Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
2 KELET-MAGYAEORSZÁG 1980. február 17. KI A TISZA VIZÉT ISSZA... Parton szűrik tisztára _________MÁTÉSZALKÁN HÖTIK Szabolcsi alma az olimpiára Hárman * Meniscas Zeiss távcső körűt. (Császár Csaba felv.) Csütörtökön a Heves megyei Detken, a Magyar—bolgár Barátság Tsz-ben — Vi- tézy László „Békeidő” című új alkotásának bemutatójával — nyílik meg a „filmnapok falun”, ezúttal negyedik alkalommal megrendezésre kerülő eseménysorozata. A szervező-előkészítő munkába az idén először bekapcsolódott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, továbbá a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mokép közös rendezvényén — február 21-től április 3-ig — 235 állami gazdaságban, illetve termelőszövetkezetben lesznek vetítések, s 5 új magyar film ősbemutatójára kerül sor. „FILMNAPOK FALUN" Tizenöt éve isszuk Nyíregyházán a kótaji vizet — akkor kezdődött a megyeszékhelyen a közműves vízellátás. Napi nyolcezer köbméter víz érkezett a távvezetéken, amely akkor hosszabb időre kielégítőnek látszott, bár hamar hozzáláttak az újabb, immár nyírteleki kutak tervezéséhez. Az élet azonban rácáfolt az eredeti tervekre, egyre gyorsabb ütemben kellett rákötni a vezetékekre az új kutakat, s előbbre hozni a nagyváros ivóvízigényét a távlatokban is kelégítő megoldások tervezését. A fej lesztéseketr egyetlen adat is jól jellemzi: ez év végén már napi 35—40 ezer köbméter vizet kap a város — ami azt jelenti, hogy takarékos gazdálkodással éppen elég lehet. Sok szakember működött közre a megyeszékhely vízellátásának távlati tervezésében, köztük elismerésre méltó munkát végeztek a Magyar Hidrológiai Társaság megyei szervezetének tagjai. Az általuk készített tanulmányterv kapcsolódik az OVH és a megyei tanács közös beruházásában épülő regionális vízműhöz, amely kb. két éve a Tisza vizének Nyíregyházára történő bevezetéseként vált ismertté. Ennek az első lépcsője azt jelenti, hogy 1982-ben Tiszabercelnél üzembe lép egy 10 ezer köbÁsztrofotók a Vízöntő jegyében Per aspera ad astra — Göröngyös út visz a csillagokig —, bölcselkedtek eleink, s mi tagadás, a közmondás ma is igaz. A következő történet kivételével. Alig két esztendeje, hogy Budapesten rendezett kiállítást az NDK-beli Zeiss Művek. A kiállított tárgyak következő állomása Japán volt, ám egy távcső — véletlenül — Pesten maradt a szállítmányból. Erre a távcsőre bukkant rá dr: Göőz Bajos,1 a- nyíregyházi i Tanárképző -Főiskola - földhajZ' tanszékének docense. Felismerve a remek lehetőséget — szállítási költséget már nem kell fizetni, s német szakemberek árengedményre is hajlandók —, értesítette a főiskolát, amely megvásárolta a több mint 100 ezer forintos műszert. „Gombhoz a kabátot!” — Távcsőhöz kupolát! A megye néhány szocialista brigádja segített. De hogyan kerüljön a kupola helyére, a 7 emelet magasba? A kérdésre a MÉM repülőgép-szolgálata „válaszolt”, egyik helikopterükkel. A 150 mm tükörátmérőjű, „Meniscas” Zeiss típusú tükrös távcső — az ország 20 legnagyobb csillagászati műszerének egyike — széleskörű kutatási programban hasznosítható. Üzemeltetését a Szabolcs- Szatmár megyei TIT és a tanárképző főiskola szakemberei közösen végzik. Feladataik közé tartozik a változó — (szabályos fényváltozású) — csillagok, valamint a bolygók, üstökösök megfigyelése, s a2 igen távoli', '-ún; mélyégbolt objektumainak kutatása. Arról, hogy a megfigyelt, többé esetleg nem ismétlődő égi jelenségek a pillanatnál maradandóbbak legyenek, a műszerhez vásárolt csillagászati fényképezőgép, az aszt- rokamera fog gondoskodni. Mikor? Legyünk stílszerűek: a vízöntő jegyében (február 22-ig) meginduló tudományos munka során készített asztrofotókat már a főiskola laboratóriumában szeretnék kidolgozni. Csendes Csaba méter napi víztermelésű vízműtelep (annak ideiglenes tisztító berendezéseivel), s elkészül egy hatszáz milliméter átmérőjű víztávvezeték, amely a nyírtelekihez csatlakozik. A regionális vízmű kapacitását fokozatos bővítéssel napi 45 ezer köbméterre lehet emelni, ami azt jelenti, hogy körülbelül 1990- ig megoldja Nyíregyháza vízigényét — a meglévő kótaji, nyírteleki víztermelő telepekkel közösen. Mi kerül a vezetékbe? Amióta nyilvánosságra hozták, hogy a Tiszából származó vizet ihatunk majd a megyeszékhelyen, sokan mondták, hogy megnő az ásványvíz-forgalom is, mert nem mindenkinek van gusztusa a folyami vízhez. A szakemberek természetesen mindjárt megnyugtatták a kételkedőket: a mai technológiákkal tiszta, jó ivóvizet tudnak nyerni a folyó vízéből is. Ti- szabercelen azonban nem ilyen módszert alkalmaznak, tehát nem közvetlenül a mederből, a folyóvízből szivaty- tyúzzák a háztartások számára tisztítandó vizet. A folyó medrétől kissé távolabb „parti szűrésű” kutakat létesítenek. Ezek vize már eleve lényegesen tisztább, mint a „tiszai víz”. Ugyanakkor nagy teljesítményű tisztítóművekben már a helyszínen ivóvízminőséget érnek el — ez kerül majd a távvezetékbe. Szóba kerül a szakmai vitákon az is, hogy miként oldják meg a három helyről származó ivóvíz keverését, egységesítését. Szó volt arról, hogy elsősorban a nagy vízfogyasztó ipari üzemek kapják a tiszai vizet, s a lakosság a már megszokott kó- tajit, nyírtelekit. Két vezeték- rendszer kiépítésére azonban még Nyíregyházánál jóval nagyobb városokban sem volt példa. Kicsi a torony A víztorony külön téma. A jelenlegi kicsi: befogadó- képessége és magassága sem felel már meg az igényeknek. (Könnyen meglehet, ha új, nagyobb és a középmagas házak igényeihez kapcsolódva magasabb víztorony épül, a mostani hasznosításánál újra előkerül a régi patriótajavaslat: legyen benne presz- szó. Döntés természetesen nincs, de lehet, hogy a nyolcvanas évek közepén, végén megfontolják majd az ilyen hasznosítás lehetőségét is.) Addig azonban még rendkívül nagy és költséges munkák zajlanak, százmillió forintok felhasználásával. — hogy az immár 110 ezer lakosú nagyváros vízellátása biztonságos legyen. __________ M. S. Bálint Pál, a hűtőház vezetője az olimpiai alma hőmérsékletét ellenőrzi. (GB) Á MEGÚJULÓ VÁROSKÖZPONTBAN Vadászbolt és húsáruház A megye legnagyobb téli- alma-termelő nagyüzeme a Szamos menti Állami Tangazdaság. Tavaly 19 ezer negyven tonna almát takarítottak be. Ennek több mint a felét, 11 ezer 600 tonnát exportáltak a Szovjetunióba, s közel másfél ezer tonnát a tőkés országokba. A gazdaság nagy befogadóképességű, összesen 12 és félezer tonna bruttó kapacitású hűtőtárolóval rendelkezik. A betárolt alma nagy többségét már értékesítették, de jonatánból és goldenből még 1100 tonnát hűtenek két-három fokon. A tangazdaság mátészalkai tárolójában a legkorszerűbb, kontrolált atmoszférás hűtéssel tárolják az almát. Ez azt jelenti, hogy a levegő széndioxid-tartalmát százszorosára növelik, ami erősen lecsökkenti az alma élettani funkcióit. így kitárolás után ugyanolyan minőségű a gyümölcs, mint amikor a fáról leszedték. Jelenleg egy teremben golden fajtát tárolnak, s a jelek szerint ezt a négyszázötven tonnás meny- nyiséget a moszkvai olimpiára szállítják. Az olimpiai faluban így az étkezések után a világ sportolói szabolcsi almát is ehetnek, az árudákban pedig megvásárolhatják az ízletes gyümölcsöt. A Szamos menti Állami Tangazdaság gesztorsága alatt működő Szatmárkert gyümölcstermesztési rendszer ősszel helyezte üzembe az al- malésűrítőt. Ebben a szezonban a tervek szerint tízezer tonna almát dolgoznak fel. Október végén kezdték az almaié gyártását, s eddig nyolcezer tonnából nyolcszáz tonna levet készítettek. Nagyon fontos a gyártás során az aroma kinyerése, amely véglegesen megadja a sűrített almaié ízét, illatát, zamatát. Az aromát az almaléből készítik, s erre a célra a lé egy százalékát használják fel. Az üzemben svéd Atfa-La- val gépekkel végzik a gyártást. A késztermék jelentős részét Japánba szállítják, s nagy mennyiséget exportálnak a tengerentúlra, elsősorban Kanadába, (sb) Bizonyára sokan látták a közszemlére tett maketten a nyíregyházi városközpont teljesen átalakuló arculatának körvonalait. Már üresen állnak a jókora területek a Kossuth utca, Holló utca, Vasvári Pál utca elején, az Irodaház mögött — kezdődhet az építkezés. Elkészültek a tervek, hogy milyen profilú üzleteket telepítenek majd az új épülettömbök alá. A Kossuth utcán, az úgynevezett „dombházak” földszintjén az elképzelések szerint egy „finom falatok boltja” nyílik — hasonlóan a debrecenihez, eztisa nádudvari Vörös Csillag Tsz kezeli majd. A jelenleg a vetőmagmintabolt részlegeként működő gyógynövényszaküzlet önálló bolttá válik a Herbária kezelésében, s itt kap helyet. Lesz tejivó is, amit igencsak hiányolnak a környéken élők és ugyancsak régi álmot valósít meg a vadászbolt... A Bizományi Áruház Tanácsköztársaság téri üzlete kicsi a meg- növekedett forgalomhoz képest, ezért azt fontolgatják: egy BÄV-üzJetet nyitnak az elkövetkező években, ahol bútort, lakberendezési tárgyakat vásárolhatnak a. nyíregyháziak. Sürgető feladat egy új ABC-áruház felépítése . a. Marx téren, ahol a Kun Béla. utca kiépültével megnövekedett a lakosság — ez az üzlet is a közeli tervek közé tartozik. Ugyancsak a közeli jövőben valósul meg a már épülő Kálvin téri sávház alatt egy ABC-áruház és egy kávézó, és úgy tervezik, hogy a Szarvas utca és az Iskola utca sarkán felépülő 61 lakásos épület földszintjén az ilonatanyai gazdaság húsáruházát és zöldségboltot nyit. (tgy) Kártyapénzért Piricaére Lebuktak a „biziben“ Akármilyen furcsán hangzik is, a 21 éves ópályi' Pa- tály Lászlót és élettársát, az ugyancsak 21 éves Czakó Ilonát azért csukták börtönbe, mert lakásra gyűjtöttek. Gyűjtögető életmódjuknak persze volt egy kis szépséghibája: nem munkával, hanem betörésekkel, lopással szereztek pénzt maguknak. Vesztettek. Nem csak azért, mert elkapták és megbüntették őket, hanem már közben is: Patálynak ugyanis kedvenc szórakozása volt a kártya és gyakran rossz volt a lapjárás. A 21 éves Patályban —aki eddig hét évet töltött börtönben — tavaly augusztusban érlelődött meg az elhatározás, hogy nem dolgozik, élettársával együtt még alkalmi munkát sem vállaltak, kifejezetten bűnöző életmódra rendezkedtek be. Penészlekre költöztek, aztán Ópályi- lyiban, Piricsén, Özdon, Ho- dászon, Debrecenben, Nyír- adonyban, Ofehértón, Leveleken, Nyírparasznyán csavarogtak, s kiszemelték: hová érdemes betörni, honnan remélhetnek egy kis pénzt. Augusztus 11-én Patály elkártyázta mind az 1220 forintját, s mivel éppen este 11 óra volt, élettársával kerékpárra ültek és átmentek Pi- ricsére, hogy a további kártyázáshoz pénzt szerezzenek. Egy baltát is vittek magukkal, Patály betört a presszóba, felfeszítette a lemezkazettát, kiszedte belőle a 4166 forintot, kiadogatott élettársának néhány üveg italt, cigarettát — összesen 6000 forint körüli értéket — és hazamentek. A rokonoknak is feltűnt Patály gazdagsága, de megnyugtatta őket azzal, hogy a pénzt kártyán nyerte. A pénzt Özdon szórakozták el, s amikor elfogyott, visszautaztak főhadiszállásukra; Penészlekre. Innen ismét éjszaka indultak útnak Hodász felé, ahol a vegyesboltot rámolták ki: közel tízezer forint értékű holmival távoztak. Ismét csavargás következett, mert néhány értékesebb holmit értékesítettek. Szeptember 7-re megint szegények lettek, ekkor az ófehértói italboltot látogatták meg. Itt nem volt túl nagy szerencséjük: cigarettát és néhány üveg sört loptak, a faluban pedig egy kerékpárt, mert Czakó Ilona már nem bírta a hosszú gyaloglást. öt nap múlva Nyírparasz- nyáról Öfehértóra indultak, de eltévedtek és Leveleken költöttek ki. Ha már itt vannak, ne teljen fölöslegesen az idő — gondolták —, s ki is nézték maguknak az iparcikkboltot. Jól . választottak. Éjszaka visszamentek, betörték a kirakatot, három táskát megpakoltak órákkal, ruhaneműkkel, reggel pedig vonatra ültek és elutaztak Debrecenbe, hogy pénzzé tegyék a lopott holmit. Ha sikerül a tervük, szép kis summához jutottak volna, mert a lopott holmi értéke meghaladta a 34 ezer forintot. A sors azonban közbeszólt: a Bizományi Áruházban elkapták őket, így aztán ha egyelőre nem is tud- nak lakást venni, néhány évig nem maradnak fedél nélkül. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Patály Lászlót nagyobb értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek, s mint különös és többszörös visszaesőt 5 évi, fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyektől. Czakó Ilonát 2 és fél év szabadságvesztésre ítélte a bíróság és 3 évre eltiltotta a közügyektől. A bíróság kötelezte Patályékat az általuk okozott kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős. (balogh)
