Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

Profilváltás Nagyhalászban és Újfehértán Szövet, kötöttáru minden égtájra Megyénkben szombaton megkezdődtek a munkásőr- egységgyűlések, amelyeken értékelték a munkásőrök múlt évi tevékenységét, meg­határozták az idei feladato­kat és kitüntetések átadására is sor került. Tegnap a kis- várdai, a nyírbátori és a fe­hérgyarmati városi-járási egység rendezett ünnepi gyű­lést. A kisvárdai városi-járási munkásőrök a záhonyi GRF műhelycsarnokában rendez­ték ünnepségüket, mivel a záhonyi munkásőr-alegység most ünnepli megalakulásá­nak 15. évfordulóját. Az ese­ményen részt vett Alexa László, a párt megyei végre­hajtó bizottságának tagja, az SZMT vezető titkára, Ballal István, a munkásőrség megyei parancsnoka, képviseltették magukat a határőrök és a szovjet katonák is. A pa­rancsnoki beszámolóban el­hangzott, hogy az elmúlt másfél évtizedben fokozato­san növekvő feladatokat tel­jesítettek a vasutasok és Zá­hony a városiasodás útjára lépett. A munkásőrök kezde­ményezők, példamutatók vol­tak a szállítási feladatok tel­jesítésében és a nagyközség­nek végzett társadalmi mun­kában egyaránt. Azr ünnepség résztvevőit a záhonyi mun- kásőr-úttörőraj és a pedagó­gus-énekkar köszöntötte. Nyírbátorban a növényolaj- gyár adott helyet az ünnepi egységgyűlésnek, amelyen részt vett Tóthné Kiss Mária, a párt megyei végrehajtó bi­zottságának tagja. Ott voltak az úgynevezett bázisüzemek és a fegyveres testületek kép­viselői is. Az értékelésnél el­hangzott, hogy a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregységének munkásőr- szakasza harmadszor nyerte el az egység legjobb szaka­sza címet. A részvevőknek a helyi szakmunkásképző inté­zet diákjai és a Máriapócsi Általános Iskola tanulói kul­túrműsorral kedveskedtek. Fehérgyarmaton a járási hivatal nagytermében rendez­A nyírbátori egységgyűlés résztvevőinek egy csoportja. ték az ünnepélyes egységgyű­lést, amelyen részt vett Tári Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezető-helyettese. Az értékelő beszámoló egye­bek között foglalkozott a me­gyénkben tavaly megtartott országos parancsnoki szemlé­vel. A munkásőrök megkö­szönték az ipari és mezőgaz­dasági üzemek segítségét, amellyel hozzájárultak a já­rási szemle sikeréhez. Az ün­nepélyes egység «vűlés részt­vevőit a fehérgyarmati úttö­rők köszöntötték színes mű­sorral. HITEL Á TSZ-NEK 112 KTIl-tag 112 tagja van jelenleg a tsz-ek megyei kölcsönös támogatási alapjának. A múlt évben 25 millió fo­rint hitelt juttattak az alaptagoknak. Idén már nagyobb hitellehetőség nyílik, hiszen a tagok szá­mának növekedésével a december 31-i vagyonúk közel 30 millió forint volt. A legtöbb kölcsönt ed­dig a beruházásokra adták ki. Például a vajai léüzem- társulásban részt vevő négy szövetkezet kétmillió forintot vett fel. A tisza- löki tsz szarvasmarhatelep rekonstrukciójára 1,2 mil­lió jutott. A dombrádi, cse- göldi és tornyospálcai szö­vetkezetek 1,2 milliótól 2,5 millió forintig terjedő hi­telt vettek fel gépvásár­lásra. Ot közös gazdaság részesült 90 napos lejáratú hitelben az átmeneti pénz­ügyi hiányok pótlására. Ifjú Gárda­tanácskozás Soron következő értekezle­tét tartotta meg szombaton Nyíregyházán a KISZ megyei bizottsága Ifjú Gárda megyei parancsnoksága. Megtárgyal­ták a KISZ tavaly oiktóber 9-i határozatából adódó fel­adatokat, ismertették az imst- ruktori munka tapasztalatait, a mozgalmi évhez és az IG munkájához kapcsolódó ren­dezvényeket. Az ezt követő parancsnoki értekezleten — többek között — a fehérgyar­mati járásban folyó IG-mun- káról hangzott el tájékoztató.-----­Sikeres éve volt 1979 a Ken­der-Juta és Politextil Gyár nagyhalászi üzemének életé­ben. Még akkor is igaz ez, ha a felemelt tervet 99 százalék­ra teljesítették csak, mert mennyiségben elérték, amit maguk elé tűztek. Az 1 száza­lékos elmaradás legfőbb oka pedig a termékszerkezet-vál­tozás volt, és hozzájárult az is, hogy a tervezettnél többet gyártottak exportra, igaz, meglehetősen alacsony ára­kon. Hollandia és Olaszország volt a legnagyobb vásárlójuk. A hagyományos alapanya­gok helyett 1980-ban már csakis szintetikus anyagokkal dolgoznak, ami egyebek mel­lett azt is jelenti, hogy egy ily módon készült zsák súlya, mindössze egyötöde lesz a régieknek. Mintegy 276 milliós terme­lési értékkel számolnak az idén. Biztató jel, hogy az elő­ző évekkel ellentétben, ami­A Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola meleghegyi almáskertjének nevére mínusz 8 fokkal cáfolt rá az időjárás. A 20 hektáros kertben a hideggel da­colva a Valentyina Tyereskova női Szocialista Brigád metszi a fákat. (Gaál Béla felvétele) Nyújtják a fonalat az újfehértói gyárban kor is az első fél években ál­talában kevés volt a megren­delésük, most lehetőségeiket teljesen ki tudják használni. A belföldi áruknál 98, a külföldi értékesítésre szántak pedig 95 százalék volt az első osztályú termékek aránya a Budapesti Finomkötöttáru­gyár mátészalkai gyárában. A darabszámokat nézve majd­nem 6 százalékkal teljesítet­ték túl tervüket, a kivitt ter­mékek aránya pedig 39 szá­zalékkal lépte túl a meghatá­rozott mértéket. Árbevételük — a szubvencióval együtt —, szintén kedvezően alakult. Nagyarányú termelésnöve­kedéssel — 61 százalékkal — számolnak 1980-ban. Ennek nagyobbik részét különböző szervezési intézkedésekkel szándékoznak elérni. Az idén 2,7 millió darab előállítását tervezik, az árbevételt pedig 283 millió forintban szabták meg. Elmaradt terveitől az Új­pesti Gyapjúszövő-gyár újfe­hértói gyára. A fonaltermelést az első negyedév szállítási gondjai nehezítették, amikor viszont ezek a gondok meg­szűntek, profilváltozás ve­tette vissza a termelést. Túl­súlyban polieszter-viszkoz alapanyagok .feldolgozásához kezdtek hozzá. Nehezítette a helyzetet a gépek állapota, a hiányos alkatrész-utánpótlás, valamint a nagymértékű munkaerő-vándorlás. Egyedül a szövetgyártásban értek el nagyobb arányú fej­lődést. Jelentős beruházások vol­tak 1979-ben. Befejeződött a 11 millió forintos anyagmoz­gatási program, a 16 szövő­gép felszerelése azonban 1980- ra is áthúzódik. Idei tervük 1360 tonna fo­nal és 1200 millió vetés szö­vet elkészítését irányozza elő. A szövetek jelentős része szovjet, mongol, kubai és vi­etnami megrendelésre készül, de bőven jut belőlük az USA, Irak boltjaiba is. Tetemes mennyiségű szövetet gyárta­nak közvetett exportra, hi­szen 600 ezer négyzetméterből szovjet, további 700 ezer négyzetméterből pedig tőkés megrendelésre készülnek ru­hák. (s. z.) NON­STOP A kár Raj kin közis­mert mondásával is érzékeltethetnénk a Szabolcs megyei Szállítási Bizottság pénteki nyíregy­házi ülésének summáza- tát: „valami van, de nem az igazi...” A testület a vasúti szál­lítmányok késésének okait kutatva ugyanis megálla­pította: bár az elmúlt esz­tendő első nyolc hónapjá­ban némileg csökkent a vagonállás miatt fizetett bírságok összege, s bizo­nyos mértékű javulás érezhető a fogadási kész­ségben is, ám ez még kö­zel sem azonos a kicsit nagyobb gondossággal el­érhető lehetőségekkel. A gond már ott kezdő­dik, hogy az iparvállalatok közül kevesen hajlanak termékeik egységrako­mányban történő szállítá­sára. Tehát: a várttól ke­vesebb áru kerül a köny- nyen és gyorsan mozgat­ható raklapokra és konté­nerekbe. Mindezek ugyan­is alig-alig igényelnek ké­zi munkaerőt. S ha nincs olyan módszer, mely ki­küszöbölné a nehéz fizikai munkát,“ akkor marad a régi, a hagyományos, a megszokott. Újabb gond is jelentkezik: a rakodómun­kások létszámának csök­kenése. Ez probléma a Vo­lánnál, a MÁV-nál, s az áru fogadójánál is. Mi hát a megoldás? Ja­vítani az egységrakomá­nyos fuvarozás színvona­lát, gyarapítani az okos, szinte mindent tudó anyag- mozgató gépek parkját, odafigyelni azok folyama­tos karbantartására. S a lehetőségek szerint növelni a rakterületeket, gondos­kodni azok világításáról, lehetővé tenni ezáltal a nonstop, azaz az éjszakai rakodást is. Í ’ gy foglalható össze a megyei szállítási bizottság javasolta megoldások gyűjteménye. S ha ezekre nem is jut azonnal pénz, azt azért nagyobb szigorral már most orvosolni lehet, hogy az előre közölt időpont­ban ott legyen a rakodó- munkás, a rakodást irá­nyító szakember, hisz olyan is bőven előfordult a megyében, hogy volt raknivaló áru, de átrakó­munkásnak se híre, se hamva. Ha mindenki jó irányban változtat, ez esetben tovább csökkenhet majd a bírságok összege is, amely 1979-ben meg­közelítette a félmillió fo­rintot. Kalenda Zoltán MA Hová fut 500 busz? (2. oldal) Hit rejt a 169369? (3. oldal) Inagafarurszág tmW. évfolyam, 10. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1980. január 13.. vasárnap Kisvárda, Nyírbátor, Fehérgyarmat Megkezdődtek megyénkben a munkásőr-egységgyűlések ^———«n——————»—

Next

/
Oldalképek
Tartalom