Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
1979. december 8. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Napirenden az érdekképviselet Á tsz javára A z országgyűlés mező- gazdasági bizottsága legutóbbi ülésén a termelőszövetkezetek helyzetéről, képviseletéről tárgyalt. A nagy érdeklődésre számított napirend jogosan szólaltatta meg a mezőgazdasági bizottság tagjait, akik véleményt, javaslatot mondtak. Elősegítette a véleménynyilvánítást a most megjelent új szabályozó rendszer is. Az élénk vitát a következő megállapítások követték: Az elmúlt három évben a szövetkezetek fő feladata az ötödik ötéves terv időarányos teljesítése volt. A kitűzött célok megvalósítását nehezítette a kedvezőtlen időjárás és az új közgazda- sági feltételrendszer. Ezek ellenére a termelőszövetkezetek 1977—78-ban a bruttó jövedelmüket 20 százalékkal, a nyereségüket 36 százalékkal növelték 1976-hoz viszonyítva. Az is igaz, hogy a szövetkezetek egyharma- da alkalmazkodóképesség- és eszközhiány miatt nem tudott kellően igazodni az V. ötéves tervben megfogalmazott minőségi és meny- nyiségi követelményekhez. A mai ár- és költségviszonyok között az átlag alatti kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági feltételek mellett gazdálkodó termelőszövetkezetekben kockázatos vállalkozni többletráfordításra — állapították meg a bizottsági ülésen. Jelentős hatékonysági tényező a termelőszövetkezetekben a termőföld ésszerű hasznosítása. Fontos minden arra alkalmas földterület megmunkálása, termelésbe állítása. Azok a gazdaságok, amelyek ennek a követelménynek eléget tesznek, megfelelő támogatásban, segítségnyújtásban részesülnek. Az elhangzott megállapítások vonatkoznak megyénk szövetkezeteire is. Különösen érinti a napirend a gyenge termelőszövetkezeteket, mivel megyénk 127 termelőszövetkezetének 70 százaléka kedvezőtlen közgazdasági adottságú. Ilyen kedvezőtlen adottság mellett is jelentősen növelték a szövetkezetek bruttó jövedelmüket, nőtt az egy tagra jutó jövedelem, az exportképes áruk mennyisége és választéka. Nálunk is gondot jelent — és erre a bizottság is felhívta az érdekeltek figyelmét — a mezőgazdasági szakmunkásképzés, a nők képzése, továbbképzése és a mezőgazdasági szakemberekben rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Ez meghatározó lehet a vezetés munkájának minőségében. Társadalmi előrehaladásunk nélkülözhetetlen feL tétele és eszköze megyénkben is a szocialista demokrácia fejlesztése. Szerves része ennek a munkahelyi közösségek tanácskozása, valamint a közgyűlés. A bizottsági ülésen sok szó esett a termelőszövetkezetek érdekképviseleti szerveinek (a TŐT, a megyei területi szövetségek) munkájáról, amelyek 1967 óta működnek. Többek között megállapította a bizottság: e szervek jól képviselik a mezőgazdasági szövetkezeteket, társulásaikat és a tagok érdekeit. Megyénkben is jelentősen közreműködött a Teszöv például a kis termelőszövetkezetek egyesülésének segítésében. Az így kialakult szövetkezetekben koncentrálódott, erősebb lett a vezetés. A táb- lásítás utat nyitott a korszerű nagygépek kihasználása előtt. Közreműködik az érdekképviseleti szerv a különböző termelési rendszerek létrehozásában és segítséget nyújt a további működéshez. Saját termelőszövetkezetünk — a nyírbogán Rákóczi — tapasztalataiból elmondhatom: jelentős segítség volt megyénk tsz-eiben a gyenge termőképességű talajokon az erdősítés és ennek következménye, a faipar kialakítása. A mi szövetkezetünk 1200 hektár növénytermesztésre alkalmatlan területet hasznosít erdővel. Évente tízezer köbméter fát termelünk ki, amelyből ládaelemeket, raklapokat készítünk. Ezzel segítséget nyújtunk az alma szállításához, exportálásához. Az Agárdi Faipari Vállalatnak paneleket szállítunk, ahonnan tovább- szereléssel ezek az elemek exportra kerülnek. A 4—5 aranykoronás homokdombjaink az erdővel jól hasznosulnak. Ugyancsak hozzájárult a Teszöv a szövetkezetünk gesztorságával alakult homoki gyepgazdálkodási társulás létrehozásához. A gyepgazdálkodás adja az alaptakarmányt szövetkezetünkben a négyezer anyajuh tartásához. Említésre méltó a Teszöv segítsége a Nyírbátorban székelő műszaki irodán keresztül, amely a gépek üzemeltetésében nyújt jelentős segítséget a termelőszövetkezeteknek. Különösen fontos ez a szolgáltatás napjainkban, amikor előtérbe kerül az energiával való fokozott takarékosság. Jelentős az a segítség, amelyet a szövetség a termény- és termékértékesítésben nyújt a szövetkezeteknek. Várjuk az érdekképviseleti szerveinktől, hogy a következő években még inkább nyújtsanak segítséget a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezeteknek, gondolok itt például a szakemberellátásra, hiszen ezekben a szövetkezetekben nem tudnak lakást adni és a fizetések is alacsonyabbak, mint az erős tsz-ekben. A szövetkezetek és a tagság várakozással tekint a Teszöv mellett most megalakult jogi iroda működése elé. A Teszöv által szervezett különböző gyűléseken sok szó esik a szocialista brigádmozgalomról, a munkaversenyekről, rendszeresen felhívják a megjelent szövetkezeti vezetők figyelmét e fontos mozgalmi munkára. Ezt követően viszont a Teszöv apparátusától már nem mindig kapjuk meg azt a segítséget a szocialista brigádok eredményeinek népszerűsítésében, vagy a versenyértékelésben, amit elvárnánk. Az áruértékesítésben nyújtott eddigi segítség mellett várjuk a Teszöv közbenjárását a szerződések kétoldalú betartásában. Lépjenek fel azokkal a vállalatokkal szemben, akik időben, vagy minőségben nem megfelelően veszik át a termelőszövetkezetek áruit. Kérjük az érdekképviseleti szerv segítségét bizonyos ipari termékek, mint alkatrész, műtrágya és egyebek beszerzésében. A rendszerek, társulások működéséhez, azok tartalmi munkájához nyújtsanak az eddiginél több segítséget. A z országgyűlés mező- gazdasági bizottsága ülésén elhangzottakból a legfontasabbakat írtam le. Véleményem szerint ez a tanácskozás jelentős segítséget adott a képviseleti szerveknek, hogy azok a mezőgazdasági szövetkezetek harmadik kongresszusán megfogalmazott társadalmi, gazdasági feladatokat a jövőben még jobban segítsék. Palóczi Lajosné országgyűlési képviselő Nemzeti hetek 1980-ban Határ menti árucsere Ebben az esztendőben a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat tovább javította, szélesítette kapcsolatait a baráti szocialista országokkal. Közel 50 millió forint értékben biztosított a vállalat külföldi árut a választék bővítése érdekében. így az év végi vásárlások könyítésére is, még mindig találhatók a megye szövetkezeti áruházaiban import gyerekjátékok, női-férfi ruházati anyagok, vas-műszaki áruk és konzervek, dzsemek. 1980-ban tovább folytatják a kölcsönösen előnyös határ menti árucserét, rendeznek újabb áruházi és nemzeti heteket. A határ menti árucsereforgalom keretében a jövő évben számítani lehet a Szovjetunióból televízió, pianínó, rádió, elektromos háztartási gépek, evőeszközök, gyerekjátékok behozatalára. Csehszlovákiából edények, üvegáruk, motorkerékpárok, férfi és női divatruhák, és kétfajta sör kerül a megyében forgalomba. Romániából gyermek és felnőtt alsó fehérneműket, kötött árukat, vas-műszaki cikkeket, kerámiát. befőtteket, halkonzerveket hoz be a Kelet-Szövker. Vállalat. A jövő évben öt szocialista országgal (NDK, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Bulgária), illetve azok szövetkezeti kereskedelmi partnereivel rendez a szabolcsi vállalat áruházi nemzeti heteket. Ezek továbbra is a megye fogyasztási szövetkezeteivel közösen kerülnek megrendezésre. Választékcsereként a jövő esztendőben baráti országokból a Kelet-Szövker. Vállalat főképp olyan áruféleséget kíván behozni, melyek többségére nagy mennyiségben van szüksége a megye vásárlóinak. E program keretében behozatalra kerül bolgár lakat, NDK kempingáruk és görkorcsolya, koreai sportcipők, táskák, kések, óraszíjak, szovjet autó- és motorgumiköpeny. csehszlovák vastalicskák és babakocsik, albán üvegáruk. Mindezek ellenértékeként a külföldi partner vállalatok kozmetikumot, piperecikkeket, kötöttárukat, függönyanyagokat, műbőr táskákat, kávéfőzőket, kuktákat, italféleségeket és népművészeti termékeket kérnek cserébe. 1980-ban tovább növekszik a szabolcsi kereskedelmi vállalat külföldi árucsere-volumene. A tervek szerint jövőre 55—60 millió forint értékben kerül a megyébe szocialista országokból áruféleség a Kelet-Szövker. közvetítésével. (ab) A Kelet-magyarországi Faipari Vállalat nyíregyházi üzemében Magyar Jánosné a négyfejes gyalugépet állítja be az ajtógyártáshoz szükséges típuslécek megmunkálásához. (Császár Csaba felvétele) Mi a véleménye? Untener Márton Rakovits Béláné Krizsai Lajos Á létszámról „Ésszerűen kell gazdálkodni mindenekelőtt az anyaggal, az energiával, a munkaerővel, a pénzzel és az idővel is.” (Kádár János beszédéből, az 1979. szeptember 25-i, budapesti pártaktíván.) UNTENER MARTON, a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárának műszaki főmérnöke: — A létszámot nálunk szigorúan az határozza meg, mi van a tervben és arra törekszünk, hogy azt teljesítsük is. Oka: 1977 óta létezik csak a Fémmunkás, és évről évre nagy számban kell a létszámot növelni. Jövőre ráadásul belép a bal- kányi beruházás, új dolgokat fogunk itt gyártani, tehát érdekünk, hogy fizikai és nem fizikai dolgozókat egyaránt nagyobb számban vegyünk fel. Itt jól kell előkészíteni a munkát, ehhez pedig emberek kellenek. * —' A hyíVéáyházi gyárban* sok az egyedi gyártás, ami nehezen gépesíthető. És szerintem gépesítésként fogható fel az is, hogy teljes két műszakban dolgozunk. RAKOVITS BÉLANÉ, a gazdálkodási osztály vezetője: — A szervezést, a gépesítést beépítjük a tervbe, tehát a létszámfejlesztést már ennek figyelembevételével határozuk meg. De még ezen belül is a lehető legjobb munkaerő-gazdálkodásra törekszünk. Amikor tervjavaslatot készítünk, először a munkaóra-szükségletet mérjük fel. Tavaly például 390 főben határoztuk meg a munkaerő-szükségletet, de a feladatot 375 emberrel oldottuk meg. A fennmaradó 15 másutt dolgozhatott. Idén sem volt másképp: a munkaerő 5 százalékát akartuk „megspórolni”, 8 százalék lesz belőle. — Nálunk a munkaerőgazdálkodás nem egyszerű dolog. Három éve például 296 fizikai és 98 nem fizikai állományú dolgozónk volt. Jövőre a tervezett számok: 600, illetve 210. Elég jól állunk szakmunkásokkal, azonban esztergályost, hegesztőt alig kapunk. Ennek ellenére megnézzük, kit veszünk fel. Jelenleg 36 tanulónk van, de jövőre 98 lesz. KRIZSAI LAJOS, szocialista brigád vezető: — Én egy kissé sötétebben látom a képet. Véleményem, tapasztalataim szerint, 6 és fél óra a hasznosan töltött idő, ennek úgy 15 százaléka a dolgozó hibája. Személyes okok éppúgy közrejátszanak, mint anyaghiányból eredő gépállások. És ha rajtam állna, még jobban válogatnék a jelentkezők között. Szerintem--- Magyart) rszágo nr- álta-* Iában laza az állampolgári fegyelem, és ide sorolnám a munkafegyelmet is. — Jó. brigádunk van, évtizede ismeri egymást a gárda java része. De képtelen vagyok eltűrni, ha valaki lóg, hiszen azért vagyunk itt, hogy dolgozzunk. Elvem: legyünk kevesebben, de kiki tegye meg a magáét. Az a baj: hiába lennék ilyen kemény, ha más üzemek, gyárak nem tennének ugyanígy. Aki a brigádomból elmegy, többet nem jofiéí vissza. Erre kényszeríteni sem lehet. SpeidI Zoltán Párttagnak lenni: szolgálat Szerelű — az igazgatói tanácsban — Tegnap vasárnap volt, de magamhoz vettem szolgálati fegyveremet és szolgálatba álltam. Fizetés előtti nap lévén, mint a vállalat dolgozója a vállalat pénztárát őriztem. Azt mondják jó műsor volt a tv-ben és a Spartacus focicsapata is jól játszott. Nem panaszképpen mondom, hogy sok mindenről le' kell mondanom a szolgálataim miatt. Hiszen mind a három helyen önként vállaltam a közösség szolgálatát. A vállalati közösségünk akkora területen tevékenykedik, hogy ezt a területet egy munkanap alatt gépkocsival sem tudnám bejárni. Mégis érdekel valamennyi kollégám élete, munkája. A fentieket Kalakai József, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat autószerelője mondta el. A nyíregyházi sportkedvelők közül bizonyára sokan emlékeznek a kreolbőrű, már huszonéves korában őszülő Ka- lakaira, aki jó ideig focizott az Építők csapatában és az NYVSC-ben. A december 2-i, vasárnapi meccsen talán még hiányolták is barátai, ismerősei. A szórakozás helyett vállalta a fegyverviselés, az őrködés felelősségét. A nyíregyházi városi munkásőregy- ségben 1977-ben tett esküt. Azóta nemcsak a meccsekről, a pihenésről, a családi együttlétről is gyakran lemond a munkásőri teendők ellátásáért. Fegyverével szűkebb értelemben a 110 ezer lakosú várost szolgálja. A SZÁÉV-nél közéleti munkájával állt csaknem ötezer ember szolgálatába. Tagja a vállalat igazgatói tanácsának. A vállalat vezetői, középvezetői alkotják a tanácsot, amelynek három fizikai dolgozó is tagja — egyikük ő. Évente csak kétszer-háromszor ül össze a tanács, de a döntések mindig az egész vállalatra vonatkoznak, s többnyire hosszabb ideig érvényesek. Azt mondja, hamar megszokta a légkört a tanácsban, rövid idő alatt beilleszkedett, hiszen a kis tanácskozóteremben sem elnökségi asztal, sem protokoll nem választja el őt a „vezetéstől”. Körbeülik az asztalt, egyenlő értékű mindenki véleménye, javaslata. Az igazgatói tanácsban fontos ügyek kerülnek napirendre. így például a vállalati éves és középtávú terv, a kollektív szerződés módosításának javaslata, a munka verseny-szabályzat ... Az igazgatói tanács egyik ülésén javasolta, hogy a gépkocsiparkot egy kicsit jobban tipizálják. Vagyis kevesebb típusú kocsikat szerézzenek be, akkor könnyebb lesz a javítás, karbantartás. Javasla- latát tetszéssel fogadták. Brigádvezető-helyettes a „Volán” Szocialista Brigádban. Segítette — és segíti — „kormányozni” a brigádot, amely többször is elnyerte az aranykoszorús címet, egyszer pedig a vállalat kiváló brigádja lett. Mert szerelőtársaival nagy értékű gépeket javít. Egyik japán gyártmányú autódaru például 5 millió forintot ér. A korszerű, gyors építkezés elképzelhetetlen az üzemképes géppark nélkül. Az üzemképesség felett őrködik társaival. Egy jelentős újítással is kirukkolt brigádja. Ha egy kulcsfontosságú autódaru műszaki hiba, vagy alkatrészhiány miatt kiesik a termelésből, esetleg egy lakás néhány nappal később kerül átadásra. Kalakai József megérti és társaival is megérteti munkájuk gazdasági és politikai jelentőségét. Csendes az alaptermészete, de néha „bepöccen”, ha alkatrészhiány, vagy nem éppen jó szervezés miatt akadozik a munkájuk. Ez év szeptemberében újabb megbízatást kapott. A műhelyben ő lett a tanulófelelős. A leendő vasas fiuk tanulhatnak tőle. Nábrádi Lajos
