s minden erővel hozzájárul az emberibb életkörülmények megalapozásához. Évszázados elmaradottságot évek, évtizedek alatt átlépni nem lehet. De mindennap tenni kell, s nem elegendő — bár elsőrendű dolog — csak egészséges házakat építeni. A megyében 1974 óta csaknem négyezer lakás épült cigányok számára. Nagy eredmény, hogy a cigányok többsége, mintegy 78—80 százaléka már nem a rossz emlékű telepeken él. De éppen a cigánybizottság ülésén is elhangzott a figyelmeztetés: vigyázzunk, nehogy a jó szándék ellenére, új cigánytelepeket hozzunk létre. A községekben többnyire a falu szélén van alkalmas és olcsó telek ilyen házak építésére ... Az is hiba lenne, ha a cigányságot egységes, csoportnak, rétegnek fognánk fel, holott a kép nagyon is változatos. Megvannak a kéregető, alkalmi munkából tengődő, vagy éppen anélkül éldegélő, vegetáló cigányok. De egyre nagyobb számban vannak a megyénkben is az állandó munkát vállalók. Más a helyzet a falun, más a városban élőknél. A megyében a munkaképes korú cigány férfiak 52 százaléka dolgozik valamely munkahelyen, míg a nőknél ez az arány 25 százalék. Ez biztató fejlődés. De más a gondja, baja annak, aki csupán alkalmi munkát végez, más annak, ki szakmát tanul. Más gondok foglalkoztatják az idősebb cigányokat, mint a fiatalabbakat, akik közül mind többen végzik el az általános iskola nyolc osztályát, szereznek szakmai képzettséget. Sok társadalmi erőfeszítés eredménye, hogy a legifjab- bakat sikerül — ha nem is gond nélkül — óvodába juttatni, iskola-előkészítésre buzdítani. Az iskolába kerülő cigánygyermekeknek csak 8 százaléka jut az első osztályba óvoda, vagy iskolai előkészítő tanfolyam nélkül. A tanköteles gyermekek 97—98 százaléka megkezdi a tanulást, de sok a hiányzás, a felmentés, az évismétlés, kimaradás. Kedvezően hatott nevelésükre, hogy három éve megkülönböztetett erkölcsi és anyagi elismerésben igyekeznek részesíteni azokat a pedagógusokat, akik cigányosztályban tanítanak, vagy olyan osztályban, ahol az átlagosnál több a cigány tanuló. Jó törekvés, hogy a megyei tanácsi, oktatási szervek külön gondot fordítanak arra, minél több nyolc általánost elvégző cigányfiatal jusson be óvónői és egészségügyi szakiskolákba. ök lehetnek az első számú segítői a cigányságnak, amikor végeznek, ők személyes példájukkal is hatni képesek a még elmaradott életviszonyok között élőkre. Szellemi, mondhatnánk lelki felemelkedésük, magukra találásuk jó eszköze lehet a közéletben való részvétel. A megyében jelenleg 123 cigány vesz részt a különböző társadalmi bizottságok munkájában, visel közéleti tisztséget. Megbecsülésük jele ez, amely önmegbecsülésüket is növeli. Továbbra is vannak napi tennivalók: megtanítani a putrik világából kikerülő embereket, hogy élni tudjanak a jobb lakáskörülményeikkel, engedjék tanulni a fiatalokat, szerezzenek minél többen szakmát. A cigányság felemelkedése — szint«: közhely — nem csak az ő ügyük, az egész társadalom közös gondja, feladata. Nélkülük, vagy ellenükre nem lehetséges előbbre jutni. Ebben segíthet a megyei cigánybizottság, amely jelezheti azokat a mélyben áramló gondokat is, amelyek csak akkor tárulnak fel, ha azonos sorsú, vagy innen indult emberek vannak jelen. Páll Géza Betömte az áldozat száját... Lebukott a függönytolvai Négy évet és két hónapot töltött eddig börtönben Kiss Károly 22 éves tiszalöki lakos, s miután tavaly május 6- án szabadult, majdnem egy hónapig úgy tűnt megváltozik: munkát keresett magának a helybeli faipari vállalatnál. A próbaidő sem telt el, Kiss megunta a munkát, úgy gondolta, könnyebb módon is tud ő pénzt szerezni. Sajnos, neki volt igaza. Szeptember első napjaiban a nyitott ablakon bemászott az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tiszalöki hétvégi házába és 10 darab függönynyel távozott. A függönyök értéke majdnem kétezer forint volt. Kiss néhány nap múlva a legarcátlanabb módját választotta a lopásnak. Fényes nappal belopózott egy udvarra, meglátta, hogy nyitva van a konyhaajtó és egy idős asszony épp háttal ül a bejáratnak. Beosont a szobába. addig kutatott, míg megtalálta az idős asszony táskáját és kilopott belőle 2000 forintot. A nagyot halló idős asszony azt sem vette észre, amikor Kiss távozott, csak később fedezte fel, hogy hiányzik a pénze. Jó egy hét múlva egy másik tiszalöki lakást is meglátogatott. Ide is délben ment, s ekkor szerencséje is volt, mert nem talált a lakásban senkit. Bement a szobába, pénz után kutatott, de mielőtt talált volna, hazaérkezett a lakás gazdája, egy özvegyasz- szony. Kiss menekülni kényszerült, de hogy az asszony ne tudjon segítségért kiabálni, betömte a száját egy asztalterítővel. A Nyíregyházi Járásbíróság Kiss Károlyt 2 rendbeli kisebb értékre elkövetett lopás vétségéért, 1 rendbeli lopás vétségének kísérletéért és könnyű testi sértés vétségéért mint különös és többszörös visszaesőt másfél évi börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte az okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. Az idén negy- vennyolcmillió forint értékű faipari cikket készítenek a Bátaszéki Kádár- és Faipari Szövetkezetben. A hazai alapanyagból gyártott termékek jó részét exportra szállítják, de jut belőle a hazai vevőknek is. (MTI fotó Cser István) Vigyázat, életveszély! akiktől „megrendelhető“ a biztonság A dolgozók életének, testi épségének megvédésén fáradozik a Budapesti Élelmi- szeripari Gépgyár és Szerelő Vállalat 6. sz. üzembiztonsági szolgálatának nyíregyházi kirendeltsége. Elsőrendű feladata a megyénkben élelmi- szeripari vállalatok villamos árammal működő gépeinek UTASA VOLT KRÚDY IS... Repülőgéppel a Nyírségben A Tiszántúl első légiállomása Csak néhány elejtett mondat szólt a magyar repülés történetéről abban a filmsorozatban, amelyet a tv-ben több héten át láthattunk. Igaz, a hazai repüléstörténet sikerei nem mérhetők a repülőgépgyártó hatalmakéval, de születtek Magyarországon is a repülés egyetemes ügyét előre vivő eredmények. Gondoljunk Asbóth Oszkár he- likopterjére, vagy Endresz György és Magyar Sándor rekordot felállító távolsági repülésére: az Atlanti-óceánt átrepülve leszállás nélkül 25 óra 40 percig tartózkodtak a levegőben. De volt a repülés, pontosabban a légi közlekedés történetének nyíregyhá•71 Tfrmatlrnyásn ÍR légörvények bizony labdáztak a repülővel, de az első utat nem zavarta meg rendkívüli esemény. A gép utasait és személyzetét díszebéddel várták. 12 óra 5 perckor ismét felbúgott a Fokker-gép motorja, és elindult vissza Budapestre. Ettől kedzve naponta szállt fel reggel Budapesten a 420 lóerős motorral felszerelt repülő hétférőhelyes fedélzetén utasaival, délben indult vissza Nyíregyházáról. Gépmadár Nyíregyháza felett* A rendszeres repülőgépjáraton leveleket, hírlapokat és - csomagokat is szállítottak, meggyorsítva ezzel a postai küldemények kézbesítését. A repülőjárat beindulásával napról napra feltűnt a gépmadár Nyíregyháza felett utasokkal, szállítmányokkal. „Motorjának berregése hozzátartozik a nyíregyházi élethez, mint a vasút sípja, a villamos csilingelősre és hirdeti a nagy jövő útjának újabb állomását.” — írta a Nyírvidék. A technikai fejlődés azóta újabb vívmányokat szült. A gőzmozdonyt felváltotta a villanymozdony, a csilingelő villamos útvonalain ma autóbuszok járnak. A gyorsan felfejlődött közúti közlekedés pedig elsorvasztotta a belföldi légi közlekedést, ezért az ötvenes évek végén megszűnt a nyíregyházi közvetlen légijárat is. Története pedig egy sor lett a repülés történelem- könyvében. Reszler Gábor biztonságtechnikai és tűzrendészed felülvizsgálata. Csaknem félszáz vállalattal, üzemmel vannak szerződéses viszonyban, de nemcsak a tárcabeli cégeknek dolgoznak, hanem esetenként „külső” megrendelőknek is. Hatósági szerepkörrel nincsenek felruházva — tehát csak az észlelt hiányosságok megszüntetésére tesznek javaslatot. — A hibás elektromos berendezések vagy az ember életét veszélyeztetik, vagy a vagyontárgyakat, sokszor mindkettőt — közli Ács Attila kirendeltségvezető. A megyei kép nem szívderítő. A legtöbb helyen a közvetlen életveszélyt jelentő hibákat gyorsan kijavítják, de a gépek állagának megóvására már kevesebb figyelmet fordítanak. A nemtörődömség mellett gazdasági, anyagbeszerzési nehézségek is hátráltatják a gépek szabványelőírás szerinti állapotba való hozását, szerelését. Az üzembiztonsági szolgálat nyíregyházi kirendeltségének szakemberei a hazánkban beszerezhető legmodernebb felszerelésekkel, műszerekkel rendelkeznek. Távlati tervük a villámvédelem ellenőrzésének bevezetése. Tavaly elnyerték a kiváló osztály címet, amiben jelentős szerepet játszott a megyeszékhelyen ténykedő Kandó Kálmán Szocialista Brigád. E kitüntetést meg is érdemelték, hiszen a 10 éves munkájuk eredményeképpen az úgynevezett rendelésállományukhoz tartozó üzemeknél áramütéses baleset, s elektromos berendezés okozta tűz nem történt. Cselényi Gy. Kétkerekű taliga helyett „Kétkerekű talyigán, szilaj hámos lóval, a ló farkán ülő kocsislegénnyel mentem el egykor Nyíregyházáról, amikor vagy harminc esztendő előtt elmaradoztak a látha- áron a császárszállási vadvizek. Most az első repülőgéppel térek vissza a Nyírségbe ...” — írta Krúdy Gyula 1931 derekán, miközben élete első repülőútjára készülődött. Ott akart lenni, amikor a nyíri homokon először kiköt „a levegő acélmadara”. Mert, ha a világ, ha Magyar- ország mértékével nem is, de Magyarországnak ebben a mindig különböző tartományában, ahol „a hátaslovat vélték még tegnap is a legjobb közlekedési eszköznek” nagynak számító eseményre készülődtek 1931. június 15- én. Ezen a hétfői napon 10 óra 40 perckor érkezett meg Budapestről Nyíregyházára az első utasszállító repülőgép. Itt a Fokker—7 Ragyogó napsütésben, a Rákóczi-induló hangjai mellett szállt le a sötétbarna, ezüstfehér propelleres Fokker—7 típusú gép. Az első utasok között ott volt Krúdy is. Az ünnepélyes alkalomból elhangzott beszédek hangsúlyozták a repülőjárat fontosságát. Pécs és Kaposvár után Nyíregyháza is menetrendszerű légi-összeköt- tetésbe került a fővárossal. A repülőgép öt-hatszáz méter magasan repült Nyíregyházáig. A Hortobágy felett a Aztán kiderül: Verának kistestvére van, akit nemrég Reggeli utáni akció. (Gaál Bé la felvétele) Gyakorlaton a bölcsődében Pelenkázásból: ötös Az alig tipegő kislány megpillantotta a fehér köpenyes fiatal lányt, s szinte gurult feléje. Mosolya nem is sejteti: pár héttel ezelőtt még eltört a mécses, ha meglátta ugyanezt a fehér köpenyt. Nevetve mesélik a nyíregyházi Kölcsey Ferenc Szakközépiskola másodikos lányai: a gyerekek többsége megriadt, mert doktor néninek nézte őket... Az 1. számú bölcsődében a gondozónők ugyanis színes köpenyt viselnek. Azóta megbarátkoztak az apróságok a lányokkal, a leendő egészségügyi dolgozókkal, akik gyakorlati óráik egy részét töltik a bölcsődében. — Mindenkinek akad egy- egy kis barátja — mondja Ráb Ildikó mosolyogva —, bár ez „szabálytalan”. De hát valójában nem is mi választjuk ki a kedvencet, hanem fordítva ... Persze, nem szabad éreztetni egyik gyerekkel sem különbséget. A reggeli utáni szertartás következik: mint a fecskefiókák, úgy üldögélnek a bá- mész apróságok a fal mellett a biliken. Odébb pelenkáz Garai Ágnes. — Egy igazi csecsemőt azért nehezebb tisztába tenni, mint az iskolai játék babát ... Ügyelni kell, hogy nyúl hozzájuk az ember. — Szerintem meg köny- nyebb — száll vele vitába osztálytársnője, Osikóczki Vera. — A baba olyan merev! még pelenkázott. Gyakorlottabb hát e téren. Marinka Jánosné szakoktató figyelő szemekkel áll a lányok mellett, de nem talál kivetnivalót mozdulataikban. — Lehet, hogy közülük né- hányan valóban bölcsődébe kerülnek érettségi után, de inkább kórházba, gyermek- osztályra, laboratóriumba és így tovább. Gyakorló ápolónői és asszisztensi képesítéssel hagyják el az iskolát, nem gondozónőként. S ez bizony gond is: ma sehol nincs ilyen képzés, a Nyíregyházi Egészségügyi Szakiskolában sem képeznek már csecsemőgondozókat. Tóth Katalin édesanyja is bölcsődében dolgozik, nem véletlen hát, hogy ő talán nagyobb kedvvel foglalkozik gyerekekkel, mint más: már azt is eldöntötte, hogy érettségi után is ilyen munkahelyet választ, bölcsődét, esetleg csecsemőotthont. A többi lánynak még nincsenek ilyen távoli elképzelései — van idejük. Annyi bizonyos: lesz választék. Továbbtanulhat, aki képesnek érzi magát erre, kórházak, rendelőintézetek, ápolónői körzetek várják őket, esetleg bölcsődék. Végigpróbálhatják tanulmányaik négy éve alatt minden terület munkáját — nyaranta, a szünidőben heteket töltenek gyermekintézményben, körzeti orvosi rendelőben, kórházban. ... Kocka csörög az asztalon, ügyetlen ujjacskákat segítenek a tizenhat éves kezek, egy-egy sziget minden fehér köpeny a tarka nadrá- gos tolongásban, hálás nevetések csilingelnek játék közben. Aztán a nagy játszótársak órájukra néznek, s hamarosan iskolapadban ülnek újra... Tarnavölgyi György
