Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
1980. január 29. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Úttörőélet Szabolcsban Gazdagabb gyerekek Nikecell Madáról Hatmillió forintot költöttek gépesítésre a múlt évben a nyírmadai Béke Termelőszövetkezet nikecell üzemében. Többek között négy darab, egyenként 700 ezer forintos présgépet szereztek be a Nit- rokémiai Vállalattól. Egymillió forintért új üzemcsarnokot építettek. A képen: Kolleg József és Varga Károly a tömbösített nikecellt emeli le a gépről. (Gaál Béla felvétele.) Viszik, mint a cukrot Termékszerkezet divat szerint * Tervkészítés és alkalmazkodás a Szatmár Bútorgyárban SOHA NEM LÁTOTT KERESLETNEK ÖRVENDTEK A BÚTOROK A MÜLT ÉVBEN. NEM SZÁMÍTOTT AZ ÁR SEM, MIND AZ ÉV ELSŐ, MIND A MÁSODIK FELÉBEN SZINTE KIPUCOLTÁK A RAKTÁRAKAT. A SZATMÁR BÚTORGYÁR PÉLDÁUL MINTEGY 450 MILLIÓ FORINT ÉRTÉKŰ BÚTORRAL JELENTKEZETT — HA NINCSENEK ALAPANYAG-ELLÁTÁSI GONDOK, AKKOR TÖBBET IS TERMELTEK VOLNA —, MÉGIS MINDEN TERMÉKÜK GAZDÁRA LELT. (Történt még a XI. kongresszuson és közvetítette ezt a televízió is, hogy egy szünetben helyükön maradtak a küldöttek és dolgoztak tovább a televízió kamerái. Üttörők köszöntötték a kongresszus küldötteit. A virág mellé Kádár János, a párt első titkára egy táskát kapott ajándékba a gyerekektől. A táska rejtette azokat a kívánságokat, amelyeket az úttörőparlamenteken fogalmaztak meg. A gyerekek köszöntötték a kongresszust, a küldöttek megtapsolták a gyerekeket.) — Mi történt azóta? Mi valósult meg megyénkben az akkor megfogalmazott kérésekből? — kérdeztem Milei Lajosné megyei úttörőelnököt. — Mi, és azt hiszem, hogy ez a legfontosabb, azt kértük, hogy a hétköznapjainkban legyenek többet velünk, közelebb hozzánk a felnőttek. Igen, a gyerekek, az akkoriak megnőttek azóta, de őszszel az úttörőparlamenten ugyanezt kérték a most úttörők, pedig rengeteg minden történt azóta. Kétszeresére nőtt például az úttörőmozgalom pártolóinak a száma. Számokban : ma megyénkben 2453 felnőtt pártoló tagunk van és 1402 ifivezetőnk. Ezekben az adatokban nem szerepelnek a szocialista brigádok és az úttörőcsapatok konkrét kapcsolatai. Negyvenegy helyen működik például kihelyezett szakkör. Nagyszerű példáink vannak. Nyírbátorban a csepeliek és a cipőgyáriak, itt Nyíregyházán a Száév működtet jó szakköröket, Tiszavasváriban az Alkaloida, és sorolhatnám a példákat tovább. A vásárosna- ményi járásban például minden gazdasági szerv partnere akar lenni a mozgalomnak, nem véletlen, hogy kiváló a hangulat is. Sokat segítenek a fegyveres testületek. 7545 gyerek 500 segítővel áll rendszeres kapcsolatban. — Ez az utóbbi néhány évben alakult így? — Teljesedett ilyenné. A lényege: olyasmit kap a mozgalom, amit az iskolák nem tudnának megadni. A tíznapos, 270 kilométeres kerékpártúránk sikere például azon múlt, hogy voltak felnőttek, akik elkísérték a gyerekeket. Más dolog, hogy a túrázás romantikáját is kínálják ezek az alkalmak. Más: 1976-ban, a mozgalom 30 éves évfordulója alkalmából minden úttörőcsapatunk összegyűjtötte a maga harmincéves krónikáját. Érték az összegyűlt anyag, de talán ennél is nagyobb érték, hogy sok olyan szülő Van, N yughatatlan, örökké nyüzsgő, kutató embernek ismerik a szőke Értei Lászlót, az Universil nyíregyházi gyárában, nemcsak a villanyszerelők, akiknek művezetője, hanem a gyár sok dolgozója, vezetője is. Tudják róla, kilométereket gyalogol az üzemekben, de soha nem céltalanul. Ahová ő bekukkant, ott vagy rend van, vagy lesz. Észreveszi a legapróbb rendellenességet. Veti is le a pufajkát és szerel, javít. Olyan ember, aki nem kerüli az ütközést. Néha visszahallja, amint a fiúk megjegyzik: már megint itt van, már megint követel, már megint munkát ad. De Értei László akkor is ott van, ha baj van, ha segíteni keli. Az igazgató mondta róla, hogy Laci együtt fejlődött a gyárral, saját nevelés. Harmincéves lesz év közepén. Nyolc évvel ezelőtt csaknem az isaki már maga is volt úttörő, és ők is közelebb kerültek közben hozzánk. Nem véletlen, hogy 1977-ben meggyőző sikere volt a megyei játékunknak, a „Szabolcsi Fáklya” minket felnőtteket is vizsgáztatott. Büszkék vagyunk az 1977-ben kapott zászlónkra és. arra, hogy 1977 novemberében az úttörők gyűjtötte értékes anyag tette lehetővé, hogy Vaján megnyílt az Országos Hagyományőrző Üttörőmúzeum. — A sajtóból, rádióból, televízióból tudjuk: megyénk úttörői helytállnak a különböző tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, szép eredményeket érnek el sportban. Mennyiben javultak ehhez a tárgyi feltételek? — Mondhatnék statisztikát arról, hogy hány forintot költöttünk úttörőszobákra, sportpályákra, úttörőparkokra, de a számok nem mondanának sokat. Tárgyi feltételeink kétségtelenül javultak. Többek között a zene- és sporttagozatos iskolák, osztályok szervezésével is. Vannak példáim arról, hogy községekben a pártházak szívesen látott vendégei az úttörők, ugyanígy tudom ezt több művelődési házról is. Kell ez, hiszen az iskolák is helyiséggondokkal küzdenek. Van viszont, és ha kérést viszünk, vihetünk most is a kongresszus elé, akkor erről szólnánk, ellenpéldánk is. Előfordul, hogy úttörőcsapatoknak terembérgondjaik vannak, hogy ezért marad el valami, ami jó és hasznos lehetne. Erről azért is szívesen beszélek, mert a művelődési házaknak nagyon jó befektetés befogadni az úttörőket, hiszen ha most odaszoknak ^ gyerekek, akkor felnőttként is szívesen eljárnak oda. — Lassan híresek lesznek a megyei úttörőtáboraink? — Igen. Ez a táj adottsága is. Büszkék vagyunk rá, hogy az utóbbi tíz évben nyolc váltótáborunk létesült a megyében. Ezek száz-kétszáz gyereket fogadnak be egy-egy turnusban. Az elmúlt néhány év alatt valamennyi tábor modern, korszerű üdülővé épült ki. Idén öt tábor mellett vízitelepet is berendezünk. Ha úttörőházakkal állnánk úgy, ahogyan üdülőkkel, akkor azt mondanám, hogy gazdagok vagyunk, és minden lehetőségünk adott. Sajnos megyénkben úttörőház még nem épült, két szükségúttörőházunk van, Nyíregyházán és Mátészalkán. Mindkettőt a szanálás fenyegeti, de újra most nem gondolhatunk. Ez is eljön majd egyszer. kolapadból, s az apai felügyelet mellől került az Universil- be. A Kossuth szakközépiskolában végzett. Elektromos berendezés-szerelést tanult. Villanyszerelőként indult a munkáspályán, technikusi minősítő vizsgát szerzett, s ha a srácok elmaradtak a matekkal, nem értették az elektrotechnikát, oda állt melléjük. így ismerkedett képletekkel Berki Feri, Varga Zoli, Katona Jóska. Előadást tartott a műhelyben, lakatosoknak magyarázta az elektromosságot. Vallja, ne csak azért tanuljon az ember, hogy érvényeNyúltenyészet Hodászon A házinyúl exportáruként jól értékesíthető, gazdaságos termék. A nyúltenyész- tők segítése népgazdasági érdek. A háztáji nyúlte- nyésztés integrálására készítettek tervet a hodászi Béke Termelőszövetkezetben. A tervhez társak a Hunnia- coop vállalat és az ököritó- fülpösi termelőszövetkezet. A kivitelezéshez támogatást ad a megyei tanács is. — Mit jelent ez a bonyolult kifejezés, hogy a házinyúl háztáji termelésének integrálása — kérdeztük Kolozsvári Gusztávot, a termelőszövetkezet főmérnökét. — A háztáji házinyúlte- nyésztésben gondokat okoz a tenyészállat- és a takar- mánytáp-ellátás. Elhatároztuk, hogy mintegy 37, .millió forintos beruházással, ehhez a társaktól támogatást és hitelt is kapunk, takarmánykeverőt és tenyész- telepet építünk. — Hol? Mikor? — Kántorjánosiban. Úgy tervezzük, hogy innen a megyében, a tájegységen élő tenyésztőket el tudjuk majd látni és ezzel hozzájárulunk a tenyésztői kedv fellendüléséhez. Tavaszig szeretnénk készen lenni mindennel és hozzákezdeni. Az üzem 15 embert foglalkoztat majd, bár sem ez, sem a bekerülési költség még nem egészen biztos. Ököritófülpösön ugyanis lucernalisztüzem van, így nekünk ezt nem kell építenünk. — Mit remélnek a vállalkozástól? A társulás természetesen szolid haszonnal is számol, de a megyei támogatás ténye is jelzi: ebben az esetben többről van szó. A siker ugyanis a népgazdaság haszna is. süljön, hanem azért, hogy lépést tudjon tartani a fejlődéssel. Hetvenhárom óta nem volt olyan esztendő, hogy ne tanult volna. Most az egyéves felsőfokú energetikus tanfolyamot végzi. Lassan elfogyasztja az idő azt a brigádot, amelybe nyolc évvel ezelőtt befogadták őt. Pihenni mentek, elkoptak az emberek. Közben átadták tapasztalataikat Laci generációjának. „Mi másképpen tanultuk már a szakmát. Precízebben akartunk dolgozni. Egy kicsit büszkék lenni arra, ami a kezünk alól kikerül. Ez az— Ügy várjuk, hogy a belföldi piac az idén szinten maiad, ,.a termelésLtöbbletet ex-j portra érdemes fordítani — indokolja a tervkészítés egyik alappontját Kertész István, a vállalat főkönyvelője. — Nem maradhatunk meg a hagyományos, kis kézi munka igényű bútoroknál, hanem változtatni szükséges a termékszerkezeten — magyarázza Berecz András igazgató- helyettes. — A bútor többé- kevésbé divatcikké vált, egy- egy új terméket jobban el lehet adni. Csökkenő árak A termelői árak változása a Szatmár Bútorgyár esetén összességében árcsökkenést jelent. A szekrénysorok ára némiképp emelkedett — ez összefügg a fa árának emelkedésével —. míg a kárpitos bútorok ára jelentősen csökkent. amit a textilipari árcsökkenés indokol. Az éves terv készítésekor már erre kellett felkészülnie a vállalatnak. A kereslet is indokolja, hogy a termelést 7,4 százalékkal emeljék. A létszámot viszont nem kívánják bővíteni, matán konfliktusokat is okozott az idősebbekkel.” Túlélték, mert a harag a munkás emberek között gyorsan elszáll, mert újra összebékíti őket a munka. „Végső soron mégis csak ők formáltak bennünket, a Tarpai Pista bácsik.” Kissé heves vérmérsékletű, s érzékeny természetű Laci. Ha egy feladatot kap, azonnal szeretné megoldani. Nem ő az egyedüli. Maximalisták csoportjának nevezik őket. Nekik kétszer sem kell mondani, hogy benn kellene maradni műszak után, de túlóra pénz nincs! Érzékelik a gondokat, a bajt, s azonnal munkához állnak. így javították meg a műanyagfröccsöntő-gépet, hogy két műszakban dolgozzon. A sokat fogyasztó Hea- tting kályhákat szinte rakétagyorsasággal cserélték ki, s szerelték be részben munkaidőn túl a gázhőlégfúvókat. Ha van egy ötlete, Értei Laci nem papírra teszi. „Ki rad a 900 dolgozó. Az új termékek aránya mintegy hatodát. te&zi. ki. a termelésnek ebben az évben. A nyereség viszont — az erősebb központi elvonás hatására — fele lesz a múlt évinek, s így 27—28 millióra számítanak. — Alapvetően más nézőpontot, hozzáállást követel az új szabályozás — folytatja a főkönyvelő. — A terv készítésébe bevontuk az egyes részterületeket is. Nehéz volt az összhangot megteremteni. Az új termékek aránya a korábbi évekhez képest viszonylag alacsony. Azzal azonban, hogy nagyobb kézi munkát követelő intarziás bútorokat készítenek, megnőtt a munkások felelőssége. Várható, hogy gyáron belül létszám-átcsoportosításra is sor kerülhet. „Zsíros kenyér11 esztendők A bútorgyár nyugodt működéséhez elengedhetetlen a megfelelő jövedelmezőség. A nyereséget viszont csak akkor tudják emelni, ha csökken az önköltség, jobb a szervezés, nagyobb az anyagtudja, mikor lenne belőle valami?” Túl hosszú lenne az út megvalósulásáig. „Olyan számlálószerkezetet ötlött ki, amellyel pontosan mérhető, melyik üzemben mennyi gázenergiát fogyasztanak. Közéleti érdeklődését, elkötelezettségét korán bizonyította. Dolgozott 1975-ben KISZ-titkárként. Az ő idejében nyerték el a KISZ KB Dicsérő Oklevelét. Lacit aranykoszorús KlSZ-jelvény- nyel tüntették ki. Érdekli a közélet, a politika. Elvégezte a marxista középiskolát, s még nem volt a párt tagja, amikor jelentkezett a Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemre. 1976 novemberében vették fel a pártba, s előtte néhány hónappal nevezték ki csoportvezetőnek, s 78 júliusában energetika-művezetőnek. Farkas Kálmán és energiamegtakarítás, optimális szinten maradnak a szállítási költségek. Az új gyár hiteleinek visszafizetése 1982- ig tart. Ez erősen leköti az anyagi eszközöket. — „Zsíros kenyér” esztendőknek hívjuk a mostaniakat, már ami a fejlesztést illeti — mondja a főkönyvelő. — Ennek ellenére szeretnénk még az év végére kiköltöztetni a városközpontból a kárpitosüzemet, s a Jármi úton levő 2. számú üzemünket teljes mértékben alkatrészgyártó egységgé fejleszteni. Itt új szociális létesítmény is készül a dolgozók megfelelő ellátása érdekében. Ezek a fejlesztések azt jelentik, hogy Mátészalka legnagyobb önálló vállalata még biztosabban fog állni a lábán. A hajdani törzsgyár ki- költöztetésével csökkennek a szállítási költségek, az 1981 végéig szóló terv alapján nő a raktárak befogadó képessége, szervezettebb lehet a termelés. — Téves elképzelés az, hogy a bútorok szabadáras kategóriája könyebbé teszi a helyzetünket — magvarázza a főkönyvelő. — Az árkénzésnek ugyanis szigorú szabályai vannak, ami meghatározza a beszerzett alapanvaeok árát éppúgy, mint az elszámolható nyereséget. Sejtem a jovot Három évvel ezelőtt a bútoripar már megélt egy visz- szaesést. Akkor az országban több vállalat — köztük a Szatmár Bútorgyár — nehéz helyzetbe került. Ennek ellensúlyozására építették ki piackutató hálózatukat, kötöttek középtávú megállapodásokat a kiskeresekdelmi vállalatokkal az éves termelésük közel felére. — Hirdetjük a differenciálást, s azt hiszem, hogy akik a termelésben dolgoznak, azok megérzik a körülmények szigorodását — vélekedik Berecz András igazgatóhelyettes. — Ezért próbáljuk a szabályozók hatását megértetni a kisebb közösségekkel is. Lehet, hogy ennek több idő kell, de szükséges. A bútorgyárban bizakodva néznek az 1980-as esztendő elé. Nem számítanak látványos változásokra, viszont úgy tartják, hogy rajtuk múlik a termelés biztonsága, a a megfelelő piaci kapcsolatok kialakítása. Az alapanyagellátás nehézségeivel époúgy számolnak, mint azzal, hogy a munkások figyelmes és odaadó munkája nagvobb eredmények elérését teszi lehetővé. A vállalati hosszú távú elképzeléseknek megfelelően alakítják a termékszerkezetet. készülnek fel a magasabb minőségi igénvt követelő bútorok gyártására. Lányi Botond Bartha Gábor Párttagnak lenni: szolgálat Értei, a nyughatatlan
