Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 9. HONISMERET Kossuth Fehérgyarmaton MINDENT ? ■ N incsen olyan fehér- gyarmati, aki ne lenne büszke arra, hogy egy évvel ezelőtt a település megkapta a városi rangot. A legtöbben tudták: ez elsősorban lehetőség, és jó idő telik el addig, míg a feltételek mindegyike meg is felel a városi követelményeknek. Erről nem is volt vita, s éppen a városért végzett társadalmi rrtunka folyamatossága és mértéke jelzi: a lakosság tenni akar az ütem gyorsításáért. Ugyanakkor sokakban téves képzeteket is keltett a cím megadása. Úgy vélték és vélik: ha már város, akkor mindent vállaljon át, azt is, amit eddig a lakók csináltak. Mert mi sem volt természetesebb, mint hogy a saját háza előtt mindenki felsöpört. Ha nem is mindennap, de szombaton és vasárnap mindenképpen. Az is magától értetődő volt, hogy szemétjét mindenki úgy helyezte el, hogy az ne rontsa az utca, a ház környékének képét. Becsületbeli ügy volt a téli hórakodás, -seprés, á járda felszórása is. Ma a jó hagyományokkal alig találkozni. Sokan mondják: a város dolga. Nem vitás, a tanácsnak, a költségvetési üzemnek sok feladata van. Még a közterületek rendbetartását is ide sorolnám, az intézmények előtti rendtevést is. De vajon egy társasház 20 életerős férfia miért várja, hogy tulajdonuk előtt más tegyen rendet? Miért kelt szárnyra az a kósza hit, hogy immár minden a város ügye? És tulajdonképpen mi az, hogy város? Ki a város? Talán nem a lakosok ösz- szessége? Figyeltem a minap egy öreg nénikét, aki a süvöltő szélben portája előtt vágta a jeget, hányta a havat. Biztos volt hetvenéves. Bizony, ő nem várt senkire. A porta tisztasága neki tisztesség dolga. Ha már nem akadt, aki segített volna neki, legalább olyan legyen, aki tanul tőle. A városlakó rangjából mit sem von le, ha nem csak benne, de érte is él. URBANIZÁCIÓ — ELLENTMONDÁSOKKAL Környezet, számot. Jelentős volt az át- rétegződés is. Ma a város lakóinak negyede munkás, a termelőszövetkezetben nyugdíjasokkal együtt sincsenek többen négyszáznál, viszont van több mint 300 értelmisékapcsolat, gi. A lakosság számának növekedése ugyanakkor azzal is járt, hogy összetettebb, heterogénabb lett a népesség. — Ügy érzem, hogy éppen ezért elsősorban a városban lakók tudati problémái kerülnek előtérbe. Sok minden, ami rossz — mondja Száraz Margit — is megjelent, kicsit deformálódott az emberi kapcsolatok rendszere. — És már ott is vagyunk, amit mondtam — így Bakos Béla — ma már el lehet bújni. A szó szoros és átvitt értelmében. Az emberek itt is bezárkóznak, a társadalmi kontroll _ hiányosabbá vált, találkozni a közömbösséggel, érdektelenséggel is. — Vitatkoznék — vág közbe Kissné —, mert főleg az idős emberek körében, és irányukban igen is létezik a törődés. Ha pontosak akarunk lenni, akkor az elidegenedésről elsősorban a fiatalabb nemzedéknél lehet beszélni. Hajtás a többért komfort meg kell dolgozni. Egy régi város, több pénzzel, lakással, lehetőséggel rendelkezik. Itt a hiányt az embernek magának kell kipótolni. A hat fiatal értelmiségi a beszélgetés során eljut oda, hogy összegez. Nem zárja le a nem lezárható vitát, de megoldást keres. A summa valahogy így hangzott: — Az értelmiségnek először a maga háza táján kell rendet teremtenie, majd sokkal nagyobb felelősséggel hozzálátnia, Hogy hasson a fejekre. Még nem késő, hogy tegyenek a városiasodás rossz jelenségei ellen. Fehérgyarmat fejlődése okos, átgondolt, reális tervek szerint folyik. Központi szerepéhez méltó ellátást, szolgáltatást, közlekedést, művelődést, oktatást, egészségügyet teremtenek. Rend szerint alakul a város szerkezete is. Küzdelem a hóval S hogy a kérdés igazán éles legyen, napvilágra kerül az az adat is, amely szerint a fiatalok száma jóval több, mint a lakosság fele. Tehát ha van gond, úgy azt nem lehet felszínesnek tekinteni. — Aztán élő valóság a városban a hajtás. A pénz hajszolása is. Alig beszélhetünk arról, hogy valaki okosan gazdálkodik a szabad idejével — magyarázza a jogásznő. Állattartás, van, aki még a kiszállásait is úgy szervezi, hogy előtte megetesse a kacsát, és etetésre haza is érjen. — Talán sok esetben még meg is érthető a több pénz iránti igény — mondja Gyulai Géza. A város ugyanis lehetőség, s igényfelkeltő. Nos, nálunk alig épül állami célcsoportos lakás. A jobb körülmények megteremtéséért pedig nagyon A múlt év végén Fehér- gyarmat 4 utcaseprője, a gépkocsi vezetőstől, s a 2 rakodó még hetenkénti 2—3 alkalommal történő szemétszállítással volt elfoglalva. Az egyetlen félpormentes szemétszállító közel tízéves (jelenleg is rossz) így gyakran a költség- vetési üzem zetorja vagy tehergépkocsija segít a Kisari úti szeméttelepre történő szállításban. Az új év hóval érkezett. A közel 12 km hosz- szúságú városi útszakasz hótól