Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

Ünnepi megemlékezés a magyar—szovjet barátsági szerződés aláírásának évfordulóján Történelmi jelentőségű megállapodás, a magyar- szovjet barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződés aláírásá­nak 32. évfordulójáról emlé­keztek meg hétfőn a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság székházában. Az ünnep­ségen részt vett Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Roska István külügyminiszter-he­lyettes, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, valamint Vlagyimir Javkovlevics Pav­lov, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete. Hajnal Kornél, az MSZBT ügyvezető elnökségének tag­ja ünnepi beszédében hang­súlyozta, hogy az elmúlt har­minckét évben hazánk életé­ben felbecsülhetetlen jelentő­ségű volt a Szovjetunió segít­sége, politikai, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Az 1969-ben megújított szerződés tovább mélyítette a két or­szág kapcsolatát és újabb távlatokat nyitott a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­ben. A baráti szerződés a két ország alapvető érdekein túl megfelel az egész szocialista közösség érdekeinek, erősíti a szocialista országok egységét és együttműködését, s hozzá­járul Európá, valamint a vi­lág békéjének és biztonságá­nak megszilárdításához. Vlagyimir Javkovlevics Pavlov a szerződés jelentősé­(Folytatás a 4. oldalon) Az évforduló alkalmával ünnepséget rendeztek az MSZBT budapesti székhazá­ban. A képen: Hajnal Kornél, a társaság ügyvezető elnöksé­gének tagja emlékezik meg az évfordulóról. (Kelet-Magyar- ország telefotó) MA Zseni vagy tehetség? (2. oldal) • Dohány napenergiával (3. oldal) Kisdiák kopogtat (3. oldal) Magazin (7. oldal) A kétoldalú kapcsolatokról és az enyhülésről Tokióban tárgyal Púja Frigyes Flesch István, az MTI ki­küldött tudósítója jelenti: A japán kormány meghívá­sára hétfőn délelőtt négyna­pos hivatalos látogatásra To­kióba érkezett Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. A magyar diplomácia vezetője, aki vi­szonozza szigetországi part­nerének korábbi budapesti látogatását, találkozik Okira Maszajosi kormányfővel, két alkalommal tanácskozik Oki- ta Szaburo külügyminiszter­rel a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról, tárgyal továbbá Szaszaki Jo- sitake külkereskedelmi és iparügyi miniszterrel. Púja Frigyes ezen kívül eszmecse­rét folytat a japán gazdasági — üzleti körök képviselőivel, gyárlátogatáson vesz részt, és ellátogat vidékre. A magyar külügyminiszter megérkezése után felkereste Jaszui Kent, a törvényhozás felsőházának tavaly nyáron küldöttség élén Magyarorszá­gon járt elnökét, s ez alka­lommal tolmácsolta neki Apró Antalnak, az ország- gyűlés elnökének üdvözletét. Az első napi program vá­rosnézéssel folytatódott. Pú­ja Frigyes hétfőn este hazánk nagykövetségén találkozott a tokiói magyar kolónia tagjai­val. Pártértekezletek megyénkben Várospolitika Beregben Ülést tartott a népfront megyei elnöksége Hétfőn ülést tartott Nyír­egyházán a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Beszámoló hangzott el a Bereg központ­jában dolgozó vásárosnamé- nyi bizottság várospolitikai tevékenységéről. A népfront­bizottság a várossá nyilvání­tás óta részt kért és kapott a várospolitikai feladatok meg­oldásából. A városi tanáccsal együttesen megvitatták Vásá- rosnamény rendezési tervét, összegyűjtötték a lakossági véleményeket, észrevételeket. Foglalkoztak a lakásépítés le­hetőségéivel, a szövetkezeti lakásépítési forma népszerű­sítésével, a lakosság kereske­delmi ellátásával. A népfront­testület ülésein, fórumokon elhangzott javaslatokat to­vábbították a tanácsi szer­vekhez. Napirendre tűzte a városi népfrontbizottság a közleke­dés, a környezetvédelem, a köztisztaság helyzetét is. Vá­roskörzeti, üzemi, intézményi tanácskozásokon ismertették a várospolitikai célkitűzése­ket, szervezték a lakókat a társadalmi munkákban való részvételre. Jól segítette a népfront tevékenységét, hogy létrehozták a lakó- és utca­bizottságokat. A HNF megyei elnökségének ülésén hangsú­lyozták: hatékonyabb politi­kai munkával segítik a továb­biakban is a városias élet­mód, szemlélet új vonásai­nak érvényesülését, a váro­sért érzett felelősséget és tenniakarás kibontakozását. NYÍREGYHÁZI JÁRÁS Vasárnap Nyíregyházán, a megyei pártbizottság székhá­zában került sor a nyíregyhá­zi járási pártértekezletre, amelyen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Hosszú László, a megyei pártbizott­ság titkára és Strinni Ferenc, a KB munkatársa. Dr. Gom­bás Sándornak, a pártérte­kezlet levezető elnökének megnyitója után Bánóczi Gyula, a járási pártbizottság első titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos beszámo­lókhoz. A beszámolók sokoldalúan elemezték a fejlődést, ame­lyet a megyényi nagyságú járás a XI. kongresszus óta ért el. Hangsúlyozták: az ér­tékelt időszakban erősödtek a szocialista vonások mind a tulajdonviszonyokban, mind az emberi kapcsolatokban, növekedett a munkások szá­ma, szemléletük, magatartá­suk pozitív hatással van a községek társadalmi életére. A járás állami és a szövetke­zeti iparában a foglalkozta­tottak száma öt év alatt 54 százalékkal, 15 400-ra nőtt. A pártértekezlet megállapította: a járás kommunistái a XI. kongresszus, a megyei és a járási pártértekezleten 5 év­vel ezelőtt megjelölt gazda­ságpolitikai célokat eredmé­nyesen végrehajtották. Kü­lönösen a korszerű gazdálko­dás feltételeinek megterem­tésében értek el szép sikere­ket. Az állami és a szövetke­zeti ipar az 1974. évi 2,5 mil- liárdról 1979 végére 6,3 mil- liárdra növelte termelését. Megvalósultak az iparfejlesz­tési célok, új üzemek kezdték meg a termelést, mint az új­fehértói gyapjúszövőgyáx, a demecseri gyapjúfonógyár, a nagykállói posztógyár, s je­lentősen fejlődtek az export- árualapokat bővítő beruházá­sok is. A termékszerkezet korsze­rűsítésére való törekvések •különösen az utóbbi 2 évben jártak eredménnyel. Az ipar- vállalatok magas színvonalú gyártmányfejlesztést folytat­nak, s a termékstruktúra ál­talában összhangban van a rendelkezésre álló munkaerő szakképzettségével, a techni­kai felszereltséggel, a piaci igényekkel, Rámutatott a pártértekezlet: minden ipari termelőegységben folyik a profiltisztítás, jók a törekvé­sek a veszteséges termékek gazdaságossá tételére, vagy megszüntetésükre, s a jól ér­tékesíthető új gyártmányok termelésére. A pártértekezlet megvonta a mezőgazdasági üzemek fej­lődésének mérlegét is. Meg­állapította : gazdaságilag, szervezetileg tovább erősöd­tek, nőtt technikai, anyagi, Korszerűbb gazdálkodás Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője felszó­lalt a küldöttértekezleten. Épül a megyeszékhely délkeleti része. Képünkön a Malomkert. műszaki bázisuk, javultak a személyi feltételek. A tsz-ek- ben és az állami gazdaságok­ban a termelési érték 2,1 mil- liárdról 3,1 milliárdra emel­kedett, kedvezően fejlődtek a vállalatszerű gazdálkodási feltételeik is. Ezt bizonyítja az is, hogy míg 1974-ben a különböző termelési rendsze­rekben a 3 ezer hektárt sem érte el a vetésterület, addig 1979-ben már 34 ezer hek­tárra emelkedett, s az összes vetésterület 41 százalékát ké­pezi. A pártértekezlet vitájában felszólalt dr. Berecz János. Tolmácsolta a Központi Bi­zottság és Kádár János elv­társ üdvözletét, a megyei pártbizottság köszöntését, s jó munkát kívánt a járási pártértekezletnek. Emlékezte­tett a felszabadulás 35 évvel ezelőtti pillanataira, a Vörös Hadsereg dicsőséges harcaira, majd arról a fejlődésről szólt, amelyet Szabolcs-Szatmár megye tett meg. Csupán egy emberöltőre volt szükség ah­hoz, — mondta — hogy az ősök unokái elismerést vív­janak ki maguknak. Sokan, akik innen elkerültek ma már büszkék lehetnek arra, hogy Szabolcsból származnak. Szólt a sikerekről, amelye­ket a járás ipari üzemei ér­tek el termékeikkel a világ­piacon. Ezt követően hazánk­nak a világban megnöveke­dett tekintélyéről beszélt, amelynek alapja pártunk tiszteletben álló, immár 23 éve folytatott politikája. Em­lékeztetett rá: a történelem során ilyen alkotó 23 éve még nem volt Magyarországnak. Ezt népünk helytállásának és politikánk egyenesvonalú, a marxizmus—leninizmust al­kotó módon a magyar való­ságra alkalmazó politikánk­nak köszönhetjük. Pártunk e tevékenységével elismerést vívott ki magának a világ­ban. Itthon és külföldön egy­formán tudják, hogy az MSZMP szavára lehet építe­ni. E bevált politika jó foly­tatásához azonban szükséges, hogy politikánkat értsék is az emberek és célkitűzésein­ket maradéktalanul megvaló­sítsák a gyakorlatban. Berecz János ezt követően utalt arra, milyen nagy erőt jelent a jövőben a járás kom­munista közössége a jó helyi politika kialakításában, s ab­ban, hogy a járás egész la­kossága támogasson bennün­ket céljaink megvalósításá­ban — majd külpolitikai kér­désekről szólt. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy bár mosta­nában Nyugatról csípősebb szelek fújnak, ennek ellenére biztosak lehetünk abban, hogy végül is utat tör magá­nak az enyhülés. A Szovjet­unió, a szocialista országok közössége nem változtatja meg az enyhülés megtartásá­ra és kiterjesztésére irányuló külpolitikáját, hiszen ez a szocializmus lényegéből, a bé­kés egymás mellett élés le­nini politikájából eredő elvi politika. A Központi Bizottság osz­tályvezetője befejezésül sok sikert és jó munkát kívánt a beszámolókban megfogalma­zott szép célok megvalósítá­sához. A pártértekezlet vitájában felszólalt még: Héri László, Mándoki István, Szepesi Jó­zsefné, Fekete Sándorné, Gönczi Géza, Türk Gyula, Tóth Magdolna, Alexa Sán­dor, dr. Bárány János, Bállá József, Karpács Béla, Kán­tor Gábor, Miskolczi Éva, Szabó László, Gulácsi And­rás, Gál Antalné, Szabó An­tal, Halmágyi János, Szabó Imre, Majoros Józsefné, Tar­jányi Miklós, Székely Mária, Szőke János. A vitát Bánóczi Gyula foglalta össze, majd a pártértekezlet elfogadta a dokumentumokat és a kong­resszusi irányelvekről szóló állásfoglalást. Ezt követően a pártértekez­let megválasztotta az 59 ta­gú járási pártbizottságot és a megyei pártértekezlet küldöt­teit. A küldöttek: Hosszú László, Sivák Ferencné, Kán­tor Gábor, Horváthné Biró Jolán, Bodor Györgyné, Oláh Benjamin, Hutkai Sándorné, Kovács Katalin, Gulácsi And­rás, Kovács Sándor, Torma Piroska, Rózsavölgyi Sándor, Noszály László, Tomasovszki István, Rónavölgyi Lajosné, Tóth Istvánná, Héri László, ifj. Tarjányi Miklós, Kocsis Andrásné, Székely Mária, Er­dős Imre, Haraszin Gyula, Alexa Sándor, Gáli Antalné, Laskai Károly, Kálmánczhe- lyi Istvánná, Blaskó Jánosné, Mándoki István, Tőkei György, Volom Györgyné, Szabó Imre, Kovács Dezsőné, Szabó Mihály, Szuhár Pál, Csorna Tiborné, Czeglédi Lászlóné, dr. Borivó László, Berencsi Béla, Babjak Mar­git, Szepesi Józsefné, Csűri Márton, Maczkó Gábor, Mar­ján Pál, Nagy Mihályné, Pet- hő Károly, Bakosné Rátonyi Erzsébet, Bánóczi Gyula, Tóth Ernő, Csisztu László, dr. Bárány János, Pózer József, dr. Gombás Sándor, Árvái Imre, Farkas András, Tóth Gyula, Kováts Csaba, Szabó Antal, Várady Béla, Deák Lajos, Blanár András, Czuczor Károly, Szviridov Ivánná, Naszádas Mária, Cse­res Sándor, Dolányi Mátyás, Türk Gyula. Csiribán János, Boros József, Magyar Sándor, Ignácz Sándor, Karpács Bé­la és Pásztor András. A járási pártbizottság meg­tartotta első ülését, amelyen a végrehajtó bizottság tagjá­vá választották: Bánóczi Gyulát, Tóth Ernőt, Csisztu Lászlót, dr. Bárány Jánost, Volom Györgynét, Szabó Mi­hályt, Héri Lászlót, Árvái Imrét, Kovács Sándort, Csir- maz Ferencet és Szoboszlai Istvánnét. A pártbizottság el­ső titkárává Bánóczi Gyulát, titkárokká Tóth Ernőt és Csisztu Lászlót választották. || Kelet­Inagyarnrszág [ XXXVII, évfolyam, 41, szám ARA: 1,20 FORINT 1980. február 19., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom