Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 19. Á szövetkezet szervezésében, Nyíregyházán Süllyesztett garázsok Amikor Nyíregyháza még földszintes város volt, aligha okozott gondot lakóinak a garázsépítés. Nem csak azért, mert a kocsi is kevés volt, hanem mert a családi házak udvarán jól megfért a garázs is. A Déli, majd az Északi alközpont, a Körút, de még inkább a Jósaváros, napja­inkban az Árok utcai, a Sza­muely, a Körte utcai, a Kert utcai új városnegyedek fel­építésével 5—10, sőt Jósavá- rosban 20 ezer ember él vi­szonylag kis területen, s mi­vel közintézményekre, zöld­területekre is szükség van, így gyakorlatilag megszűnt a még néhány évvel ezelőtt is divatos sorgarázsépítési le­hetőség. Pedig tpa a megye­székhelyen körülbelül 12 ezer személygépkocsi van, s ez azt jelzi, hogy egyre nagyobb gondot okoz a tulajdonosok­nak járművük biztonságos elhelyezése. Diczkó József, a szövetke­zet elnöke elmondta, hogy ed­dig 435 garázs van Nyíregy­házán a szövetkezet kezelésé­ben, többségében olyanok, amelyeket néhány éve még maszek alapon építettek tu­lajdonosaik. A Krúdy lakóte­lepen 90, az Arany János ut­cán 46, a Vasvári Pál utcán 38, a Stadion utcán 114, a körúton, az öz közben, a Krúdy közben 50—50 garázs tulajdonjogát rendezték úgy, hogy korábbi építőik a tartós használatért fizettek. . Az utóbbi két-három év­ben jelentősen megnőtt a ga­rázst igénylők száma, ezért a szövetkezet építési lehetősé­gek után nézett az új és a most épülő lakótelepeken. Mint kiderült, a korábban el­képzelt többszintes garázsok építése olyan horribilis ösz- szegbe kerülne, amely elérné, vagy meghaladná a kocsi árát is, így más megoldást kellett keresni. Kísérletkép­pen épült meg Jósavárosban a Május 1 téren egy földbe süllyesztett — úgynevezett szint alatti — garázssor, s ez a módszer megfelelőnek lát­szik a többi új lakótelepen is. Nem utolsó szempont az sem, hogy míg a többszintes gará­zsok ára körülbelül 100 ezer forint lett volna, a szint alat­ti • garázsok ötvenezerből megépíthetők. A legközelebbi szint alatti garázsok építésének időpont­ja ez év tavasza: az Árok utcán 90 garázs kivitelezése már a napokban megkezdő­dik. A tervek szerint mint­egy 150 garázs építhető fel a Szamuely lakótelepen, a Kos­suth és a Kun Béla utcán mintegy 100—120 garázsnak alkalmas hely van, Jósavá­rosban 270 szint alatti gépko­csitároló építésére nyílik reá­lis lehetőség. Jelenleg mintegy 400 ga- rázsigénylőt tartanak nyil­ván a szövetkezetnél, s ha az új lakótelepeken már kisze­melt területeket sikerül ga­rázsépítésre megszerezni, ak­kor a következő ötéves terv­ben lényegesen kevesebb gon­dot okoz majd a kocsitulaj­donosoknak járművük biz­tonságos elhelyezése. (b. j.) Ittasan a volánnál Oszlopnak ütközött Hűvészi pálya vonzásában Zseni vagy tehetség ? A Nyíregyházi Járásbíróság tárgyalás mellőzésével hozott ítéletet mindazok ügyében, akik megszegve a KRESZ előírásait, szeszes ital hatása alatt vezették személygépko­csijukat. Az elmúlt év október 23-án az éjjeli órákban súlyos fokú alkoholos állapotban közleke­dett saját gépkocsijával Bor- szukovszki István nyíregyhá­zi lakos Sóstógyógyfürdőn, a Berenát úton, s egy vezeték- tartó oszlopnak ütközött. A személygépkocsijában 15 000 forint kár keletkezett, Bor- szukovszki nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. A bíróság 4500 forint pénz- büntetést szabott ki rá és 1 évre eltiltotta a járműveze­téstől. Müller János tiszanagyfa- lui lakos az elmúlt év no­vember 5-én az esti órákban közepes fokú ittas állapotban közlekedett saját személy­gépkocsijával Rakamazon. Ittas járművezetés vétsége miatt a bíróság 4400 forint pénzbüntetést szabott ki és 1 évre eltiltotta a járműveze­téstől. Tóth László demecseri la­kos is ittasan ült a volán mö­gé az elmúlt év november 23-án Nyíregyházán. A bíró­ság 2800 forint pénzbüntetést szabott ki, mellékbüntetés­ként 1 évre eltiltotta a jár­művezetéstől. Részegen vezette kocsiját az elmúlt év október 12-én este Nyíregyházán Dobos Ár­pád nyíregyházi lakos. A vizsgálat kimutatta, hogy Do­bos vérében a cselekmény idején több mint 1 liter bor­nak megfelelő mennyiségű alkohol volt. A bíróság 6400 forint pénzbüntetést szabott ki, mellékbüntetésként 1 év­re eltiltotta a járművezetés­től. m. f. „Zsenigyerekek” után ku­tattunk. de a pedagógusok szerint igazán kiugró talen­tum ritkán születik. Annál több viszont a sokoldalú, több területen kimagasló eredmé­nyeket produkáló fiú és lány. Hangverseny harmadikban Halk szavú, komoly kis­lányt ismertem meg Nagy Zsuzsannában. A nyíregyházi 4-es iskolában 7 éve a zenei tagozaton tanul. Harmadikos korában lépett fel élete első hangversenyén, tavaly a szombathelyi Koncz János hegedűversenyen korcsoport­ja legjobbjai közt mutathat­ta be tudását. — A verseny óta féléven­ként be kell járnom Debre­cenbe, a zeneművészeti szak- középiskola két tanára rend­szeresen meghallgatja, meny­nyit tanultam hat hónap alatt. Nagyon megszerettem a hegedűt, pedig nehéz hang­szer. Hegedűtanárnak készü­lök, Debrecenbe jelentkezem majd középiskolába. Zsuzsa Vivaldi darabjait szereti játszani, legutóbb az A-moll koncertó második és harmadik tételét hegedülte a növendékhangversenyen. A napi egyórás gyakorlás után fantasztikus regényeket olvas, hétvégeken segít az édesany­jának. A Vöröskereszt pályázatá­ra érkezett egy olyan mű is, hogy a bíráló bizottság tag­jai elámultak. Válófélben le­vő család, italozó apa mellett felnövekvő fiú egy napját ír­ta le Magyar István hetedi­kes tanuló, és egyértelműnek tűnt: saját élményeiről szól. Élmény helyett átélés — Szó sincs ilyesmiről — tiltakozik Pista —, mondtam a díjkiosztáson is, hogy csak beleéltem magam az ő helyé­be. Töröm én a fejem más­kor is az íráson. Hanyatt fek­szem a szőnyegen és gondol­kodom. Nem akarok író len­ni, csak írni szeretnék. Sok minden eszembe jut, meg amit látok magam körül, ar­ról. Németet tanul, kosarazik, bélyeget gyűjt. Most gondban Van: a pályázaton első díjat nyert, s a százforintos vá­sárlási utalványt el kell költeni. Egy pulóvert szeret­ne belőle... A nyíregyházi 2-es iskolá­ban még két nyolcadikossal, Holik Zsuzsával és Hanusi Erzsébettel találkoztunk. Élénk, érdeklődő, vidám fia­talok, nem nyolcadikosnak látszanak. Zsuzsa nyúlánk, vékony, barna lány. Tizenegy éve balettozik. — Hároméves koromban vitt le anyukám Mares Lili nénihez, ő tanított meg ba- lettozni — meséli Zsuzsa. — Zeneiskolába is jártam és az ragadott meg leginkább a balettban, hogy zenére moz­gással érzelmeket tudunk ki­fejezni. Február végén nagy napja lesz Zsuzsinak: a fővárosból, a balettintézetből jön egy ta­nár és megnézi a mozgását. Ha elégedett lesz, ősztől itt fog tanulni. Ha nem sikerül­ne, a Zrínyibe megy, német tagozatra. Két „szerelem" Szintén budapesti iskolába jelentkezett Hanusi Erzsébet is. A képzőművészeti szakkö­zépiskola díszítő-festő-resta- urátor szakát pályázta meg. Hogy mi van eddig a tarso­lyában? Tavaly megnyerte a konzervgyár gyermekrajz- pályázatát, a jósavárosi asz­faltrajzversenyt. Van egy másik „szerelme” is: a vers- és prózamondás. A legutób­bi Váci-szavalóverseny és a Kazinczy Ferenc szépkiejtési vetélkedő győztese. — Pillanatnyilag nem tu­dok dönteni a két szenvedé­lyem között — vallja be Er­zsiké. — Ha van egy kis időm, rajzolgatok, a kistest­véremet hazahozom az óvo­dából, s együtt „alkotunk”. A legjobbakat elteszem. Ha fel­vesznek a képzőművészetibe, azt hiszem, verset fogok mon­dani szabad időmben ... Tóth Kornélia A fehérgyarmati járás munkásmozgalmának történelmét mutatja be az a kiállítás, melyet egy hétig tekinthetnek meg a városi művelődési központban az érdeklődők. Fényképfel­vételek és eredeti tárgyak, dokumentumok idézik a múltat a földszinti kiállítóteremben. (Molnár Károly felvétele) Maigret, Kojak, Derrick és a többi híres krimibeli felügyelő híres megszemé­lyesítői most végre leg­alábbis egyenrangú magyar vetélytársat kaptak Garas Dezső ben, a Két pisztolylö­vés c. tévéjáték Magos őr­nagyában. A kitűnő művész könnyed közvetlenséggel, valamiféle különleges fel­ügyelői zsenialitásnak még a látszatát is elkerülve, mégis meggyőző biztonsággal, igen rokonszenvesen alakította szerepét. Egyébként a Mág Bertalan ismert regényéből készített tévéjáték nyomo­zási históriája sem a rend­kívüli felügyelői intuíciót, illetve teljesítményt mutat­ta be. Sokkal inkább a va­lóságos, a ténymozaikokat szigorú logikai rendbe so­rakoztató, aprólékos rendőri csoportmunka ábrázolására épült. Szóval, ez a mi krimink — és nemcsak ennyiben — jóval realisztikusabb volt, mint a külhoniak majd mindegyike, ami egy krimi­nél nem lebecsülhető erény. Ha hozzávesszük a néhány határozott vonással fölvá­zolt politikai-társadalmi kontúrokat, az elengedhe­tetlen igazságtevés kapcsán kiváltott jóleső izgalmakat, igazán nem lehet okunk különösebb panaszra. Még akkor sem, ha lehettek olyan kisebb kifogásaink, mint a stílustörés a végki­fejletben (a befejező jele­netsor ésszerűen nehezen magyarázható volta), a né­hol fölöslegesen lelassuló ritmus és némi vontatott- ság. Nem feledkezhetünk meg végül egy-két, a krimi­szokványost messze felül­múló színészi karakterala­kításról, elsősorban a Sze­rencsi Hugóéról (Kozma), a Bencze Ferencéről (a gyil­kos egykori csendőrfőhad­nagy), valamint Rényi Ta­más rendező és Lukács Ló­ránt operatőr igényes mun­kájáról. A szerencsésen felfrissült Fiatalok órája újabb téma­váltásának lehettünk tanúi pénteken késő este. Ezúttal nagyon komoly és nehéz té­mát választottak a műsor készítői a tanulságos beszél­getések tárgyául. Történe­lem, haza, ifjúság címmel az ifjúság mai történelem- és hazafiságtudatáról vallott fiataljaink három kiemelke­dő reprezentánsa, Magyar Zoltán olimpiai bajnok, Kocsis Zoltán zongoramű­vész és ifj. Szabó Mihály fazekas népművész. Az ő hazafiságtudatuk, életük, teljesítményük és véleke­désük bízvást felmutatható példa a valódi nemzeti ér­tékeknek az egyetemesbe emelésére: csak az lehet nemzetközileg is nagyrabe- csült — művészetben, sport­ban, tudományban és min­den másban —, ami egy­ben sajátosan magyar. Csak­hogy az ő példájuk nincs-e ellentétben a műsor elején — a témaválasztást indo­kolásul — elhangzottakkal, egy felmérés szomorú ta­pasztalatairól? A felmérés szerint az általános iskolai tankönyvekből biztonság­gal megválaszolható leg- újabbkori történelmi kérdé­sekre a megkérdezett fiata­loknak csupán egyharmada, s az ünnepeink eszmei tar­talmára vonatkozóan csak egytizede adott helyes vá­laszt ... A példa felmutatá­sa tehát nagyon is szüksé­ges volt, hiszen valamit ten­ni kell (elsősorban a törté­nelemtanításban), mert — ahogyan a műsor végén Illyés Gyula mondta: — „ ... nagyon egészségtelen az a társadalom, amely csak fizikailag tud maga után utódokat állítani, s nem szellemileg, lelkileg is!” Merkovszky Pál Nem hiszem, hogy bárkit is biztatni kellene, hallgas­sa Karinthy Ferenc drámáit a rádióban. Két okból nem szükséges. Először: aki is­meri írásait, hangjátékait, annak nem kell a biztatás, nemigen mulasztja el; aki pedig nem ismeri a most újra műsorra tűzött drámá­it, hangjátékait, de elkezdi hallgatni bármelyiket, az bizonyosan nem lesz képes kikapcsolni a készülékét. Miért? Ezt sem kell bőveb­ben magyarázni. A társa­dalmi érvényű gondolatok feszült, feszes, kemény pár­beszédekben jutnak el a hallgatóhoz, s ezeknek min­dig legyűrhetetlen vonzere­jük volt és van. Hallgassunk hát Karin­thy Ferencet! A héten két műve volt műsoron: a Visszajátszás és az Ezerén. Az utóbbi nyolc évvel a felszabadulás után történt gyermekgyilkosság és a bí­rósági eljárás okán rajzolja meg a képet arról, milyen nehezen változik az embe­rek gondolkodása, s ez mennyi bajt okoz, de arról is: a törvények — ha nem fejezik ki a változásokat — olykor nemcsak az egyes embernek árthatnak, ha­nem a társadalomnak is kárára vannak. Nem hibát­lan ez a dráma, így rádió- sított formájában sem. Egy­két figurája, jelenete túl­zottan egyszerűsített, még egy kis tanmeseíze is van itt-ott. Mégis lebilincselő. Továbbgondolásra késztet, még ma is, főleg azzal, hogy nyitva hagyja Szabó Anna történetét. A bíróság elejti az ellene emelt vádat, de a hallgató érzi, tudja, hogy ezzel nem szűntek meg en­nek a fiatal lánynak a gyötrelmei. Az Azt beszélik ... leg­utóbbi adásában egy-két tévhitet is oszlatott. Azt például, hogy a látszat el­lenére nem több a gázrob­banás mostanában, mint ré­gebben, s hogy a vezetékes gáz nem alkalmas az ön- gyilkosságra, arra viszont annál inkább, hogy a ma­gát megölni akaró mások­ban tegyen kárt a kiáram­lott és más lakásokba át­szivárgó gáz felrobbanásá­val. Ez a szóbeszédeket cso­korba kötő riportműsor egyáltalán nem szóbeszéd (pletyka) színvonalon be­szél a kiválasztott témák­ról. Lelkiismeretesen utá­najár a kérdésnek, riporte­rei kifaggatják az illetéke­seket. Nem országos mére­tű dolgokról van bennük szó, de mindenképpen olya­nokról, amelyekben sok em­ber érdekelt. Hasznos tá­jékoztatási feladatokat lát el ez a riportműsor. Kellemes órát szerzett a Sokféle címmel sugárzott szórakoztató irodalmi ma­gazin mostani adása a ba­bonáról. Arról a „valami­ről”, amiben hiszünk is meg nem is, de sokszor mégis betartjuk a babona „előírásait”. Ez a jól szer­kesztett műsor iróniájával* sőt bizonyos szarkazmusá­val nemcsak általában mo- solyogtatott meg bennünket, hanem saját babonás szo­kásainkat is kinevettük hal­latán. Seregi István A mátészalkai művelő­dési központban február 16-án a helybeli egészség- . ügyi, és óvónői szakközép- iskola, valamint a gimná­zium végzős tanulói tartot­ták szalagavató ünnepsé­güket. Képünkön: Csányi Ottó, az óvónőképzősök osztályfőnöke feltűzi a szalagot. MKÉPERNYÖlTnm A Fin M MELLETT

Next

/
Oldalképek
Tartalom