megtisztítása szinte lehetetlen feladat elé állította a köztisztaság munkásait. A zetorra szerelt tolólap, majd kézi lapátolás jelentette a megoldást. Centrum: a pályaudvar Fényeivel, reggel 5-től éjjel fél 11-ig tartó nyüzsgésével az autóbusz-pályaudvar környéke lett az igazi városközpont Fehér- gyarmaton. Kulturált körülmények között várakozhat a 6—7 ezer átutazó. A debreceni Utasellátó Vállalat közel kétmillió forintjából két műszakos presszót üzemeltet a váróban. A napi átlagos forgalom megközelíti a 7 ezer forintot. így a napi 106 járatpár közönsége várakozását kellemessé lehet tenni. Ezen munkálkodik a művelődési központ kollektívája is, akik előadások tartásával, rövid műsorok bemutatásával szeretnék hasznosítani a várakozási időt. Képünk: a presszóban. Fehérgyarmat iparában, a szolgáltatásban és a kereskedelemben 2600 olyan dolgozót találunk, akik naponta járnak munkahelyükre a környező községekből. Az elkövetkező években ez a létszám mérsékelten emelkedik majd. ★ A VÁROS FELNŐTTOKTATÁSÁBÓL, a munkások műveltségének emeléséből oroszlánrészt vállal az öt iskola 156 pedagógusa. Az esti tagozatos képzés mellett a művelődési ház 20 szakköre is tervszerűen kapcsolódik ehhez a munkához. ★ A városban a legtöbb régi lakóház — köztük jó néhány vályogfallú — a központban található, mely magasan fekvő rész, s az árvíz is megkímélte. Á most folyó városrendezés és -építés ezért is koncentrálódik erre a területre. A fő utca új, épülő bérházai már a távlati terveknek megRöviden... felelő központ körvonalait is mutatják. ★ A GYARMATI LAKOSSÁG szereti az újságokat. A múlt év végén naponta két és fél ezer napilapot, köztük 1244 Kelet-Magyairországot kézbesítettek a postások. ★ HÉT ÜJ BOLTTAL gazdagodott a múlt évben a város. Kenyérüzletek, takairmányér- tékesítő, műszáki szaküzlet és bisztró kezdte meg működését. Pár nap múlva nyitják a mezőgazdasági szakboltot, lés 'kialakítják a játék- és a papír-írószer üzletet is. ★ Ebben az esztendőben Fehérgyarmaton ötvenhat tanácsi bérlakást építenék fel, s adnak át a tulajdonosoknak. ★ A MOST NYILVÁNOSSÁGRA hozott adatok szerint a város termelőszövetkezetében dolgozók jövedelme elérte az iparban foglalkoztatottakét. A mind igényesebb munkaerő megtartása érdekében számos szociális intézkedést tettek, s jelentősen javították mind az ellátást, mind a munkakörülményeket. ★ FEHÉRGYARMAT VONZÁSKÖRZETÉBEN az elmúlt évben 44 ezer 384 ember élt. A város feladata, hogy oktatási, egészségügyi, kereskedelmi, szolgáltatási igényeiket kielégítse, s intézményrendszerével fejlődésüket szolgálja. Az oldalt összeállította: Bürget Lajos Az úrbéri viszonyok a településen 1848-ig változatlanok voltak. Gyökeres módosulás akkor következett be, amikor Kossuth Lajos tobor- zó kőrútján Gyarmaton is beszédet mondott. A Klubo- sivszky-kúria mellett, a református templom felé fordulva szónokolt, kihasználva a nagyszerű akusztikai lehetőséget. Ismertette a haza nehéz helyzetét, önként jelentkező katonákat kért. A gyűlés után fiatalok és öregek tódultak a szabadságharc zászlaja alá. A gyarmati katonákról sok történet és legenda maradt fenn. Ma is tudják az idős emberek, hogy a vereség után az idevalósi katonák a környék lápvilágában bújdostak. „Amikor én diák voltam, ennek jó 15 éve, Fehérgyarmaton még nem lehetett elbújni. Ma lehet” — mondta hat fiatal beszélgető partnerem egyike. Derű fogadta szavait, de aztán kiderült: nagyon is fontosat, igazán lényegbevágót mondott. Ebből a mondatból kiindulva kezdtük el körbejárni az urbanizáció ágas-bogas ügyét az éppen most egyéves városban. Száraz Margit tsz-jo- gász, Kiss Sándorné vezető gondozónő, Gyulai Géza a tanács műszaki osztályának vezetője, Bakos Béla a párt- bizottság munkatársa, Farkas György a MEZŐGÉP termelési csoportvezetője és dr. Nemes István a tanácsi titkárság vezetője segítettek választ adni arra a kérdésre: milyen a városiasodás Fehér- gyarmaton? Ámi látszik A jelenlévők mind gyarmatiak. Itt születtek, jártak iskolába, majd egyetem, főiskola következett, s úgy tértek vissza á szülővárosba, így aztán más városokat is ismernek, tudnak összehasonlítani. Nem is vitáznak akkor, amikor megállapítják: — Sok híja van, hogy az ideérkező egyből tudja, városba érkezett! Pedig a városban már van 500 bérházi lakás. A 2800 ház kétharmadán vezetékes víz folyik, a föld alatt 5 kilométernyi szennyvízvezeték húzódik. Egy sor intézmény jelzi, hogy a központi funkciót be tudja már ma is tölteni a város. A burkolt utca aránya 75 százalék. — A városi komfortérzés azonban még így sem tökéletes — mondja Gyulai Géza. Ámi nem látszik A város népessége 1970-ig száz év alatt nőtt 3335 fővel. Az árvíz után 10 év alatt 1077 lakóval lett több. A fejlődés, amit oz ipar megjelenése is siettetett, mára kialakította a 8190-es lélek-
