Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 29. Segítséget nyújtottak Szervezte a Vöröskereszt Hegyei mérleg 1979-ről Az egészséges életmód, betegségmegelőzés, családvédelem, véradás, segélynyújtás, polgári védelem, az idős kor és az alkoholizmus problémái — csak címszavak a vöröskeresztes tevékenység sok munkát adó, fontos tennivalói között. A területi szervezetek e sokrétű, 1979-ben végzett munkájáról készített összefoglaló jelentést a Magyar Vöröskereszt Szabolcs-Szatmár megyei vezetősége. Az egészségügyi munka szerves része volt az elmúlt évben is az ismeretterjesztő előadások szervezése, amelyből összesen 2542 volt, s ezeken több mint 88 ezren vettek részt. A szervezésben pedig már részt vettek a lakó- és utcabizottságok, a szülői munka- közösségek, s a helyes táplálkozást és öltözködést ismertető bemutatókat is tartottak. Az előadásokra bevonták a gyesen lévő kismamákat, a nyugdíjasokat, idős korúakat is. Kísérleti jelleggel ugyan, de ez évben sikerült először az MHSZ néhány kihelyezett gépkocsivezető-képző tanfolyamán elsősegélynyújtási ismereteket is oktatni. Az elmúlt évben megtartott 547 tanfolyamon 11 510-en vettek részt. A tisztasági mozgalom keretében a vöröskeresztes aktívák több mint 83 ezer esetben végeztek értékelést, melynek során 38 345 lakóház felelt meg a követelményeknek. jelentős előrelépés van a cigánylakta települések tisztasági mozgalmában is. Például Fehérgyarmaton az egyik utcában 32 lakásból hét már megfelelt a követelményeknek és meg is kapták a Tiszta udvar, rendes ház elismerő táblát. Szabolcs-Szatmár megyében ma már a 198 kis egészségőrcsoportnak 8028 ifjúsági vöröskeresztes tagja van. Az egészséges életmódra való nevelést az egészségügyi előadások. pályázatok, beszélgetések. fórumok, vetélkedők és tanfolyamok segítették. 120 csecsemőgondozási tanfolyamon több mint kétezer általános iskolai tanuló ismerte meg e munka alapvető feltételeit, a házi betegápoló tanfolyamon 777-en vettek részt. Az elmúlt évben több mint 23 és fél ezer esetben vettek vért önként jelentkező donoroktól Szabolcs-Szatmár megyében, s a tervezettnél is több, 6841 liter életmentő vért adtak embertársaik megmentésére. (tóth) Készül a keresztszemes Beregderócon és körzetében hetven bedolgozója van a Szabolcs-Szatmár megyei Népi Iparművészeti Szövetkezetnek. Az országhatáron túl is híres beregi keresztszemes kézimunkákat Gajdosné Ancsa Katalin 'lakására viszik, ő az átvevő. Korábban ezt a munkát több mint 15 évig édesanyja végezte. Ancsa Katalin a népművészet ifjú mestere, édesanyja a népművészet mestere cím tulajdonosa. Képünkön: anya és lánya varrás közben. PIACSZERVEZÉS Letörni az árakat Ki javítja a mérleget? Mióta elköltözött a nyíregyházi iparcikkpiac a Búza térről a Hatzel térre, szinte ugrásszerűen megnőtt a piaciroda munkája. Addig ugyanis az élelmiszer- és iparcikk-, az állaforgalmi és a használtcikk-piac a jól kialakult működési feltételek között árusított. A múlt év szeptemberi költözés viszont jó néhány teendőre irányította rá a figyelmet, amellett, hogy a piacok folyamatos működéséről is gondoskodni kellett. TERMELŐK TÖRZSGÁRDÁJA A legelső az egyik személyes probléma megoldása volt. Kialakult ugyanis egy körülbelül 30 termelőből álló törzsgárda, akiknek nagyon nehéz volt megválni az évtizedek óta megszokott helytől. Hogy ne kerüljenek hátrányos körülmények közé a Hatzel téren sem, mindany- nyiuiknak asztalt adtak és a piac nyitásától kezdve, míg ők megérkeztek, fenntartották nekik ezt a helyet. Végül- is nem jártak rosszabbul, mivel többségűik Borbányáról hordta be áruját, így kevesebbet kellett a friss gyümölccsel, zöldséggel fuvarozni a városközponton át. — A másik lényeges feladat az új piac műszaki állapotának javítása volt — említi Pongor Gyula, a piaciroda vezetője. — Nemcsak a környékbeli utcákat kellett szilárd burkolattal ellátni, vagy felújítani, hanem a mérlegek javítása is gondot okozott. A vas- és fémipari szövetkezet ugyanis nem vállalta a mérlegek javítását. PVC-szőnyeget helyeztünk el a Hatzel téri mérlegházban, védőföldeléssel láttuk el a hangosbemondó-oszlopokat. SZAMÓCA — KORÁBBAN A városi tanács termelés- ellátásifelügyeleti osztályához tartozó piaciroda 2,1 millió forintos bevételt könyvelhetett el tavaly. Ugyanilyen összeget fordítottak a piacok fenntartására. Az állatforgalmi piacon felújítják a hídmérleget, átfestik a tájékoztató táblákat és kijavítják a lánckorlátot. Tavasszal megcsináltatják az asztalokat. Az élelmiszerpiac felhozatalának felét a Zöldért-boltok adják. A kistermelőik árukínálata hivatott kiegyenlíteni az árakat. A tapasztalat az, hogy a magántermelők drágábban mérik a portékát, esetenként azonban az állami vállalat árai sem maradnak el ezektől... Igen jelentős az az együttműködés, amely a piac és a konzervgyár között évek óta tart. Eszerint, amikor a gyár nagyobb tételben kap valamilyen zöldség- vagy gyümölcsfélét, egy bizonyos mennyiséget értékesítenek a piacon. így jóval olcsóbban juthatnak a háziasszonyok a friss szamócához, borsóhoz, zöldbabhoz, uborkához. TÉESZBÖL A PIACRA Az* idén kezdeményezi az iroda, hogy a termelőszövetkezetek is kihozzák a fölös készleteket a piacra. Eddig csak két pavilonban árusít tsz, de többnyire Zöldért- árut. Jó az együttműködés a Zöldért vállalattal, tőlük elsősorban azt várják, hogy a nagy tömegű, jó minőségű áru révén alacsonyabb fogyasztói árat diktáljanak. Az, hogy a múlt évben 320 vagon zöldséget és gyümölcsöt kínáltak a piacon, nagyrészt a tudatos és tervszerű ellátás- szervezésnek köszönhető. T. K. Beregi motívumokkal díszített párna. (Elek Emil felvételei) Nem volt, hát megcsinálta ff , Cseretelep Őrben Hosszú idéig "völt á’z őriek jogos panasza, hogy a községben nem volt gázcseretelep. A palackos gázért a szomszédos községekbe kellett járniok. — Nem volt, pénzünk se volt rá, de egy tanácstagunk nekikezdett és megcsinálta — mesélte Vaján Simon József, a nagyközségi közös tanács végrehajtó bizottságának titkára. Tőlünk csak valamennyi anyagot, cementet, kiselejtezett útjelző oszlopokat, dróthálót kért. Valójában nem valamiféle nagy beruházás volt ez, de olyan, amiben nem tudtunk előbbre lépni. Simon István tanácstag interpéllálf é£ ügyben," anyagot kért, aztán nekilátott. Géplakatos ő is, a fia is. Nekiálltak és a volt tanácsháza udvarán megépítették a mini gázcseretelepet. A telep október óta működik és ahogyan Űrben beszélik: jól, hiszen megesik, a szomszédos községekből jönnek át palackért. Az igazsághoz tartozik és ezt a telepépítők kérték, hogy írjuk hozzá: a betonozásban néhányan a faluból is segítettek, de ez a példa értékén nem változtat. Hegesztőpisztollyal is lehet községpolitikát csinálni. Lánc, lánc — aranylánc fl hiszékenység vámszedöi Bűncselekmények sorozata miatt hirdetett ítéletet a napokban a Nyíregyházi Járásbíróság, mint a fiatalkorúak bírósága és a fiatalkorú D. Béla nyírpazonyi lakost 1 év és 10 hónapi, a fiatalkorú K. István orosi lakost 1 év és 2 hónapi, Albók Sándor nyíregyházi lakost 1 év szabadság- vesztésre ítélte, az ugyancsak fiatalkorú B. István nyíregyházi lakosra pedig javító-nevelő munkát szabott ki. A vádlottak jóképű fiatalok, áldozataik, a lányok közül pedig néhányan — ahogy esetükben is igazolt — elvesztik a fejüket, ha egy-egy ilyen fiúval találkoznak. B. Erika rádiót, két órát, ezüstláncot adott át a jóképű vádlót-: taknak, hogy ne unatkozzanak utazásaik során, az ő nyakukban is lógjon az ezüstlánc, tudják, hogy mennyi az'idő. Ök azonban hamar túladtak a tárgyakon. Erika hiszékenysége adta az ötletet. A másik Erikát a nyíregyházi 107-es sz. szakmunkás- képző intézet udvarán látták meg. A megnyerő külsejű és beszédű fiúk rövid időn belül kikapcsolhatták Erika — akkor 2000 forintos aranyláncát és kérték, hogy a következő szünetig hadd maradjon náluk, ök majd ott várnak rá az udvaron a következő szünetig. Természetes, hogy amire a másik szünet következett, a lánc már a fiúknál pénzzé változott, eladták azt. A jó trükkel és a női hiszékenységgel tovább is éltek. Miskolcon is kipróbálták: olyan hi^ székenyek-e a lányok, mint Nyíregyházán. És nem is kellett sokáig várniok: a miskolci Jutka is könnyedén állt a kérés elé és rövid időn belül már K. István nyakába került a közel 3000 forintos aranylánc. A következő lépés már , köny- nyebb volt: az egyik bérháznál — ahol K. István állítólagos rokona lakott — K. István bement, és mivel soká volt, így D. Béla is utánament. Visszajönni azonban elfelejtettek, illetve onnan a hátsó ajtón távoztak, természetesen a lánccal zsebükben. De ha Erikáék és Jutka nem ennyire hiszékenyek, aligha sikerült volna a vádlottak trükkje. Dr. Toronyicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze Az elemző szándékú ipari, gazdaságpolitikai műsoroknak — a gazdálkodás körülményei szigorodása következtében — mostanában nagyobb a 'jelentőségük, szerepük, mint azelőtt volt. Az nyilvánvaló, hogy az olyan nagy horderejű témát, mint amilyen a világ- színvonalat, a piacképességet megcélzó gyártmányok haszonnal való előállításának mikéntje, a vállalati és népgazdasági termelés, gazdálkodás eredményességének eszközei, ilyen szerteágazó problémakört nem lehet egyetlen adásban megtárgyalni, nyomon követni. Ehhez több adás, esetleg sorozat kell. Az önöknek hogy sikerült? című riportműsor első része néhány példát hozott abból, hogyan kell gondolkodni és dolgozni vezetőnek és beosztottnak ahhoz, hogy egy vállalat, gyár biztosan meg tudjon állni a lábán, győzze a versenyt önmaga fennmaradása és a népgazdaság gyarapodása érdekében. A győri Rába vezetőinek gazdaságpolitikai szemlélete, rugalmas gazdálkodási stílusa nem egyedülálló ebben az országban, de mint egyik legismertebb és a közelmúltban igen nagy vihart kavaró gyakorlat, alkalmas annak illusztrálására, bemutatására, miféle gazdálkodási elvek és milyen gyakorlat az, ami manapság és a jövőben egyre inkább követelmény. A műsor riporterei nem a felületen mozogtak kérdéseikkel, csak a lényeghez tartozó' —'-és akkor is csu- pán szűk — kitérőket engedtek a beszélgetésekben, a műsorvezető-riporter valóban irányította, vezette a műsort. Jól észrevehető volt az elhatározás: megtudni és tudatni mindent, ami ennek a gyárnak a gazdálkodási gyakorlatában új és lényegest Mégis felvetődik a kérdés: van-e valódi hasznuk az ilyen és ehhez hasonló műsoroknak? Kezdenek-e másutt az emberek valamit is azzal, amit ezekben az adásokban hallanak? Ugyanis: hogy mit miként és miért csinálnak valahol, azt legtöbbször a helyi adottságok, körülmények határozzák meg. A műsor hatása, az eredmény azon áll vagy bukik: sikerül-e a műsor készítőinek az általánosítható tapasztalatokat ősszegyűjteniük, összegezniük? Jobban mondva: úgy tudják-e átnyújtani a nézőknek ezeket az újdonságokat, hogy másokat is sikerrel ösztönözzenek körültekintőbb munkára, ötletesebb, merészebb kockázat-, vállalásra. Bizonyára didaktikusnak tűnik a következő javaslat. Nevezetesen az, hogy talán jó lenne egy-egy ilyen riportműsor végén (vagy közben is, megfelelő helyen) összegezni az. elveket és magyarázni a bemutatott gyakorlatot. Első hallásra ugyanis aligha sikerül a nézőnek felfognia, felfedeznie az összefüggéseket, mert a műsorok nem egyszer magára hagyják ebben. Ezenkívül pedig: ezek az adások nemcsak a különféle szintű vezetőkhöz szólnak, hanem a gazdálkodás ágas-bogas kérdéseiben járatlan, de a termelésiben legközvetlenebb módon résztvevőkhöz is. Nekik pedig szükségük van a tájékoztató, eligazító szavakra. Seregi István Általában egy-egy külön produkcióra szoktam reflektálni ezekben a heti jegyzetekben, többnyire egyes rádiójátékokra, doku- mentum-összeállftásokra, s természetesen a megyénket valamilyen szempontból érintő és — feltehetően — különösen érdeklő műsorokra. Az összetett műsorokról, pláne a rendszeresen, soro- zatszerűen visszatérőkről viszonylag ritkán esik szó. Talán azért is, mert ezekről a benyomás rögzítése s valamelyest értékelés szükségképpen nagyon általánosságban mozoghat. Részletes kifejtésre, az „ítélet” tárgyszerű indoklására az adott keretek között alig van mód. Nos, ezúttal hadd pótoljak valamit a fentebb mép- tegetett'- ' mulasztásáícnbijl. .Egyszer“ részlétesébbén 'Ms kellene írnom például a Társalgó — két óra irodalomkedvelőnek című, igen színvonalas, tarka műsorról, amelynek érdekessége, szórakoztató volta mellett van egy nagyon nagy, bízvást mondhatni tárgykörében ritka erénye is. Nevezetesen az, hogy alkotókkal, kritikusokkal és — ami korántsem mellékes — olyan „befogadókkal” folytatott közvetlen beszélgetésekkel, akiknek van mit mondaniuk* a művekről, rendkívül közel hozza a hallgatót az irodalomhoz. Vagy helyesebben: szívesen beinvitálja az irodalom legbelsőbb berkeibe — anélkül, hogy a műsor belterjesen „irodal- miaskodóvá” válna. Úgy is fogalmazhatok, hogy vallo- másos ez a műsor, az írói alkotás műhelytikairól, a műbefogadás forró élményéről, az irodalom szeretetéről és élet-gazdagításáról. S ha hozzáteszem, hogy természetesen nem marad ki belőle soha maguknak egyes műveknek (részleteknek) a művészi tolmácsolása — legrangosabb színészeink közreműködésével —,. s a stílusosan illeszkedő jó ősz-* szekötő muzsika, akkor talán sikerül némileg érzékel-- tetnem: a Társalgóra nagyon érdemes odafigyelni. Mindezt .jól példázta a múlt heti (kétszer sugárzott) adás is. Informativ blokkok (a magyar nyelv és irodalom nag.yyilágbeli szerepéről, riport a belga irodalom vendégségben levő „dühös emberével”), alkotói vallomás és műhelymunka — kérdések, filológiai problémák harmonizáltak szerencsésen benne a versmondással (Nagy Attila) és a prózai miniatűrökkel. A körültekintő szerkesztés és az ötletes műsorvezetés Kulcsár Katalint, a jó tempójú rendezés Vas Jánost, a zenei összeállítás Szeberé- nyi Verát dicséri. Merkovszky Pál MKEPERMYÖpiÉI TIC5Á7. I ~|3r^ íT-f —— f' r jMStm* ryjpPi*— JjflL V*» - íjj,-'_ A ftWW MELLETT
