Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 16. A vásárosnaményi írógépüzem új, 2600 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokát — amely a technológiai berendezésekkel együtt 25 millió forintba került -‘-„február végén adják át az építők. (E. E. felv.) ' Téli kép a vásárosnaményi városközpontról. Segítség a kistermelőknek Primőrök tavaszra A zöldség-gyümölcs ellátás javítását tervezik ebben az évben a városban. A tanács egy koordinációs megbeszélé­sen kérte fel az érintetteket, hogy a korábbi évek színvo­nalához képest javulást érje­nek el. Az áfész a jobb ellá­tás érdekében vállalta, hogy a Sarkadi Áfésszel kötött szerződés alapján az idén is szállít nagy tételben primőr árukat tavasszal az igények­nek megfelelően. A kisterme­lőktől pedig felvásárolják a zöldséget és gyümölcsöt, hogy minél nagyobb legyen a vá­laszték. A Zöldért szintén részt kí­ván venni az ellátásban. A kora tavasszal egy zöldség­boltot nyit, amelyben bő vá­lasztékot kínál, emellett a városi boltokat is ellátja áru­val. A helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet az idén öt hektáron szántóföldi zöld­ségtermesztést tervez, ez szin­tén az ellátást javíthatja. Tervezik még, hogy a kör­nyező községek termelőszö­vetkezeteit is bevonják a zöldség-gyümölcs árusításba. A művelődési ház „Liszt Ferenc” énekkara. (Elek Emil fel­vétele) EGY ÉV UTÁN Fórum a városról Évek óta jól kialakult gyakorlat, hogy a téli estéken a tanács a Hazafias Népfront helyi szervezetével közösen ta­nácskozásokat szervez, egy-egy városrész gondjairól foly­tat eszmecserét az ott élőkkel. Különösen időszerűek most ezek a fórumok, amikor a várossá nyilvánítás óta eltelt egy évről kell számot adni. A múlt évi városkörzeti megbeszéléseken, tanácstagi beszámolókon 35 közérdekű bejelentés, 131 javaslat hang­zott el. Sok minden változott, de azzal mindenki egyetért, hogy egyetlen esztendő alatt nem lehet megváltoztatni a világot, a városi rang megadása még nem jelenti azt, hogy mindenre jut elég pénz, nem lesznek olyan gondok, ame­lyek a fejlődésből fakadnak. Azonban a sikereket jelzi, hogy a múlt évi javaslatokból hatvannégyet sikerült meg­valósítani, mintegy másfél millió forint felhasználásával. Akadnak viszont olyan jogos igények is, amelyek sokkal több pénzbe kerülnek, s az ésszerű sorolással, a felelős gondolkodással lehet arra számítani, hogy ezeknek a meg­oldására is sor kerüljön. A várossá válás egyik kedvező tendenciája, hogy nőtt a lakosság részvétele a város ügyeinek intézésében, emel­kedett az egészségügyi, szociális, művelődési és oktatási alapellátás színvonala. A vásárosnaményiak nemcsak kér­tek, hanem tettek is, hiszen ötmillió forint értékű társa­dalmi munkával támogatták a parkrendezést, az ugor- nyai strand szépítését, a járdák építését. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tárgyalt az újabb városkörnyéki tanácskozások előkészíté­séről. Szükség lesz ismét ezekre a fórumokra, hogy minden állampolgár jobban ismerje a célokat és lehetőségeket, hogy ezek alapján vegyen részt a város közéletében. A to­vábbi lakásépítések, a jól bevált társadalmi munka idei szervezése segíti elő, hogy még szebb arculatot öltsön Vásárosnamény, s ne csak az idevetődő idegenek, hanem a helybeliek is tudjanak örülni minden új boltnak, meg­szépült parknak. Fényhiánv R ossz dolog, ha fény helyett sötétséget ta­lál esténként néhány utcán a gyalogjáró. Bár mondhatnánk: egy-két ki­égett villanykörte miatt felesleges háborogni, az már nem mindegy, hogy heteket, hónapokat szük­séges várni, míg végre ki­cserélik a hibás égőket. A közvilágítás feladata a Titász mátészalkai üzem- igazgatóságára és helyi ki- rendeltségére tartozik. Amikor az áramdíjat kell beszedni, akkor általában nincs késedelem. Amikor viszont a bejelentések után a hibát kellene elhá­rítani, akkor kifogások tömkelegével találja ma­gát szemben az egyszerű állampolgár éppúgy, mint a hivatalos szervek. A vit- kai részen például veszé­lyes útkanyarok vannak közvilágítás nélkül. Beje­lentést kapott a Titász, de a hiba elhárítását csak ak­korra ígérik, amikor olyan autót kapnak, amellyel megközelítik a kiégett kör­téket. Magyarázatban nincs hiány, világosságban viszont igen. Pedig a téli, CSÚSZÓS utakon talán még fontosabb lenne, ha a köz- világítás a köz megelége­désére történne. KISUGÁRZÓ HATÁSSAL Közelebb az üzemekhez Nem többet akar nyújtani ebben az esztendőben a vá­rosi-járási művelődési köz­pont, hanem a korábbitól is színvonalasabb munkával kí­ván segítségére sietni a mű­velődni vágyóknak. A ren­dezvények, klubok száma így lényegileg nem változik, azonban a magasabb szintű munka révén igényesebb pro­dukciókkal találkozhatnak az érdeklődők, a klubokban, szakkörökben folyó munka megújulásával a korábbinál többet kapnak az odalátoga­tók. A munkásművelődés segí­tésére az idén is megrendezik a hat előadásból álló soroza­tot. Az üzemek — a fogyasz­tási szövetkezet, a ruhagyár, az ipari és a termelőszövet­kezet, a forgácslapgyár, az írógépgyár és a dohánybe­váltó — adnak otthont ezek­nek az előadásoknak. Ugyan­csak az üzemekhez való kö­zeledést jelzi, hogy nemcsak a művelődési központ kiállí­tótermében rendeznek képző- művészeti kiállításokat, ha­nem a forgácslapgyárban, az írógépgyárban és a kórház­ban is, ahol művész-közön­ség találkozókat is szervez­nek. Több olyan művészeti cso­portja van a művelődési ház­nak, amely évek óta kiemel­kedő színvonalon dolgozik. A felnőtt vegyes kórus a múlt évben a Szocialista kultú­ráért kitüntetést kapta meg. Az idén szintén tervezik a helyi és vidéki fellépéseket, az országos pályázatokon való részvételt. A felnőtt ka­marakórus színvonalas mű­sora jól segíti a társadalmi rendezvények lebonyolítását. A múlt évben nem sikerült újjászervezni az irodalmi színpadot. Ezért tavaszra kí­vánják életre kelteni ezt az együttest. Ugyancsak válto­zást hozott az új év a Krasz- na táncegyüttes életében. A csoport élére új szakember kerül, így várható, hogy a ki­lenc új város találkozóján, a minősítő versenyen sikerrel mutatkozik be. Ezt segíti, hogy az általános iskolás ko­rúak részére utánpótláscso­port is működik. A művészeti csoportok évek óta a járás egyes községeiben bemutatókat tartanak. A fa­lusi esték nagy sikerrel zá­rulnak. Az idén Lónya, Gu- lács, Beregsurány, Csaroda, Aranyosapáti, Jánd és Bara­bás lesz a színhelye a műso­ros esteknek, amelyek a já­rás és város kapcsolatának elmélyítését is szolgálják?­Szép számmal vannak a városban, akik színházi elő­adásokra járnak, koncertet hallgatnak. Sajnos a debrece­ni Csokonai Színház előadá­saira nehéz a szervezés, mert maga a színház sem tudja előre, hogy milyen darabot mutat be. A Népszínház pro­dukcióira már jobban lehe­tett bérletes előadásokat is szervezni. A szezon hat előadásától töb­bet is megnéznének a szín­házrajongók. A komoly zene híveinek viszont kellő prog­ramot nyújt az Országos Fil­harmónia. A 11 hangverseny­ből három az általános isko­lai, négy a középiskolai ta­nulóknak szól, míg négyet a felnőtteknek szerveznek. A városi-járási művelődési központ évek óta több me­gyei és országos jelentőségű rendezvénynek is gazdája. Az idén hatodik alkalommal ren­dezik meg a beregi fafaragó tábort, amelynek profilját a különböző népművészeti ágak bevonásával kívánják gazda­gítani. Ugyancsak hatodik al­kalommal rendezik meg a megyei középiskolás kórus­fesztivált, míg az általános iskolásoknak a gergelyiugor- nyai úttörőtáborban a kórus­tábort, ahol az együtt ének­lés örömével készülhetnek új művek bemutatására. A múlt évben 206 ismeret- terjesztő előadáson 28 ezer résztvevő volt a művelődési központban. Az intézmény kisugárzó hatására jellemző, hogy nemcsak megyéit belül, hanem országosan is jegyzik egy-egy rendezvényét, kiállí­tását. Legutóbb például pén­teken Huszár István festő­művész kiállítása nyílt meg, de szerepel a programban a beregi fafaragó műhely, Zi- mányi Alajos és Kádas Ist­ván grafikusművész, Hondro- matidisz Rigasz szobrászmű­vész kiállítása éppúgy, mint a Bereg Múzeum legszebb darabjait felsorakoztató Be­regi textil című kiállítás. — Talán csak annyiban mérhető az azonos megbíza­tás, hogy kevesebb időnk jut a családra — mondja a férj. — Először azon csodálkoz­tak, hogy ketten megyünk egy-egy értekezletre — beszél a feleség. Furcsának tűnik, hogy Va­sé rosnamenyban létezik egy házaspár, ahol a férj és a feleség is alapszervezeti párttitkárként dolgozik. A Csordás házaspárról van szó. Csordás László, a Beregi Vízgazdálkodási Társulat műszaki vezetője már 11. éve tölti be munkatársai bizal­mából ezt a posztot, míg fe­lesége az Érdért 17. számú telepének könyvelője máso­dik éve vezeti az alapszerve­zetet. — Bár más a munkánk, mások a helyi körülmények, mégis sokat tudunk egymás­nak segíteni a politikai mun­kában — vallják. Párttitkár-házaspár A politizálás nemcsak a munkahelyen, a különböző fórumokon életeleme a há­zaspárnak, hanem sokszor otthon, a családi asztalnál is szóba kerülnek a bel- és kül­politikai kérdések. — Még a gyerekek is be­kapcsolódnak sokszor a be­szélgetésbe — említik. — Ök is látják a tévét, hallgatják a rádiót, a maguk gyerekfe­jével próbálnak eligazodni a világ dolgaiban, A tájékozódásban segítsé­get kapnak a szülőktől, mint ahogy segítséget adnak a munkahelyen is az alapszer­vezetek tagjainak. — Annyi azonos, hogy nem zárt üzemben dolgozik egyikőnknél sem a munkások többsége — mondja Csordás László. — A vízgazdálkodási társulatnál talán azért köny- nyebb, mert csak a járáson belül tevékenykedünk, köny- nyebben megtalálja egymást a 27 kommunista. Az Erdért-telep, a hajdani Töváll, a nagyvállalat vala­mennyi gyáregységében vé­gez építőipari karbantartási munkát. így bizony nehéz akár egy-egy taggyűlésre is mindenkit összehozni. — Foglalkoztatja az embe­reket az üzem sorsa — mond­ja Csordás Lászlóné. — A munkánkkal elégedett a köz­pont, megígérték, hogy a ke­resetek nem fognak csökken­ni, ezért most nagyobb bi­zonytalanság nincs. — Az emberekkel való tö­rődés talán még jobban elő­KÖZÉRDEKÜ BEJELENTÉSEK Járda, vízmű, rendelő Január 3. és 11. között 37 körzetben tartották meg a városban a tanácstagi beszá­molókat. A fórumokon kellő számban képviseltette magát a lakosság, a 850 résztvevő közül másfélszázan hozzászó­lásukkal is segítették a ta­nács és a lakosság közötti kapcsolat elmélyítését. A tanácstagi beszámolókon több közérdekű bejelentés is elhangzott. Többen szorgal­mazzák a járdák, utak építé­sét, ehhez társadalmi mun­kával is hozzá kívánnak já­rulni. A gergelyiugornyai ré­szen az 1974 óta elkészült vízműkét miatt szeretnék, ha ezen a településrészen és Jándon minél előbb meg­épülne a vízmű. A válaszok­ban viszont elhangzott, hogy erre csak a VI. ötéves terv idején kerülhet sor, a lakos­ság anyagi hozzájárulásával. Több helyen felvetették, hogy az orvosi ellátás, az ügyelet színvonalát javítaná egy központi rendelő megépí­tése. Ennek szintén a pénz­ügyi lehetőségeit kell előbb megteremteni. A hozzászólók szóltak a kereskedelmi ellá­tásról, a szolgáltatásokról is, sürgetve minden téren a vá­rosi igényeknek megfelelő el­látást. Az oldalt összeállította: LÄNYI botond térbe kerül a mostani gazda­sági helyzetben — kapcsoló­dik hozzá a férj. — Én ma­gam, mint gazdasági vezető is szeretem a rendet és fe­gyelmet, de azt hiszem, a párttagok is könnyen megér­tik, hogy csak ennek révén lehet az elért eredményeket megtartani. Az idén talán még jobban oda kell figyel­ni a munkafegyelemre, adott esetben akár az érzelmeket is félre kell tenni a jobb munka érdekében. A párttitkár-házaspár nem különbözik életvitelében, magatartásában azoktól a becsületesen dolgozó embe­rektől, akik egységet kíván­nak a munka és a magánélet között. Szeretik a két gyere­ket, sokat foglalkoznak ve­lük, gyakran mennek kirán­dulni, s igyekeznek úgy élni, hogy példát mutassanak ne­kik és környezetüknek. aIÉSvasarosnamenyban

Next

/
Oldalképek
Tartalom