Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

1980. február 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fehérgyarmat: Kommunista példamutatással Fehérgyarmaton szombaton tartották a városi-járási párt­értekezletet. Az elnöki tisztet betöltő Széles Lajos köszön­tötte a művelődési ház nagy­termében jelenlévő küldötte­ket, a meghívott vendégeket, köztük Gulácsi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Gulyás Emilné dr-t, a Haza­fias Népfront megyei bizott­ságának titkárát és Lakosi Kálmánt, a Központi Bizott­ság munkatársát. A pártérte­kezlet nyitó eseményeként egyenruhás úttörők színes műsorral köszöntötték a kül­dötteket, a város, a járás kommunistáit. Ezt követően Csepelyi Tamás, a városi-já­rási pártbizottság első titkára mondott kiegészítő beszédet a küldöttek elé terjesztett írá­sos dokumentumokhoz. A pártbizottság beszámoló­ja és a szóbeli kiegészítés hangsúlyozta: az elmúlt öt esztendő alatt Fehérgyarma­ton és a járásban eredménye­sen valósultak meg a XI. kongresszus, a megyei és a járási pártértekezlet határo­zatai. Ennek nyomán erősöd­tek a területen a szocialista viszonyok, korszerűsödtek a termelési feltételek, javul­tak az élet- és munkakörül­mények. A környék kiemel­kedő társadalompolitikai ered­ménye volt az elmúlt fél év­tized során az árvíz utáni új­jáépítés befejezése, Fehér- gyarmat várossá nyilvánítása. Mindez az itt élő emberek bi­zalmát növelte a párt politi­kája iránt. Az eredmények között tart­ják számon, hogy öt év alatt több mint ezer fővel nőtt a városban dolgozó munkások száma, s így jelenleg már 3500-an dolgoznak különböző ipari üzemekben. Ennél na­gyobb létszámú a terület munkássága, mivel a megye más részein, illetve az ország más tájain további 3 ezren dolgoznak. Ez egyúttal jelzi a még feszítő gondot is: ezen a területen még jelentős szá­mú munkaerőfelesleg talál­ható, különösen a nők köré­ben. A mezőgazdaságban a termelés korszerűsödése ked­vező változást hozott. A kon­centráció, a termelés szakoso­dása tovább csökkentette az üzemek közötti különbséget. A közösből származó jövede­lem fokozatos növekedése mellett jelentősen fejlődött a háztáji és a kisegítő gazda­ság. A pártértekezlet megálla­pította: a gyors fejlődéssel együtt növekedett az értelmi­ség társadalmi szerepe, foko­zódott aktivitásuk a köz­életben. Ez főként a pedagó­gusokra jellemző. Elhangzott a beszámolóban: a város és a járás területén dolgozó több mint 320 kisiparos és keres­kedő többsége becsületesen dolgozik, nagyértékű társa­dalmi munkát végeznek a te­lepülésfejlesztésben. Az elmúlt időben sikerült előbbrelépni az államélet, a szocialista demokrácia fej­lesztésében, s a lakosság ügye­inek lelkiismeretesebb inté­zése is hozzájárult a kedvező politikai légkörhöz. Ezt bizo­nyítja, hogy öt év alatt több mint ötvenegymillió forint értékű társadalmi munkát vé­geztek a területen. Mindeb­ben nagy felelősséggel, pél­damutatással vettek részt a területen élő, dolgozó kom­munisták — hangsúlyozta a beszámoló, megállapítván, hogy a jövőben nehezebb kö­rülmények között még na­gyobb feladatok várnak a párt tagjaira. A most lezajlott ve­zetőségválasztások során to­vább javult a vezető testüle­tek összetétele; ez jó alap az újabb célok eléréséhez. A beszámolót követő vitá­ban — többek között — fel­szólalt Gulácsi Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára is. Átadta a jelenlévőknek, a te­rület kommunistáinak, dol­gozóinak a megyei pártbizott­ság üdvözletét és köszönetét az elmúlt időszakban tanúsí­tott becsületes helytállásért. Ilyenkor számvetést készí­tünk — mondta —, s felve­tődik bennünk: vajon meg- tettünk-e minden tőlünk tel­hetőt a feladatok teljesíté­séért. Fehérgyarmaton emelt fővel készíthetnek mérleget: sikerekben gazdag öt eszten­dőt zár most a városi-járási pártbizottság. Az itt dolgozó kommunisták eredményesen működtek közre a XI. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásában, amit az árvíz után megújuló falvak, a mind színvonalasabban dolgozó ipa- ri és mezőgazdasági üzemek, a gyors léptekkel urbanizá- lódó Fehérgyarmat jelez. Gulácsi Sándor hangoztat­ta: a tapasztalható fejlődés elérésében a kommunisták példamutató munkájukkal mozgósították cselekvésre az egész lakosságot. A társada­lompolitikai, a gazdasági eredmények alapvető feltéte­le itt is a párt bevált politi­kája volt, amely az alapelve­ket tekintve nem változik a jövőben sem. Fontos ugyan­akkor, hogy — mint Fehér- gyarmaton és környékén — az alapszervezetek, a külön­böző pártszervek a központi célok, határozatok szellemé­ben megfontolt, reális helyi politikát alakítottak ki. A jö­vőben is arra lesz szükség, hogy nyíltan és őszintén szól­junk az élet különböző terü­letein tapasztalható nehézsé­gekről, s arról, hogy van ér­telme a becsülettel végzett, jó munkának. Ez a nyíltság — folytatta a felszólaló — fe­lel meg a szocialista demok­rácia elveinek. A jövőben még több embert szükséges bevonni a közügyek intézésé­be, ezáltal is erősítvén a tö­megek bizalmát a párt iránt. Szilárdítanunk szükséges a pártegységet. Ez az egység a kommunisták helytállásán alapuló cselekvési egység, mely által erősödhet a párt vezető szerepe. A közelmúlt­ban társadalmi méretű esz­mecsere alakult ki a kong­resszusi irányelvek vitájá­ban. Ugyanilyen társadalmi méretű cselekvési egységre lesz szükség a jövőben a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásához, melynek élén a párt tagjainak kell halad­niuk, személyes példamuta­tással — rhondta Gulácsi Sándor. Végezetül arról szólt: nehéz időszak következik a termelésben, a társadalom­építésben, de az itt élő embe­rek edzettek, mert ezen a tá­jon mindig keményen meg kellett dolgozni az eredmé­nyekért. Ehhez a munkához kívánt sok sikert a megyei pártbizottság titkára. A vitában részt vett még: dr. László Béla, Garda Zsig- mond, Károly Edit, Kónya Károly, Varga József, Simon Imréné, Gombos Miklósné, Tisza Miklósné, Szabó Endre, Kalló Zoltán, Magy/ir Endre, Bodó József, Hudák Erzsé­bet, Tóth László és Mihálka András. A vitában elhang­zottakra Csepelyi Tamás adott választ, majd a küldöt­tek egyhangúlag elfogadták a pártértekezlet elé terjesztett beszámolót. Ezután a pártértekezlet zárt ülésen választotta meg az 55 tagú városi-járási párt- bizottságot és a küldötteket a megyei pártértekezletre. Kül­döttek lettek: Gulyás Emil­né dr.. Csepelyi Tamás, Ká­roly Edit, Szabó Endre, Ma­gyar Endre, Garda Zsigmond, Hudák Erzsébet, Varga Jó­zsef, Papp Károlyné, Török József, Kalló Zoltán, Lakatos Zsigmondné, Orosz László, dr. László Béla, Bencze Mag­dolna, Birgány Elek, Mester Gyula, Fodor Sándorné, Ko­vács Miklós, Széles Lajos, Ti­vadar Józsefné, Nagy Zsig­mond, Mezei János és tíar*■ bula István. A pártbizottság megtartot­ta első ülését, ahol a végre­hajtó bizottság tagjává vá­lasztotta: Széles Lajost, Dal- madi Kálmánt, Fodor Sán- dornét, Szakács Józsefet, Bir­gány Eleket, Papp Károlynál, Varga Józsefet, Csepelyi Ta­mást, Mezei Jánost, Károly Lászlót és Szabó Endrét. A városi-járási pártbizottság el*- ső titkárává ismét Csepelyi Tamást választották. A párt- bizottság titkára lett: Károly László és Mezei János. Szavaznak a küldöttek Fehérgyarmaton. A városi és járási közös pártértekezletet szombaton tartották Kisvárdán az új művelődésj és ifjúsági ház­ban. Az eseményen — ahol Tóth László elnökölt — részt vett Dobozi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, Kossuth-díjas író, az író­szövetség elnöke, Hosszú László, a megyei pártbizott­ság titkára, Alexa László, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, az SZMT veze­tő titkára. A pártértekezletet úttörők köszöntötték, majd a városi és járási párt-vég­rehajtóbizottságok megbízá­sából Varga András, a városi pártbizottság első titkára mondott szóbeli kiegészítőt a pártértekezlet írásban kiadott anyagaihoz. A pártértekezleten elöljáró­ban megállapították: a já­rásban és Kisvárda városban dolgozó kommunisták nagy felelősséggel dolgoztak a XI. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet és a helyi ha­tározatok következetes meg­valósításán. Nagy fejlődés tapasztalható a dolgozók élet- és munkakörülményeinek ala­kulásában, jól halad az ipa­rosítás és az urbanizációs fo­lyamat. A célok megvalósítását olyan tények jellemzik, mint több száz emeletes, egészsé­ges bérlakás, több ezer szö­vetkezeti és családi ház fel­építése, új, modern felszere­léssel ellátott közintézmé­nyek, bölcsődék, óvodák, is­kolák, művelődési házak. Újabb üzemek létesültek az elmúlt öt év során, a régeb­biek korszerűsödtek. Bár nem a kívánt ütemben, de to­vábbfejlődtek a szolgáltató egységek, a tömegközlekedés kulturáltsága, növekedett az ivóvízhálózat, minőségileg ja­vultak a közutak, fejlődött a kereskedelmi ellátás. A járás és a város jelenleg 89 951 lakost számlál, ahol a munkaképes korúak foglal­koztatása biztosított. Ezt fő­leg azzal sikerült elérni, hogy a legutóbbi időszakban is folytatódott az iparosítás, újabb, korszerű üzemek épül­tek, mint az Egyesült Izzó, a Hunniacoop. E két üzem belépésével megközelítőleg 3000 dolgozó foglalkoztatására nyílt lehetőség. Ez azért is fi­gyelemre méltó — hangsú­lyozták a pártértekezleten —, mert a két új üzem többsé­gében nőket foglalkoztat. Megállapították, hogy az előrehaladás következtében ma már a város és a járás te­rületén az iparban, építőipar­ban, a szolgáltatási ágazatban, a közlekedésben 16 800-an dolgoznak, amely a környék fejlődése szempontjából fon­tos politikai tényező is. A na­gyobb létszámbeli növekedés mellett pozitív tényező, hogy fejlődött a dolgozók általános és politikai műveltsége, szak­mai felkészültsége. Jelenleg a munkások több mint ötven százaléka szakmunkás. A kisvárdai pártértekezleten felszólalt Dobozi Imre. Kedvező fejlődésről számol­hattak be a mezőgazdaság te­rületén is, ahol megváltoztak az itt dolgozók élet- és mun­kakörülményei, csökkent a nehéz fizikai munka, növeke­dett a nagyobb szakmai hoz­záértés igénye. Az iméntiek azt is sejtetik, hogy gyarapo­dott a termelőszövetkezeti tagság szakmai felkészültsége, a dolgozólétszám csökkenése ellenére évről évre eredmé­nyesebben gazdálkodnak a mezőgazdasági nagyüzemek. Mindezek mellett azt is megállapították a pártérte­kezleten, hogy a mezőgazda­ság gépesítésének további igényei szükségessé teszik több fiatal, képzett szakem­ber alkalmazását.- Az -is fon­tos társadalmi, politikai fela­dat, hogy a munkában elfá­radt, megöregedett, jelentős számot kitevő nyugdíjas és járadékos szövetkezeti tag sorsával többet törődjenek, segítsék őket mindennapos gondjaik megoldásában. Az értelmiségről szólva el­hangzott, hogy a város és a járás területén 2100 értelmi­ségi dolgozik, többségük ma­gáévá tette a párt politikáját, nagy felelősségérzettel és ak­tivitással dolgozik annak megvalósításán. A pártélet, pártirányítás, -ellenőrzés kérdéseit elemez­ve hangsúlyozták: a párt­szervek és -alapszervezetek többsége jól ismeri területé­nek problémáit, gondjait, a fejlődés feltételeit és kellő törekvés tapasztalható a le­hetőségek kihasználására, az irányító, vezető szerep érvé­nyesítésére. A következő években is legfontosabb fela­data az új városi-járási párt- bizottságnak: a közbeeső pártszervek és -alapszerveze­tek irányító, ellenőrző tevé­kenységének segítése, munká­juk színvonalának növelése. Meg kell értetni, hogy min­den vezető elsősorban saját alapszervezetének tartozik felelősséggel és a neki meg­határozott feladatok végre­hajtásáról ott kell számot ad­nia. A kongresszusi irányelvek vitájának tapasztalatairól szólva elmondták: az írásban kiadott állásfoglalásból is ki­tűnik — pozitívak voltak, egyetértőén támogatják a megfogalmazott feladatokat- Ezután a pártértekezleten ar­ról szóltak, hogy a Politikai Bizottság 1979. december 11-i ülésen, a megyei pártbizott­ság javaslatára engedélyezte a két pártbizottság — a váro­si és a járási — összevonását, hogy együtt alakítsák az amúgy is egymásra utalt já­rás és város, az itt élő embe­rek sorsát. A város és a já­rás egymásra utaltsága több olyan politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális intéz­kedést, gyakorlati tevékény­Hangsúlyozta Dobozi Imre, hogy az MSZMP az eltelt 23 év alatt nagy erkölcsi tőkét halmozott fel, meg tudta ta­lálni és meg tudta fogalmaz­ni — a lenini normák rugal­mas alkalmazásával — azokat a követelményeket, amelyek pártunk, népünk előtt állnak. A továbbiakban kiemelte a tudatosságot, mert a legmo­dernebb gépsorok sem helyet­tesíthetik a mellette dolgozó, azt irányító embert. Foglal­kozott az eszmei, ideológiai látókör bővítésével, a szelle­mi tartalékok jobb kihaszná­lásával, a kommunista ma­gatartás példaadó erejének szükségességével, majd a hazafiság és a nemzetköziség mai értelmezésének néhány kérdését boncolgatta. Kifej­tette: a hazafiság és a nem­zetköziség mércéje minden embernél a tett. Végül a kulturális nevelés­ről, az irodalomról, művé­szetről hangsúlyozta: a kul­túra, a nagyobb tudás soha­sem lehet öncél, a tudatosan ítélni, véleményt alkotni ké­pes és -annak .alapján cselek- , vését helyesen, irányító,,, sok-) oldalú ember formálását kell, hogy szolgálja. A vitában felszólalt még: Lakatos András, Kovács Gyu­la, Tóth Sándor, dr. Adorján Tibor, Sárosi Zoltán, Rigó Zoltán, Mudriné Kovács Ág­nes, Plósz András, Nyitrai Miklós, Józsi Erzsébet, Szép Béla, Sohajda Sándorné, Far­kas Árpád és Pekó László. A vitát Varga András foglalta össze, majd a pártértekezlet elfogadta az előterjesztett do­kumentumokat. Ezt követően a pártértekez­let zárt ülést tartott, ahol megválasztotta az ötvenhét tagú városi-járási pártbizott­ságot és a küldötteket a me­gyei pártértekezletre. A me­gyei pártértekezlet küldöt­tei: dr. Adorján Tibor, Alexa László, Bodzás Árpád, Bod­zái Jánosné, Borbély István, Baksán Katalin, Danes Ist­ván, Dankó Ferenc, Derczó László, Feskó Veronika, Gom­bos László, Hornyák István­ná, Harcsa Istvánná, Hegedűs Ferenc, Ignéczi Zoltán, Ivá- nyi János, Jakab Miklós, Ju­hász Ferenc, Katkó László, Kovács Gyula, Kovács János, Klapcsik Kálmánná, Lakatos András, Marczi János, Marc- zinkó István, Mudriné Ko­vács Ágnes, Molnár Béla, Nyitrai Miklós, Oláh Mi­hály, ifj. Plósz András, Pekó László, Puskás Péterné, Rá­kóczi András, Rózsák Sándor, Rigó Zoltán, Sárosi Zoltán, Sándor Miklósné, Szabó Bé- láné, Szumutku L ászióné, ■ Tóth László, Tóth Ilona, Tóth Sándor, Varga András, Ve­ress Mihályné, Vincze János­né. A városi-járási pártbizott­ság megtartotta első ülését, ahol a végrehajtó bizottság tagjává választotta: Jakab Miklóst, Varga Andrást, Oláh Mihályt, Kiss Miklóst, Ge- rőcs Istvánt, Murguly Gyu­lát, Sárosi Zoltánt, Szabó 1st- vánnét, Tóth Lászlót, Vámos Jánosnét, és Vilmán Pált. A pártbizottság első titkárává: Jakab Miklóst, titkárává: Varga Andrást és Oláh Mi­hályt választották. séget igényel, amelyet a kö­vetkezőkben az egységes po­litikai irányítás segítségével lehet biztosítani. A vitában felszólalt Dobo­zi Imre, az MSZMP KB tag­ja. Átadta a Központi Bi­zottság és a megyei pártbi­zottság elismerését és jókí­vánságait a kisvárdai városi­járási pártértekezletnek. El­sőként szólt azokról az ál­landó tényezőkről, amelyek továbbra is jellemzik a párt politikáját. A párt politikájá­nak fővonala — amint ez az irányelvekből is világosan látható — továbbra sem vál­tozik. Utalt azonban arra is, ez nem jelenti azt, hogy egy sor gyakorlati kérdésben ne keresse a párt az új és ered­ményesebb módszereket. Kisvárda: Fejlődtek életkörülményeink

Next

/
Oldalképek
Tartalom