Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

Szemlélet □ párbeszéd már har­madik órája folytató­dott. Mind távolabb kerültünk az egyértelműen meghúzott startvonaltól: mit kívánnak tenni az idén? Némi magyarázatul hadd fűzzem hozzá: e közepes nagyvállalat az új szabá­lyozó rendszer életbe lépésé­nek pillanatában elvesztette az eddig élvezett állami tá­mogatásokat. Jórészt ki­apadtak azok a források, amelyek oly jótékonyan táplálták — évek óta — a különféle alapokat, a bér- fejlesztéstől a technológia rekonstrukciójáig. Egysze­riben valósággá vált, hogy csak azt lehet majd az év, a hónapok végén elosztani, amit a kollektíva megter­mel. Némi leegyszerűsítés­sel, tehát nem az új sza­bályozó rendszer taszította mélypontra a vállalatot — ahogy az igazgató fogal­maz —, hanem a reális kö­vetelmények hatására kide­rült, hogy a vállalkozás — legalábbis mai formájában — alig életképes. Ám az igazgató ezt nem vállalja. Gondosan megter­vezett mondataival úgy sik­lik el a lényeg mellett, ahogy a kés halad a vajban. Mi több, egy-egy szenvedé­lyes mellékmondattal azt sejteti: valaki, valahol „cserbenhagyta” a vállala­tot. „Bizony nem’lesz en­nek jó vége, mert azokat teszik így tönkre, akik a fo­rintot kitermelik.” Gyanítom, efféle véleke­dést hallani több helyütt is. „Visszadobták a beruhá­zási javaslatunkat” — így az igazgató. „Nincs hitel, s ki tudja, mikor lesz? Nem építhetjük át a nagycsarno­kot. Hogy állunk majd az emberek elé, ha el kell szá­molni az évről évre ígért ütemes előrelépéssel? Hát lehet-e kilátások nélkül, jó­szívvel hajtani? Becsapott­nak érzik magukat, kérem.” Talán nem szorul külö­nösebb bizonyításra, hogy többről van szó, mint a tá­mogatások elvesztése miatti átmeneti elkeseredésről. Nem kevesebbet állít a vál­lalati vezető, mint azt: nincs értelme munkájának, ha év­ről évre nem tornászhatja feljebb az állóeszközök ér­tékét, ha nem tervezhet többet, nagyobbat, terebé- lyesebbet. E z a szemlélet — meg­győződésem szerint — nem írható egyszerű­en az igazgató számlájára, vaskalaposságára; s „elmú­lása” sem bízható csupán a múló időre. Azért sem, mert kár alábecsülni sok év hor­dalékával épült alapzatai­nak szilárdságát: azt hinni, hogy egyik évről a másikra átalakulhat a fejlődést csak rpennyiségi többlettel azo­nosítható értékrend. Amely kizárólagos abban az érte­lemben, hogy fejlődésnek csak a növekedést, a bővü­lést ítéli. És éppen itt szük­séges leszögezni: az érték­rend megújítása azt igény­li, hogy e kategória helyett ésszerűen mérjünk a be­fektetés és a hozam viszo­nyával, a hatékonysággal. Napirenden: a célprogramok végrehajtása Megnyílt Moszkvában a KGST VB ülése Moszkvában kedden meg­nyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 93. ülése. Az ülésen a tagállamokat az ál­landó képviselők, a kormá­nyok elnökhelyettesei képvi- selik. A magyar küldöttséget Marjai József, a Miniszterta­nács elnökihelyettese, hazánk állandó képviselője vezeti. A munkában részt vesz Jugosz­lávia képviselője is. Az ülés napirendjén a KGST XXXII. és XXXIII. ülésszakán hozott határoza­tok végrehajtásának és a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításá­nak kérdései szerepelnek. A végrehajtó bizottság áttekin­ti az együttműködés időszerű feladatait, a különböző prog­ramok végrehajtásának és előkészítésének menetét. Be­számolót hallgat meg példá­ul az atomenergia felihaszná­lására kialakított,/együttmű­ködés eddigi eredményeiről, a soron következő feladatok­ról. A végrehajtó bizottság az ülésen határozatot hozott ar­ról, hogy a KGST megemlé­kezik V. I. Lenin, a kommu­nista párt és a szovjet állam megteremtője születésének 110. évfordulójáról. A végrehajtó bizottság ülé­se csütörtökön ér véget. Magyar—vietnami tárgyalások Budapesten Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdte munkáját a magyar—vietna­mi gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési bi­zottság 8. ülésszaka. A két delegációt az együttműködési bizottság társelnökei, Bor- bándi János és Do Muoi mi­niszterelnök-helyettesek ve­zetik. Borbándi János megnyitó Do Muoi pedig válaszbeszé­dében kiemelte, hogy az elő­ző ülésszak óta is jelentősen fejlődött a két ország gazda­sági együttműködése, amely internacionalista alapokra, a kölcsönös előnyökre épül. Hosszú távon is kedvezőek a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségei. Mindketten meg­győződésüket fejezték ki, hogy a mostani ülésszak hoz­zájárul a még hatékonyabb gazdasági együttműködéshez. A tanácskozáson szó lesz ar­ról is, hogyan gyorsítható a korábbi ülésszakokon hozott döntések megvalósítása. Az ülésszakon áttekintik az 1976—80. közötti évekre elő­irányzott gazdasági együtt­működés megvalósításának helyzetét, kijelölik a további feladatokat. Értékelik a két ország közötti árucsere-for­galmat. Tájékoztatót hallgat­nak meg a következő ötéves tervidőszak tervkoordiná­ciójának menetéről, s meg­tárgyalják a műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésének újabb lehetőségeit NATO-iilés Kedden Brüsszelben rend­kívüli ülést kezdett a NATO állandó tanácsa— egy időben a Közös Piac külügyminisz­teri értekezletével — ugyan­arról a témáról: miként fog­laljon állást Nyugat-Európa az Afganisztánnak nyújtott szovjet segítség kérdésében és hogyan, milyen mérték­ben támogassa Carter ameri­kai elnök szovjetellenes lé­péseit és Irán ellen tervezett intézkedéseit. MA Fórum a városról (2. oldal) Olvasóink leveleiből (7. oldal) Új kormány Szíriában Hafez Asszad államfő ked­den reggel kibocsátott elnöki rendeletével új kormányt ál­lított Szíria élére. A minisz­terelnökké Abdel Rauf Al- Kaszmot, a szíriai Baath Párt országos vezetőségének újonnan megválasztott tag­ját nevezték ki. Az új végre­hajtó testületben az előző kormány tizenhárom minisz­tere kapott helyet. Közülük Abdel Halim Khaddam meg­tartotta a miniszterelnök-he­lyettesi tisztet és a külügy­miniszteri tárcát, Musztafa Tiassz vezérezredes a nem­zetvédelmi és Ahmed Iskan­der Ahmed a tájékoztatási tárcát, míg minden más posz­ton személycserék történtek. NYÍREGYHÁZI KONZERVGYÁR Javuló munka- körülmények Egy műszak alatt 30 ezer üveg vegyes befőttet készítenek szovjet megrendelésre a Nyíregyházi Konzervgyárban. (Gaál Béla felvétele) A Nyíregyházi Konzervgyár tyukodi üzemében december­ben befejezték az új beruhá­zás első ütemét. Elkészült az üzemcsarnok és a nagymére­tű raktárépület. A hozzá kap­csolódó szociális létesítmény építése is a befejezéshez kö­zeledik. így ez év tavaszától jelentősen javulnak a mun­ka- és szociális körülmények a szatmári üzembén. A gyár eddig 17 millió fo­rintot áldozott a tyukodi fej­lesztésére. Az építmény azon­ban ennél sokkal többet ér, mert a terveket a gyár mű­szaki gárdája készítette el, a kivitelező a gyár építőipari szakmunkásai voltak. A szo­ciális létesítményt március­ban, vagy áprilisban adják át rendeltetésének. Az üzemrész és a raktár be­rendezése az elmúlt napok­ban megkezdődött. A folya­matos berendezkedés kisebb átszervezéssel jár. A tyukodi gyáregység középüzemmé fej­lődött, jelenleg 600 dolgozója van. A létszámra és az új üzemrészre alapozva a VI. öt­éves tervre jelentős termelés­felfutást terveztek. A lét­számbővítés minimális lesz, a növekedést kisebb gépesí­téssel és a technológia kor­szerűsítésével kívánják elérni. A raktározás, az anyagmoz­gatás és a szállítás korszerű­sítésére már tavasszal lehet számítani. (n. I.) A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága keddi ülésén megtárgyalta a tanulóifjúság egészségügyi, valamint test- nevelési és sporthelyzetét. Az előterjesztés és a vita nyomán megállapította: az utóbbi években fejlődés ta­pasztalható az iskolaegész­ségügy, a tanulóifjúság egész­ségügyi ellátása és sporttevé­kenysége területén. Számos kedvezőtlen jel ugyanakkor arra mutat, hogy növelni kell a tanulóifjúság egészségvé­delmét, fizikai állóképességét. Mindezeket befolyásolják az oktatási intézmények tárgyi feltételei. Az utóbbi két évti­zedben épült iskolák rendel­keznek az alapvető követel­ményekkel, de ezekben is nagy a zsúfoltság — főleg a városokban. Az iskolák több mint fele a felszabadulás előtt épült,, s a jelentős fel­újítások és ráfordítások elle­nére sem felelnek meg a kor­szerű követelményeknek. Az egészségügyi felvilágo­sító előadások az iskolában, különösen a családi életre nevelés tárgykörének beveze­tése óta egyre tervszerűb­bek. Nyíregyházán figyelem­re méltó az együttműködés az iskolák és az egészségügyi szervek között. Hatékony az iskolai vöröskeresztes szak­körök tevékenysége. A felvi­lágosító munka azonban a megyében további erőfeszíté­seket kíván: elsősorban az egészségügyi dolgozóktól és a tanároktól. A tanulóifjúság egészségi állapotát jelentős mértékben befolyásolja a testnevelés és sporttevékenység. A heti há­rom testnevelési óra beveze­tése, az „Edzett ifjúságért” mozgalom, az általános és középiskolák új versenyrend­szere nagyobb lehetőséget biztosít a testmozgásra, ver­senyzésre. Az általános isko­lákban azonban még most is jelentős a testnevelői tanárok hiánya. Nagy különbségek vannak a községek és váro­sok szaktanárellátásában. Az edzettségi állapot, fizi­kai állóképesség — ezzel ösz- szefüggésben egészségügyi helyzet — az ifjúság egyötö­dénél a szükséges szintet nem éri el. Tervszerűbben és szer­vezettebben kell a tanulásra, valamint a szabadban való mozgásra fordított időt meg­osztani. A szabadidős tevé­kenység napi átlaga általá­ban a szükséges alatt marad. (Folytatás a 4. oldalon) Új kukorica- és lucernafajták A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri keményítőgyárá­ban új végszeperetort helyeztek üzembe, amelynek segítsé­gével az éves 650 vagon búzakeményítő felhasználásánál ke­letkező melléktermék egy részét is hasznosítani tudják. (M. K. felv.) Csaknem másfél évtizedes múltra tekint vissza a közös magyar—NDK növényneme- sítési és vetőmagtermesztési munkacsoport. A két ország mezőgazdasággal foglalkozó kutatóinak, szakembereinek munkáját összehangoló mun­kacsoport évente ülésezik: jelenleg Nyíregyházán — ja­nuár 14-től 17-ig — a vető­mag vállalat kutatóintézeté­ben. Dr. Berkó János, a magyar tagozat vezetője elmondta: a legjobb NDK-beli és magyar Magyar—NDK-beli kutatók tanácskoznak Nyíregyházán szakemberek bevonásával számos új növényfajtát állí­tottak elő az elmúlt években. Különösen a kukorica és lu­cerna nemesítésében, vető­magtermelésében születtek kimagasló eredmények. A kö­zös munka gyümölcse eddig öt új kukoricafajta, melyek kedveltek lettek más szocia­lista, de egyes tőkés országok mezőgazdászai között is. A lucernanemesítésben kü­lönleges szerepet játszik Nyíregyháza — ezért is ren­dezték a tanácskozást éppen Szabolcs-Szatmár székhelyén —, valamint Szarvas, ahol olyan új kiváló tulajdoságok- kal rendelkező fajtákat sike­rült előállítani, mint a verti- benda és a verkó. Reinhardt Kloss, az NDK- tagozat vezetője nagyra érté­kelte a nyírségi kutatóknak a csillagfürt, a burgonya és a lucerna nemesítésében vég­zett munkáját, amelynek nagy hasznát veszi az NDK mezőgazdasága is. A megbeszélések során konkrét megállapodások szü­lettek a két ország közötti áruszállításban, vetőmagcse­rében is. Az NDK-ban nem­rég kezdődött a takarmány- kukorica termesztésének fej­lesztési programja, ennek vég­rehajtásához nagy segítséget adhatnak a magyar kutatók. Német barátainktól viszont a káposzta- és fűfélék termesz­tésében elért eredményeiket vehetjük át. (bg) Ml Kelet- 2 a nbayararazag I XXXVII. évfolyam, 12. szám ARA: 1,20 FORINT __________1980. január 16., szerda Intézkedési terv készül a tanulóifjúság egészségvédelmére Ülést tartott a megyei tanács vb

Next

/
Oldalképek
Tartalom