Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 6. Huszonkét dolgozóval 22 millió torint értékű árut forgalmaz ebben az évben a Záhonyi Áfész kisáruháza. Sárga Zsiguli A vak ember a bíróság felől jött, a Centrum Áruházzal szemben. Fehér botjával óvatosan tapogatta egyik oldalon a templom mellett húzódó vaskorlátot, a másik oldalon a járdától mintegy 20— 25 centiméterrel mélyebban fekvő úttestet. Rossz idő volt. Az eső hóval keverve esett reggeltől egyfolytában. Így aztán csúszós volt a járda is, csakúgy mint maga az úttest. A szennyes tócsák egyre nagyobb számban szaporodtak az útpadkák mellett. Különösen jókora pocsolya volt közvetlenül a gyalogátkelő mellett, az irányítólámpa tövében. Mivel a belső sávban haladóknak a lámpa tilosat mutatott, volt időm tovább figyelni a fehér botos embert, akinek a keresztezéshez közeledve mozgása egyre bizonytalanabb lett. — Valaki segíthetne már néki — jegyezte meg a kocsiban ülő egyik utas. Igenám, de éppen a rossz idő következtében alig álltak a lámpánál hárman, vagy négyen. Aztán honnan, honnan nem, tíz-tizen- két év körüli fiú termett az egyre nehezebben tájékozódó ember mellett. Kezét óvatosan a vállára helyezte, és már ott is voltak a lámpa mellett. A lámpa a szélső sávban zöldet, majd sárgát mutatott. És ekkor jött a sárga, 1500-as Zsiguli, szintén a Bocskai utcán a bíróság felől. A sebesség- mérő órát nem láttuk, csak a vízfüggönyt, amivel szinte betakarta a lámpánál várakozóin1Aztán mi is zöldet kaptunk. A kép, ami megma-\ radt: a gyerek bosszúsan sírdogált, az ember felemelte a botját, amiről lassan csurgott lefelé a koszos, szennyes víz. Falcsik Ferenc SZÍPET, OLCSÓN Ajándék „bízóból Ha gumiból volnának a Nyíregyházi Bizományi Áruház falai, az épület kerekded formát öltene, olyan sok' a vásárló, az érdeklődő itt. Sokan be sem fémek az ajtón, az utcán várakoznak, amíg sorra kerülvén bebocsájtást nyernek. Az éveshez képest aiz esztendő utolsó negyedében mintegy 35 százalékkal nagyobb a forgalom. Virgács mellé Novemberben az Erzsébetek, Jolánok, Katalinok kaptak ajándékot a bizományiból, decemberben a mikulás- csomgba vagy a karácsonyfa alá szánja sok vásárló a bizományiban vett árut. A legkelendőbbek közé tartoznak a keleti díszműtárgyak — persze nem csak az olcsóbbak. A napokban megvásároltak két, egyenként 6—6 ezer forintos Buddha-szobrot. Sokan érdeklődnek bútorok iránt. Gyakran előfordul, hogy a bolt még át sem vette, le sem árazta a szekrénysort, a garnitúrát, máris három-négy komoly vevő várakozik rá. Mások olcsó és szép fehérneműt, férfiinget, sálat választanak a divatáruosztályon, ahol bőven van áru, de meglehetősen nehéz a pulthoz férni. Sorsot húztak Sokan keresnek különféle műszaki cikkeket, de abból a lakosság keveset kínál fel. így aztán egy-egy darabot többen is megvennének. A minap például egy Lehel hűtőszekrényen öt vásárló „marakodott”. Végül ötük neve Kisodródott a kanyarban Maradandó sérülést okozott Szeszes italtól befolyásolt állapotban, maradandó testi fogyatékosságot okozó, gondatlanul elkövetett közlekedési vétségért ítélte el a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Demeter Ferenc tanácsa Joó László 19 éves bátorligeti lakost. Joó Lászlónak két ízben gyűlt már meg a bája a hatóságokkal motorozás miatt: először jogosítvány nélkül vezetett, aztán már volt vezetői engedélye, de akkor a sebességet lépte túl. Június 22-én délben ittasan ült motorra, s egy barátját is maga mögé ültetett. Az ital merésszé tette és Bátorligeten egy útkanyarban a gyors hajtás miatt kisodródott az útról és elütött egy gyalogost. A baleset következtében eltört a gyalogos lába, s hiába gyógyították, a sérült láb háromcentis rövidülést szenvedett, maradandó fogyatékosságot okozott a sérültnek. Joó László a baleset után beismerte, hogy ő okozta a sérülést, később azonban visszavonta vallomását és azt állította, hogy nem ő, hanem pótutasa vezetett. Joó a bíróság előtt is tagadta a bűn- cselekmény elkövetését, azzal védekezett, hogy azért vállalta először magára, mert barátjának nincs jogosítványa. A tanúk vallomása alapján a bíróság nem fogadta el Joó védekezését, s 1 év szabadságvesztésre ítélte és három évre eltiltotta a jármű- vezetéstől. Az ítélet nem jogerős. egy kalapba került... Az eladók így döntötték el a vitát. A ciipőosztály dolgozói is gyakran szem- és fültanúi a vásárlók civakodásának. Szintén a decemberi csúcs- forgalomban fordult elő, hogy két asszony ugyanazt a csizmát nézte ki magának. Egyiküknél a jobb, másikuknál a bal lábra való volt, s a kezében szorongatott fél pár lábbelit egyikük sem volt hajlandó átadni a másiknak. Ugyancsak az eladók tettek igazságot közöttük. Nemcsak vásárolni, hanem eladni is sokan akarnak az ünnepek előtt. Megunt télikabátok, öltönyök, kosztümök, felsőruhák „változnak át” pénzzé a bizományiban. Ha várható, hogy gyorsan elkel az áru, akkor a becsüsök azonnal kifizetik. Ha nem, akkor bizományba veszik át. Sokszor . előleget fizetnek, hogy a beadó mégse menjen pénz nélkül haza. Aki ezer forinton felüli árut vesz, az OTP-részletre is megkaphatja. Élnek is sokan ezzel a lehetőséggel. Van aki már az 1100 forintos darabot is részletre kéri. fgy a 20 százalék kifizetése után már hazaviheti a darabot. Ünnepek előtt ez is egyfajta ajándék. (kádas) Színházi levél A színpadon egy óriási láda belseje. Riasztó ládalátomás, mint László-Bencsik lidomtalan mammutgöngyöle- gei, amelyekbe belefér a történelem (alulnézetben). Gyanítom, hogy erre a ládára kívülről rá van írva, hogy NEM FORDÍTHATÓ! Mert aki meg akarná fordítani, beleszóltad. Fegya Protaszov, ez a menekülésében is komor tolsztoji hős meg se próbálja. Félreáll. Tudja, hogy ez a feladat nem egy embernek való. Ebben a ládában fiókok is vannak. Befelé húzhatók. És mi minden borul ki ezekből a fiókokból? Közhelyes kapcsolatok, döntésképtelenség, féktelen anyagiasság, az őszinte emberi tisztaságot halálba hajszoló társadalmi tehetetlenség ... De van ebben a deszkadíszletben valami múlt század végi orosz hangulat is. Idéz erdőt, hóbafúlt falházakat, kis puskini posta- állomás kietlen várószobáját, ahonnan mielőbb elpályázik az utas. Tolsztoj Élő holttest című darabját „vad-mély-kemény” drámának szokás jellemezni. A kiürült, elembertelenedett konvenciók elől menekülő Fegya tragikus futása, egy HIDEG VAN-E A LAKÁSOKBAN? Nyíltan a 20 fokról Szerkesztőségi kerékasztalnál a panaszos és az illetékes Bár még meg sem érkezett az igazi tél, soha annyi panasz nem érkezett szerkesztőségünkhöz arról, hogy hidegek a lakások, mint az idén. Minthogy nemcsak hozzánk, hanem — ismereteink szerint — a tanácshoz, a pártbizottsághoz is sok panasz érkezik, beszélgetésre hívtuk meg szerkesztőségünkbe Kovács Istvánt, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetőjét és Tóth Jánost, az ingatlan- kezelő és szolgáltató vállalat igazgatóját. A panaszosokat Zombori Jánosné, az Ungvár sétány 25. számú lépcsőház lakója képviselte. A beszélgetés a panasszal kezdődött. Zombori Jánosné elmondta, hogy egész lépcsőházukban, sőt a két szomszédos lépcsőházban is hidegek a lakások, s hőmérőjük szerint egy kisszobában 16—18 fokig emelkedik legjobb esetben a hőmérséklet. A néhány bordából álló radiátorok éppen csak langyosok, s hiába szigetelték az ajtókat, ablakokat, csak alaposan felöltözve viselhető el a hideg. Változtatni ezen csak akkor tudnak, ha villamos hősugárzókat használnak, de miután felemelték az . elektromos áram árát, luxus lenne a havi 500 forint körüli fűtési díj mellett ugyanannyi villanyszámlát is fizetni. Próbafűtések Míg a panasz hangzik, Tóth János igazgató a lakásokban végzett méréseket tanúsító adatlapokat rak az asztalra. Köztük egy november 12-it, amely a panaszos lakásában készült, s minden szobában 21,5 fok a hőmérséklet rajta. Az egyeztetés eredménytelen maradt, mert a panaszos nem fogadta el hitelesnek a mérést, a lakásban szerinte akkor is hidegebb volt. Megnyugtatásképp megegyezünk, hogy ismét megmérjük a lakás' hőmérsékletét, s ha ez sem elég, egy regisztráló hőmérőt is elhelyeznek a lakásban, amely néhány napig folyamatosan rögzíti a hőmérsékletet. A próbamérés furcsa eredményt hozott. A lakás hőmérsékletét ketten is hidegnek éreztük, egvik szobában a falra szerelt hőmérő 16 fokot, az előszobái 20 fokot mutatott, a hőközpontosok precíziós mérőeszköze 22 és 23 fok közötti értékeket regisztrált. Délután ismét mérést végzett az IKSZV, s ekkor már két műszert „vetett be”, amelyek egybehangzóan mutatták ki, hogy a lakás hőmérséklete 20 fok fölött van. Tóth János ismét adatokat sorol: az idén eddig 519 mérést végeztek, s mindössze 8 lakásban találtak 20 fok alatti hőmérsékletet. Mivel lehet spórolni? Hideg van ezek szerint a lakásokban vagy nincs? Milyen érdeke fűződik a szolgáltató vállalatnak ahhoz, hogy megspórolja a meleget a lakásokból? Kovács István műszaki osztályvezető mondja: A rendelet szerint — 1966-ban született rendeletről van szó — a konyhában és az előszobában 16, a szobában 20, a fürdőszobában 24 fok meleget kell biztosítani, s az energiatörvény nem a lakások belső hőmérsékletén akar spórolni. Ebben az évben Jósaváros bőközpontjában automatára cserélte ki a vállalat a kézi működtetésű szabályozókat és ez állandó 20—22 fok közötti hőmérsékletet biztosít. Természetesen a Meteorológiái' Intézet előrejelzései és a vállalat saját mérései alapján a külső hőmérséklet határozza meg: milyen hőfokú víz szükséges ahhoz, hogy a lakásokban az előírt hőmérséklet meglegyen. A túlfűtésért személy szerint az igazgató is 5000 forintra bírságolható. Tóth János: A vállalat 1 százalékos energiamegtakarítást vállalt a munka versenyben. Ezt az 1 százalékot nem a lakások hőmérsékletének az alsó határra történő leszorításával akarjuk elérni, hanem a túlfűtések műszaki beszabályozás, beavatkozás útján történő csökkentésével, a vállalat kezelésében lévő lakások szigetelésének javításával, a lépcsőházakban kitört üvegek pótlásával, a nyitva felejtett kapuk zárásával, a gerincvezeték veszteségeinek csökkentésével, jobb szigetelésével. A fűtés az áremelés óta is sokba kerül az államnak: most is 58 százalékos az állami támogatás. Érdek, népgazdasági érdek a takarékosság, de ismétlem, nem a lakások hőmérsékletén, nem a lakosság zsebéből takarékoskodunk. Rossz fűtési rendszer A korábbi években talán kevesebb gondot fordítottak arra, hogy a lakások fűtése az előírt 20—22 fok legyen, s talán most a túlfűtések megszüntetése okoz olyan érzést, mintha nem lenne a lakásokban megfelelő a hőmérséklet. Mindezek mellett gond — s ez különösen a 9—10 emeletes lakásokban érezhető —, hogy az egycsöves fűtési rendszer nem tökéletes. Valamikor az építkezések költségeinek csökkentése miatt alakították ki ezt a fűtési rendszert, mert akkor lényegesen olcsóbb volt a távfűtést szolgáló energia. A debreceni tervező intézet jóvoltából ismét van megoldás arra, hogy ne legyen az első és a tizedik emelet között a lakásokban 5—6 fokos hőmérsékletkülönbség. de ennek a műszaki megoldása is jelentős pénzbe kerül. (Ha erre megbízást kap az ingatlankezelő vállalat, elvégzik az egycsöves fűtési rendszer átalakítását. beszabályozását a szövetkezeti és OTP-lakások- ban is.) Az IKSZV a saját kezelésében lévő lakásoknál karbantartásokkal, a fűtőtestek szabályozásával garantálni tudja a 20—22 fok közötti hőmérsékletet, nem ilyen egyszerű a helyzet viszont az OTP- és a szövetkezeti lakásoknál. Ezekben a lakásokban a belső karbantartások elvégzése a tulajdonosra hárul, ám a lakásszövetkezetnek nincs az ilyen munkák elvégzésére megfelelő kapacitása, pedig a panaszok háromnegyed része az OTP- és szövetkezeti lakásokból származik. Érdemes lenne gondolkodni azon, hogy a megfelelő felszereléssel és szakemberekkel rendelkező ingatlankezelő vállalat végezné el ezt a munkát. Hőérzet és páratartalom Persze, aki 20—22 foknál fázik, annak ettőL sem lesz melege, magasabb hőmérsékletre pedig — a rendelet megtartásának szigorú ellenőrzése miatt — ezután sem lehet számítani. Segíthet valamit a kellemesebb hőérzet kialakításában a relatív páratartalom növelése, ami növényekkel, párologtatókkal, a tapéták, a falak, a függönyök, a szőnyegek színeinek megválasztásával érhető el. Talán, ha sikerül a város néhány pontján megszüntetni a még meglévő túlfűtést, akkor emelhető valamelyest az átlaghőmérséklet, ez sem lehet azonban 22 foknál magasabb. Tőlünk gazdagabb országokban sem fűtik 20 foknál magasabbra a lakásokat. Balogh József Elő holttest öntudatlanul is önmaga állította csapda felé, amely a végén rácsapódik. A drámai vétség csapdája ez (s valahol Tolsztoj személyes csapdája is) mert a társadalomból nem lehet kimenekülni. A darabot, Németh László fordításában, Lengyel György Jászai-díjas rendező állította színpadra, jól meghúzva, tömörítve, de gondosan megőrizve a dráma széles, „nagyorosz” ívét. Tolsztoj jelenet- teahnükája, a pergő filmszerűség, a szüntelenül változó helyszín a rendezőnek gondot okoz, vagy — mint a szonett szigorú kötöttsége a jó költőnek — szárnyat ad. A Csokonai Színház: előadásán ez utóbbit tapasztalhattuk. Kitűnően pergő előadást láttunk, ebben a százféle helyszínre is hiteles „mindentudó ládában”. (A díszlet Fehér Miklós munkája.) Juhász Jácint (m. v.) Fe- gyája szigorúan fogott, kemény szerepformálás. Ivása, mulatozása közben, majd a darab végén ősizülten, összetörtén is maga a sugárzó emberi méltóság. Mert a társadalom körülötte józanul tisztességtelen — ez a veszélyesebb —, és ezt sikerül velünk megéreztetnie. Takács Kati, Protaszova szerepét sok egyéni színinél játssza, ám különös, hogy ő semmit sem öregszik. Karenyin sem. (Csíkos Sándor). Vagy ez talán ennek a kegyetlen világnak a változatlanságát sugallja, melyen az idő se fog? Görbe Nóra (m. v.) kedves, kislá- nyos Szását játszik, de valahogy nem illik ebbe a konvenciókba csontosodott világba. Hangvétele egy modem tinédzseré, korhű jelmezén mintha átsejlenea farmer. Bajza Viktória szeretetre méltó Mását játszik, egy őszintébb élet reményét. A dalos, táncos cigányjelenet (Neuwirth Annamária koreográfiájával) külön élményt jelent. Hegedűs Erzsébet, Spányik Éva, Korcsmáros Jenő a „ládába zárt világ” jellegzetes figurái. Sárközy Zoltán vizsgálóbírója, eleganciájában, simaságában is félelmetes. Köti Árpád Iván Petrovicsát mulatságos kürtőkalapja, s leginkább egy hintáslegényre illő jelmeze seih segíti abban, hogy többet megsejtessen egy elvetélt nagy élet mélységeiből. Mester Attila Kell a pénz
