Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

Közügy S ok közérdekű kér­déssel lehet talál­kozni a mostanában zajló pártfórumokon. Vá­rnái Kálmán Kisvárdán az Izzóban arról szólt felelős­séggel, hogy bizonyos fe­szültségek tapasztalhatók a vezetés és a fiatal szak­munkások között, melyen sürgősen javítani kell. Nem régen végzett 25 fia­tal műszerész. Válaszút előtt állnak. Kik segítenek nekik dönteni? Maradja­nak-e vagy menjenek? Le­het, azóta már eldőlt a kérdés. Gondolom, bár pártfórumon emeltek szót ügyükben, nemcsak a pártvezetés dolga volt. S nem is csak fiatal kom­munistákról volt szó. Több pártfórum tanács­kozására meghívtak pár- tonkívülieket. Egyik építő­ipari vállalatunk pártér­tekezletén okos szakszerű­séggel magyarázta az egyik pártonkívüli vezető, hogyan kell helyesen ér­telmezni a gazdasági sza­bályozó rendszert — a munkásoknak. Gávaven- csellőn az öregek támoga­tása, a kereskedelmi ellá­tás javítása, a szolgálta­tások fejlesztése, a kör­nyezet védelme, a népmű­velés népszerűsítése, nem csak pártügy. Ezért is fog­lalkoztak behatóan velük. Nyíregyházán az Univer- silben a pártcsoport egyik tanácskozásán a túlórázta­tásokból eredő gondokat és a bérbesorolást is vitat­ták. Felelősséggel szólt Fucsovics Jánosné itt ar­ról, hogy a munkások át­csoportosításánál ügyelje­nek a szocialista brigád megcsonkításából eredő gondokra is. Jurácsik Gá- borné, a MÁV záhonyi ál­lomás Il-es műszak párt- szervezetének 14 éve párt­bizalmija. ö arról beszélt, milyen felelősségteljes munkát igényel részükről, hogy a vonatok pontosan induljanak. zer és ezer javaslat, észrevétel hangztott el, fogalmazódik meg fórumokon, amelye­ket párttagok tolmácsol­tak. Ezek a közvélemény, a nép észrevételei, javas­latai is. S ha ők nincse­nek is jelen a fórumokon, a gondok, az észrevételek terítékre kerülnek, s a megoldásuk az ő érdekük­ben történik. Ahol a párt- szervezet olyan rangon ke­zeli a javaslatokat, hogy tudja is, honnan, kiktől származnak, s kiknek az ügyében mondták el, ott a kapcsolat, a szálak erősek, a pártügyek közüggyé vál­nak. F.i K. Izrael expanziós politikája miatt II BT összehívását kéri az ENSZ iszlám csoportja A világszervezet iszlám ál­lamainak csoportja úgy dön­tött, hogy kérni fogja a Biz­tonsági Tanács sürgős össze­hívását az Izrael által folyta­tott expanziós politika ügyé­ben. Az ENSZ köreiben arra számítanak, hogy a testület a jövő hét második felében ül össze e kérdés megvitatására. Az iszlám csoport képvise­lői közötti magánjellegű kon­zultáció következtetéseit Ma­rokkó és Jordánia ENSZ- nagykövetei foglalták össze a Biztonsági Tanács összehívá­sát kérő levélben, felszólítva a testületet, hogy vizsgálja meg azt a súlyos és veszélyes helyzetet, amely a megszállt területeken, s kiváltképp Csiszjordániában folytatott iz­raeli bekebelező politika nyo­mán alakult ki. Sürgették: a Biztonsági Tanács hozzon azonnali és hatékony intézke­déseket, amelyek véget vet­nének az ENSZ-határozato- kat, a nemzetközi jogot és nemzetközi normákat kirívó­an sértő izraeli politikának. Berecz János előadása Dr. Berecz János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője február 16-án, szómba ton délelőtt előadást tartott Nyíregyhá­zán, az MSZMP oktatási igaz­gatóságán a nemzetközi hely­zet és a kommunista mozga­lom időszerű kérdéseiről. Berecz János az előadást követően válaszolt a hallga­tóság által feltett kérdésekre. 130 millió forint beruházással Városi fűtőmű épül Kisvárdán Elkészült a beruházási programja annak a városi fű­tőműnek, amely hosszú távon megoldja majd Kisvárda táv­fűtési gondjait. A közel 130 millió forint értékű beruhá­zás programját a városi ta­nács végrehajtó bizottsága megtárgyalta és jóváhagyta. A 32 Giga-kalória kapacitá­sú fűtőmű az öntödei Válla­lat kisvárdai gyáregységével közös beruházás lesz. Az építkezés előkészületei már megkezdődtek; jelenleg a gázcseretelep áttelepítésén a sor, hogy biztosítsák a mun­katerületet. A kisajátítást augusztusban befejezik. Az építkezést feltehetően már az idén, de legkésőbb 1981-ben elkezdik. A kiviteli terveket már készíti az energiagazdál­kodási intézet. Olyan megol­dást alkalmaznak, amelynek alapján a fűtőmű — az igé­nyeknek megfelelően — to­vább bővíthető. Az első lép­csőben felépülő egység kapa­citása körülbelül az ezred­fordulóig fedezi az igényeket. Az 1983-ban elkészülő vá­rosi fűtőmű megoldja majd a Felszahadulás lakótelep fűté­sét, ahol jelenleg ideiglenes megoldást alkalmaztak. A távvezeték — amely a főtérig kiépül 1983-ig — az ott épülő 30 lakásba is eljuttatja az energiát, s innen kapnak majd távhőt a később épülő létesítmények is. A hatodik ötéves terv végére a városi fűtőmű körülbelül már 1600 lakást lát el fűtéssel és me­leg vízzel. A Vulkániban a fű­tőmű a kommunális jellegű gőz- és melegvíz-ellátást biz­tosítja hosszú távon. Idén 400 millió forint értékben exportálnak festőberendezé­seket és konvejorpályákat a Szovjetunióba a HAFE nyíregy­házi gyárából. Képünkön: Mező András konvejor berendezés szállítópályáját szereli össze. (Gaál Béla felvétele) Pártórtekezletek megyénkben Mátészalka: Hz intenzív gazdálkodás útján Tanácskozik a mátészalkai pártértekezlet. Mátészalkán a gépészeti szakközépiskolában ülésezett a városi-járási pártértekez­let, amelyen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Hegymegi István, a Központi Bizottság tagja, Kovács Péter, az MSZMP Központi Bizottsá­gának alosztályvezetője. Dr. Nagy Lászlónak, a pártérte­kezlet levezető elnökének megnyitója után úttörő- és KISZ-fiatalok köszöntötték a küldötteket. Ezután dr. For­gács András, a városi-járási pártbizottság első titkára egé­szítette ki az írásos beszá­molókat. Az előterjesztett dokumen­tumok, valamint a szóbeli ki­egészítés többek között hang­súlyozza: a városi-járási párt- bizottság a XI. pártkongresz- szus, a megyei, a városi és járási pártértekezlet határo­zatai alapján eredményesen irányította a terület politi­kai, társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Érvényesült a párt vezető szerepe, erősö­dött tekintélye és tömegbe­folyása. A gyors gazdasági és társa­dalmi fejlődés következtében tovább nőtt a munkások szá­ma, erősödött és fejlődött po­litikai öntudata, aktivitása, gyarapodott szakmai és álta­lános műveltsége, javult élet- és munkakörülménye. A fog­lalkoztatottak 46)2 százaléka munkás, arányuk az elmúlt öt évben 4 százalékkal növe­kedett. A termelőszövetkeze­ti dolgozók száma és aránya a térség iparosítása követ­keztében csökkent, de szere­pük és aktivitásuk fokozó­dott. Szemléletben és öntu­datban közelebb kerültek az ipari munkásokhoz. Javult a munkához való viszony, ma- gcsabb szinten valósul meg a szövetkezeti demokrácia. A város, járás fejlődésével együtt növekedett az értel­miség száma és szerepe, Az előző városi és járási küldöttértekezlet határozatá­nak megfelelően növekedett az ipari munkahelyek száma. Átadásra került a BFK kon­fekcióüzeme, a tejporgyár, húsüzem, bútorgyár, almasű- rítmény-üzem. Felépült a 2300 vagonos gabonasiló, a sütőipari vállalat 4 vidéki üzeme, az ISG üzemcsarnoka. Ez évben kerül átadásra a csengeri cipőüzem, a tyuko- di új konzervüzem és befe­jeződik a sütőipari vállalat mátészalkai üzemének re­konstrukciója. Az ipar ter­melési értéke az elmúlt négy év alatt 120 százalékkal lett több. Jelentősen fejlődött az export. A termelőszövetkezetek gaz­daságilag és szervezetileg ßokat fejlődtek. Bővült és kor­szerűsödött a termelés, 28,3 százalékkal növekedett a kö­zös vagyon. Jelentős mérték­ben javultak a munkafelté­telek. Az állami tangazdaság az elmúlt négy évben felada­tainak teljesítése mellett megteremtette a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit. Összes­ségében a város-járás mező- gazdasága teljesítette a XI. kongresszus határozatából eredő feladatait. Különösen kiemelkedő a 680'0-os terme­lési értéknövekedés. A feladatok között kiemel­ték — figyelembe véve a nép­gazdaság helyzetét — a ter­melés anyag- és energiaigé­nyének csökkentését. Minden üzemben javítani kell a ter­melékenységet, a hatékony­ságot, ahol lehetőség van nö­velni kell a műszakszáinot. a meglévő eszközök jobb ki­használását. Javítani szüksé­ges a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit. Fokozni kell a dolgozóik politikai, szakmai nevelését a döntések előkészítésébe és meghozatalába való be­vonását. A mezőgazdaság­ban a nagyüzemi gazdálko­dás fejlesztése mellett tovább kell javítani a közös és a háztáji termelés kapcsolatát. A pártértekezlet vitájában felszólaló dr. Tar Imre átad­ta a résztvevőknek a megyei pártbizottság üdvözletét. Majd a többi között hangsú­lyozta: az elmúlt öt esztendő Mátészalka város és járás életében történelmi jelentő­ségű változásokat hozott. A korábban teljesen agrárjel­legű területen az ipar terme­lési értéke meghaladta a me­zőgazdaság termelésének ér­tékét. A város és a járás gaz­dasági szerkezete átalakult, amely magával hozta a tár­sadalmi struktúra átalakulá­sát és felgyorsult az urbani­záció. Az általános gazdasági, társadalmi fejlődés, a foglal­koztatottság növekedése ré­vén megjavultak az itt élő emberek élet- és munkakö­rülményei. Az elért jelentős eredmények élenjárói ebben az időszakban is a kommu­nisták voltak. A XII. kongresszusra való készülődés munkájáról töb­bek között elmondta a párt- bizottság első titkára: a párt­tagság és a lakosság kifejezte egyetértését és cselekvő tá­mogatását az irányelvekkel, a párt politikájával kapcsolat­ban. Ugyanakkor a párttag­ság egyöntetű véleménye, hogy a jó pártpolitika követ­kezetesebb és még eredmé­nyesebb végrehajtására a jö­vőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Az elmúlt öt év eredmé­nyeit ismertetve többek kö­zött elmondta a felszólaló, hogy a XI. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet hatá­rozatai megyénkben megva­lósultak. A párt vezetésével tovább szilárdult a munkás­paraszt szövetség, a nemzeti egység. A megyei pártérte­kezlet határozatainak megfe- felelően kibontakoztak a gaz­dálkodás intenzív folyamatai: a minőség, a hatékonyság, a gazdaságosság és az export került előtérbe. Az iparban 66 százalékos, a mezőgazda­ságban 25 százalékos volt a tervteljesítés, összességében ez évet is beleszámítva túltel­jesítjük az V. ötéves tervet. A tervezett 20 ezer lakás helyett 22 600 épült meg, több mint 400 új iskolai tanterem épült. A tervnek megfelelően öt év alatt több mint 30 mil­liárd forintot fordítottunk beruházásokra, fejlesztések­re. A feladatokat vázolva dr. Tar Imre hangsúlyozta: alap­vetőnek tartjuk továbbra is a párt, a munkásosztály vezető szerepének fokozását, a mun­kás-paraszt szövetség, a nem­zeti egység erősítését. A ked­vezőtlenebb gazdasági felté­telek között még nagyobb szükség van a kollektíy böl­csességre, a szocialista de­mokrácia erősítésére, a jogok és kötelességek egységére. Alapvető követelmény, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához me­gyénkben is hozzájáruljunk. A népgazdaság minden ágá­ban, de különösen a mező- gazdaságban jobban fel kell tárni a tartalékokat. — A városi-járási pártér­tekezlet dokumentumaiban megfogalmazott feladatok összhangban vannak a párt politikájával, a terület adott­ságaival, az itt élő emberek alapvető érdekeivel. A kitű­zött célok teljesítésének tár­gyi és személyi feltételei megvannak, illetve folyamato­san megteremtődnek. A me­gyei pártbizottság nevében további munkás ikereket, jó egészséget és személyes bol­dogságot kívánok a város, a járás kommunistáinak és egész szorgos lakosságának — fejezte be felszólalását a me­gyei pártbizottság első titká­ra. A pártértekezlet vitájában felszólalt még: Czékus Lajos, Szabó Józsefné, Kun István, Erdei Zoltán, dr. Csiszár Gusztáv, Pecséri Katalin, Ke- rezsi Miklós, Vidai István, Árvái István, Suba János, Seres Miklós, Lánczi János, Veres Mária, Dajka Zoltán, Kocsis Miklós, Rozgonyi Gyö- zőné, Losonczi Béla, Papp Já­nos és Vass József. A vitát dr. Forgács András foglalta össze, majd a pártértekezlet elfogadta a vitával és az ösz- szefoglalóval kiegészített do­kumentumokat. Ezt követően a pártértekez­let megválasztotta az 59 ta­gú városi-járási pártbizottsá­got és a megyei pártértekez­let küldötteit. A küldöttek: dr. Tar Imre, Jakubinyi Béla, dr. Forgács András, Árvái István, Balogh Istvánná, Ba- ráth Erzsébet, Bartha Sándor, Bartha Istvánná, Bíró Miklós, Csák József, Csehi István, Danes József, Domokos La­jos, Dorogi Valéria, Erdei Zoltán, Freund János, dr. Hegymegi István, Humenyik Endréné, Iklódi László, dr. Kanyó László, Katona Mi- hályné, Kovács Gábor, Kiss Dániel, Kerezsi Miklós, Ke- mecsei Antal, Kubinyi Juli­anna, Lánczi János, Lengyel György, Mező Istvánná, Ma­jor József, Nagy Jánosné, Ol­vasztó Miklós, Pótor Béla, Pankotai Anikó, Rá ez Gusz­táv, Simon Zoltán, Szabó Ist­vánná, dr. Szabó József, Szol­nok Istvánná, Tinái Gyula, Tóth Ferencné, Tóth Zoltán­ná, Krivánik Ferencné, Vitai Antal, Vippich Ferenc és Zol­tán Ferencné. A városi-járási pártbizott­ság megtartotta első ülését, amelyen a végrehajtó bizott­ság tagjává választotta: dr. Forgács Andrást, dr. Kanyó Lászlót, Tinái Gyulát, Gari- csák Sándort, Konczos Ist­vánt, Lánczi Jánost, Major Józsefet, dr. Nagy Lászlót, Pankotai Anikót, Seres Mik­lóst és Szűcs Bálintnét. A pártbizottság első titkárává dr. Forgács Andrást, titkárá­vá: dr. Kanyó Lászlót és Ti­nái Gyulát választották. \ || Kelet­Magyarország jjjxXXVII. évfolyam, 40. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. február 17., vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom