Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. február 17. O Mi a jelentősége an­nak, hogy a pillanatnyi nemzetközi feszültség ellené­re javaslatok hangzanak el az új leszerelési intézkedésekre, az európai katonai enyhülés­re? Sokan ellentmondást érezhetnek abban, hogy mi­közben a nyugati propagan­da háborús hisztériát szít, s amíg egyes imperialista álla­mok vezetői legalábbis hideg- háborús nyilatkozatokat tesz­nek. a szocialista táborban az államférfiak mind több ja­vallatot formálnak új leszere­lési intézkedésekre, s különö­sen az európai katonai eny­hülés érdekében. Az elmúlt héten a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresz- szusán Edward Gierek, a Központi Bizottság első titká­ra adott új nyomatékot an­nak a kezdeményezésnek, hogy Varsóban üljön össze egy európai katonai enyhülé­si és leszerelési értekezlet. Gierek, aki hangsúlyozta, hogy a szövetségeseivel együtt szorgalmazza Lengyelország egy ilyen konferencia létre­jöttét, annak a meggyőződé­sének adott hangot, hogy az nem engedheti meg a hi­degháború visszatérését, nem tűrheti az európai béke fon­tos szerkezeti elemeinek meg­semmisítését. S itt van a látszólagos el­lentmondással szemben a tényleges helyzet: mennél in­kább ágálnak egyesek nyu­gaton, az óceánon túl, annál inkább szükség van és min­denekelőtt Európában a poli­tikai valóságérzékre. Az pe­dig azt diktálja, hogy tovább kell haladni az enyhülés út­ján. Óvári Miklós, az MSZMP küldöttségének vezetője Var­sóban hangoztatta, hogy az enyhülés eddigi vívmányai­nak megvédésére, az enyhü­lést fenyegető veszélyek elhá­rítására, az európai együtt­működés politikájának foly­tatására törekszünk. A szocialista kezdeménye­zéssel párhuzamosan a héten Finnország is javaslatot tett arra. hogy a Helsinki érte­kezleten részt vett 35 állam képviselői a következő hóna­pokban kezdjenek tárgyalá­sokat egy európai leszerelési programról, amely valameny- nyi fegyverfajtára és Európa egész területére kiterjedne. Van egy fórum, ahol jelen­leg is tárgyalnak a leszere­lésről: Genf ben a Nemzetek Palotájában ülésezik a lesze­relési bizottság, de itt a NA- TO-országok küldöttei egye­lőre az afganisztáni esemé­nyek ürügyén elindított szov­jetellenes kampány céljaira akarják felhasználni a ta­nácskozásokat. Ezt elítélte Kőmíves Imre magyar kül­dött is, aki inkább a leszere­lési bizottság feladataira irá­nyította a figyelmet, így ar­ra a szocialista javaslatra, amely a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését, a fegyverkészletek megsem­misítését célozza. © Milyen módon vála­szolhat Washington a carteri politika első kudarcai­ra? Az Egyesült Álamok diplomáciája a Szovjetunió­val szembeni „erőpolitika” ér­vényesítése során néhány ponton visszautasításban ré­szesült: a Nemzetközi Olim­piai Bizottság részéről csak­úgy, mint — mondjuk — a teljesen egységes nyugati vo­nal kialakításában, vagy a Szovjetunióba irányuló áru- szállítások megtiltásában. Egyelőre a leglátványosabb a moszkvai olimpia bojkottja körüli vita. Hiába küldte Car­ter külügyminiszterét, Vance- et Lake Placidbe, s az hasz­talan intézett példátlan kiro­hanásokat a Szovjetunió ellen, a NOB egyhangúan (az ameri­kai küldött is így szavazott!! a moszkvai játékok megtar­tása mellett foglalt állást. Persze Washington valószí­nűleg még erre sem hátrál meg, sőt, újabb nyomást fejt ki a NATO-országok kormá­nyaira, hogy azok is a boj­kott érdekében befolyásolják sportszervezeteiket. Májusig még sokszor esik szó a boj­kottról ... A jövő hétre tervezett nyu­gati külügyminiszteri talál­kozó olyan formában nem valósul meg, ahogyan a Fehér Házban eltervezték: Párizs közölte, hogy nem küldi el képviselőjét Bonpba, nem kí­ván részt venni olyan „öttagú direktórium” ülésén, amely a szovjetellenes nyugati vona­lat lenne hivatva meghatá­rozni. A párizsi fricska mel­lett bonni bírálatot is el kel­lett viselnie Washingtonnak: a nyugatnémet vezetők ér­tésre adták, hogy helytelení­tik az amerikai módszert, amely őket mindig befejezett tények elé akarja állítani. Schmidt kancellár, aki a hét derekán Brüsszelben tárgyalt belga kollégájával, közölte, hogy rövidesen felkeresi Car­ter elnököt. A nyugatnémet kormányfő bejelentett láto­gatása máris „leértékeli” Vance bonni útját. Viszont Carternak mindenképp szük­sége van olyan látszat terem­tésére, hogy NATO-beli és más szövetségesei kiállnak mellette, tehát Washington­ban még nem mondták ki az utolsó szót: elhangzik még ígéret és fenyegetés a nyuga­ti partnerek címére. Megkövetelnék azt is, hogy a Szovjetunió ellen meghir­detett különböző embargóin­tézkedéseket a többiek is megtartsák, de a héten Ausztrália bújt ki ezek alól. Az ausztrál kormány nem gördít akadályt az elé, hogy stratégiai fontosságú nyers­anyagokat és árukat szállítsa­nak az ország üzletemberei a Szovjetuniónak. Látszik, hogy Washington nem mindenható a nyugati táborban. O Milyen eredményekkel járt Gromiko indiai útja? Indira Gandhi januári választási győzelme óta, új kormányának megalakítása óta most került sor először ilyen magas szintű szovjet— indiai eszmecserére, s ennek külön jelentőséget adott, hogy a nemzetközi helyzetben je­lentkező feszültség jórészt a H a minden jól megy a ja­pán autóipariban, akikor a távol-keleti szigetor­szág az idén átveszi a veze­tést a világiban: a tizenegy nagy japán gépkocsigyár 1980-iban 10 millió 590 ezer járművet akar előállítani. Az Egyesült Államok autóipara az előrejelzések szeriint az idén csak 10 millió 400 ezer járművet fog gyártani, s igy a második helyre szorul. Viszont Amerikában tavaly új rekord született. Negatív csúcs.., A világhírű' Chrysler Vál­lalat egymilliárd 97 millió dolláros deficittel zárta az üzleti évet. Az előző eszten­dőben még profit jelentke­zett, igaz szerény mértékben, de mégis csak haszonként könyvelhettek el 51 millió dollárt. A mostani, több mint egymilliárd dolláros veszte­ség a legnagyobb, amit vala­ha az USA autóiparában fel­jegyeztek — beleértve a 30- as évek elején volt súlyos válságot is. A washingtoni kormány azzal sietett segítségére az amerikai autóipar harmadik legnagyobb vállalatának, dél-ázsiai, a közép-keleti tér­séggel kapcsolatos. A kétol­dalú kapcsolatok megszilár­dításáról és továbbfejleszté­séről tárgyalt a szovjet kül­ügyminiszter és Rao indiai külügyminiszter, a tárgyalá­sok végén kiadott közös nyi­latkozatban emlékeztettek az 1971-ben megkötött barátsági és együttműködési szerződés­re. Gromiko hangsúlyozta, hogy akkor, amikor az impe­rializmus megkísérli a vilá­got a feszültség és a szem­benállás útjára terelni, India és a Szovjetunió közös erő­feszítései fontos szerepet játszhatnak a helyzet norma­lizálásában. Az indiai kül­ügyminiszter is kijelentette, hogy a két ország kormánya sok nemzetközi kérdésben azonos nézeten van. A látogatás kapcsán egy indiai kormányszóvivő meg­állapította, hogy komolyan nyugtalanítja Indiát az USA katonai jelenlétének nagyará­nyú fokozódása az Indiai­óceán térségében. Új-Delhi épp ellenkezőleg, az Indiai­óceán békeövezetté alakítását célzó javaslatot támogatja. Az olyan amerikai lépések, mint az atomfegyvereket is szállító hadihajók összevoná­sa az Indiai-óceánon vagy az, hogy Pakisztánnak fegyvere­ket szállítanak, csak a fe­szültség növekedéséhez ve­zetnek — így értékelik ezt Űj-Delhiben. P. J. hogy másfél milliárd' dollá­ros állami garanciát biztosí­tott a Chrysler által felveen­dő kölcsönökre. A Chrysler vezetői remélik, hogy az idén a veszteségüket félmilliárd dollárra le tudják szorítani... Mindennek a teteje: még a francia autóipar is igyekszik a hóna alá nyúlni Ghrysle- réknek, a párizsi tőkések 400 millió frank hitelt szavaztak meg az óceánon túli partner­nek, a tegnapi vetélytársnak. A kiknek ez a pénzügyi támogatás nem tetszik, azok a Peugeot és a Citroen munkásai. „Mi egy- egy dolgozónak 450 frankos béremelést követelünk, ha ezt megadnák nekünk, az egész csak 200 millió frankba ke­rülne, feleannyiba, mint amennyit a Chryslerek kap­nak a mi cégünktől.” A tőkés szolidaritás átnyú­lik az óceánon is, az osztály- ellentét a függetlenségre, a nemzeti öntudatára oly büsz­ke Franciaországon belül to­vábbra is megmarad. —i. —f. Események címszavakban HÉTFŐ: Varsóban megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa — Teheránban katonai fel­vonulással ünnepelték a forradalom első évfordulóját KEDD: Gromiko Üj-Delhibe érkezett és találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel — Lake Placidben a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság egyhangúan úgy határo­zott, hogy a nyári olimpiai játékokat Moszkvában kell megrendezni SZERDA: Carter elnök sajtókonferenciáján továbbra is éles szovjetellenes hangot ütött meg — Az iráni külügy­miniszter első külföldi útjának első állomására, Athén­ba érkezett CSÜTÖRTÖK: Befejeződtek a szovjet—indiai külügyminiszteri tárgyalások — Ghotbzadeh iráni külügyminiszter Ró­mában — Gyuranovics jugoszláv kormányfő Berlin­ben tárgyalt PÉNTEK: Csehszlovák—vietnami barátsági szerződést írtak alá Hanoiban Gustáv Husák látogatásának végén — Ró­mában megnyílt a kereszténydemokrata párt kong­resszusa SZOMBAT: ismét Edward Giereket választották meg a LEMP első titkárának, Gierek javaslata a varsói katonai eny­hülési és leszerelési értekezlet megtartására nagy nemzetközi visszhangot keltett — Az iráni külügymi­niszter Párizsban tárgyal — Ellentmondó hírek a te- heráni amerikai túszok sorsáról, az ex-sah felelősségét megállapítani hivatott nemzetközi vizsgáló bizottságról A hét három kérdése Rómában a hatóságok terrorista merényletektől tartanak, ezért a rohamrendőrség felfegyverzett alakulatai őrzik az Olasz ^Kereszténydemokrata Párt XIV. kongresszusának színhelyét. (Kelet-Magyarország telefotó) Választások a Szovjetunióban N agy súlyt kaptak a nemzetközi kérdések azokban a beszédek­ben, amelyeket a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői mond­tak el ezen a héten — a Szovjetunióban befejező sza­kaszába lépett a köztársasági legfelsőbb tanácsok és a he­lyi szovjetek február 24-én esedékes újjáválasztása előtt a választási kampány, sezen a héten mindennap elhang­zott egy-egy nagy fontosságú megnyilvánulás, köztük Dmit- rij Usztyinov marsallnak, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterének beszéde. Figyelemre méltó, hogy a szovjet vezetők állásfoglalá­saikban higgadtan szóltak a jelenlegi nemzetközi helyzet­ről, s miközben rámutattak arra, hogy az imperialista ak­ciók következtében a helyzet bonyolultabb lett, elutasítot­ták az amerikai propaganda hisztérikus hangjának átvé­telét. Nagy nyugalommal be­széltek a jövőről, határozot­tan leszögezték, hogy a Szov­jetunió, a két pártkongresz- szuson elfogadott program­nak megfelelően, továbbra is a feszültség enyhítésére kí­vánja összpontosítani erőfe­szítéseit. Természetesen — erről Usztyinov marsall kü­lön is nyomatékkai beszélt — a Szovjetunió, mint eddig is, ezután is mindent megtesz annak érdekében, hogy meg­védje saját biztonságát, szö­vetségeseit, készen álljon bármiféle agresszió visszave­résére, de — s ezt a honvé­delmi miniszter határozottan aláhúzta — békés rendezésre, az enyhülés folytatására és elmélyítésére törekszik. A szovjet vezetők, így pél­dául Nyikolaj Tyihonov, a minisztertanács elnökének el­ső helyettese, igen részletesen szóltak a gazdasági munka feladatairól, a soron követ­kező feladatokról. A választási kampány utolsó napjaiban még számos nagy fontosságú beszéd hang­zik el. A hét elején találko­zik például választóival And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter. Csütörtökön a moszkvai Nagyszínházban rendezett választási nagygyű­lésem .mond beszédet Alekszej Koszigin miniszterelnök. Pén­teken Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke találko­zik a Kremlben a Bauman- kerület választóival, akik az OSZSZK Legfelsőbb Taná­csába jelöltek. Mint a ki­adott műsorból kitűnik, mind­két gyűlésről helyszíni köz­vetítést ad a szovjet rádió és a televízió is. Carteri bojkott és az emberi jogok Az elnök ellent mond az elnöknek Lord Killanin, a Nemzet­közi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, pénteken La­ke Placidben, az AFP tudó­sítójának adott exkluzív in­terjújában reményét fejezte ki, hogy május 24-ig, a név szerinti nevezés határidejéig, lecsillapodnak a Carter-kor- mány ismételt bojkottfelhívá­sa által felkorbácsolt kedé­lyek, s hogy a NOB döntésé­nek megfelelően Moszkvá­ban megtartják a nyári olim­piai játékokat. Sajnálkozott amiatt, hogy egyes kormá­nyok — így Carteré és Mar­garet Thatcheré — nem fog­ják fel, mily káros hatása van elhatározásuknak a világ sportoló ifjúságára. „Carter álláspontja ellent­mond saját elveinek — fűz­te hozzá a NOB ír elnöke. — Szembehelyezkedése azzal, hogy az amerikai sportolók elmenjenek a moszkvai nyári olimpiára, semmibe veszi mindazokat, akik hisznek az emberek szabadságában. Car­ter az emberi jogok legna­gyobb védelmezőjének szere­pében tetszeleg, ám az, hogy állampolgárokat megfoszt mozgásszabadságuktól, össze­egyeztethetetlen azzal, amit prédikál.” Lord Killanin továbbá han­goztatta: meggyőződése, hogy „az egész olimpiai mozgalom a NOB döntése mögött áll”, s hogy a nemzetközi szövetsé­gekkel áprilisban tartandó ülés meg fogja ezt erősíteni. Bírálta Cyrus Vance leg­utóbbi beszédét, s rámutatott, hogy a külügyminiszternek az olimpiai részvétellel kapcso­latos negatív állásfoglalása nyomán „az olimpiai mozga­lom egysége még inkább megszilárdult” s a mozgalom „erősödött meggyőződésé­ben”. Ezzel szemben Hodding Carter amerikai külügyi szó­vivő pénteken Washington­ban kijelentette: az Egye­sült Államok folytatja kon­zultációit más országokkal arról, hogy nyáron „pót" sportvetélkedőket rendezze­nek azoknak a sportolóknak a részére, akik nem mennek el a moszkvai olimpiára. Az AP a szóvivő bejelentését is­mertetve megjegyezte: Car­ter elnöknek nincs, törvényes felhatalmazása arra, hogy az Egyesült Államok sportolói­nak megparancsolja a moszk­vai olimpiai játékok bojkot­tálását NYÍREGYHÁZI GUMIGYÁR felvesz férfi, női segéd- és betanított munkásokat. ÉRETTSÉGIZETTEK és szakmun­kások jelentkezését is várjuk. Érdeklődni és munkára je­lentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán. TAURUS GUMIGYÁR, Nyíregyháza, Derkovits u. 107. Ok) n rflvi! llrTÄI »K Tőkés szslidaritás

Next

/
Oldalképek
Tartalom