Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

Magyar—osztrák pártközi megbeszélés Németh Károly fogadta Franz Muhrit Csirke Tarpáról A tarpai Esze Tamás Tsz baromfitelepén évente 76 ezer hí- zócsirkét nevelnek a kisvárdai HUNNIACOOP részére. Huszti Dezsőné vízzel tölti fel az Hatókat. (Császár Csaba felvétele) Változás A Nyíregyházi Cipő­ipari Szövetkezet­ben rájöttek, — a kényszer követelte ki —, hogy képesek nemcsak férfi-, hanem női cipőt is gyártani. A nyírbátori költségvetési üzemben, ahol a létszám nem meny- nyiségi, hanem minőségi szempontokból okozott gondot, idén eljutottak odáig, hogy lakásalappal rendelkezve, a jobb szak­emberek megszerzésére is gondolhatnak. A Nagykál- lói Vasipari Szövetkezet­ben — így mondták —, senki sem azt nézi, hány óra van, arra figyelnek inkább, mi az, amit még meg kell csinálni. Másutt a fegyelem szilárdítására ügyelnek jobban, vagy ép­penséggel a korábbiaknál nagyobb mérvű import­megtakarításon törik a fe­jüket. Látszólag szerteágazóak ezek a példák, de egy kö­zös vonás mindenképpen fellelhető bennük: a vál­tozásokra mutatnak. „Változnak az idők, vál­toznak az emberek” szólt az antik mondás, mely máig sem vesztette el ak­tualitását, legfeljebb a ki­jelentő módot kell felszó­lító módba áttenni: vál­toznak az idők, változniuk kell az embereknek is! Minden jel arra mutat, hogy a felszólításnak fo­ganatja van, még akkor is, ha sok helyütt a kényszer hatására állt be a válto­zás, de nem ritka eset az sem, amikor á belső haj­tóerők léptek működésbe. Bárhogy nézzük is, a cél szempontjából mind­egy, vagy majdnem mind­egy, hogy milyen hatások­ra szabadulnak fel az energiák, melyek nagyobb tempóra késztetnek mind­nyájunkat. E r s az utóbbi lesz a nagy, a minőségi ugrás. Ennek azon­ban kemény előfeltétele van. Elsősorban önma­gunkban kell a változás­nak lezajlani, végig kell járnunk az utat gondolat­ban. Bensőkben kell ér­velnünk, ha szükséges ön­magunkkal csatáznunk, mert csak így tudhatjuk mit és miért csinálunk. Ezzel semmiféle központi akarat sem versenghet. Mert az igazi meggyőző­dés csak belőlünk fakad­hat. Speidl Zoltán Országos mezőgazdasági tanácskozás Gödöllőn — Az idei év, de mondhat­juk a 80-as évek mezőgazda­ságának egyértelmű követel­ménye az eddigit felülmúló, minden tekintetben nagyobb hatékonyságú okos gazdálko­dás, a javak előállításának és hasznosításának minden for­rásával, eszközével és mód­szerével — mondotta Romany Pál miniszter, a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar veze­tő szakembereinek kedden Gödöllőn megkezdődött or­szágos tanácskozása bevezető előadásában. Az immár ha­gyományos évnyitó értekezlet munkájában részt vett Bor­it ély Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára is. Romány Pál szólt a mező- gazdaság múlt évi teljesít­ményéről, majd az 1980. évi teendőkről szólva egyebek között arra hívta fel a fi­gyelmet: a nagy követelmé­nyek kielégítéséhez szükség van a bevált jó módszerek, termelési-szervezési eljárá­sok, forgalmazási módszerek gyorsabb és általános érvé­nyű elterjesztésére. Romány Pál bevezető elő­adását vita követte. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására január 8-án látogatást tett Budapesten Franz Muhri, Ausztria Kom­munista Pártjának elnöke és Johannes Steiner, a központi bizottság titkárságának tag­ja, a külügyi osztály vezetője. Az osztrák vendégekkel megbeszéléseket folytatott Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. A megbeszéléseken részt vett Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. A tárgyaló felek a szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélé­seken tájékoztatták egymást pártjuk helyzetéről, tevé­kenységéről, a Magyar Szoci­alista Munkáspárt XII., illet­ve Ausztria Kommunista Pártja XXIV. kongresszusá­nak előkészületen 51, áttekin­tették a nemzetközi élet, a nemzetközi kommunista és A Szabolcs-Szatmár megyei Mezőgazdasági Szövetkeze­tek területi Szövetségének társadalompolitikai titkársá­ga a közelmúltban összegezte a megye termelőszövetkeze­teinek közművelődési tevé­kenységét. Megállapították, hogy a megye mezőgazdasági szövetkezeteiben a fizikai ál­lományú dolgozók kevesebb, mint 10 százaléka rendelke­zik szakmunkás-bizonyít­vánnyal. A betanított dolgo­zók aránya 21 százalék. Sok gondot okoz, hogy újraterme­lődik a nyolc általános vég­zettséggel nem rendelkezők száma. Jelenleg kétezer-há­romszáz közép-, valamint ezerháromszázötven felsőfo­kú végzettségű szakember dolgozik a megye szövetkeze­teiben. Évenként 20—25 he­lyen szerveznek megyénkben szakmunkásképző, illetve be­tanított munkásokat képző tanfolyamokat. Tavaly már a termelőszö­vetkezetek több mint 90 szá­zalékának volt éves közmű­velődési terve. Ebben meg­határozták, milyen önálló feladatokat végeznek, s me­lyekhez igénylik a helyi mű­velődési intézmény segítsé­gét. A kulturális bizottságok elnökeinek a TESZÖV az utóbbi években a mezőgazda- sági főiskolán továbbképzést szervezett, melyen több mint 50 szövetkezet képviselője vett részt. A TOT is segíti a megye tsz-einek kulturális munká­ját. Az utóbbi három évben 15 szövetkezet részesült más­fél milliós támogatásban, a szövetségtől pedig 27 tsz ka­pott több, mint 800 ezer fo­rintot kulturális és sportcé­lokra. Részt kért a TESZÖV a megye kulturális életének támogatásából is: TIT-elő- adásokra, pályaválasztási ve­munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megállapították, hogy a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett élésének kedvező fo­lyamatát, az enyhülés eddigi eredményeit súlyosan veszé­lyezteti az imperializmus szélsőséges köreinek egyre fo­kozódó támadása a szocialista országok, a forradalmi és ha­ladó erők ellen. Veszélyesnek minősítették a történelmileg kialakult katonai egyensúly megbontását, az imperialista erőfölény megteremtését cél­zó atlanti törekvéseket. Rá­mutattak arra, hogy konti­nensünk valamennyi békesze­rető erejét aggodalommal töl­ti el a NATO tanácsának 1979. decemberi döntése az úgynevezett eurorakéták gyártásáról és nyugat-európai elhelyezéséről, amely fokozza a katonai szembenállást,'' nö­veli a nukleáris háború ve­szélyét, súlyos akadályokat télkedőkre, a mátészalkai szekérmúzeum részére, a Sós­tói Múzeumfalu felépítéséhez, valamint az ifjúsági olvasó­táborok szervezéséhez össze­sen több mint 110 ezer fo­rinttal járultak hozzá. A szö­vetkezetek anyagi lehetősé­geiktől függően a helyi mű­velődési házak működését is segítették. Közel ötven ifjúsági és szakklubot működtetnek a megye tsz-ei. Közöttük van­nak igen jól felszerelt klu­bok, mint például a bereg- daróci, a nagycserkeszi, a hodászi, a nyírlugosi, a jármi, népszerűek az agrárszakklu- bok. Néhány tsz jól működő Január 12-én megyénkben is megkezdődik a munkásőr- egységek éves számvetése. Szombaton három helyen: a záhonyi művelődési házban, a nyírbátori növényolajgyár­ban és a fehérgyarmati járá­si hivatal nagytermében tart­ják a fórumot, ahol a szép hagyományokhoz híven csa­ládtagok, barátok, párt- és gazdasági vezetők is jelen lesznek. A január végéig tartó mun- kásőrgy ülések sajátossága, hogy a múlt évi országos pa­rancsnoki szemle alapján ér­tékelik a kiképzéssel, a szol­gálattal kapcsolatos múlt évi feladatok teljesítését. De szó­ba kerül — és minden eddi­ginél nagyobb hangsúllyal — a munkásőrök munkahelyi helytállása. Hiszen parancs­gördít a békéért, a biztonsá­gért, a leszerelésért folytatott harc útjába. Az MSZMP és Ausztria Kommunista Pártjának kép­viselői megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonítanak an­nak, hogy a béke megőrzésé­ben, a társadalmi haladásban érdekelt erők fokozzák tevé­kenységüket a fegyverkezési verseny megfékezéséért, az enyhülési folyamat alapjai­nak megszilárdításáért, az ál­lamok szabad, demokratikus, békés belső fejlődésének biz­tosítása érdekében. Megerősítik, hogy szolidári­sak a nemzeti függetlenségü­kért és társadalmi fejlődésü­kért küzdő népekkel. Minden nép elidegeníthetetlen jogá­nak tekintik, hogy szuverén módon maga válassza meg a társadalmi fejlődés útját. A két testvérpárt támogatja Vi­etnam, Kamboazsa, Laosz né­(Folytatás a 4. oldalon) amatőr művészeti együttest tart fenn. Népszerűek a szakelőadá­sok és a különféle ismeret- terjesztő rendezvények, ver­senyek, vetélkedők. Az el­múlt oktatási évben 270 szak­előadás és több mint 500 is­meretterjesztő előadás hang­zott el. A megye termelőszö­vetkezeteiben több mint ezer szocialista brigádban mint­egy tizennyolcezren dolgoz­nak. Közülük 240 brigád tag­jai vettek részt a megyei kul­turális vetélkedőn. Ezt a ve­télkedősorozatot a pártkong­resszus tiszteletére újból meghirdették a brigádok kö­zött. nokaik, munkahelyi vezetőik azt várták, s azt várják tő­lük, hogy a termelőmunká­ban járjanak élen, képezze­nek húzóerőt. Ne csak fegy­verrel, hanem a helyes poli­tizálás és a gazdasági munka „fegyverével” is érjenek el eredményeket. Nos, a vissza­tekintők, a már elkészült ér­tékelő parancsnoki beszámo­lók megállapítják, hogy a megyei eredményekhez a munkásőrök is nagyban hoz­zájárultak. A Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet és a SZÁÉV munkásőrei például augusztusban elsők közt kez­deményezték a kongresszusi munka versenyhez való csat­lakozást. A záhonyi mun- kásőrszakasz most ünnepli megalakulásának 15. évfor­dulóját, a közelgő kongresz- szus és az évforduló jegyé­ben a záhonyi vasutasok az őszi szállításnál különösen kitettek magukért. A máté­szalkai állami tangazdaság munkásőrei példamutatóan hozzájárultak a munka mi­nőségének javításához, jelen­tős vegyszert is megtakarí­tottak. Az egységgyűlés jó alka­lom arra, hogy előre is te­kintsenek, meghatározzák a konkrét feladatokat. Az egy­séggyűléseken tesznek ünne­pélyes esküt az előképzős munkásőrök. örvendetes, hogy az elmúlt évben is szá­mos fiatal, főleg munkásfia­tal vállalta a cseppet sem könnyű szolgálatot. Számíta­ni lehet arra, hogy ezek a fia-- talok is példamutatók lesznek a megnövekedett feladatok teljesítésében. <n. I.) Továbbtanulás, ismeretterjesztés, versenyek Középiskola a tsz-ben Számvetés egy esztendőről Kezdődnek a munkásőr-egységgyíílések ■I Kelet­1 Hbovamszag i XXXVII. évfolyam, 6. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. jannár 9., szerda j 5600 hektáron megyénkben Rendszerben termelik 8 tinkMM 11 ft Fele annyi munkaerővel UUllaliyi több termés öt éve annak, hogy nyolc nyírségi termelőszövetkezet Máriapócs központtal 325 hektáron dohánytermelési társulást szervezett. Az élet­képes működést látva a MÉM 1977-ben a máriapócsi Rákó­czi Termelőszövetkezet gesz­torságával rendszerként fo­gadta el a korábbi társulást. A Nyírségi Dohánytermelési Rendszerhez azóta csatlako­zott a Nyírtassi Állami Gaz­daság vezette társulás is. Jelenleg 63 taggal, 5600 hektár dohány termelésé­re terjed ki a rendszer. A fajtaváltásban is nagy elő­relépés történt, a terület több mint 60 százalékán export- árualapot adó Virginia do­hányt termelnek. A rendszer sokféle szolgál­tatást nyújt tagjai részére. A leghaladóbb termelési tech­nológiát hét szaktanácsadó segít adaptálni, megvalósíta­ni a taggazdaságokban. Meg­szervezték a dohányágazat- vezetők, szak- és betanított munkások kiképzését, to­vábbképzését. A műszaki szolgáltatás igen széles körű. Kelet-Magyarország terüle­tén a rendszer műszaki cso­portja látja el a mesterséges dohányszárító pajták garan­ciális vevőszolgálatát. Előreláthatólag ez a szol­gáltatás hamarosan or­szágos tevékenység lesz. A Balthes dohánykombájnok vevőszolgálatát szintén a rendszer látja el az egész or­szág területén. Tervezik, hogy a dohánytermelő gazda­ságok részére ebben az év­ben az IFA-alkatrész- és a dohányszárító alkatrészellá­tást az egész országban a rendszer látja el. A taggazdaságokban rend­szeres fajtakísérleteket vé­geznek, így győződnek meg arról, melyik területen, mi­lyen fajta a legjövedelme­zőbb. Anyagilag is támogat­ják a gazdaságokban a do­hánytermelési újításokat, se­gítenek annak megvalósításá­ban. Jelenleg is több mint tíz újítás vizsgálata, beveze­tése van folyamatban. öt évvel ezelőtt, amikor a társulás alakult, a taggazda­ságokban kilenc és fél má­zsás volt a hektáronkénti terméshozam. Azóta tizenhárom mázsa fölé emelték a hektáron­kénti hozamot. Ez az átlagtermés azért is nagy eredmény, mert 1975 óta a fajtaváltással a kisebb • hozamú, de nagyobb jövedel­met biztosító Virginia fajtá­kat termelik nagy területen. A szép eredményt mintegy ötven százalékkal kevesebb élő munkaerővel érik el, mint 1975 előtt, a hagyomá­nyos termesztésben. A rend­szerben több mint 160 do­hánykombájn dolgozik és az elmúlt öt év alatt 600 darab mesterséges dohányszárítót építettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom