Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

MA Nagy­községekből jelentjük (2. oldal) Á kisvárosi ezermester (3. oldal) Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták az 1980. évi költségvetést képességhez szükséges műsza­ki és minőségi elemeket. Legszilárdabb kereskedelmi partnereink továbbra is a szocialista országok, első he­lyen a Szovjetunióval. Legje­lentősebb energia-, nyers­anyag-, gép- s berendezés-, és nem utolsósorban fogyasztá- sicikk-szállítóink és egyben legnagyobb vevőink is. Erő­feszítéseinkben a szocialista integrációra támaszkodunk, s ennek érdekében • mindent megteszünk. Az 1980. évre szóló árucsere-forgalmi meg­állapodások létrehozására irá­nyuló tárgyalások még foly­nak. Jövőre a szocialista or­szágokkal körülbelül 5 száza­lékkal nő az árucsere. A ne­hezedő körülményekhez e piacokon is jobban — az ex­portképesség javításával és több, jobb vásárlással — kell alkalmazkodnia a magyar gazdaságnak. Tervünk szerint jelentősen kell növelnünk ki­vitelünket a tőkés országok­ba, feldolgozott gazdaságos termékeink arányának növe­lésére, az ármunka javítására, a kooperációs kapcsolatok to­vábbi szélesítésére töreked­ve. A terv export-előirányza­tainak teljesítése igen jelen­tős erőfeszítéseket kíván a termelő- és a kereskedelmi munka minden területén. A lehetőségek szerint tovább­fejlesztjük gazdasági kapcso­latainkat a fejlődő országok­kal is. Egyik legfontosabb felada­tunk — a többségében im­portból származó — energia- és a nyersanyag-felhasználás fajlagos csökkentése. Az energiafelhasználás 5 száza­lékos csökkentése a nfiai ára­kon mintegy 200 millió dol­lárral javítaná külkereske­delmi mérlegünket. A minisz­ter aláhúzta: minden vi­szonylatban erősödő követel­mény a jó minőség, bővebben értelmezve a szállítási felté­telek pontos betartása, a ter­melő- és külkereskedelmi vállalatok együttműködésé­nek, a külkereskedelem válla­lati szervezetének továbbfej­lesztése. Törekvéseink azt célozzák és ezt várjuk termelőpartne­reinktől is, hogy a külkeres­kedelem és a termelés egysé­gei között hatékony vállalati, kulturált emberi kapcsolatok alakuljanak ki és széles körű összefogás jöjjön létre közös céljaink eléréséért — fejezte be hozzászólását Veress Pé­ter. Felszólalt a továbbiakban dr. Bognár József (Budapest), Veisz Antalné (Veszprém), S. Hegedűs László (Pest), Krasznai Károlyné (Szolnok), dr. Szabó Kálmán (Budapest) és Púja Frigyes külügymi­niszter. Púja Frigyes külügyminiszter felszólalása Púja Frigyes külügyminisz­ter hangsúlyozta: a szocialis­ta és a fejlett tőkés orszá­gok kétoldalú kapcsolatainak alakulása igen fontos szerepet játszik a nemzetközi életben. E kapcsolatok ma már széles körűek; gyakoriak a politikai eszmecserék a legmagasabb szinten, s fejlődtek a gazda­sági és kulturális kapcsolatok is. A szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kap­csolatainak további bővülését azonban zavarja, hogy egyes nyugati körök beavatkoznak a szocialista országok belső ügyeibe, propagandakampá­nyokat bontakoztatnak ki, gazdasági diszkriminációt, egyes esetekben embargót al­kalmaznak ellenük. Küzdeni kell e jelenségek ellen; ezzel az enyhülés, a nemzetközi együttműködés ügyét védel­mezzük. A Magyar Népköztársaság határozottan támogatja a Vi­etnami Szocialista Köztársa­ság, a Laoszi Népi Demokra­(Folytatás a 4. oldalon) A világgazdaság kedvezőt­len változásai a mieinkhez hasonló gondokat okoznak más szocialista országoknak is. Ez érezteti hatását az egy­más közti kapcsolatban is. Mérséklődik a fejlett ipari országok gazdasági növeke­désének üteme, importjuk csökkentésére, kivitelük fo­kozására törekszenek. Ennél­fogva éleződik a verseny a piacon, szigorúbbá válnak a minőségi, műszaki és szállí­tási követelmények. Erősöd­nek a szocialista partnerek minőségi igényei is. Egyre jobban előtérbe kerül minde­nütt a magas színvonalú, korszerű termékek iránti Tanácskozik az országgyűlés. (Kelet-Magyarország, telefotó) Péntekien délelőtt a jövő esztendei állami költségvetés tervezetének vitájával foly­tatta munkáját, majd a dél­utáni órákban befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozás munkájában Lázár György, a Miniszter tan á cs elnöke is. Az elnöki megnyitót követő­en az első felszólaló Veress Péter külkereskedelmi mi­niszter volt. Veress Péter külkereskedelmi miniszter felszólalása Veress Péter elöljáróban hangsúlyozta: az 1979. évi gazdasági folyamatok egyik legjelentősebb eredménye, hogy a dolárelszámolású behozatali többletet sikerült jelentősen mérsékelnünk. Jo­gos az a reményünk, hogy tő­kés külkereskedelmi mérle­günk hiánya 1979-ben a ter­vezett körül alakuL Dollár- elszámolású exportunk érté­ke dinamikusan nőtt, beho­zatalunk az előző évi szintet közelíti meg. A számok mögé tekintve azonban már nem lehetünk egyértelműen elégedettek az összességében kedvező folya­mattal. Ugyanis az export legnagyobb hányadát — kö­rülbelül 44 százalékát — ki­tevő anyag és félkész jellegű termékek kivitele növekedett a leggyorsabb ütemben, 36 százalékkal. Emellett több mint 24 százalékkal emelke­dett a gépipari termékek ex- porja is, de ez továbbra is szerény hányadot, csupán mintegy 10 százalékot képvi­sel az összes dollárelszámolá­sú kivitelünkben. A külkereskedelem jövő évi feladatait bonyolult, el­lentmondásos nemzetközi po­litikai és gazdasági körülmé­nyek közepette keli megolda­nunk — mondotta Veress Pé­ter. A fejlett tőkés és a fej­lődő országok többségét lassú termelésnövekedés jellemzi. Az Egyesült Államokban új gazdasági visszaesés bonta­kozott kd 1979 folyamán. Ha­tása 1980-Hban más országok gazdaságában is érződni fog. A lassú fejlődés elleniére az infláció állandósult, s jelen­tős zavarok forrásává vált a világgazdasági — különösen a nemzetközi pénzügyi — kapcsolatokban és az egyes államok belső gazdasági éle­tében. Ebben vitathatatlanul szerepet játszott az energiael­látás feltételeinek rosszabbo­dása, az energiahordozók, mindenekelőtt az olaj árának az előrejelzéseket is megha­ladó és tovább folytatódó emelkedése. Veress Péter külkereskedel­mi miniszter felszólalását mondja igény. Ezek ára könnyebben tud lépést tartani a nyers­anyagokéval. Hazánk nemzetközi meg­ítélése — problémáink elle­nére — továbbra is kedvező, gazdaságunkat megbízható­nak ítélik külföldön. A ma­gyar vállalatok évente mint­egy 50—70 kooperációs szer­ződést kötnek a fejlett tőkés országok cégeivel, elsősorban a gépipar területén, de jelen­tősek a konfekcióipar és az utóbbi időben a gyógyszer- és műanyagipar szerződései is. Lényeges, hogy a megkötött szerződések több mint egy- harmada tartalmaz közös fejlesztést, szellemi termékek átvételét vagy átadását, ezál­tal biztosítva a piaci verseny­Napirenden a gazdálkodás Tanácsülés Nyíregyházán, Kisvárdán és Nyírbátorban Három városban — Nyír­egyházán, Kisvárdán és Nyír­bátorban — tartott egyidejű­leg ülést december 21-én a tanács. A délutáni órákban lezajlott üléseken a tanácsok — többekkel együtt — meg­vitatták és elfogadták a jövő évi költségvetési és fejleszté­si tervelőirányzatokat. Nyíregyházán a városi ta­nács 1980-ban több, mint 911 millió forinttal gazdálkodik, amelyből mintegy 443 milliót képvisel a költségvetési alap. A fejlesztésre jóváhagyott 468 és fél millió forintból a cél- csoportos lakásépítésre közel 280 millió forint jut, az egyéb lakásberuházásra pedig 7,7 milliót terveztek. Jelentős összeget szántak jövőre a vá­rosban óvodaépítésre, mely­nek költsége közel ötvenmil­lió forint lesz. Üj óvoda épül például a Csipke, Árpád, Krúdy utcákban, a Sóstói úton, a Kert köztien, Sóstóhe­gyen és Felsősimán is. A vá­rosi piaccsarnok építésére is elköltenek jövőre 15 és fél millió forintot, az általános iskolák fejlesztési előirányza­ta is közel húszmillió. Ugyan­csak a fejlesztési alapból ad­nak 15 millió forintot a re­gionális vízmű építésére. A lakásépítés üteme a terv­időszakban jövőre éri el csúcspontját a városban: ösz- szesen 383 átadás lehetséges. Ezzel együtt mintegy 2250-el gyarapodik az új lakások száma öt év alatt a megye- székhelyen. Kisvárdán 205 millió fo­rinttal gazdálkodik 1980-ban a városi tanács. 132 millió fo­rintot ebből a tanács intéz­ményeinek költségvetésére szántak, amelyből a gazdasá­gi ágazat nyolc és fél millió­val, az egészségügyi ágazat 57 és fél millióval, a kulturális ágazat 53 és negyed millió fo­rinttal részesedik. A tanács 73 millió forintot költhet 1980-ban fejleszté­sekre. Ebből az összegből 56 tanácsi lakás és üzletház épül, megkezdődik a Felszabadulá­si lakótelepen egy 16 tanter­mes iskola építése, elkészül egy hatvanszemélyes bölcső­de a Tordai és egy ötvensze- mélyes óvoda a Magyar ut- ' cában. 1980-ban fejeződik be a Móricz Zsigmond utca öt- venszemélyes és a Tordai ut­cai százszemélyes óvoda épí­tése. A költségvetés többi ré­szét a VI. ötéves tervben megvalósuló beruházások elő­készítésére, tervek és beruhá­zási programok készíttetésé­re költi a tanács. A Nyírbátori Városi Tanács is a költségvetés és a fejlesz­tési alap felhasználásáról döntött pénteki ülésén. A költségvetésből a gazdasági ágazat hat, a szociális és egészségügyi ágazat 29,5, a kulturális ágazat 37,5 millió forinttal részesedik. A tanács 29" millió forintot költhet 1980-ban beruházá­sokra. Ebből 72 lakás és szol­gáltató sor, százszemélyes óvoda és járda épül, de köl­tenek a VI. ötéves tervben felépülő tanácsi lakások terü­letének előkészítésére, belvíz- elvezetésre, iskola és óvoda területének előkészítésére. Több mint 8 millió forint jut nem beruházási célú felhasz­nálásra : egy százszemélyes óvoda berendezésére, házhe­lyek kialakítására, az MHSZ támogatására és hitelek tör­lesztésére. Berecz János moszkvai látogatása Az SZKP Központi Bizott­ságának meghívására decem­ber 19—21-e között látogatást tett a Szovjetunióban Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, akit fogadott Konsztantyin Ruszakov, az SZKP KB tit- Kára. A meleg, baráti légkö­rű találkozón jelen volt dr. Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, hazánk moszkvai nagykövete és Gennagyij Ki- szeljov, az SZKP KB osztály­vezető-helyettese. Berecz Já­nos megbeszéléseket foly­tatott az SZKP KB külügyi, illetve nemzetközi osztályán, és egyeztette a két párt 1980—81. évi együttműködési tervét. |XXXVI. évfolyam, 299. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. december 22., szombat Műszakváltás a Taurus Gumigyárban. (Mikita Viktor felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom